Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-22-23-24 / 118. szám

1999. május 22., szombat Közélet 11. oldal Arculatformálásra készül Nógrád megye Beszélgetés Becsó Zsolttal, a Nógrád Megyei Önkormányzat Közgyűlése elnökével Fél éve választották meg a megyegyűlés elnökévé Becsó Zsol­tot, a Fidesz Magyar Polgári Párt Nógrád megyei választmá­nyának elnökét, országgyűlési képviselőt E rövidnek tűnő idő­szak alatt is megmutatkozott, hogy más módszerek mentén je­lölte ki stratégiáját, de főként taktikai elemeit, mint elődei. Stí­lusváltásra mindenképpen szükség van - állítják a politikusok hiszen Nógrád megye gazdasága stagnál, kevés, országos lobbyzásra alkalmas személyiséggel rendelkezik, ráadásul a belső erők sem mindig egyesíthetők, az antagonisztikusnak lát­szó politikai ellentétek miatt Mit tehet ilyen helyzetben a me­gyegyűlés vezetője? Egyáltalán, hogyan értékeli az eddig eltelt időszakot? - kérdeztük elsőként- Nem ismeretlenül vettem át az elnöki feladatokat, hiszen az előző ciklusban - igaz, al- elnökként, de - részt vettem az önkormányzat munkájá­ban. Azzal tisztában voltam megválasztásom előtt is, hogy másfajta munkastílust, más jellegű leterheltséget jelent majd, illetve igényel tőlem ez a beosztás. Összehasonlítha­tatlanul nagyobb felelősség­gel jár az önkormányzat veze­tése, mint az elnök segítése. Amellett sem mehetek el, hogy van egy másik fontos megbízatásom, ha úgy tetszik, küldetésem: kormánypárti or­szággyűlési képviselőként, je­lentős feladatokkal birkózom nap mint nap. Tehát, mérle­gelnem kellett, hogy a kettőt képes leszek-e összeegyez­tetni, összehangolni. Fél év után megerősödött a vélemé­nyem, hogy a két feladat kivá­lóan megfér egymás mellett, bár mindkettő teljes embert kíván, ezért a szabadidő gya­korlatilag megszűnt szá­momra. Nehéz örökség- Sokak véleménye szerint nyil­ván ennek az aktivitásnak kö­szönhető, hogy soha ennyi kor­mányzati szakember, politikus néni járt a megyében, mint ez alatt a fél év alatt.- Nehéz örökséget hordoz a megye! Túlzás nélkül mond­hatom, hogy óriási feladatok állnak előttünk. Sajnos, az elmúlt ciklusokban nem sike­rült áttörést elérni, sem a munkanélküliség kezelésé­ben, sem az egy főre jutó nemzeti össztermék (GDP) tekintetében. A rétsági kistér­séget és Pásztót leszámítva je­lentősebb külföldi, vagy bel­földi működőtőke nem jelent meg a megyében. Hátrányunk folyamatosan nő, sőt, a leg­újabb KSH-adatok alapján az egy főre jutó GDP tekinteté­ben a Nógrád és Budapest kö­zötti olló nem hogy szűkült volna, hanem nőtt, miközben a megyébe jelentős területfej­lesztési többlettámogatások érkeztek 1997-től. Eljutottunk arra a pontra, hogy sokkal ha­tékonyabban kell fellépnünk, különösen a régiókialakítások időszakában, mert ellenkező esetben nemcsak az országos lemaradásunk növekszik, ha­nem a régión belül is a leg­rosszabb pozíciót foglaljuk el. Nem véletlen részünkről, hogy érdekérvényesítő lehe­tőségeink .figyelembe vételé­vel mozgósítjuk kapcsolati tőkénket, és igénybe véve a kormányzat illetékeseinek se­gítségét a korábbi időszakhoz képest sokkal erőteljesebb be­fektetés ösztönzési programot kívánunk realizálni, ráadásul a kormányzati kapcsolataink ezt lehetővé is teszik. Sze­mély szerint bízom benne, hogy ez a folyamat mindenki számára láthatóvá, érzékelhe­tővé válik. Ebben a vonatko­zásban sem tekintem sikerte­lennek az elmúlt fél évet. Az elkövetkező időszak legfon­tosabb feladata rövid távon, hogy meg tudjuk határozni a megye jövőképét, majd elfo­gadtassuk az ehhez rendelt cé­lokat, prioritásokat, végső so­ron pedig egy intenzív fejlő­dési pályára állítsuk Nógrá- dot.- A ciklus talán egyik legígé­retesebb projektje pár hónapja kezdődött, a Madzsar József kórház többmilliárdos rekonst­rukciójával. De épp’ ez a beru­házás váltotta ki mostanság a legtöbb vitát is.-A kórházi rekonstrukció elindítása nem az én nevem­hez kapcsolható, nekem ma­radt viszont a feladat. Akkor „csöppentem bele”, amikor a munkaterület átadására került sor. Rengeteg probléma me­rült fel az indulást követően, de látjuk, mit kell megoldani. A tavaly elkészült orvos­szakmai program kapcsán a kórházi rekonstrukció számos esetben került napirendre a közgyűlésen. Ennek eredmé­nyeként a testület befogadta a szakmai javaslatokat, s a szükséges módosításokat vé­gig kell vezetni. Bízom benne, hogy a módosított épí­tési engedély jogerőre emel­kedése, s a kiviteli tervek el­készülte után a rekonstrukció folyamata ismét felgyorsul és tartani tudjuk a kivitelezővel kötött ütemtervet. A fő cél ebben az esetben is az, hogy az ellátást minél magasabb szinten biztosíthassuk. S ha ez az orvosszakmai program ré­vén valósítható meg, akkor a közgyűlésnek a hozzáállása nem lehetett kérdéses, melles­leg ezt tükrözte az ellenvetés nélküli szavazás is. Átvilágítás- Ugyancsak az érdeklődés kö­zéppontjába került a 21-es út, illetve annak Salgótarjánt elke­rülő szakaszának az ügye. Mi­ért kellett ehhez az elnöki köz­benjárás? Hol tartunk most?- Véleményem szerint a közvélemény meglehetősen felületesen ismeri a történetet. A kialakult szerencsétlen szi­tuáció elsődleges oka az volt, hogy közvetlenül a ’98-as parlamenti választások előtt megkötött megállapodásban (pontos információk hiányá­ban) az ebben szereplő válla­lási ár egy éven belül a duplá­jára emelkedett. A miniszter úr felelősségteljes döntést ho­zott, a pályázatot érvénytele­nítette, de a közbenjárásunkra a közelmúltban ismét a vá­rosban járt a tárca vezetője, s egy mindenkit megnyugtató megállapodás született. Ha­marosan egy szakértői cso­port vizsgálja meg a tervezett beruházást, amelyben az ön- kormányzat is képviselteti magát, s június 30-ig közösen alternatív megoldásokat dol­goznak ki. Én személy szerint az indulatok gerjesztése he­lyett a megoldások keresésé­ben vagyok partner, ez hatá­rozta meg az ügyhöz kapcso­lódó viszonyomat is. Megíté­lésem szerint nem helytállóak azok a megállapítások, ame­lyek Salgótarján tőkevonzó képességét elsődlegesen kí­vánják összekötni a 210-es út megépítésével. Nem vitatom, hogy a városnak tényleg fon­tos a tehermentesítő szakasz megépítése, de legalább eny- nyire fontos, ha nem fonto­sabb, a 21-es főközlekedési útvonalon a közlekedés fel- gyorsítása, nem beszélve a Hatvan-Somoskőújfalu vas­útvonal rekonstrukciójának megkezdéséről. Kevés olyan megyei jogú város van ha­zánkban, ahol nincs Intercity összeköttetés Budapesttel. Érdemes megjegyezni, hogy a multinacionális cégek veze­tői, akik a beruházás 1-3 évé­ben általában Magyarorszá­gon tartózkodnak, a lakóhe­lyük (ez többnyire Budapest) és a munkahelyük között ma­ximum egy órát hajlandók közlekedni. Ily’ módon nem véletlen, Rétság szerepének megerősödése, tőkevonzó ké­pességének sikersorozata. Mi azon dolgozunk, hogy a me­gye többi térségének is javul­jon a befektetéseket vonzó képessége, igazi lökést sze­retnénk adni Nógrádnak.-A megyei önkormányzat megkezdte intézményei átvilágí­tását. Hol tart a folyamat? Nem okoz-e feszültséget, ha a gyar­mati intézményeket átveszik?-Egyik oldalról, örülnünk kéne, hogy feladataink bővül­nek, s például a középfokú oktatás területén a meghatá­rozó pozíciókat foglaljuk el. Másik oldalról azonban sajná­latos, hogy egy olyan iskola­város, mint Balassagyarmat, a pénzügyi nehézségei miatt kénytelen feladni a nem köte­lezően ellátandó intézmé­nyeit, kivétel ez alól a kórház. Hasonló helyzet miatt szere­pel napirenden az egyik szé- csényi oktatási intézmény át­adása is. Hogy pontosítsák: nem intézmények, hanem fel­adatok átadása történik meg! Csak akkor tudjuk átvenni ezeket a feladatokat, ameny- nyiben a két önkormányzat a szükséges feltételeket bizto­sítja. Mivel még sok a nyitott kérdés, nagy valószínűséggel csak a júniusi közgyűlés hozza meg az ezzel kapcsola­tos döntést. A történet mind­amellett arról szól, hogy az egyik forráshiányos önkor­mányzat átadja a hiányát egy másik forráshiányos önkor­mányzatnak. Az állam részé­ről azonban egyértelműbb, kedvezőbb finanszírozási megoldásokat kellene eszkö­zölni.- Ciklusokon át emlegették a megye és a megyei jogú város úgymond politikai szembenál­lását, ellentétét. Változott-e a megítélés, vagy a jelenlegi tes­tületek összetételét tekintve ez feloldhatatlan? Érződik-e ez a probléma az országgyűlési képviselők együttműködését te­kintve?- Kezdem azzal, hogy Sal­gótarjánnak van országgyű­lési képviselője, akit teljesen demokratikus körülmények között választottak meg. Eb­ből a szempontból mindegy, hogy kormánypárti, vagy el­lenzéki: elemi kötelessége, hogy a választóktól kapott megbízatásnak megfelelően a városlakók, a városkörnyéki emberek érdekében vala­mennyi lehetséges csatornát kihasználva, jogszerűen el­járva a lehető legtöbbet tegye. Senki sem akarja, én személy szerint sem szándékozom át­venni a város jelenlegi képvi­selőjének a feladatát és a sze­repét. Az egy másik kérdés, hogy ellenzéki szerepkörből - értelemszerűen - az érdekér­vényesítő képesség jelentősen eltér egy kormánypárti képvi­selő érdekérvényesítő képes­ségétől. Amikor megkeresnek az itt élő polgárok, akkor fel sem merül az emberben, hogy a segítségét politikai alapon fontolja meg. Ha a város, je­lesül Salgótarján vezetése ré­széről érkezik megkeresés, hogy konkrét ügyekben nyújtsunk segítséget, nem volt még arra példa, hogy ezt elutasítottuk volna. Ehhez az kell, hogy elmondják, ha gondjuk támad, másrészt, minden, az adott ügyhöz kap­csolódó információt osszanak meg. Az ipari parkkal össze­függésben elengedhetetlen volt, hogy segítséget nyújt­sunk és a kérés konkrét meg­fogalmazását követően siker­rel tudtunk eljárni. Ezek nem pártpolitikai kérdések, sokkal inkább térségi, területpolitikai kérdések. Nem törekszünk arra, hogy rossz kapcsolat alakuljon ki Salgótarjánnal! Programadó beszédemben is azt hangoztattam, hogy ren­dezni kell a megyei önkor­mányzat és a megyei jogú vá­ros kapcsolatát. Nagyon sok olyan kérdés adódik, amiben elkerülhetetlen az együttgon­dolkodás, s az együttes cse­lekvés, már csak emiatt sem gyengíthetjük egymás pozí­cióit. Sőt, az a célszerű, ha minél több kérdésben egy­mást erősítjük, hangsúlyo­zom: pártállástól függetlenül! Bizonyos ügyeket illetően azonban eltér Salgótarján és a megye véleménye, ami nem baj, hisz’ a végeredmény a fontos. Az a lényeg, hogy a térségnek, a városnak, az itt élő polgároknak jobb életfel­tételeket kínáljunk, alakítsunk ki. Közös érdekek- Számos nyilatkozat alapján úgy tűnik, hogy néhány fontos kérdésben, így a turizmus fej­lesztése tekintetében is más a megye és a megyeszékhely megközelítése.-Én is úgy látom, hogy a megyei önkormányzatnak je­lentékenyebb szerepet kell vállalnia az idegenforgalom, turisztika fejlesztésében, pro­pagálásában. Sejtekben már létezik az elmozdulás, a köz- művelődési és turisztikai in- fézetünk által, akár a promó- ciós marketingtevékenysé­günkön keresztül, de ez ennél sokkal hatékonyabb is le­hetne. E kérdéskörben konk­rét lépéseket készítettünk elő, és a szükséges intézkedéseket hamarosan meg is tesszük. Más kérdés, egyik város ese­tében, így Salgótarján eseté­ben sem korlátozódhat az idegenforgalom a szűkén ér­telmezett településkontúrok mögé, mindig az adott térsé­get kell szem előtt tartanunk, annak természeti, történeti ér­tékeivel, szolgáltatási infra­struktúrájával, szálláshelyei­vel, programajánlatával. Me­gyei szempontból tény, hogy Salgótarján rendelkezik e te­kintetben a legkiemelkedőbb turisztikai adottságokkal, vonzerővel. Itt a legjobbak a fogadási feltételek, itt realizá­lódik a legtöbb vendégéj­szaka. Kérdésként fogalma­zódik meg, hogy ki tudta-e használni ezeket az esélyeket eddig a város? Fontos, hogy egy térség ki tudja aknázni a lehetőségeit, el tudja adni szolgáltatásait, termékeit. Aki látta az idei „Utazás” kiállí­tást, igazolhatja, van még mit tenni ezen a területen. Az el­hivatottságon és akaraton túlmenően megfontolandónak tartanám - ott, ahol erre lehe­tőség van és még nem éltek vele - az idegenforgalmi adó kivetését. A központi költ­ségvetés minden beszedett egy forint adó után két forint támogatást biztosít, ami alap­ját képezheti a turisztikai fi­nanszírozási problémák meg­oldásának. Megyénk közös érdeke, hogy a potenciális hú­zóágazatnak tartott idegen- forgalom fejlesztésében min­den érintett vegye ki a részét és a negatív publicitást bizto­sító politikai szósszal leöntött hírek gyártása helyett (lásd: Medves Hotel), pozitív képet közvetítsünk magunkról, meglévő értékeinkről. Ami a régiós „szembenállást” illeti, előre bocsátom, hogy olvas­tam a megyei jogú város pol­gármesterének vélekedését, miszerint ő a kormányzat ál­láspontját képviseli a három megyés tervezési-statisztikai régió kialakításában, én pedig- úgymond — bizonytalanko­dom. Úgy gondolom, hogy mindenki számára világos, hogy a polgármester úrnak csak saját városa és a salgó­tarjáni kistérség álláspontját kell képviselnie, azonban egy megyei képviselőnek az egész megye érdekeit. A hat kistér­ségből legalább kettő eseté­ben ígéretesebbnek tartanák a központi régióhoz való kap­csolódást. Szeretném jelezni, hogy az én személyes állás­pontom szilárd, több lehető­séget látok az észak-magyar­országi régióban a megye számára, mint egy másik struktúrában. Különben a vé­leményemet a megye polgár- mesterei a különböző kistér­ségi egyeztetéseken megis­merhették.-Mivel a szabad tőkebeá­ramlás nem olyan intenzív, mint szeretnénk, ezért felértékelődik Nógrádban a területfejlesztési tanács pénzelosztó szerepe. Ön milyennek ítéli a grémium munkáját?-Azt gondolom, hogy az elmúlt hónapok során több, igen jelentős változást sike­rült elérnünk a munkamód­szereket illetően. Az egyik lé­nyeges elem, hogy jelenté­keny módon támogathassuk a zöldmezős, munkahely te­remtő beruházásokat, bár­mely kistérségben. Ennek a plafonja százmillió forint, amelynek egy része visszaté­rítendő támogatás. Ezt a lehe­tőséget vizsgálja a General Motors is, tervezett két rétsági projektje kapcsán. Örömmel adnánk ebből a keretből olyan befektetőnek, aki a balassa­gyarmati ipari parkban, Szé- csényben, Pásztón, vagy a S algótaij án-bátony terenyei vállalkozói övezetben sze­retne ilyen beruházást indí­tani. Jelenleg 4-5 projekt tá­mogatását tudnánk felvál­lalni. E pénzt nem egy, hanem több forrásból vonjuk össze, illetve nem aprózzuk el. A másik szempont, hogy a ta­nács munkáját átláthatóbbá, nyíltabbá tegyük, ennek érde­kében rövidesen megjelenik a területfejlesztési hírlevél első száma, amelyet eljuttatunk valamennyi önkormányzat­hoz, illetve a gazdasági élet főbb szereplőihez. Ugyancsak az átláthatóság jegyében fon­tosnak tartanám azt is, hogy a közeljövőben megvizsgáljuk: a tavaly kiadott támogatások milyen formában és módon kamatoztak megyénkben. tj kor küszöbén-Ön a védelmi bizottság elnöki tisztét is ellátja. A koszovói vál­ság okán adódik a kérdés: ka­pott-e feladatot e kérdéskörben a testület?- Én magam is érzékelem a megnövekedett légiforgalmat a mi térségünkben is, de sze­rencsére a válsággal kapcsola­tos védelmi feladataink nin­csenek.-A millennium évében va­gyunk, ugyancsak adódik az utolsó kérdés: hogyan készül a megye az évezredváltásra ?-Felállt a megyei millen­niumi emlékbizottság, rövi­desen megtartja alakuló ülését is. Ezen az ülésen határozzuk meg, milyen jellegű progra­mokat kívánunk Nógrádban megszervezni. Ehhez a költ­ségeket a megyei költségveté­sen keresztül biztosítjuk. Mi­vel nagyon sok településen alakul hasonló emlékbizott­ság, fontosnak tartom, hogy a programok kialakításában, a források megszerzésében ha­tékony segítséget nyújtsunk, hogy méltó módon ünnepel­hesse ki-ki a magyar állami­ság, az ezeréves keresztény­ségünk évfordulóját. Fontos, hogy az emberekben tudato­sodjon: egy új kor küszöbét lépi át hamarosan az ország. Az Európai Unióhoz történő csatlakozásunk, a meglévő NATO-tagságunk, mind olyan keretek, amelyek soha nem látott távlatokat nyithat­nak a fejlődés előtt. Kívánom, hogy minden nógrádi ember élvezze ennek előnyét, s érezze végre otthon magát sa­ját pátriájában. (németh) Nem ismeretlenül vettem át a feladatokat FOTÓ: R. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom