Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)
1999-05-19 / 115. szám
4. oldal Gazdaság 1999. május 19., szerda Nehéz helyzetben vannak a baromfi-, marha- és sertéstenyésztők A juhtartók bővítik az állományt Az állattenyésztési ágazatban egyedül a juhászat helyzete stabilizálódott, a marha-, sertés- és baromfitartók továbbra is értékesítési nehézségekkel küszködnek - derül ki a Földművelés- ügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium legfrissebb jelentéséből. Állami felvásárlás. Várhatóan a jövő héten befejeződik az ár- és belvíz sújtotta területeken a sertésintervenciós felvásárlás - közölte kedden Rieger László, az Agrárintervenciós Központ elnöke (AIK). Eddig a 2500 tonnás keretből 1700 tonnát vásárolt fel az állam a „vízidisznókból”. Ez azt jelenti, hogy a felvásárlandó mennyiség 66 százalékát már megvette az állam. Rendkívüli közgyűlés. A Budapesti Árutőzsde várhatóan a jövő hónapban tartja azt a tisztújító rendkívüli közgyűlését, amelyen új tőzsdetanácstagokat és félügyelőbizottsági megbízottakat választanak a tőzsdetagok - mondotta kedden Varga Andrea, a BÁT ügyvezető igazgatója és titkárságának vezetője. Engedély nélkül. A Fal con Bróker Kft. engedély nélkül végez betétgyűjtést - állapította meg az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet a Magyar Tőkepiacban kedden közzétett határozatában. A felügyelet ezért megtiltotta a brókercégnek, hogy ilyen pénzügyi szolgáltatást végezzen. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 379,86 Japán jen (100) 190,82 Svájci frank 156,23 USA-dollár 234,25 Euró 250,34 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. A juhtartók általában bővítik állományukat. A hódmezővásárhelyi kosárverésen például minden jószágot megvásároltak, némely apaállatért megadták a 130-160 ezer forintot is. Az árak egyébként az utóbbi hetekben nyugvópontra kerültek: a tizenhárom-tizenhat kilós bárányért kilogrammonként 535-610, a tizenhat-húsz kilósért 510-580, a húsz-huszon- négy kilósért 480-560 forintot adnak a felvásárlók - kilogrammonként. A gyapjúra viszont senki sem akar szerződést kötni, a tavalyi kilogrammonkénti 160-180 forintos árral szemben legfeljebb hatvan forintot ígérnek a felvásárlók. Ez az önköltséget sem fedezi. A baromfiágazatban a magas tápárak és a késztermék alacsony átvételi ára miatt már csak azok hizlalnak brojlert, akiknek szerződésük van. A többiek szüneteltetik a termelést, ezért a hizlalókapacitást sok helyen mindössze 25 százalékban használják ki. A vágómarhapiacon a mérsékelt kereslethez igazodnak a csökkenő árak. A hízóbikán kilogrammonként 200-320, a hízóüszőn 155-200 forintért tudnak túladni a gazdák, egyedül a selejttehén értéke - 140-280 forinton - tartja magát, ezt azonban nehéz eladni. A korábbi külföldi vásárlók jelenleg a kedvezőbb ár miatt inkább Lengyelországból vásárolnak. A Hereford-húsmarha- tartók a jugoszláviai háború miatt nem tudnak értékesíteni, pedig ennek a fajtának Szerbia volt a legnagyobb importőre. A sertéspiacot továbbra is értékesítési gondok jellemzik. A nem minősített állatok átvételi ára folyamatosan csökken, jelenleg kilogrammonként átlagosan 100-170 forintot, sok helyütt még ennyit sem adnak a vágóhidak. A nagy súlyú sertés szinte eladhatatlan. (újvári) Törvényszerű veszteségek A hazai bankügyfelek egy része már több bankban is csalódott. Ezért tartották sokan nyugtalanítónak, hogy május derekán kiderült: a lakástakarékpénztárak is veszteségesek. A gyakran hangoztatott kitétel, amely szerint „a betétesek pénze biztonságban van ”, feltehetően csak olaj volt a tűzre. Pedig a betétesek pénze valóban biztonságban van, s nemcsak a kötelező betétbiztosítás mechanizmusa miatt, hanem a lakás-takarékpénztárak ésszerű gazdálkodása révén is. Ami pedig a veszteséget illeti, a lakás-takarékpénztárak alapítói eleve azzal számoltak, hogy csak a működés negyedik esztendejében válhatnak nyereségessé - vagy legalábbis nullszaldósokká. Csaknem minden új vállalkozásnak van ugyanis felfutási ideje, amelynek során vesztesége keletkezik - ez általában három év. Ennek egyik fő oka az, hogy a különböző tevékenységek bizonyos nagyságrend alatt ráfizetésesek. Ezeknek a határértékeknek a túllépéséhez meg kell ismertetni és el kell fogadtatni a céget a közönséggel, a tőkének pedig elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a veszteségeket fedezvén áthidalja a szűk esztendőket. A magyar lakáskasszák az évi 40 000 belépőnél lépik túl az említett gazdaságossági határt. A lakáshoz jutást, illetve a lakások felújítását, s az ahhoz vezető hosszú távú, rendszeres takarékoskodást sok más országban az állam nagyobb kedvezményekkel ösztönzi, mint nálunk, s ezáltal a lakás-takarékpénztárakat más befektetéseknél vonzóbbá teszik. Gondoljuk meg, hány megtakarítási forma versenyez a pénzünkért, kisebb, illetve nagyobb hozamokkal, amelyekhez kisebb, illetve nagyobb kockázat párosul. Kincstárjegy, államkötvény, vállalati kötvény, jelzálog kötvény, közraktárjegy, részvény, befektetési alapok... Magánnyugdíj- és egészségbiztosítás között válogathatunk, amelyek közül egyesek meghatározott mértékű adócsökkentéssel is párosulnak. Ha e kedvezmények a változatlan lakáskasszaszabályozás mellett csökkennek, javul a lakás- előtakarékosság esélye a megtakarítók szemében. Az eddigi tapasztalatok alapján a hatóságoknak meg kell gondolniuk, vajon a szabályozásban nincs-e olyan tennivaló, amivel javíthatnák a lakás-takarékpénztárak ügyfélcsalogató esélyeit? Bácskai Tamás A kamara ellenőrzi a tanműhelyeket A mesterek újra tanítanak Mind több szakmunkástanuló kis- és középvállalkozóknál sajátítja el mesterségét. Ellentétben a korábbi gyakorlattal, amikor még az állami nagyvállalatok foglalkoztatták a diákság zömét - mondotta lapunknak Hefter József, a Budapesti Kézműves Kamara elnöke. Az ipari tanulóknak ma már a vállalkozók tanítják meg a szakma gyakorlati fortélyait, az iskolák többségében csak elméleti oktatás folyik - mutatott rá Hefter József, hozzátéve, hogy a kamarák is szerepet vállalnak az oktatásban.-Gondoskodni szeretnénk arról, hogy a műhelyekben a gyerekek megfelelő körülmények között tanulhassanak. A kézművesség területén különösen fontos az igényesség. Ezeket a szakmákat - például az ötvösséget - nehéz megtanulni koszos, hiányos felsze- reltségű sufnikban. A múlt hónapban ezért ellenőrizni kezdtük a tanulókat foglalkoztató cégeket. Azt vizsgáltuk, hogy ideális környezetet, elegendő zuhanyozót, öltözőt, illetve megfelelő szerszám- készletet biztosítanak-e számukra. A kamara elnöke elmondta, hogy az idén mintegy 20 millió forintot szerettek volna szétosztani az oktatással is foglalkozó vállalkozók között. A pályázati úton elnyerhető pénzt fejlesztésekre fordíthatták volna az iparosok. A kamarák körüli huzavona miatt azonban a terv csupán terv maradt. (h. gy.) Biztosítás az agráraimban Az agrárbiztosítási piacnak mintegy 30 százalékát uraló Hungária Biztosító (HB) bővíteni szeretné mezőgazdasági üzletágát - nyilatkozta lapunkat Bárczay András, a részvénytársaság vezérigazgató-helyettese. Bárczay András beszámolt arról, hogy a társaság tavalyi 73 milliárd forintos forgalmából 2,1 milliárdot tett ki a mező- gazdasági biztosítás. Elmondta: Magyarországon jelenleg igen keveset - évi négy dollárt (!) - fordítanak a mezőgazdasági vállalkozók agrárbiztosításra, ami nemzetközi viszonylatban rendkívül alacsony összeg. A vezérigazgató-helyettes kifejtette: a csatlakozásig hátralévő felkészülési időszakban részt vesznek a vidékfejlesztésben, segítik a nagygazdaságokat, a családi vállalkozásokat, a kistermelőket abban, hogy lehetőségük nyíljon a szélesebb körű biztosításra, a kockázatcsökkentés anyagi hátterének megteremtésére. Bővíteni kívánják a gazdák számára nyújtott szolgáltatásaikat. Üzletpolitikájukban nagy jelentőséget tulajdonítanak az agráriumnak, a HB csatlakozott a Gödöllői Agrárközpont Közhasznú Társasághoz, amely közvetve és közvetlenül egyaránt támogatja a termelőket. U. G. Az Unió várja a magyarokat Csökken a tagságunkat elutasítók aránya Magyarország EU-tagságát támogatja leginkább a nyugat-európai közvélemény az uniós csatlakozásra készülő országok közül - ismertette közleményében a GfK Hungária piackutató cég az Eurobarométer felmérés eredményéL Az Unió tagországaiban a felnőtt lakosság több mint fele, azaz 54 százaléka támogatja Magyarország belépését. A listán sorrendben Lengyelország következik 49 és Csehország 48 százalékkal. A legkisebb támogatottsága Romániának és Szlovéniának van, 39-39 százalékkal. A magyarok belépését ellenzik a legkevesebben. A magyar tagságot elutasítók aránya 24 százalék. Második helyen a csehek állnak 28 százalékkal, őket a lengyelek és a ciprusiak követik 29-29 százalékkal. A magyar csatlakozás megítélése majdnem mindegyik európai uniós tagországban kedvezően változott. A számunkra hízelgő vélemények száma leginkább Spanyolországban nőtt meg, ahol 10 százalékos volt az emelkedés. Ugyanez az arány Franciaországban és Portugáliában 9-9 százalékkal emelkedett, míg a magyar tagság elé meglehetősen szkeptikusan tekintő Ausztriában nem változott a megítélés. Bedolgozóból partner A kis- és közepes vállalkozások legnagyobb problémája a tőkehiány, amely megnehezíti azt is, hogy beszállítóként egyenrangú partnerei legyenek a megrendelő cégeknek. Ezt kívánja orvosolni az a beszállítói mintaprogram, amit a Gazdasági Minisztérium és a Rába Rt. vezetői írtak alá. A program a vállalkozások közti kapcsolat javítását szolgálja. Információs hálózat kiépítését, szakmai továbbképzéseket, tapasztalatcseréket, szakvásárokon való részvételt támogatnak. A legfőbb segítség azonban pénzügyi: a banki szféra közreműködésével fedezetet teremtenek egy- egy beszállítói szerződés megkötéséhez. Idén a célprogram megvalósítására 500 millió forintot különítettek el. Versenyben a betegekért, az egészségügyi szolgáltatásokért Sok vitára lehet számítani Az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt várhatóan 2001-től négy regionális biztosító váltja fel. Az új rendszert a tervek szerint egy tárca nélküli miniszter által vezetett Állami Társadalombiztosítási Felügyelet ellenőrzi majd. Dr. Gaál Péter, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem tanára, az Egészségügyi Minisztérium szakértője szerint a nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a több biztosítós finanszírozói rendszer általában költségesebb, mint az egy biztosítós modell. Minden egyes regionális szervezetet ugyanis külön-külön terhelnek a marketing- és az adminisztrációs kiadások. A szakember szerint az egészségügyi reform céljait illetően nincs vita a kormányzaton belül. Hiszen mindenki számára biztosítani kívánják az egészség- ügyi ellátáshoz való egyenlő hozzáférést, a finanszírozásban pedig a társadalmi szolidaritás elvét. Ugyanakkor az ellátórendszer hatékonyságának javítása, a költségek féken tartása mellett a szolgáltatások minőségét is jobbítani szeretnék. A szakértők közötti viták a megvalósítás módjával kapcsolatosak. Dr. Gaál Péter arra figyelmeztet, hogy ma már közgazdasági tény - amit elmélet és gyakorlat egyaránt igazol -, hogy a több biztosítós finanszírozási rendszer tapasztalatai ellentmondásosak. Csehországban például a biztosítók közötti versenyt 1992-ben, a rendszerváltozáskor vezették be. Azóta világossá vált, hogy más országokhoz hasonlóan a költségeket ott sem sikerült féken tartani, s ráadásul időközben a biztosítók egyharmada tönkre is ment. Magyarországon várhatóan a jövő év elejére készül el az új egészségbiztosítási törvény, de addig még sok vitára lehet számítani. Németh Zsuzsa AKI KERES, AZ TALÁL AKIT MEGTALÁLNAK,
