Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-27 / 121. szám

1999. május 27., csütörtök Mozaik 7. oldal Túlteljesítették az elvárásokat - Adolfok, Hitlerinék „Neves” korszakok A keresztnévadásban híven tükröződik a korszellem - ál­lapította meg Michael Wolff- sohn müncheni történész, mi­után német egyházi és hivata­los anyakönyvek sokaságát böngészte át, egészen a fran­cia forradalomig visszamenő­leg. Ez utóbbi idején valami történt Európa közepén is: a németek sem tudták kivonni magukat a francia befolyás alól, és újszerű nevek soka­sága bukkant fel náluk. Az évszázadokon át kedvelt Má­ria helyett az új idők lányait inkább Helenének, Frideri- kének kezdték nevezni. Később a tudományos képzettsé­get sejtető nevek kezdtek elter­jedni, miután a feltörekvő polgá­rok leghőbb vágya az volt, hogy gyermekeiket egyetemre küldjék. Ezt a beállítottságot voltak hivatva tükrözni a latinos hangzású nevek, mint például a Julius, Pius, vagy a görög műveltségre utaló Philo­mena. De nemcsak műveltségük­kel, hanem nemzeti hovatartozá­sukkal is szívesen kérkedtek a németek a múlt században: ezt mutatják az olyan, teuton eredetre utaló nevek, mint a Germanus vagy a Gundomar, melyek egyre gyakrabban fordultak elő. Ez utóbbi neveket a nemzetiszocialis­ták is kedvelték. Egy másik ta­nulmány megállapítása szerint 1938-ban például a német kereszt­nevek mintegy 50 százaléka „náci terheltségű” volt, azaz olyan ger­mán vagy északi eredetű, mint az Uta, Gudrun, Siegrun vagy a Horst. Ezzel a németek tulajdon­képpen túl is teljesítették az akkori hatalom elvárásait, ugyanis ezt a fajta névadást, bár jó néven vették, hivatalosan soha nem írták elő. A Führer rosszallása Jellemző, hogy Hitler keresztnevét az Adolfot 1933-tól kezdték egyre gyakrabban gyermekeiknek ado­gatni a német szülők, egészen 1940-ig. Ettől kezdve csökkent a név népszerűsége, ami jelzi a bi­zalmatlanság, kételkedés kialaku­lását. A feltételezésekkel ellentét­ben az Adolf soha nem volt lista­vezető: a szülőknek csak egy-két százaléka nevezte el így gyerme­két. Ebben persze szerepet játszott a,Führer” rosszallása is, miszerint az Adolf név túlzott elterjedése csökkentené annak nemzeti szim­bólum értékét. Nyilván ugyan­ilyen megfontolásból tiltotta meg, hogy vezetéknevéből Hitlerikét vagy Hitlerinét fabrikáljanak a lá­nyok számára, szemben a szovjet diktátorral, akinek birodalmában hemzsegtek a Sztalinák. ílj tendencia A háború után fokozatosan hát­térbe szorultak a tradicionális germán nevek: 1980-ban ugyan még 35 százalék volt a Berthák, a Giselák és társaik aránya, ez azon­ban 1990-re mindössze 5 száza­lékra csökkent. Kedvelné váltak viszont a zsidó eredetű nevek, mint például a Lea és a Sarah, me­lyekből 1950-ben még csupán 3, negyven évvel később már 13 szá­zalék volt az arány. Felbukkantak az utóbbi időben olyan újonnan alkotott nevek is, mint a Pacifica és Pagona, ami a tanulmány szerzője, Wolffsohn szerint „a német társadalom nyi­tottabbá válását, az európai Né­metország kialakulását jelzi”. Az 1990-ben született müncheni gyermekeknek ma 22 százaléka ilyen eredetű keresztnevet visel, így Patriknak, Laurának hívják. A legutóbbi években megint új tendencia figyelhető meg. Egyre gyakoribbak az olyan nosztalgi­kus történelmi nevek, mint a Ma- rie-Theres és a Maximilian, ami azt a mutatja, hogy a jövő a múlté - is. Egy készülék, ami