Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-21 / 117. szám

4. oldal Gazdaság 1999. május 21., péntek A KISOSZ egyszerűsített hitelezési eljárást és állami támogatást javasol Tőkehiányosak a kisvállalkozások A kis- és középvállalkozások továbbfejlődéséhez olyan hitele­zési rendszert kellene kialakítani, ami a szükségleteknek meg­felelően működik, tehát a kisebb cégeknek is megadatna a lehe­tőség a kölcsönök felvételére - nyilatkozta lapunknak Antalffy Gábor, a KISOSZ főtitkára. A válság hatása. Az elmúlt év augusztusában kialakult orosz gazdasági válság leg­inkább az élelmiszerex­portra gyakorolt negatív ha­tást - hangzott el csütörtö­kön Budapesten, a válság következményeit elemző konferencián. A legerőseb­ben a zöldség- és gyü­mölcskivitelben mutatko­zott jelentős csökkenés. Növekvő beruházások. A nemzetgazdasági beruházá­sok 6,4 százalékkal nőttek az első negyedévben az előző év azonos időszaká­hoz képest, s 317 milliárd forintot tettek ki - közölte csütörtökön a Központi Sta­tisztikai Hivatal. Dinamikus növekedés figyelhető meg az építőipari beruházások­nál, ahol 36,8 százalékos növekedést regisztráltak. Megszűnés és fúzió. Kon­szolidálódott idén a bróker­cégek helyzete Magyaror­szágon, de továbbiak meg­szűnésére kell számítani - mondta csütörtökön Andrási Miklós, a DH Dunaholding Brókerház Rt. elnök-vezér­igazgatója, hozzátéve: a jö­vőben egyes brókercégek összeolvadása sem elkép­zelhetetlen. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 378,43 Japán jen (100) 188,59 Svájci frank 155,99 USA-dollár 234,95 Euró 249,96 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. A Kereskedők és Vendéglátók Országos Érdekképviseleti Szövetsége (KISOSZ) szerint a hazai kisvállalkozók többsége tőkehiánnyal küszködik, annak ellenére, hogy a hitelezési in­tézményrendszer már korábban kialakult. Antalffy Gábor lapunknak elmondta, hogy a legtöbb, köl­csönre szoruló vállalkozó el sem jut a Hitelgarancia Rt.-hez. Ennek az az oka, hogy az első „szűrőként” működő kereske­delmi bankok, amelyek a hitel- bírálatot végzik, a kérelmek je­A kormány most készíti elő a 2000. évi adóreformmal kap­csolatos törvénymódosításokat. A Pénzügyminisztériumban ki­dolgozott tervezet jelenleg tár­caközi egyeztetés tárgya. Két hét múlva készülhet el a kor­mány asztalára szánt, átdolgo­zott változat. A végleges par­lamenti döntés őszre várható. Varga Mihály a tervekről szólva elmondta, hogy a társa­sági adónál lényegi változás nem várható. A 18 százalékos adókulcs, amivel jelenleg a cé­gek adóznak, az európai mér­lentős részét nem továbbítják a döntésben érdekelt társasághoz. A pénzintézeteknek ugyanis nem érdeke a kisebb vállalko­zások segítése, hiszen velük ugyanakkora az adminisztrá­ciós feladat, mint a nagyobb vállalkozásokkal. így a bankok a nagyobb hiteligénylőket ré­szesítik előnyben. Szintén gondot jelent a kis­vállalkozók számára a támoga­tásigényléskor benyújtandó pá­lyázatok bonyolultsága. A kis- és középvállalkozások meg sem próbálják beadni kérelmü­cének is megfelelő. A Pénz­ügyminisztérium számításai szerint - az igénybe vehető kedvezményeket figyelembe véve - jelenleg átlagosan 11-12 százalék közötti a társasági adó, amit a cégeknek fizetni kell. Az államtitkár szerint a tár­sasági adóval kapcsolatosan csak olyan módosító indítvá­nyok benyújtása várható, ame­lyek az európai uniós joghar­monizációhoz nélkülözhetetle­nek. Mindössze jogi, fogalmi pontosításokról van szó. A tárcának nem célja az, két, mivel nem rendelkeznek olyan szakemberrel - vagy kép­telenek munkáját megfizetni -, aki a bankok által elvárt tar­talmi és formai követelménye­ket teljesíteni tudná. A helyte­lenül kitöltött pályázatokat el- bírálatlanságra hivatkozva a bankok visszautasítják. A KISOSZ már javasolta a kormánynak egy olyan átfogó együttműködés kialakítását, amelynek keretében az érdek- képviseletekkel és a kereske­delmi bankokkal közösen egy­szerűsített hitelezési eljárást hoznának létre. Ezen kívül a szövetség szorgalmazza a hite­lező bankok állami támogatását, ezáltal is érdekelté téve a ban­kokat a kis- és középvállalkozá­sok támogatásában. (h. gy.) hogy a társasági és a személyi jövedelemadó mértékét egy­máshoz közelítse, hiszen ezek pénzügyi szempontból nem összevethetők. Abban viszont eltökéltek, hogy a munka- és tőkejövedelmek adóztatásának kulcsát közelítsék egymáshoz. Arra kérdésre, hogy az adó­zással összefüggő adminisztrá­ciós terhek csökkennek-e a jö­vőben, az államtitkár így vála­szolt: „Igyekszünk enyhíteni ezeken a terheken. Az érdek- képviseletektől, a kamaráktól várunk javaslatokat arra, hogy miként lehet a mai adórendszert úgy módosítani, hogy érdemi költségkihatása ne legyen, de a vállalkozók életét megköny- nyítse.” Németh Zsuzsa A Pénzügyminisztérium kész a vállalatok adminisztrációs terheit csökkenteni Adóreform: közelebb Európához A hírekkel ellentétben nem szűkülnek a társasági adótörvény­ben foglalt kedvezmények. A pénzügyi tárca szándékai szerint jövőre egyetlen olyan változás sem lesz, amely a cégek „zse­bére” menne - tájékoztatta a Ferenczy Europresst Varga Mi­hály, a Pénzügyminisztérium politikai államtitkára. Földhivatali A fővárosban a múlt év vé­gén hatszázötvenezer hátra­lékos aktát görgettek ma­guk előtt a földhivatalok, vidéken további 180 ezer el­intézetlen ügyet tartottak nyilván. Értesüléseink szerint a föld­művelésügyi tárca rendelete alapján a hátralékos ügyeket - a peres ügyek kivételével - 1999 végéig fel kell dolgozni. Az ingatlanbejegyzések fel- gyorsítása végett az FVM be­vonta a munkába a megyei földhivatalokat is, mivel ott lényegesen kevesebb az elin­tézetlen akták száma. A mun­kát a forgalom figyelembevé­telével arányosan osztották el a földhivatalok között. Az ingatlanbejegyzési ké­relmek összesítésének adatai­ból kiderül: míg 1990-ben 1,4 millió kérelem érkezett egy aktahegyek év alatt a földhivatalokhoz, addig 1998-ban már ennek a duplája, 2,4 millió. A kérel­mek számának növekedését nem követte a földhivatali dolgozók létszámának bővü­lése, ezért a többletmunkát hólabdaként görgették éveken át maguk előtt. Ez volt az oka a 830 ezres aktahegy felhal­mozódásának. A Földművelésügyi és Vi­dékfejlesztési Minisztérium legfrissebb adatai szerint ápri­lis 15-ig a fővárosban lévő 650 ezer elintézetlen kére­lemből 206 ezret már feldol­goztak a hivatalok, további 315 ezer intézése pedig fo­lyamatban van. A fennmaradó mintegy 400 ezer ingatlan be­jegyezése, az adatok év vé­géig történő feldolgozása - az illetékesek szerint - a napi ügyfélforgalom mellett, nem fog gondot okozni, (újvári) A FÖLDHIVATALI ÜGYINTÉZÉS ALAKULÁSA 1990-1998 2 553124 1990 1994 [1 Beérkezett ügyirat H Hátralék O Feldolgozott ügyirat Létszám A jövő év végéig privatizálják a legnagyobb szlovák pénzintézeteket Emelik az áfát és pótvámot ígérnek A szlovák kormány emeli az általános forgalmi adó alsó hatá­rát és „szükség esetén” újra bevezeti a importárut terhelő pót­vámot is, de a mértékeket nem ismertették. Gengszterek, zsarolók zaklatásának vannak kitéve a japán cégek Bűnszövetkezetek környékezte vállalatok A japán bűnszövetkezetek vállalatok zsarolására „szako­sodott” tagjainak száma csökken