Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-22-23-24 / 118. szám
1999. május 22., szombat PÜNKÖSD 9. oldal Nagybúcsú Szentkúton - Pünkösd szombatján, május 22-én 9 órakor tartják az első szentmisét Szentkúton. A Keresztény Értelmiségi Szövetség 10.30 órakor kezdődő zarándokmiséjét dr. Osztie Zoltán celebrálja. A18 órai vigíliái misét vezeti és szentbeszédet mond P. Fekete András (O.F.M), a szentendrei ferences gimnázium igazgatója. A szertartás gyer- tyás körmenettel zárul. A vasárnapi, 10.30-kor kezdődő nagymisét dr. P. Barsi Balázs tartja. Amennyiben a megjelentek száma indokolja, s az időjárás lehetővé teszi, a nagymiséket a képünkön látható szabadtéri lourdes-i barlang oltáránál mutatják be. fotó: rigó tibor Túrmezei Erzsébet: Várjuk Szentlelkedet! Vízhiány... fertőzött vizek Jó az évezredes csodáról énekelni, amikor megitatni a szomjasakat kősziklából forrás fakadt... s mai csodákra várni. Élő Jézus, legyen, ahogy ígérted! Ejtsenek ámulatba minden népet a vizek új csodái! Ha, aki szomjazik hozzád siet, Te ma is adsz neki élő vizet. S ha hisz Tebenned, leikébe árasztod Lelked, és belsejéből élő víz folyamai ömlenek A sivatagban források fakadnak, s amerre az élő víz buzog, árad, oázis támad mindenütt, szerte a Földön. Add Lelkedet, hogy áradjon, ömöljön, élessze fel az elepedteket, halálra váltakat! Áradjon az irgalom szeretet, amerre szerte a világon ezer meg ezer új forrás fakad! Várjuk a vizek új csodáit. Várjuk Szentlelkedet! E napon vette át Mózes az Űrtói Sinai-hegyén a tízparancsolatot Savuot, a Tóraadás ünnepe A zsidó liturgia szerint Szíván hó 6. - a Gergely-naptár szerint ez a nap az idei évben május 21. - egyike a három „zarándok ünnepnek: Savuot, a Tóraadás ünnepe, amelyet pünkösdnek nevezünk. Ezt a napot „Hetek ünnepének” is nevezik, mert húsvét második napjától hét hetet számolunk, az ötvenedik nap pünkösd ünnepe.-Ezen a napon vette át Mózes Sinai-hegyén az Úrtól a tíz- parancsolatot - mondja Cselé- nyi György, a Salgótarjáni Izraelita Hitközség elnöke. - Az ünneplő nép ekkor ment fel Jeruzsálembe, hogy a szentélyben bemutassa az örökkévalónak a szülőföld termésének zsengéit: az első gyümölcsöket, gabonát, olajbogyót. A szent templomot az Úr tiszteletére friss illatok és színek árasztották el, a nép hálát adott a napért, esőért, szellőért, azért, hogy értelmet adott a munkájuknak, élelem termett az embereknek. A zsidóság történetének jelentős hányada szomorú eseményekkel párosult - az utolsó 50 év még frissen él a társadalomban -, de ezen a napon nem gyászolunk semmit, nincsenek szomorú jelképek. Ilyenkor szerte a világon feldíszítjük templomainkat, lakásainkat virágokkal, zöld lombokkal, színes papírfigurákkal, ilyenkor felszabadultak és vidámak vagyunk.- Tartanak-e ilyenkor közös imát?-Természetesen, mint ahogyan minden ünnepen, a templomban imádkozunk. A közös imának azonban szigorú előírásai vannak, legfontosabb, hogy legalább tíz férfi szükséges hozzá (a zsidó vallás szerint 13 éves korban avatják a fiúkat férfivá). A Tóra (fóliás tekercs, amelyen a zsidó törvények rögzítve vannak egész életre, és fel vannak osztva hónapokra, hetekre) olvasása után következik a közös ima, majd a halottakról történő megemlékezés. Ez alkalommal azonban nem a mártírokra emlékezünk, hanem azokra, akik az elmúlt esztendőkben természetes úton távoztak el az élők sorából. Salgótarjánban ez elmarad: hitközségünkben alig van tíz olyan férfi, akit templomba lehet invitálni. Hatvan tagot számlálunk, de kevés az aktív korú: jobbára nagyon öregek, és nagyon fiatalok vannak. Akadály még az is, hogy nincs helyben rabbi és kántor. H. E. Egyszerűség, nyíltság és az őszinteség diadala „Jöjj Szentlélek Úristen, töltsd el híveid szívét és gyul- laszd föl bennünk szereteted tüzét! Áraszd ránk lelkedet és újjászületünk; s megújítod a Föld színét. ” — hívjuk a Szentiéleket, hogy méltón fogadjuk ajándékait, amely elősegíti lelki és szellemi megújulásunkat és felkészülésünket a 2000. év eljövetelére, valamint a magyar millenniumra való felkészülésre. II. János Pál pápa: „A harmadik évezred közeledtével” kezdetű apostoli levelével segíti felkészülésünket. Ennek során az 1998. évet a Szentiéleknek és az ő megszentelő jelenlétének, az idei évet az Atya évének nyilvánította, melynek feladata az, hogy a hívő ember távlatait tágítsa ki Krisztus mértékére, mely a Mennyei Atya mértéke. Számuhkra szükséges ebben a folyamatban az, hogy pünkösd csodája magával ragadjon bennünket. Pünkösd (görögül: pente- koszté), a zsidóknál a húsvé- tot követő 50. napon aratási ünnep volt. Ugyanakkor megemlékeztek arról, hogy a Sínai-hegyen Isten átadja Mózesnek a törvény kőtábláit.. Ilyenkor tömegével vettek részt a jeruzsálemi templomban a szertartásokon. Ekkor történt a csodálatos esemény, hogy Jézus által megígért Szentlélek eljött megerősíteni és bátorítani az apostolokat. Péter kiállt a tömeg elé és rendíthetetlenül hirdeti Jézus feltámadását. Mindenki saját nyelvén hallotta az apostol szavait. Ezen az ünnepen ismét lehetőség nyílt az Istennel való kiengesztelődésre, ekkor alakul meg az egyház az egy nyelven hallható igehirdetés hatására. Tanúságtevő közösség lesz, az Úrral való találkozás felé haladva. Állandóan megkapva a Lelket, hogy összegyűjtse hitben és szeretetben az embereket. Megszenteli és elindítja őket küldetésük teljesítésére, hogy hiteles tanúi legyenek Jézusnak, mindig készen a tanítás befogadására. Hogy érthető legyen ez a tanítás, mindig meg kell újulnia az egyháznak. Amikor XXIII. János pápa megnyitotta a II. vatikáni zsinatot, valami csodálatos látomásban megérezte, hogy az Egyház egy új pünkösdöt fog átélni. Azt mondta: „Az egyház ablakait szélesre kell tárni, hogy a dohos falakat, a Szentlélek friss szele járja át. Ez a szél a kezdetektől jelen volt az egyház életében, de a történelem viharai sokszor háttérbe szorították. A Szentlélek mindig élt az egyház tudatában, mégis mindig meglepetésként hat az ő jelenléte. Ott fúj ahol akar" (Jn. 3,7) Nem lehet kiszámítani mikor és hogyan jön, azért is, mert jövetelekor az ember átéli Isten meglepő sze- retetét. A teremtmény számára mindig meglepetésként hat a Teremtő szeretetének megnyilvánulása, mert megérzi méltatlanságát. Jézus világosan elmondja, miért olyan fontos a Szentlélek befogadása: mert „elvezet a teljes igazságra.” (Jn. 16,13) általa „kiárad Isten szeretete a szivünkbe.” (Róm. 5,5) A mai ember nem akarja odaszentelni életét és idejét Istennek. A nem odaszentelt gondolkodás szomorú következménye, hogy nem tudja befogadni azt az életet, ami Istentől jön. Zárt marad a természet fölötti előtt. Az ajándék megtagadásának következménye a fokozatos eltávolodás. De ebben nem szabad belenyugodni. Újra és újra rá kell mutatni, hogy a kínzó problémákból csak a lélek képes kimenteni az embert. Korunk a szélsőségek kora. Soha nem volt még ennyire szomjas az ember a Szentlélekre, mint ma, de soha nem volt még a világ felé forduló, mint ma. A megélhetési problémák, a televízió, a családi ellentétek, indulatok, mértéktelen szenvedélyek, a határtalan önzés, már- már kiszakítja az ember lelkét. Ezt a folyamatot le kell állítani és odafordulni Istenhez. Elengedni azt, ami haszontalan és káros, ami árt a lelki életnek és megnyílni Isten jövetelére. Aki elnyerte a lelket, azt a lélek megtanítja a Jézusban való életre. Sőt elvezeti az Atyához, hogy az ő irgalmas jósága alatt éljen. Sok helyen bérmálkozásra készülnek. A Szentlélek azért jött el, hogy véglegesen itt maradjon a földön. Ha nem is kísérik rendkívüli jelenségek, ma is betölti a keresztény közösségek lelkét, különleges ajándékaival. Legelőször a kereszt- ség szentségében részesültünk a Szentlélek ajándékában, amikor vízből és Szentlélekből újjászülettünk. A bérmálás szentségében ahhoz kapunk segítséget, hogy hitünkben, szeretetünkben felnőtté váljunk. Az önálló tudatos keresztény élethez kapjuk a lélek ajándékait és pünkösdre készülve felélesszük magunkban. A bölcsesség lelke által a célt kutatjuk, hiszen sok élet azért szűnik meg, mert nincs célja. Értelem lelke által Isten terveit ismerjük meg, hogy félelem nélkül reményben, bizalomban éljünk. A tudomány lelke arra segít, hogy meglássuk embertársunkban a veszélyeztetett embert. Tanács lelkét kapjuk Istentől, hogy másokat tanítani, vezetni, jó tanáccsal ellátni tudjunk. Erősség lelke megóv attól, hogy ingadozzunk, bizonytalanok legyünk. Tudatosítja bennünk, hogy nem a vitaminok, pótszerek eszmék, hanem Isten a mi erőforrásunk. A jámbor ember nem álszent. A jámborság, kegyesség lelke segít Istent Teremtőnek, Úrnak elismerni és őt méltó mqdon tisztelni. Az Úr félelmének lelke képesít annak a ténynek tudomásul vételére, hogy az ember Isten nélkül semmire sem képes, aki megsérti ezt, szükségszerűen kudarcot vall. A lélek ajándékaira láthatatlan betűkkel rá van írva: továbbadandó! Megbérmáltnak lenni, a lélek ajándékával élni jelenti, megkeresztelkedettként hitünkben folytonosan újjászületni. Mindig meg kell nyitni lelkünket a Szentlélek fogadására. „Akiket Isten lelke rel, azok Isten fiai.” (Róm. 8,14) Jelent visszatérést akkor, ha Krisztustól elfordultunk. Jelent aktívabb életet Isten gyermekeinek szabadságában. Szabadon menjünk a helyes úton és határozottan azok mellé álljunk, akik egy jobb világért fáradoznak. Jelenti a harc felvételét a nehézségekkel, saját restségünkkel, gyávaságunkkal szemben. Akik a lélek ajándékai szerint élnek, hozzájárulnak ahhoz, hogy megváltozzon az emberiség élete, megtermik a lélek gyümölcseit. „A lélek gyümölcsei viszont: szeretet, öröm békesség, türelem, kedvesség, jóság, húség, szelídség (szerénység), önmegtartóztatás (tisztaság). Ezek ellen nincs törvény. Akik Krisztus Jézushoz tartoznak, keresztre feszítették testüket szenvedélyeikkel és kívánságaikkal együtt. Ha a lélek szerint éltek, kövessétek is a Lelket." (Ga 15,22-25.) A lélek ott él az egyház szívében, élő hagyomány, minden nemzedéket hozzákapcsol az Úr Jézushoz. Maga az eleven haladás az eljövendő kor felé. Ott virraszt a nagy döntések eredeténél, mely az egyház küldetését előbbre viszi és megakadályozza az egyházat abban, hogy magát öncélnak tekintse és önelégült legyen. A Szentlélek a küldetésében hordozza a jövő reménységét és fogékonynak találjon bennünket a kegyelem órája. A „tüzes nyelvek” napja, a tömeges megtérés, a lángoló szeretet, az Istenhez fordulás csodája. Pünkösd a szerető szívek egymásra találása, a rideg, számító gondolatok befagyasztása. Pünkösd az egyszerűség, a nyíltság, az őszinteség diadala. Pünkösd a szeretet szélesre tárt kapuja, mely nem ismeri sem a család, a nemek és fajok különbségének korlátáit. Pünkösd által Isten népe egy szívvé, egy lélekké válik, mert megteszi Krisztus akaratát: legyenek mindnyájan egy. Zahar Béla nagybátonyi plébános Bérmálkozások Nógrádban Pünkösd ünnepe hagyományosan a bérmálás ideje. A hét végén és hétfőn több helyen is lesz bérmálkozás Nógrád megyében. Május 22-én szombaton délután 4 órakor a bámai katolikus templomban Lukács András, túrái apátplébános szolgáltatja ki a szentséget. Május 23-án Salgótarjánban a főplébániatemplomban Zavetz József, püspöki hely nők elé járulnak bérmaszü- leikkel a fiatalok. Szintén ezen a napon: Balassagyarmaton a szaléziek Bosco Szent János templomában kerül sor bérmá- lási szertartásra. Ugyancsak vasárnap szolgáltatják ki a bérmálás szentségét a ceredi templomban, majd május 24-én pünkösd hétfőjén Zabar katolikus templomában kerül sor a szentmise keretében hasonló liturgiára. Mindkét helyen Lukács András túrái apátplébános lesz az ünnepi liturgia celeb- ránsa. A protestáns egyházakban a bérmálás szertartásának megfelelője a konfirmáció. A liturgia más de a lényeg azonos: a serdülő fiatal befogadása a közösségbe. Kőfal övezi - A tari római katolikus templom eredetileg román stílusú volt. . .