állítólag távol tartja a támadó ebet Ami a kutyákat is érdekli A nyugdíjas néni felé vicso­rogva futott a nagy testű, fé­lelmetes kinézetű kutya. Még egy-két másodperc és... Ekkor a néni fölemelte a ke­zét, s az eb, mintha csak egy könnyen alakítható rajz­filmfigura lenne, hirtelen megtorpant, nyüszíteni kez­dett, mint aki megbánta ko­rábbi helytelen viselkedését. Újabb hat-nyolc másodperc elteltével az agresszívből passzívvá vált kutya fülét- farkát behúzva visszavonult a nyitva felejtett kertkapu mögé. Ugyan nem a fenti szöveggel hirdetnek egy ultrahangos ku­tyariasztó készüléket, de a for­galmazó cég vezetője szerint hasonló folyamatot lehet elkép­zelni, amikor valaki igénybe veszi a szerkentyűt. Mivel nem­régiben több cikkben is foglal­koztunk a környezetünkben ta­pasztalt kutyatámadásokkal, vagy épp' helytelen kutyatartás­sal, úgy gondoltuk érdemes fel­hívni a figyelmet a Dazer nevű alkalmatosságra. Annál is in­kább, mivel... ...-A készülék kutyabarát, azaz a szelíd kutyára nincs ha­tással, mint ahogy ez esetben az alkalmazására sincs szük­ség - mondja Borsos Árpád a szolnoki forgalmazó cég veze­tője.- Honnan tudja a szerkezet, hogy melyik kutya akar ha­rapni?- Bár a Dazer amerikai, senki se gondolja, hogy pusz­tán az amerikai technikától riad meg a támadó eb. A ké­szüléket úgy tervezték meg, hogy kiválóan érzékeli, ponto­sabban „lefordítja” elektroni­kai nyelvre a kutyában támadt akciós feszültséget, ami oly­kor az epilepsziát közelítő, ahhoz hasonlatos állapotot je­lent ezeknél az állatoknál.-Mi történik a használat pillanatában ?-Az ultrahangnyaláb való­sággal megbabonázza a tá­madó állatot, mintha egy üveg­falat húztak volna fel a kutya és az ember közé. A hozzáértő, biológiában jártas szakembe­rek ezt a helyzetet a hirtelen magas értékű vérnyomással küszködő emberi szervezel ál­lapotához is hasonlítják.- Meddig hat a védelem?- Mintegy hat-nyolc má­sodpercig, de a védemyő el­múlása után nem kell még egyszer a készülék gombjához nyúlni, mert a támadó állatban olyan kép rögzült, ami távol tartja őt az újabb támadástól, és elvonul.-Mennyire „egyértelmű" a készülék, hiszen ez nyilvánva­lóan a kutyabarátokat is ér­dekli?- Az emberre vonatkozó ha­tását a Munkavédelmi Tudo­mányos Kutatóintézetben, míg az állatokra kifejtett hatását a vakvezető kutyakiképző iskola neuropszichológiai laboratóri­umában vizsgálták, s ennek megfelelően adtak engedélyt a forgalmazására.- Hogyan néz ki a Dazer?- Egy apró, a tévétávirányí­tóhoz hasonlító készülék, kés­álló műanyag házban elhelye­zett elektronikával, amely ki- lencvoltos elemmel működik. Az összsúlya mindössze 10 dekagramm.-A hatása nem kutyafajta függő?- Bármelyik támadó kutyá­val szemben hatásos. B. M. Eddig ötvenegyezer liter pálinkát ivott meg - Másik nagy szenvedélye a dohányzás z Életében először orvoshoz fordult Ilija Kusic kétségtelenül nagyon szereti a palinkat, bar az utóbbi időben mintha már nem a régi kedvvel inna, hiszen a korábbi napi 2-3 literes mennyiséget mára napi „alig” 1 literre csökkentette. Talán közrejátszott ebben, hogy betöltötte 87^, életévét, és néhány nappal ezelőtt - életében először - orvosfioz kellett fordulnia, mert influenzás lett. Ilija Kusicot néhány napig kór­házban kezelték, ahol a legna­gyobb gondot az jelentette, ho­gyan találjanak neki olyan helyi­séget, ahol kedvére hódolhat másik nagy szenvedélyének, a dohányzásnak. Kusic ugyanis ta­lán a pálinkánál is jobban szereti a hercegovinai szűzdohányból maga sodorta cigarettákat. Az orvosok szerint még sohasem kezeltek ilyen idős korú és eny­nyire egészséges „pácienst”, aki még sohasem köhögött, rövid kórházi kezelése alatt sem kí­nozta ez a baj. A Jutamji List című zágrábi na­pilap beszámolója szerint Kusic csak annyit tud, hogy a pálinkát úgy 70 évvel ezelőtt kedvelte meg, és azóta naponta átlagosan 2-3 li­tert ivott meg. Bár, mint mondja, a borokat sem vetette meg. A lap ki­számította, hogy a Posulje kör­nyéki Rakitnóban élő férfi eddig legalább 51 100 liter pálinkát iha­tott meg, és mintegy 1680 kilo­gramm dohányt füstölhetett el. Kusic 13 éves korában kezdett el dohányozni, és havonta átlagosan 2 kilogramm hercegovinai szűz­dohányt szív el vastag cigaret­tákká sodorva. „Hogyan is lehetne nem szeretni a hercegovinai do­hányt, amikor az olyan, mint a lá­nyok haja” - mondja. Elmeséli, hogy talán 68-ban vagy 69-ben megunta a napi pá­linkaadag beszerzésének fára­dalmait, vett egy kazánt, és azóta maga főzi a szilvapálinkát, ame­lyet a pálinkák legjobbjának tart. Általában 950 liter pálinkát szó­kott főzni egy szezonban, ami ki­tart a következő évig is. Nyitott egy kifőzdét is, amelyben termé­szetesen pálinkával is megkínálta vendégeit, a részegeket maga tes­sékelte ki, mert azok azért őt is zavarták. Mint mondja, az ezer­méteres tengerszint feletti ma­gasságban épült háza, a tiszta le­vegő, a kristálytiszta ivóvíz, a legjobb pálinka, a sajtok és a zöldségek fogyasztása biztosí­totta hosszú életét és egészségét. Ezek nélkül talán még ártalmas is lehet a nagy ivás meg a füstölés - gondolhatja, miközben a lap fo­tóriporterének kedvéért, füstölgő cigarettával a kezében nagyot húz a pálinkásüvegből. Kultúra kontra kolbász Weimarban Ha valami komoly dologról van szó egy vitában, akkor a német szólás szerint „es geht um die Wurst” (a kolbász a tét). Ez most nemcsak átvitt, de valódi értelemben is igaz Weimarban, amely fél éven át Európa kulturális fővárosaként várja a látogatókat. A felhördülést a rendezvényekért felelős társaság igazgatójának rendelete váltotta ki. Bernd Ka- uffmann úgy határozott, hogy a kulturális események három köz­ponti helyszínéről, illetve azok környékéről száműzi a kolbászsü­tőket. Indoklása szerint a rostélyon sütött helyi specialitás, a messze földön híres Thüringer Bratwurst készítésével járó füst és átható szag zavarhatja a szabadtéri ren­dezvények közönségét. A felháborodás elemi erővel tört ki a weimariakból. A rádiók­ban és helyi újságokban megszó­laltatott emberek többsége meg­döbbenésének adott hangot a ren­delet hallatán. Egyesek nyíltan „kűltúrbarbámak” nevezték Ka- uffmannt, akinek renoméján az is csorbát ejtett, hogy kiderült róla: a helyi kolbász helyett a curryvel ízesített és ketchuppal tálalt berlini kolbász a kedvence - alighanem azért, mert maga is Berlinből származik. A polgármester a kolbászhívek oldalára állt. „A várost fölkereső turisták nem csupán kultúrára szomjaznak, de kíváncsiak a helyi különlegességre, a thüringiai sült kolbászra is. Ahhoz pedig hozzá­tartozik a sütödéket övező füst és illat” - érvelt Volkhardt Germer polgármester. Kauffmann azonban nem tágí­tott és gunyoros közleményt adott ki amiben rámutat: „A sors ke­ménysége odáig terjedhet, hogy órákon át megfosztja a sült kol­bász élvezetétől az egyént. Ezt a csapást már-már az elviselhetet- lenségig fokozza, hogy a nélkülö­zőknek a kolbász sütésével járó jellegzetes fluidumról is le kell mondaniuk. A kulturális főváros ezért úgy határozott, hogy Weimar külterületén központokat rendez be az elvonási tünetektől szenve­dők számára.” Miközben a vita hullámai és a kolbászfüst felhői tovább gyűrűz­nek, a legilletékesebbek a kezüket dörzsölik. A thüringiai hentes­szakma képviselői szerint a perle­kedés tovább erősíti a helyi kol­bász hírnevét, és jelentős mérték­ben növelni fogja a fogyasztást is. Ellopták a Csillagok háborúját Ellopták a Csillagok háborúja című filmsorozat legújabb epizódját, pontosabban annak egyik filmkópiáját egy Wis­consin állambeli moziból. A rendőrség feltételezése szerint a 18 kilogramm súlyú filmtekercs értéke 60 ezer dollár, és a tolvaj, vagy tolva­jok videokazettákra fogják másolni, hogy azután feketén árulják azokat. A mozi tulajdonosa 23 éve dolgozik a szakmában, de mint mondta, filmlopással még sohasem találkozott. mmm­Először is húzd fel I ti leqdügüsebb | f uccuddal a szülei­önt. Hei pedig ük nem akarnak, akknr engedd ei magad - lépj olajra ot thonról! Xijomá*. mert kezdeté veszi az őrülete* dul*Z t fr/l/th ki másik után rrtei, es észbontó er/i/utti biztosan eldobd az • tk. hr te/I/ e* még sokan mások. 4 z átmuqq is kirobbanó hangulatot — PEPSI -játékok tJntjfák fel Szállj be a niferemengt'kort egu ~ PEPSI -in/» JÉP Ez a buli nem hagg helyben. Himjtil ártéri ás elrar/att Add meg rritjrjtiflfrictk Jf 4 Pepsi Music Club információs vonala __________^„ 06 90 343 777 ^ ( a hívás dija 120 Ft-Áfa perc CEMTEX KFTI nHit.binartmedia.hu PepsiMusicClub TTTfllWare Újabb maja város Mexikóban 1400 éves ősi, maja város nyo­maira bukkantak brit régészek a mexikói-guatemalai határnál lévő Yaxchilan romváros köze­lében. Az őserdő mélyén lévő település legalább 12 négyzetki­lométer területen húzódott, és az akkori világ legnagyobb vá­rosai közé tartozott - állítják az archeológusok. Felfedezésük legfigyelemre­méltóbb eredménye az egykori vá­rosközpont közelében lévő hatal­mas vallási komplexum, amely 10 piramist és hét szertartási helyet foglal magában. A legmagasabb piramis csúcsa 60 méterre emel­kedik ki a dzsungel lombozatából. A régészek megtalálták titkos be­járatát, amely elvezet a piramis belsejébe. Az ősi nagyváros legnagyobb piramisát a maja szokásoktól elté­rően királyi temetkezési helynek építették, csakúgy mint annak ide­jén az egyiptomi piramisokat. Az eddig fellelt közép-amerikai pira­misok többségét nem halottak számára emelték, hanem az indiá­nok templomaként szolgáltak. Az East London Egyetem ex­pedíciója - amelyet egy véletlenül készített légifelvétel indított útnak a közép-amerikai dzsungelbe - mexikói társakkal együtt hat má­sik piramis maradványait is fel­lelte a térségben. Rábukkantak még 10 kisebb temetkezési szent helyre, több száz ház maradvá­nyára, maja hieroglifákkal díszített kőoszlopokra. A maja nagyváros fejlődése fénypontján, valamikor a hetedik században a világ egyik legna­gyobb városa lehetett, legalább 50 ezer lakosa volt - mondják a tudó­sok, akik szerint abban az idő­szakban csak Közép-Amerikában és Kínában volt néhány ekkora lé­lekszámú város, Európában pedig csak Konstantinápoly lehetett va­lamivel nagyobb.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom