Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-26 / 120. szám
NŐK VILÁGA^ívíwdi»»®®* 1999. máius 26. szerda 9. oldal Üzleti hangnem - Félre a közhelyekkel Találjunk közös hangot! Az üzleti életben az első kapcsolatfelvételkor megtalálni a kellő hangnemet-a legnehezebb feladatok egyike. Egy hivatalos rendezvényen, teljesen ismeretlen közegben fellépni komoly kontaktusépítő képességet követel. Az első benyomás ugyanis döntő lehet a későbbi munka- kapcsolatra is. Meg kell tehát találni ezekben a kezdeti - nem egyszer kínos - pillanatokban is a partnerrel való közös hangöt. Jobb, ha nem kísérletezünk bevált közhelyekkel, mint „hogy érzi magát?”, „milyen szép időnk van”. Célravezető, ha a témához próbálunk közelíteni. Egy kongresszuson például megemlíthetjük, hogy melyik előadás nyerte meg legjobban tetszésünket. Ha fogadáson vagyunk, megdicsérhetjük a feltálalt ételeket, de cseveghetünk a parkolási lehetőségekről vagy az utazás viszontagságairól is. Vannak dolgok, amit el kell kerülnünk közvetlenül a bemutatkozás után. Jobb nem érdeklődni, hogy az illető mivel és főleg kivel tölti szabadidejét, vagy hogy honnan érkezett. Tanácsosabb magunkról beszélni. Ez jó kiindulási alapot jelenthet egy kiadós beszélgetéshez. Aranyszabály: az első üdvözlések után igyekezzünk mindig az adott helyzethez illő és illeszkedő témákat választani. Nem szégyellik és nem titkolják érzéseiket Férfiak, átalakulóban Mai férfi: érzelmes, gyermekszerető és segítőkész. Gyerekszoba, konyha, templom. Évszázadokon át jellegzetesen női „felségterület” volt. Mostanság viszont, legalább az első kettő már a férfiaké is. Német társadalomtudósok - dr. Paul Zulehner és dr. Rainer Volz - megállapították: a férfiak ötödé már az „új férfi” kategóriába sorolható. Mi különbözteti meg őket a „hagyományos” társaiktól? Mindenekelőtt az, hogy érzelmesek, érzékenyek, nem szégyellik és nem titkolják érzéseiket. Szeretik a gyerekeket és segítőkészek. Ezerkétszáz férfit, és biztonság kedvéért még 800 nőt is megkérdeztek a társadalomkutatók, mielőtt megírták a „Férfiak átalakulóban” című tanulmányukat. Következtetésük egyértelmű: visszaszorulóban van az úgynevezett macsó-férfitípus. Az új típusú férfi egyensúlyra törekszik a hivatás és család között. Kész arra, hogy apasági, gyermeknevelési szabadságot kérjen a munkahelyén. Tehermentesíteni akarja a feleségét, mert meggyőződése, hogy asszonyának is joga van munkája, hivatása folyamatos gyakorlásához, karrieije építéséhez. Nem tart igényt a kizárólagos családfői szerepre, nem él visz- sza fizikai erőfölényével, nem alkalmaz erőszakot feleségével, gyerekeivel szemben. Igyekszik megértő és belátó lenni a családja iránt, ám ugyanezt ő is elvárja a famíliától. Az új típusú férfiak többsége természetesnek tartja a harmadik nem (a női és férfi homoszexuálisok) létezését, amelynek megnyilvánulási formái nem hozzák ki a sodrából. Mindez a régi, a hagyományos férfiszerepet vállalók esetében elképzelhetetlen. Az új férfi partneri, házastársi kapcsolata alapvetően boldogabb. A munkahelyén nem kelt benne kisebbségi érzést, ha esetleg női főnököt „ültetnek a nyakába”. A német katolikus püspökkari konferencia elnöke, Kari Lehmann és evangélikus kollégája, Hartmut Löwe püspök azt tapasztalja, hogy az új típusú férfi gyakrabban fordít hátat az egyháznak és vallja magát fele- kezetnélkülinek, mint a „hagyományos férfi”. De mi a nők véleménye az új típusú férfiakról? Százból 98 hűséges, 96 kedves, jó kedélyű, 92 pedig intelligens férfit akar maga mellett egy életen át. A babona szerint, ha január elsején dolgoznak, folyamatosan lesz munkájuk Egész életük a cirkuszról szól Nem sokan vannak az országban, akik azt mondhatják magukról, hogy az olaszországi San Giovanni Valdomoban születtek. Már pedig Eötvös Susy, a világhírű cirkuszi dinasztia leszármazottjának anyakönyvi kivonatában ez található. Édesapja, Eötvös József és felesége hosszú évekig dolgozott zsonglőrként az American cirkusznál, így eshetett meg, hogy leányuk külföldön jött a világra. Négy éves volt, amikor visszajöttek Magyarországra, amellyel az akkori kislánynak meg is gyűlt a baja. Eötvös Susy, a cirkusz csillaga- Igaz, hogy szüleim magyarul beszéltek, de én szinte állandóan csak az olaszt használtam- emlékszik vissza Eötvös Susy.- Meg kellett tanulnom magyarul, hiszen én itt jártam iskolába, ez idő alatt a nagymamánál voltam, mert szüleim visz- szamentek dolgozni. Az itthoni anyakönyvezéssel is meggyűlt a bajunk, mert anyuék a Susanna nevet adták, itthon viszont csak a Zsuzsanna volt a megfelelője. PapiT szerint tehát ez a nevem, de mindenki csak Susynek szólít. A nyári szüneteket természetesen Olaszországban töltöttem szüleimmel, akkor viszont megint furcsa volt az olasz nyelvet használni. Három évig tartott ez a „hol olasz, hol magyar” állapot, amikor már teljes biztonsággal tudtam használni mindkét nyelvet, anélkül, hogy beleka- varodtam volna. Ma is mindkettőt anyanyelvi szinten beszélem, mellette pedig megtanultam még a francianyelvet.- Hogyan lesz az artistagye- rekből artista? Járnak képzőbe?- Az artistagyerekeknek nem kell artistaképzőbe járniuk, nekünk maga az élet a képző. Hiszen pici korunktól ott cset- lünk-botlunk a manézsban, figyeljük szüleinket, a többieket, és már gyerekkorban eldől, ki mit akar csinálni. Én például hatéves koromban léptem először a manézsba, egy parádé keretében. Általában a szülők mesterségét folytatják a fiatalok, így lettünk mi is az öcsémmel zsonglőrök: a szakma fogásait, a fortélyok csínját-bínját a szülőktől sajátíthatjuk el legjobban, hiszen ők más szemmel nézik ténykedésünket. Ezért maradt nálunk is a zsonglőrködés a családi tradíció. Az öcsém, Loránd olyan magas fokra fejlesztette tudását, hogy tavaly Magyar Bálint miniszter úrtól a Hortobágyi-díjat vehette át. Persze ezért keményen dolgozik, hiszen naponta öt órát gyakorol. Négy évvel ezelőtt férjhez mentem, párom szintén szakmabeli: lég- tornász. Kialakítottunk egy közös produkciót, mert a cirkuszi családban fontos, hogy a férj-feleségnek legyen egy közös száma. Megvallom őszintén, először nagyon féltem a kupolában, csak biztonsági övvel mertem felmenni, aztán megszoktam. Ma már biztonsági öv nélkül mutatjuk be számunkat.- Melyik fellépése volt a legemlékezetesebb ?- Sok szép emlékem van, de talán a párizsi cirkuszfesztivál a legemlékezetesebb: aki számít a szakmában, mindenki ott van. Ügynökök, cirkuszigazgatók, az 5-6 ezer fős cirkuszban legalább a fele szakmabeli. Ezt a fesztivált a fiataloknak rendezik, aki sikeresen vette ezt az akadályt, azok mehetnek a monte- carlói cirkuszfesztiválra. Itt aztán nem szabad rontani: a zsonglőrnek nem szabad idegesnek lennie, mert akkor remeg a keze. Mi zsonglőrszámmal mutatkoztunk be, meg is kaptuk a zsonglőr-díjat. Ott történt meg az, hogy kétéves szerződési lehetőséget kaptunk az amerikai Ringling-cirkusz- hoz, ott volt előttünk, csak alá kellett volna írni. Szüléink azonban már nem akartak távol lenni, mi pedig nem akartunk tőlük elszakadni. Pedig karrier szempontjából ez nagyon nagy lehetőség lehetett volna. Öcsém talán már el is felejtette, én azonban a mai napig sajnálom egy kicsit.- Tavalyelőtt alapította meg édesapja a Fantázia cirkuszt, amelynek ön az ügyvezetője. Mennyiben jelent ez változást a mindennapi élet során?- A fellépések szervezése mellett szinte mindent csinálunk. Jelenleg 40 fős a cirkusz, ha mindenhez külön személyzetet alkalmaznánk, egyszerűen nem tudnánk megélni. így aztán mindannyian építjük-bont- juk a sátort, sofőrködünk, plakátokat helyezünk ki, gondoskodunk a „hírverésről”. Egész életünk a cirkuszról szól: ez egy teljesen más világ, sokszor nehéz. A nehézségeket azonban feledteti a siker, a hálás publikum: a magyar közönség szereti a cirkuszt. Talán ezért is van az, hogy az év 12 hónapjából 11-et úton vagyunk, az egy hónap „pihenő” alatt arról beszélünk, mit és hogyan tudnánk változtatni, jobbá tenni. Ekkor készíti el édesanyám az új fellépőruhákat: ezzel óriási szerencsénk van, hiszen az artistaszabók horribilis összegeket kémek el egy-egy kosztümért. Mi anyunak elmondjuk, mit szeretnénk, ő pedig megcsinálja, és nem is akárhogyan: a párizsi cirkuszfesztiválon fellépő mháink is nagy sikert arattak, többen érdeklődtek, hol és kivel csináltatjuk.-Minden embernek van valamilyen titkos vágya. Ön mit szeretne a legjobban?- Persze, azért mi is álmodozunk időnként. Nekem például az a titkos vágyam van, hogy szeretném az idei évben december 31-ét Las Vegasban tölteni: de nem fellépéssel, hanem csak úgy, köszönteni az ünnepet. De ez valószínűleg csak álom marad, hiszen minden évben dolgoztunk eddig: a cirkusz világában ugyanis az a babona, hogyha január elsején dolgoznak, akkor egész évben lesz munkájuk. Hegedűs Erzsébet Érettségivel fizikai munkára vették fel, könyvtáros lett, majd gazdasági feladatot kapott, önmagának is bizonyítani akart Egy idegölő szakma - Akinek a pénz körül forog az élete Egy pillanatra sem lehet állítani, hogy kitárulkozó természetű lenne. Inkább a bölcs tartózkodás, megfontoltság, a benyomások gyűjtése, rendezése, azok lehetséges ellenőrzése tapasztalható egész beszélgetésünk során. Smelkó Sándorné, a Salgótarjáni Acélárugyár Rt. pénzügyi osztályvezetője. Gyári dinasztia tagja. Nagyapja, nagybátyja, nagynénje, édesapja is itt találta meg számítását, kenyerét. (Az édesapa a hengermű-gyáregység vezetője volt hosszú ideig.)- Gimnáziumba azért nem mentem, mert ugyan érettségit ad, utána viszont mi lesz velem? - kérdésre válaszolva úgy döntöttem, hogy a köz- gazdasági szakközépiskolába járok. Akkoriban nehéz volt bejutni a gyárba. Érettségivel fizikai állományba vettek fel, majd egy év múlva a fejlesztési főosztály műszaki könyvtárosa lettem. Később üzem- gazdasági előadóként beruházásokkal és pénzügyi feladatokkal foglalkoztam, ami végigkísért mind a mai napig. Többre vágytam, önmagámnak is bizonyítani akartam, amikor jelentkeztem a Pénzügyi Számviteli Főiskola sal- gótaijáni kihelyezett tagozatára. Abban az évben indult a képzés, amikor én előkészítőre jártam. A sikeres felvételit kemény négy év követett. Akkor már asszony és egy fiúgyermek édesanyja volt.-A foglalkozásokra hetenként háromszor, munka után került sor. Akkoriban többször kellett önmagámnak a saját magam által feltett kérdésre válaszolnom: kell ez nekem? A sikeres vizsga után mindig igent mondtam. A főiskola iparszakának elvégzése után (ekkor csak ez volt) üzemgaz- dászi oklevéllel a zsebemben, a gyárban fejlesztéssel és beruházással foglalkoztam.- Hívták máshová is?- Igen, de nem mentem. Itt jól éreztem magam, itt volt jó nekem, - majd hirtelen abbahagyja gondolatainak közlését. Arcán látszik, hogy tusa- kodik, mondja-e vagy sem, amit gondol, majd kisvártatva így kezdi: - Nem illik most erről beszélni, pedig...- Mire gondol?- Tétovázva mondja ki, hogy főbizalmi volt, többször a vállalat kiváló brigádja címmel tüntették ki. A Marx Károly nevét viselő brigádban többnyire nők voltak. Régebben divatos téma volt, ma pedig egyre többször hangzik el, mintha újból divat lenne, azoknak a felméréseknek a közreadása, mely szerint a nőknek jóval többet kell tennie a férfiaknál, hogy elismerjék képességüket, tudásukat.- Ön mit tapasztalt?- Visszatekintve saját utamra, többször bebizonyosodott, hogy nekünk többször és többet kell bizonyítanunk. Nem az azonos képességek megítélésénél tapasztaltam ezt, hanem abban, hogy azonos tévedésért nem volt azonos a következmény.-Kikkel jobb dolgozni? - nőkkel vagy férfiakkal?- A nők érzékenyebbek, más a lelkiviláguk, könnyen meg lehet őket sérteni, közérzetükben, hangulatukban az otthoni dolgok is közrejátszanak. A férfiak nem lelkiznek, nagyvonalúak, rugalmasak, a nők viszont precízebbek. Én férfiak után lettem pénzügyi osztályvezető.- Tevékenysége alatt melyik időszakra emlékszik a legszívesebben ?-Az 1990 előttire. Akkor a cégnek minden tekintetben jobb volt. 1990. után a gyár, illetve az rt. csődközeli helyzetbe került, amit sikerült túlélni, kibekkelni. Ennek az időszaknak az elejére esett az új számviteli törvény bevezetése, ami igen sok új munkát adott. Nemcsak a kritikus időszakban, hanem most is többször kell nemet mondanom, hogy megőrizzük likviditásunkat. A napi bevételek szabják meg, mit lehet megvenni. A jövőről így vélekedik: - Jó volna, még néhány sikeres évet eltölteni a cégnél. Beszélgetésünk előtt az rt. vezetése - egyik kolléganőjével - Grazba küldte a nemzetközi gazdasági konferenciára.- A piacgazdaságban a vállalkozások pénzügypolitikája felértékelődött, a pénzügyi munka pedig minősíti a cégeket. Különös jelentőséggel bír a korlátozott forrásokkal rendelkező társaságoknál. Az acélgyár pénzügyi tevékenységét jól jellemzi a bankok és a kereskedelmi partnerek minősítése, mely az elmúlt időszakban évről évre javult. Ebben a munkában a vezetés nagyon sok ötletet és pontos, precíz munkát kapott a végrehajtóktól, a pénzügyi osztály dolgozóitól. Vezetőjük, Smelkó Sán- domé a következetes szakmai munka mellett, a legnehezebb időszakban is maga mellé tudta állítani az osztály dolgozóit a magas követelményszintnek megfelelően. Igényes, következetes, nagy munkabírású vezető, melyet nem csak a beosztottaitól követel meg, hanem a gyáron belüli és kívüli partnereitől is elvár. Sok hasonló vezetőre van szükség - vélekedik Hopka László, az acélgyár vezérigazgatója. V. K.