ugyan, de az alvilág kép­viselői változatlan buzgalommal környékezik meg a cége­ket - derül ki a japán rendőrség felméréséből. A vállalatok több mint 40 szá­zaléka közölte, hogy gengszte­rek, zsarolók zaklatásának van kitéve. A rendőrség a megkér­dezett 3191 cég háromnegye­détől kapott választ, és 59 cég még azt is elismerte, hogy az elmúlt évben 10 ezer és 1 mil­lió dollár közötti összeget fize­tett ki az alvilág tagjainak. „A vállalatok megvédésére eddig hozott intézkedések elégtele­nek” - értékelte az egyik illeté­kes a felmérés eredményét. A japán alvilági szervezetek tagjai a részvénytársasági köz­gyűlések megzavarásával fe­nyegetőzve zsarolnak ki pén­zeket úgy, hogy kiadványaik előfizetésére vagy általuk - áron felül - nyújtott szolgálta­tások igénybevételére kénysze­rítik a vállalatokat. Japán ve­zető értékforgalmi társaságai mintegy 6 millió dollárt fizet­tek ki 1994-ben és 1995-ben a zsarolóknak, a Daicsi Kangjo Bank pedig mintegy 100 millió dolláros hitelt szervezett az egyik bűnszövetkezetnek - ezek voltak a büntetőeljáráshoz vezető legismertebb esetek Ja­pánban. Ez év elején az ország első számú légitársaságáról, a Ja­pan Airlinesről derült ki, hogy az elmúlt öt évben adócsalást követett el, és az eltitkolt összegeket az alvilági zsaro­lók lepénzelésére fordí­totta. Javultak a mutatók - Még jobb teljesítményre számítanak Növekedési pályán a dél-koreai gazdaság Bekövetkezett a fordulat a két évvel ezelőtt válságba került dél­koreai gazdaságban. Az első negyedévben éves összehasonlí­tásban 4,6 százalékos volt a gazdasági növekedés. Tavaly az első negyedévben 3,6 százalékos volt a visszaesés. Az intézkedéseket Ivan Miklós gazdasági miniszterelnök-he­lyettes közölte csütörtökön, a miniszterelnök, Mikulás Dzur- inda, és a pénzügyminiszter, Brigita Schmögnerová jelenlé­tében megtartott sajtótájékozta­tón. A kényszerűnek nevezett döntés a négy koalíciós párt egyetértésével született. A csütörtöki bejelentés előtt olyan hírek is szárnyra kaptak, hogy a kormány a két intézke­désen kívül egy harmadik, ra­dikális eszközhöz is kénytelen lesz folyamodni. A lépést az előző kormány alatt felgyülemlett adósságok és a folyómérleg, illetve a szlo­vák korona ennek következté­ben bekövetkezett „történelmi romlása” indokolta. A kabinet már szerdán bejelentette: a Szlovák Biztosító (SP) kivéte­lével a jövő év végéig végre­hajtják a legnagyobb szlovák Az ukrán hazai össztermék (GDP) 4,1 százalékkal csök­kent 1999 első négy hónapjá­ban a tavalyi év hasonló idő­szakához képest - jelentette az ukrán állami statisztikai bizottság. A GDP-csökkenés áprilisban 2,2 százalékos volt, ami négy hónapos viszonylatban némi­képpen enyhítette a ja­nuár-márciusi 4,8 százalékos esést. A statisztikai bizottság pénzintézetek privatizációját. A Meciar-kormány a bankprivati­zációnak úgy állta útját, hogy a legfontosabb pénzintézeteket a stratégiai vállalatok közé so­rolta. További takarékossági intéz­kedéseket is bejelentettek. Ezek között szerepel az államigazga­tási intézményeik költségeinek csökkentése, és a szociális biz­tosításban várható néhány meg­szorítás, amelyektől a költség- vetés mintegy öt-hat milliárdos többletbevételt vár. A csütörtöki sajtótájékozta­tón közölték: az áfa új alsó ha­táráról, a pótvám mértékéről csak később tesznek közzé részleteket. Az áfa alsó kulcsa jelenleg 6 százalék, a felső kulcs pedig 23 százalékos. Az állami vállalatok költségeit csökkentendő a szabott áras termékek árait folyamatosan felszabadítják. Brigita összehasonlításképpen közölte, hogy 1998 első négy hónapjá­ban mindössze 1,1 százalékos termeléscsökkenést mértek a megelőző évhez képest. Ukrajnában a gazdaság az 1991-es függetlenné válás óta egy évben sem tudott növeke­dést felmutatni; a hazai össz­termék tavaly 1,7 százalékkal csökkent, amit a kormány az őszi oroszországi pénzügyi vál­ság hatásával indokolt. Schmögnerová pénzügyminisz­ter szavai szerint „módosítják” a villanyáram, a gáz, a víz és a csatornahasználat tarifáját, a közlekedési viteldíjakat, a lak­bért, a postai és a távközlési ta­rifákat, a távfűtés díját, a do­hányáru árát és az út- és gépko­csiadót. Az első „módosítások” július elsejétől lépnek életbe, a többiek 2002 végéig, de Schmögnerová nem közölte a sorrendet. A vállalatok fizetésképtelen­ségét és a bankok gondjait megoldandó intézkedésekből a Szlovák Nemzeti Bank és az ál­lam is kiveszi a részét. A rossz hitelek többségét egy létreho­zandó Konszolidációs Bank lesz hivatott felszámolni. A gazdaságélénkítő intézkedések szolgálatába további új, a tőke­piac felfuttatását szolgáló tör­vényeket állítanak. A miniszterelnök-helyettes szerint ezek nélkül az intézke­dések nélkül a költségvetés idei hiánya a tervezett 16 milliárd korona kétszerese lenne. Százmilliós zlotykötvény Lengyel zlotyban jegyzett eu- rokötvényt bocsát ki a lon­doni székhelyű Európai Új­jáépítési és Fejlesztési Bank. A főszervezőként mű­ködő Hypovereinsbank köz­lése szerint az ajánlat össz­értéke 100 millió zloty (1 dollár=3,91 zloty), a lejárat időpontja 2002. június 4. A kötvény kuponja 10,375 százalék, kibocsátási ára 100,90 százalék, viszontel­adói ára 99,65 százalék, ho­zama 10,52 százalék. A központi bank jelentése sze­rint a legtöbb gazdasági mutató javult, az ipari termelés 10,7 százalékkal nőtt (a tavalyi első negyedévi 4,7 százalékos visz- szaesés helyett), a háztartások fogyasztása 6,3 százalékkal bő­A konszern a tavalyit meghaladó nettó profitra számít 1999-ben, nem számítva a német O.tel.o táv­közlési cég megvásárlását, és ré­szesedésének növelését az olasz vült (tavaly -6,9 százalék). A gazdaságkutatók még jobb teljesítményre számítanak a következő negyedévekben - hi­szen a tavalyi második és har­madik negyedévi bázis is igen alacsony. Élképzelhetőnek tart­Omnitel és Infostrada távközlési vállalatokban. Az idei profit emel­kedése jórészt a távközlési és a gép­ipari műszaki tevékenység további bővítésének lesz köszönhető. A né­ják, hogy a hazai össztermék bővülése esetleg eléri a 6 száza­lékos ütemet az idén, ha folyta­tódik a hazai- és az exportke­resletre épülő fellendülés. A központi bank tavaly még 3,8 százalékos GDP-növekedési ütemet jósolt az idei évre, a kormány előrejelzésében pedig 2 százalék szerepel. Sok függ a szakértők szerint az amerikai és a japán gazdaság kilátásaitól. szesedés tervezett növelése az Om- nitelben és az Infostradában na­gyobb profitot eredményez a táv­közlési üzletágban, a düsseldorfi cég reményei szerint. 1998-ban a Mannesmann nettó profitja 630 millió euró volt, míg 1997-ben 320 millió eurónak felelt meg. A cég március végén 118 300 főt foglalkoztatott, 2 százalékkal többet, mint tavaly év végén. Az oroszországi pénzügyi válság hatása Csökkent az ukrán nemzeti össztermék Mannesmann-eredmények és -tervek Az idei év első három hónapjában 5 százalékkal 4,6 milliárd euróra emelkedtek a német Mannesmann konszern eladásai, a távközlési piac erőteljes növekedésének köszönhetően. A távközlési üzletág be­vétele 32 százalékkal bővült A vállalat bevételkiesést volt kénytelen elkönyveli az autótechnikában és a gép- és berendezésgyártásban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom