Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-19 / 115. szám

1999. MÁJUS 19., SZERDA X. ÉVFOLYAM, 115. SZÁM ÁRA: 39 FORINT, ELŐFIZETVE 29 FT Tolmács hitelre kényszerül? A vidékfejlesztési minisztert várják Tolmácsra. Úgy lát­szik, ez lesz az első év az önállóság óta, amikor hitelt lesz kénytelen felvenni az önkormányzat. 2. oldal Példakép (is) az édesanya Szülői segítséggel Szurdokpüspökiben kezdte önálló vál­lalkozói tevékenységét Oravecz Roberta fiatal cukrász- mester, a szakma mesterfokú művelője. 9. oldal MEGYEI Mozogjunk egy jót! Hazánkban az idén kilencedik alkalommal rendezik meg a Kihívás napját, amelyre Nógrád megyéből tizennégy te­lepülés nevezett be. 10. oldal BALASSAGYARMAT, BÁTONYTERENYE, PÁSZTÓ, RÉTSÁG, SALGÓTARJÁN, SZÉCSÉNY VÁROSOK ÉS KÖRNYÉKÜK NAPILAPJA Kapitányválasztó, zene, tánc, humor és sok játék Vasárnap: szécsényi városnap A négyfordulós kapitanyva- lasztó játékra, s ennek ötödik menetére, a döntőre épül a május 23-ai, szécsényi vá­rosnap kavalkádja. Közben pedig mintegy négy tucatnyi színes, hagyományos és új elemekkel ötvözött szórakoz­tató esemény zajlik, ame­lyekben helybelieknek és meghívottaknak egyaránt bőségesen jut szerep. Tizenegy órakor a művészeti iskola együttesének trombitásai lépnek elsőként színpadra. Ezt kö­veti egy gyermekjáték, majd a ka­pitányválasztás első fordulója. Délben a Pom-pom együttes, majd a Roma Gyerekek Művészeti Csoportja mutatkozik be. A balas­sagyarmati jazzbalett-táncosok után a művészeti iskola furulya, harmonika és big-band együttese adja elő műsprát. Máté Csaba pol­gármester délután háromkor mondja el köszöntőjét. Fellép a salgótarjáni Kölyök Dixie Zene­kar, lesz bűvész- és konyha-show, nótaszó, néptánc és afrikai zene is, utóbbi a Bongo Man-től. Ez a vá­rosnap nem múlhat el a csacsik és galambfik vetélkedője, labdajáté­kok, görkorcsolya-bemutató nél­kül. A zsákbamacskának ezúttal azonban a „zacskóban cica” válto­zata várja a legkisebbeket. Több mint nyolcmillióba kerül a pásztói strand Visszahozni a régi varázst Pár évvel ezelőtt közkedvelt nyári helynek számított a pásztói strand, sokan jártak ide családostól. A nagy me­dencében kedvüket tölthették azok, akik úszni szerettek, a kis medencében pedig bizton­ságosan pancsolhattak a ki­csinyek. Aztán úgy két-három évvel ezelőtt hanyatlásnak indult az egész fürdőtelep: egyre keve­sebb látogatót vonzott, mert az emberek azt tapasztalták, hogy a víz piszkos, a füvet nem gon­dozták, a szétszórt szemét kö­zött pedig senki sem érezte jól magát.- Az utóbbi években az volt a tapasztalat, hogy a strandot bérlő vállalkozók a legminimá­lisabb ráfordítás mellett a le­hető legnagyobb hasznot sze­rették volna kiszedni, persze a legrövidebb idő alatt-utal az előzményekre Sisák Imre pol­gármester. - Elegendő, ha a több százezres vízdíjhátralékra, Émász-tartozásra gondolunk, melynek következtében tavaly kikapcsolták az áramot is. De említhetném azt is, hogy a víz­forgató berendezés 10 szivaty- tyújából három működőképes, pedig a biztonságos üzemelte­téshez legalább öt szivattyú szükséges. Teljesen lepusztult a vizesblokk, kaotikus állapotok uralkodnak a kabinoknál. (Folytatás a 2. oldalon) Képzés a kistérségekért Salgótarjánban, a Népjóléti Képzési Központban kezdődött tegnap az az kétnapos képzés, amely a „Helyi gazdaságfejlesz­tési és vállalkozásélénkítési kez­deményezéseket segítő modellt ismerteti meg a résztvevőkkel. A képzés célja, hogy a helyi területfejlesztéssel foglalkozó szervezetek megismerjék azt a módszert, amelynek segítségé­vel elkészíthetik, megvalósíthat­ják az adott kistérség stratégiai tervét, jövőképét. A képzés egy­ben módszertani segítséget is je­lent a települési önkormányza­tok és társulásaik, az üzleti élet szereplői és a civil szervezetek együttműködésének hatéko­nyabb kibontakoztatásához. A történeti muzeológia művelésén túl közművelődési feladatokat'is ellát Emléktábla a múlt tiszteletére % A leleplezés ünnepélyes pillanatai fotó: gyurián Tibor Salgótarjánban, a Csillagház előtti parkban leplezte le tegnap Becsó Zsolt, a megyei közgyű­lés elnöke. Puszta Béla polgár- mester és Hídváry István, a Nógrádi Történeti Múzeum Ba­ráti Körének titkára azt az em­léktáblát, amely az első salgó­tarjáni múzeum megalapításá­nak állít emléket.- Már az 1920-as évek köze­pétől nyomon követhető Salgó­tarjánban a múzeumalapítási törekvés- utalt vissza emlé­kező beszédében Becsó Zsolt. - Néhány ember kitartása, az egyre sürgetőbben jelentkező igény vezetett oda, hogy 1959. május 24-én felavatták és átad­ták rendeltetésének a város első múzeumát. A múzeumok gyűj­tik és kiállítják a régen volt em­berek örökségét. A kulturális (Folytatás a 3. oldalon) Salgótarjánban és Egerben a délvidéki újjáépítésről tanácskoztak Bizonytalan beruházási esélyek Jugoszlávia fejlett építőipari technológiával rendelkezett a bombázások előtt, így a háborút követő újjáépítésében a nyu­gati támogatás függvénye, mennyiben támaszkodnak majd a szomszédos országok, elsősorban Magyarország szabad kapa­citásaira - mondta Salgótarjánban, majd Egerben az ITDH belgrádi kereskedelmi vezetője, Pallos András az észak-ma­gyarországi régió vállalkozóinak szervezett tanácskozásán. A május 18-ai találkozóknak első­ként a Nógrád Megyei Kereske­delmi és Iparkamara adott otthont. Az érdeklődő cégek arra voltak kí­váncsiak, milyen üzleti lehetőségek is rejlenek a szétbombázott Jugo­szlávia újjáépítésében való részvé­telben. Megint mások a horvát és olasz kapcsolataik sikeresebbé téte­lét várták a dr. Sibelka György vezette fórumoktól. A messziről jött emberek közül elsőként egy zagyvapálfalvai szár­mazású előadó kapott szót: dr. Sült Tibor, az ITDH zágrábi irodave­zetője. A horvátországi, valamint a bosznia-hercegovinai újjáépítést elemezve kifejtette, a magyar részvételnél komoly akadályt je­lenthet, hogy az újjáépítésben részt vevő országok saját cégeiket bízzák meg a beruházásokkal, külső országbeli vállalkozók még pályázati úton is nehezen jutnak lehetőséghez, legfeljebb a szállí­tásba kapcsolódhatnak be, vagy csak alvállalkozóként kapnak megbízásokat. Ugyanakkor a magyar cégek horvátországi tapasztalatain (Folytatás a 3. oldalon) Horpácsi pályázatok Útfelújításokra adott be pályázatot Horpács ön- kormányzata a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácshoz, ezt május vé­gén bírálják el. A falugondnoki hálóza­ton belül a Szociális és Csa­ládügyi Minisztériumnál programokhoz szeretnének pénzt nyerni, ugyancsak pá­lyázaton. Komolyabb fej­lesztésekben ebben az év­ben nem gondolkodhat a horpácsi önkormányzat, az viszont nem mindennapi, hogy a polgármesteri hivatal épületét társadalmi munká­ban újították fel a fiatalok. Itt az ereszcsatornát kell még helyrehozni. A napok­ban újra kinyitott a könyv­tár, amelyet télen fűtési gondok miatt nem kereshet­tek fel a horpácsiak. Terv van, pénz nincs Szátok község önkor­mányzata Érsekvadkerttel és Tereskével közösen pá­lyázik több forrásra a majdani csatornaberuhá­záshoz, amelynek egyelőre még csak a tanulmányter­vei készültek el. Ha ezt sikerül majd kivite­lezni, az 500 lelkes kistelepü­lés teljesen kiépített infra­struktúrával rendelkezik. Idén 500 méter hosszon új aszfalt- szőnyeget kapott a Kossuth út alsó része. A 4,5 millió forin­tos beruházáshoz másfél mil­lió forintot biztosított saját erőként az önkormányzat, az összeg nagy részét pályázato­kon sikerült megnyerniük. Egyéb fejlesztéssel pénz hiá­nyában ebben az évben már nem számolhatnak Szátokon, noha fedetté kellene tenni a ravatalozó előtti részt és szük­ség lenne hűtőkamra beszer­zésére is. Salgótarján-Tatabánya kézfogása a szilárdabb közbiztonságért Hatékonyabban a közrend javításáért Dr. Nagy Károly (jobbról) köszöntötte a résztvevőket szerezzen. A delegációt dr. Nagy Károly, salgótarjáni rendőrkapitány, a városi bűn- megelőzési és közbiztonsági bizottság társelnöke üdvö­zölte. Találkozásuk közös célja - hangoztatta -, hogy a mindkét városban élő polgá­rok biztonságát garantálják, s hatékonyabban tudjanak fel­lépni a közrend és a közbiz­tonság fenntartása érdekében. Ezeknek a bizottságoknak a létét az húzza alá, hogy a biz­tonságot önmagában a rendőr­ség - bár fő felelőse ennek - nem képes fenntartani. Éppen ezért szükséges egy olyan szé­les társadalmi összefogás, olyan támogatottság, ami nél­külözhetetlen a bűnözés elleni (Folytatás a 3. oldalon) Hetvenhét kilométert kíván teljesíteni Gabora Attila mesterfelszolgáló Világrekord-kísérlet pünkösdkor Gabora Attila fejébe vette, hogy pünkösdvasárnap három polgármesternek sört szolgál fel. Hogy bonyolultabb le­gyen a feladat, e közben hetvenhét kilométeres távot sze­retne teljesíteni, pincérruhában, kezében tálcával, rajta egy palack itallal és pohárral. Hogy miért jut eszébe vala­kinek ilyesmi? A Salgótarjáni Pincéregylet elnöke egy vi­lágrekord kísérletre készül. Mint tegnapi sajtótájékozta­tóján, a salgótarjáni Volán szabadidő-központban el­mondta, az ötlet két éve érle­lődik, s most látta elérke­zettnek az időt, hogy a Guinness Rekordok Köny­vébe illő erőpróbát telje­sítse. A hetvenhét kilométer sem véletlen: éppen ennyi esztendő telt el Salgótarján várossá nyilvánítása óta. Amennyiben Gabora Atti­lának - aki jelenleg a bala- tonöszödi kormányüdülő al­kalmazottja - sikerül a kísér­let, felállítja a leghosszabb placcon való felszolgálás rekordját. Hasonlóra még nem volt példa, ráadásul teszi mindezt a gasztronómia évében. Vasárnap 8 órakor indul Somoskőről, a vár alatti ha­ranglábtól. Kétóránként tíz perces pihenőt tart. Ekkor Máté Csaba atléta-gyúró dol­gozik rajta egy keveset, s vi­tamindús folyadékot vesz magához. Az útvonal a 21- esen vezet, Bátonyterenyén át — ahol dr. Balázs Ottó pol­gármesternek szolgálja fel az első „kört”. Majd Pász- tóig fut, ahol Sisák Imre pol­gármester várja, hogy szom- ját olthassa a mesterfelszol­gáló italával. Az etikett és a kreált tör­ténet szerint a polgármeste­rek visszahívják az ital „küldőjét”, Puszta Bélát, Sal­gótarján polgármesterét, ezért Gabora Attila vissza­felé is teljesíteni kénytelen a távot. A 12—14 órásra terve­zett érdekes rekordkísérlet (Folytatás a 3. oldalon) nap Salgótarjánba, hogy az itt működő hasonló bizottság munkájáról tapasztalatokat A Tatabányai Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság küldöttsége látogatott el teg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom