Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-26 / 120. szám

2. oldal Néptáncfesztivál Pásztón Cserfes és a többiek A Tehetséges Pásztói Gyerme­kekért Alapítvány és Pásztó Város Önkormányzata május 29-én, szombaton a Dózsa György Általános Iskolában (Nagymező u. 26. sz. alatt) ren­dezi meg a VII. néptáncfeszti­vált. Program 9 órakor: Sisák Imre polgármes­ter, a rendezvény fővédnöke megnyitó beszéde az iskola aulá­jában, 9.30 órától: utcatánc, 12.30 órától: csoportok bemutat­kozása a Dózsa iskolában, 13.30 órától: táncház, 14.30 órakor: eredményhirdetés, 15.30 óra: szakmai értékelés Fellépési sorrend I. korcsoport Cserfes néptánccsoport - (Pásztó) - Ki tud táncolni?, Für- jecske néptánccsoport (Mátrake- resztes) - Én elmentem, Heb- rencs néptánccsoport (Pásztó) - Kör, kör, ki játszik?, Szászerka utánpótlás néptánccsoport (Szur­dokpüspöki) - Csigabiga, Cudar néptánccsoport (Pásztó) - Ma­dárkák, Gárdonyi Géza Általános Iskola 3. a osztálya (Pásztó) - Sej, haj, denevér, Mákvirág nép­tánccsoport (Gyöngyös) - Lósi­rató, Csibészke néptánccsoport (Gyöngyös) - Házasodik a lapát. II. korcsoport Szászerka néptánccsoport (Szur­dokpüspöki) - Ki a legény?, Bar­tók Béla Általános Iskola nép­tánccsoportja (Bátonyterenye) - Domaházi táncok, Csiribiri nép­tánccsoport - (Ságújfalu) - Du­nántúli kanász- és ugrós tánc, Pendelyes néptánccsoport (Pásztó) - Enyim kulup, Kisgön- cöl néptánccsoport (Kompolt) - Szatmári táncok, Szemfdes nép­tánccsoport (Aldebrő) - Mutat­ványos táncok. A fesztivál zenekara: Esztam népzenekar SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1999. május 26., szerda Y = % " / '»o . ^ Sokak előtt talán ismeretlen, hogy mind a munkahelyi, mind a más személy által okozott balesetek kivizsgálá­sában, ügyintézésében az egészségbiztosítási pénztá­raknak is szerepük van. Ezzel kapcsolatban jó ha tudjuk, hogy aki felelős más személy balesetéért, betegségéért, ne­tán haláláért, köteles az emi­att felmerült egészségbiztosí­tási ellátás költségét (táp­pénz, orvosi vizsgálat, kezelés költsége, gyógyszerköltség stb.) meg térítem. Mnnkalielyi balesetek A foglalkoztató kötelessége, hogy a munkabaleseteket, va­lamint az egyéb, ún. üzeminek elismert baleseteket kivizs­gálja, és a vizsgálat eredmé­nyét jegyzőkönyvben rög­zítse. Munkabaleset esetén „Munkabaleseti jegyzőköny­vet”, munkabalesetnek nem minősülő üzemi baleset esetén pedig „Üzemi baleseti jegy­zőkönyvet” kell kiállítani. A foglalkozási megbetegedésről az erre a célra rendszeresített vizsgálati lapot kell kitölteni. Fenti baleseteket a jegyző­könyv, ill. vizsgálati lap meg­küldésével be kell jelenteni az illetékes Megyei Egészségbiz­tosítási Pénztárnak. A táppénzben részesülő biztosítottnak az üzemi bal­esetnek nem minősülő balese­téről az ún. Nyilatkozat nyom­tatványt kell kiállítani. Amennyiben ebből az állapít­Havonta egy szerdán: szót kér az egészségbiztosítás Baleseti helyzetkép - a tb szemszögéből ható meg, hogy a balesetet nem a biztosított, hanem más személy okozta, a MEP ki­vizsgálja az ügyet a későbbi­ekben ismertetendő megtérí­tési eljárás lefolytatása céljá­ból. A Nógrád Megyei Egész­ségbiztosítási Pénztárhoz az elmúlt évben több, mint 800 baleseti jegyzőkönyv és bal­esetről szóló nyilatkozat érke­zett. Ezek csaknem 90 száza­léka olyan munkáltatóktól ke­rült beküldésre, ahol TB kifi­zetőhely működik. Ilyen eset­ben a baleset kivizsgálása, és az üzemiséget elbíráló határo­zathozatal a munkáltató, ill. kifizetőhely feladata. TB kifi­zetőhelyet nem működtető munkáltatók esetében a be­küldött jegyzőkönyv, és eset­leges további vizsgálat alap­ján a NMEP hozza meg az üzemiséget elbíráló határoza­tot. Az 1998-ban a NMEP-hez beküldött baleseti jegyző­könyvek száma hasonló szin­ten mozgott, mint egy évvel korábban. Több év távlatában azonban az állapítható meg, hogy a nagy munkáltatók megszűnésével, átalakulásá­val a bejelentett balesetek száma csökkent. Mi az egyéni vállalkozók feladata balesetükkel kapcsolatban? Az egyéni vállalkozó üzemi balesetét a MEP vizsgálja ki, és veszi fel róla az Üzemi bal­eseti jegyzőkönyvet. Tehát, amennyiben az egyéni vállal­kozó üzemi balesetet szenved, haladéktalanul keresse fel, vagy értesítse a NMEP-et az eljárás megindítása céljából. Az egyéni vállalkozók balese­tének körülményeit is mara­déktalanul ki kell vizsgálni. Egyértelműen bizonyítani kell ugyanis, hogy a baleset a vál­lalkozás körében végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben történt. Ennek megállapítására a sérült meg­hallgatásán túl tanúmeghall­gatással, a vállalkozással kap­csolatos iratok, szerződések bekérésével, a baleset körül­ményeit tartalmazó kórházi, mentőszállítási dokumentu­mok beszerzésével történik. 1997-ben 36, 1998-ban pedig 27 egyéni vállalkozó kereste meg pénztárunkat balesetének kivizsgálása és elbírálása cél­jából. Jellemző, hogy a „ki! sebb” baleseteket be sem je­lentik, mert a vállalkozás fo­lyamatos működése érdeké­ben nem veszik igénybe a be­tegállományt. A balesetek leggyakoribb okai A NMEP-hez beérkezett üzemi baleseti jegyzőkönyvek arról tanúskodnak, hogy a munkáltatók nem minden esetben tesznek eleget a rájuk nézve kötelező munkavédelmi szabályokban foglalt előírá­soknak. Előfordul a munka- védelmi eszközök hiánya, vagy nem megfelelő védőké­pességű eszközök biztosítása. A munkáltató kötelessége az is, hogy a kiadott munkavé­delmi felszerelés használatát megkövetelje. Ennek elmu­lasztása miatt is gyakran for­dulnak elő balesetek. A véde­kezés azonban nem csak a munkáltató feladata, hiszen a kötelezően előírt munkavé­delmi eszközöket a dolgozók­nak alkalmazniuk kell, és be kell tartaniuk a munkavédelmi szabályokat is. A balesetek között nagy számban akadnak olyanok is, amelyek „véletlenszerűen” következnek be. Ezeknél is szerepet játszik azonban a dolgozó nem kellő odafigye­lése, esetleg fáradtsága. A jogszabályi előírás sze­rint a foglalkoztató köteles megtéríteni az üzemi baleset, vagy foglalkoztatási megbe­tegedés miatt felmerült egész­ségbiztosítási ellátást, ha a baleset vagy megbetegedés annak következménye, hogy a munkáltató a rá nézve köte­lező munkavédelmi szabá­lyokban foglalt kötelezettsé­gének nem tett eleget. Elcsúszás, kutyaha­rapás, verekedés A téli, havas, jeges időszakban gyakran történnek ún. elcsú- szásos útibalesetek. A dolgozó munkába, vagy onnan hazafelé menet a nem kellően csúszás­mentesített járdán, úttesten el­esik, és gyakran törést, zúzó- dást szenved. Ezzel kapcsolat­ban érdemes megjegyezni, hogy mindenkinek kötelessége a háza, üzlete, vagy más egyéb ingatlanja körüli járdaszakaszt csúszásmentesíteni a balesetek elkerülése céljából. A munka­helyeken szintén gondoskodni kell a közlekedési utak bizton­ságos állapotáról. a helyi állattartási rendeletek előírják az ebek biztonságos tartásának, közterületen való tartózkodásának feltételeit. Sajnos, ezt sok esetben nem tartják be a kutyatulajdonosok, aminek következményei a ku- tyaharapásos balesetek. Ezek nem csak vízóra leolvasókkal, vagy postásokkal történnek, hanem az elszabadult ebek a gyanútlan járókelőket is meg­haraphatják. Fontos tudnivaló, hogy ilyen esetekben fennáll a tulajdonos anyagi felelőssége is. A verekedések, testi sértések nem múlnak el súlyos követ­kezmények nélkül. Amennyi­ben bebizonyosodik, hogy va­laki bűnös az előbbiek szerinti vétségben, úgy a társadalom- biztosítás felé is megtérítési kö­telezettséggel tartozik. Ezeket az eseteket azért soroltuk fel, mert a jogszabály előírása sze­rint aki más személy betegsé­géért, keresőképtelenségéért, munkaképesség-csökkenéséért, vagy haláláért felelős, köteles az emiatt nyújtott egészségbiz­tosítási ellátást megtéríteni. A megtérítési kötelezettség olyan mértékben áll fenn, amilyen mértékben a felelősség megál­lapítható. Végezetül ezek elkerülésére egy jó tanács: vigyázzunk magunk és mások testi épségére! Amennyiben az itt közöltek- kel, illetve bármilyen egész­ségbiztosítást érintő témával kapcsolatban kérdésük, észre­vételük van, úgy azt a Salgó­tarján, Pf. 92 (3101) címre küldött levélben szíveskedje­nek jelezni vagy a NMEP ügyfélszolgálatán készséggel adunk felvilágosítást. : A pincér csúcs közben Csak azok nem tudnak Gabora Attila mesterfelszolgáló világ­csúcsáról, akik az utóbbi na­pokban nem néztek tévét, nem olvastak újságot, vagy becsu­kott szemmel közlekedtek a Somoskő - Pásztó útvonalon, amelyet immár a világ leghosz- szabb placcaként tart nyilván a vendéglátós szakma. Á távol­sági felszolgálás világrekordjá­nak örömteli és fájdalmas pil­lanatait fotós kollégánk, Gyu- rián Tibor is megörökítette. Bará­tokat, kíváncsi szemlélőket, spor­torvosokat, gyúrót, atlétikai szak­embereket is lencsevégre kapott. A Salgótaijáni Pincéregylet el­nöke a polgármestereknek ked­vükre való italt szolgált fel, a vá­rosok közt azonban „kamuitallal” rótta a kilométereket. A borrava­lóval kapcsolatban kollégái azt mondták: ne szúrjunk ki Attilával, az adózás kényes dolog. Nem (csak) ezért írjuk ide: Gabora a vi­lágcsúcs felállításakor nem kapott egy fillér borravalót sem. tarnó Bajtársi találkozó Nemcsak doniaknak A Nógrádi Történeti Múzeum Baráti Köre és a Doni Bajtársi Szövetség Nógrád Megyei Cso­portja ez év július 3-án, szombaton hagyományo­san megrendezi a doni bajtársi találkozót Az eseményre várják a II. világháború bármelyik frontját megjárt, me­gyénkben élő egykori ka­tonákat is. A szervezők kérik, hogy nevüket címüket juttassák el június 20-ig Hidváry Istvánnak (3100 Salgótarján, Múzeum tér 2., címre) hogy a meghí­vókat időben elküldhes- sék számukra. Együtt a két jó barát Szépségverseny Közismert, hogy a kisgyer­mekek és a kutyusok általá­ban szeretik egymást, von­zódnak egymáshoz. Ennek jegyében „Egy gyermek — egy kutya” címmel páros szépségversenyt rendez a Salgótarjáni Állatvédő és Segítő Egyesület május 30- án, vasárnap 10 órától a me­gyeszékhely Fő terén. A kisgazdik még mindig benevezhetnek négylábú ba­rátaikkal a versenyre május 29-én, szombaton a délutáni órákban Takács Lajosné ren­dezőnél a helyszínen, a József Attila Művelődési Központ előtt. Az első, második és har­madik helyezettet díjazza a zsűri, s várhatóan kioszt két különdíjat is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom