Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-26 / 120. szám

4. oldal Gazdaság 1999. május 26., szerda Folytatódó projekt. Jú­lius elseje után folytatódik Magyarországon az Ameri­kai Egyesült Államok Mun­kaügyi Minisztériuma „Gyors - reagálás” elneve­zésű projektje alapján 1996- ban megkezdődött, önszer­veződésen alapuló helyi gazdaságfejlesztési és vál­lalkozásélénkítési program - jelentették be a Szabolcs- Szatmár-Bereg Megyei Munkaügyi Központ ked­den Nyíregyházán rendezett szakmai fórumán. Matáv-részvény. Nincs sorban állás a Matáv-rész- vényjegyzésben részt vevő bankfiókok és az értékpa­pírcégek ügyfélszolgálatai­nál, ám az érdeklődés fo­lyamatos - közölték a rész­vény jegyzését végző in­tézmények. A részvények belföldi maximumárát 1480 forintban határozták, egy összeghatárig részletre is lehet vásárolni. BÁT. A Budapesti Áru­tőzsde határidős pénzpiacán 52,9 millió forint értékben 232 kontraktusra kötöttek üzletet a brókerek, a gabo­napiacon pedig 20 millió fo­rint értékben 41 kontraktus cserélt gazdát kedden. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 377,45 Japán jen (100) 192,47 Svájci frank 156,87 USA-dollár 235,83 Euró 250,76 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Jelentős készletek a raktárban, csökken a tehénállomány Egymilliárd az iskolatej-akcióra Az európai uniós csatlakozásig a hazai egy főre jutó tejfogyasz­tásnak el kellene érnie, de legalábbis meg kell közelítenie a tíz évvel ezelőtti 245 literes mennyiséget - jelentette ki Kosa Fe­renc, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium he­lyettes államtitkára kedden, a tej világnapja alkalmából ren­dezett konferencián. Az agrártárca képviselője el­mondta: tíz évvel ezelőtt 646 ezer volt a hazai tejelő tehén- állomány létszáma, jelenleg nem éri el a 400 ezret sem. Ma­gyarországnak az elkövetkező években arra kell törekednie, hogy az uniós csatlakozást kö­vetően, emelkedő fogyasztás mellett önellátó legyen a tej­termelésben. A tejfogyasztás emelkedését a minisztérium saját eszközei­vel is ösztönzi. Ennek érdeké­ben indította el az iskolatej-ak­ciót az alföldi megyék többsé­gében, valamint Somogybán és Székesfehérvárott. Az ingyenes akcióra a tárcának az idén egymilliárd forint áll rendelke­zésére, amit további 200 millió forinttal a Tej Terméktanács, 500 millió forinttal pedig a he­lyi önkormányzatok egészíte­nek ki. Az államtitkár nem hallgatta el azt a tényt, hogy a többlet- termelés miatt felesleges kész­letek vannak jelenleg raktáron. Ezért határozta el a termékta­nács a minisztérium kényszerű egyetértésével, hogy az idén a termelők 5 százalékkal - mint­egy 90 millió literrel - csökken­tik az eddigi 1,8 milliárd literes tejtermelést, ugyanakkor 200- 210 millió liter exportját jelen­tősen támogatja az állam. Erre a célra 1999-ben 650 millió fo­rintot ad a minisztérium. Ezen felül a terméktanács is több milliárd forinttal támogatja a feldolgozókat a tej külpiaci ér­tékesítésének elősegítésére. Kosa Ferenc felvetette annak a lehetőségét, hogy a jövőben a munkanélküli-segély egy részét hazai élelmiszerekben juttatnák az állástalanoknak, mert így a hús-, a tej- és tejtermékfelesle­gek alaposan megcsappanhat­nának. - ug ­Karitatív célokat szolgálhat majd a lefoglalt csempészáru Törvénymódosításra várva Többmilliós megtakarítást jelenthet a Vám- és Pénzügyőrség­nek az a küszöbön álló törvénymódosítás, amely szerint karita­tív szervezetek kaphatnák meg az általában piacokon vagy tit­kos raktárakban lefoglalt, csempészetből származó ruhafélé­ket. Mint megtudtuk, az eddig megsemmisítésre ítélt, hamis márkajelzésű holmik csak a védjegyjogosult engedélyével, a márkajelzés eltávolítása után kerülhetnének a rászorulókhoz. Információink szerint az Igaz­ságügyi Minisztérium a jövő héten egy komplex törvény- csomag részeként teszi le a ka­binet asztalára a régóta várt új jogszabály tervezetét. A módo­sítás előzményeiről Sipos Jenő\ a Vám- és Pénzügyőrség Or­szágos Parancsnokságának (VPOP) szóvivőhelyettese el­mondta, hogy a nagy mennyi­ségben lefoglalt csempészáru őrzése évi 150-200 milliós ki­adással terheli a vámosok kasz­száját, nem beszélve a kötelező megsemmisítés költségeiről. Noha a „fekete” kazettákat, műszaki cikkeket a jövőben is be kell majd zúzatniuk, s a zár­jegy nélkül behozott alkohol sem válhat „karitatív” inniva­lóvá, a csempészáru 20-30 szá­zalékát jelentő ruhaféléket a legszegényebbek között oszt­hatják ki. Elsősorban a márkás terméktől nevében csak egy-két betűvel különböző, ám annál valamivel rosszabb minőségű pólókról, cipőkről, ruhanemű­ről van szó. Olyan szabadidő- ruháról például, mint amilyet a vámosok 100 milliós nagyság­rendben, bekartonozva foglal­tak le nemrégiben egy, a fővá­ros külső kerületében lévő tit­kos raktárban. A bérelt garázsokba rejtett, vagy a piacokra vitt feketeárut a tervek szerint csak a hamis márkajelzés eltávolítását köve­tően oszthatják szét a karitatív szervezetek, miután a védjegy- jogosult hozzájárulását adja az akcióhoz. Lehet, hogy speciális bélyegző is jelzi majd a ruha különös eredetét. A kétszeres biztosításra azért van szükség, hogy a holmi semmiképpen ne kerülhessen vissza a fekete­piacra. Takács Mariann Elévülési határidő: 2004. december 31. Az osztalék adómentes Az 1998-ra esedékes társasági adóról és az osztalékadó köte­lezettségről május 31-én éjfélig kell postázni a bevallásokat. A számlákat és egyéb dokumentumokat hat évig tanácsos megőrizni, ugyanis a mostani bevallások elévülési határ­ideje 2004. december 31. - tájékoztatta a Ferenczy Euro- presst Jankelovicsné Berényi Márta, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal illetékes osztályvezetője. A szakember felhívta a fi­gyelmet arra: ha egy cégnek kizárólag magánszemélyek a tagjai, akkor a 9829-02-es és a 9828-02 számú nyomtatvá­nyon nem kell kitölteni az osztalékadó bevallására szol­gáló táblázat „A” és „B” pont­jait. Ilyenkor ugyanis az osz­talékkal kapcsolatosan a ta­gokra a személyi jövedelem- adó törvény szabályai vonat­koznak és annak megfelelően kell adózniuk. A költségek „leírása” sok fejtörést okoz a cégeknek. A korábbi, liberálisabb szabá­lyok az utóbbi években jelen­tősen megszigorodtak. Idén nincsenek további „szűkíté­sek”, tehát a reprezentációs és egyéb költségek elszámolása az elmúlt évivel megegyező módon történhet. A természetbeni juttatáso­kat a cégek költségként leír­hatják, de ezek után 44 száza­lékos személyi jövedelemadót és tb-járulékot kell fizetniük. A reprezentációs kiadások mindössze az árbevétel 0,5 százalékáig számolhatók el. Semmi sem tiltja azonban, hogy egy cég ennél többet fordítson kávéra, ételre, italra, üzleti ajándékokra. Ilyenkor azonban a kiadások 0,5 száza­lék feletti részével növelni kell a társaság adóalapját. Korunk nagy „slágere” a tanulmányi költségek leírása. Sokan igyekeznek a gyerme­keik tanítására fordított pénzt valamilyen formában a cégen belül elszámolni. A Társasági Adótörvény szabályai szerint viszont csak a személyesen közreműködő tag, a választott tisztségviselő vagy a cégnél munkaviszonyban álló sze­mély tanulásának költségei írhatók le. Ekkor sem lehet akármilyen tanulmányokról szó, hanem kizárólag a társa­ság tevékenységének megfe­lelő szakmai képzésről. A nyelvvizsga letételét és a jo­gosítvány megszerzését nem sorolják ebbe a körbe. Ám ha egy cég vámügyekkel foglal­kozik, akkor természetsze­rűen a vámos továbbképzés díja költségnek tekinthető. Sok félreértés kering az osztalékadót illető szabályo­zás körül. Jankelovicsné Be­rényi Márta ezzel kapcsolato­san hangsúlyozta:- A belföldi társaságok ese­tében az osztalék adómentes, kivéve akkor, ha azt kész­pénzben veszik fel, illetve, ha nem megfelelő (például kül­földi vállalkozás által nyitott) bankszámlára utalják át. Ké­sőbb azonban ezek az össze­gek is visszaigényelhetők. A külföldi társaságoknál az osz­talék mindaddig adómentes, amíg azt magyarországi társa­ságoknál befektetésre fordít­ják. Az osztalék külföldre vitt része után adózni kell. Németh Zsuzsa Olcsó és igénytelen Az ukránok a második legkevésbé szívesen lá­tott vendégek Csehor­szágban, a lengyelek számára pedig ők a harmadik legellenszen­vesebb vendégek - derül ki kijevi elemzésekből. A külföldi sajtóban gya­korta olvasni olyan cikket, amely arról szól, hogy az ukrán munkavállalókat nem fogadják a környező országokban kitörő örömmel. A sajtójelenté­sek nem titkolják, hogy a külföldön munkát kereső ukránok többnyire nyo­morúságos körülmények között élnek, szinte nin­csen semmilyen joguk. Az ukránokkal szem­beni ellenérzés nem tük­rözi a valóságot, hiszen az igénytelen, olcsó ukrán munkaerőt Csehországban is tisztelik, csakhogy számuk - megközelítően 400 ezer ukrán dolgozik Csehországban - jóval meghaladja a hivatalos munkavállalási engedél­lyel rendelkezőkét. Ez utóbbit egy kor­mányközi egyezmény 70 ezerben korlátozta. Az Ukraina-Szvit társa­ság elnöke szerint az ille­gálisan külföldön dolgozó ukránok mögött - Csehor­szágban, és bár kisebb mértékben, de Lengyelor­szágban is - orosz és uk­rán maffiacsoportok áll­nak, amelyeknek előnyük származik abból, ha a munkavállalókat egy bi­zonyos idő eltelte után fi­zetés nélkül kiutasítják az adott országból. Elemzők bírálják az uk­rán kormányt, amiért nem tesz lépéseket a külföldi ukrajnai munkavállalók keretének növeléséért. így az ukránok maradnak a legkevésbé szeretett ven­dégek Csehországban a cigányok, Lengyelország­ban pedig a cigányok és a románok után. Háború és gazdaság: fogynak a veteránok Ebben az idősek otthonában ágyúcsövek, lándzsák és csillogó páncélzatok díszítik a falakat. Pattogó induló hangjai hallat­szanak a telefonban, amikor a bennlakók valamelyikét keresik. A portát egyenruhás őr vigyázza, derékszíján revolverrel. „Institution Nationale des Inva­lides” (Hadirokkantak Orszá­gos Otthona): ez a neve az Eif- fel-toronytól néhány percre ta­lálható idősek otthonának Pá­rizsban, amely Franciaország legismertebb ilyen intézménye. Jó háromszáz évvel ezelőtt XIV. Lajos utasítására épült az Hotel des Invalides a Napkirály háborúiból hazatért rokkant ka­tonák részére. A pompás kül­sejű épületben található ma a Hadtörténeti Múzeum, de élnek ott hadirokkantak is - akárcsak évszázadokkal ezelőtt. Problé­mát jelent azonban, hogy az idősek otthona elnéptelenedik. Franciaország több mint harminc éve békében él és las­san kihal a három „tüzes nem­zedék” - így nevezik a francia háborús évjáratokat. Az első nemzedék tagjai közül, akik az 1914— 1918-as világháborúban sebesültek meg, ma már mind­össze hárman élnek az otthon­ban. A bennlakók további meg­oszlása: 58-an a második világ­háborúban sebesültek meg, 21- en pedig az algériai és az indo­kínai gyarmati háborúkban. Az idős harcosok sűrűn kénytele­nek elővenni egyenruhájukat és feltűzni kitüntetéseiket, hogy részt vegyenek valamelyik baj- társuk temetésén. Legkésőbb 2010-től nem lesz már elég gondozott, aki benépesíthetné a mintegy száz kis lakást, annak ellenére, hogy néhány év óta katasztrófák, vagy terrorista merényletek se­besültjei is felvehetők az ott­honba. A hadirokkant-otthon legidősebb lakója az a 104 éves egykori harcos, akinek az első világháborúban egy német pus­kagolyó szétroncsolta a csípő­jét. A kalandokban leggazda­gabb életről azonban George Fryd számolhat be. A zsidó szü­lők gyermeke Lengyelország­ban született. A család néhány évvel a második világháború kitörése előtt a szegénység és a vallási üldözés elől Franciaor­szágba emigrált, ahol rövidesen munkát és útlevelet is kapott. 1939-ben, a háború kitörésekor George Fryd természetesnek ta­lálta, hogy önként jelentkezzék a hadseregbe és Hitler ellen harcoljon. Röviddel azután né­met hadifogságba került, de si­került megszöknie és eljutnia Nagy-Britanniába. 1944 június 6-án részt vett a normandiai partraszállásban - akkor sebesí- tette meg őt egy német gránát. Hosszas habozás után egy éve jelentkezett az otthonba, ahol azóta otthon érzi magát: megta­lálta bridzs-partnereit. Dinnyecsökkentés A dinnyék méretének csök­kentésére szólította fel a legnagyobb brit áruházlánc a termesztőket, mert egy felmérésből kiderült, hogy a hölgy vásárlók ösztönösen összevetik a gyümölcs nagyságát a saját keblük méretével, és inkább a ki­sebb dinnyét választják. A Daily Telegraph című brit lapnak a dinnyetermesz­tők fedték fel, hogy milyen döbbenetes összefüggésre ju­tott a Tesco áruházlánc „piac­pszichológusa”. A Tesco szó­vivője - aki nemét tekintve hölgy - elmondta, hogy vala­mennyien nagyon meglepőd­tek a hölgyek dinnyeválasztá­sának tudatalatti titkán, de a felfedezés kétségtelenül meg­hozta a gyümölcsét: mióta március elején a Tesco áttért a kisebb dinnyékre, egymillió­nyit adott el belőlük. A brit vé­leménykutatás eredménye szerint tíz nő közül hét egyet­értett azzal, hogy a kebelméret a legvalószínűbb tudatalatti ok a dinnye nagyságának megválasztásában. Automata „íriszolvasó” a nyugati bankokban - Csalás kizárva Ügyfélazonosítás a szem alapján Egyre kevesebb a vállalati csőd Japánban minden jóra fordul? Szempillantás alatt - és vele - igazolhatják személyazonossá­gukat a bankjegykiadó automatáknál egy texasi bank ügyfelei. Az amerikai pénzintézetek közül elsőként a Bank United ve­zette be az új technikát az ügyfelek azonosítására. Japánban áprilisban a múlt év azonos hónapjához képest 33 százalékkal kevesebb vál­lalat ment tönkre, ám az ada­tot közzétéve a Teikoku adat­bank elképzelhetőnek tartja, hogy a jövőben újból növe­kedjék a csődök száma. Három év óta most április­ban fordult elő először, hogy 1200 alatt volt a csődbe jutott cégek száma, 1166 (100 ezer dollárnál nagyobb adósságot felhalmozó) vállalat volt kény­telen befejezni tevékenységét. A hátrahagyott összadóssá- guk viszont rekordösszeget, 8 milliárd dollárt ért el az előző év áprilisához viszonyított 14,8 százalékos növekedés után. A csődöt jelentő cégek egyre na­gyobb része a recesszió követ­kezményei miatt ment tönkre, és az adatbank nem zárja ki, hogy a lakossági fogyasztás va­lamint a beruházások további pangása miatt megtörik a jövő­ben a vállalati csődök immár hatodik hónapja tartó csökkenő tendenciája. Ennek során az automata leol­vassa a jobb szem íriszét, és összehasonlítja a bank számí­tógépében tárolt, korábban el­helyezett referenciamintával. Hírügynökségi jelentések sze­rint a Dresdner Bank jelenleg próbál ki hasonló technikát Máj na-Frankfurtban. Egyelőre azonban még nem tudni, hogy alkalmazzák-e majd ezeket a pénzautomatákat - mondta a német pénzintézet egyik szóvivője. Angliában is folytak már kísérletek „intelli­gens” pénzautomatákkal. A Na­tionwide, Nagy-Britannia leg­nagyobb lakástakarékpénztára egyelőre hat hónapon át tesz­telte az automatát 1000 kivá­lasztott ügyféllel. Azok a bank­ügyfelek, akik ezt a szolgálta­tást igénybe akarják venni, elő­ször elektronikusan „leolvastat­ják” jobb szemük íriszét. Az információkat kódban foglalják össze és a bank számí­tógépében tárolják. Ezután, ha az ügyfél a pénzkiadó automa­tához lép, írisze a referencia­mintával hasonlítódik össze. A Bank United először Forth Worthban, Dallasban és Hous­tonban lévő fiókjaiban kínálja ezt a technikát. Az írisz, az em­beri szemnek a fekete pupillát körülvevő színes része, sokkal több részletet tartalmaz, mint például az ujjlenyomat és ép­pen ezért különösen alkalmas úgynevezett biometrikai azono­sító rendszerek számára. A számítógép néhány má­sodperc alatt leolvassa az íriszt, szemüvegen, kontaktlencsén és a legtöbb napszemüvegen ke­resztül is. Szakértők nagy jövőt jósolnak az íriszes azonosítás­nak a szolgáltatások széles kö­rében. Nőtt a forgalom Több mint egy évi csökkenés és stagnálás után márciusban 10 százalékkal nőtt a kiske­reskedelmi forgalom értéke Csehországban, tavaly már­ciushoz képest - közölte a cseh statisztikai hivatal. Idén a kiskereskedelem be­vételei, összehasonlító áron, 1,7 százalékkal voltak nagyobbak, mint tavaly ugyanakkor. A sta­tisztikai hivatal jelentése sze­rint márciusban 17,9 százalék­kal bővült a gépkocsieladás és - javítás, és 17,1 százalékkal az élelmiszereladás. A nem élel­miszeripari termékek eladása 3,9 százalékkal nőtt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom