Nógrád Megyei Hírlap, 1999. május (10. évfolyam, 101-124. szám)

1999-05-18 / 114. szám

2. oldal Megyei Körkép 1999. május 18., kedd Névadót választott a Karancslapujtői Körzeti Általános Iskola Mocsáry Antal kincset hagyott örökül A Karancslapujtői Körzeti Általános Iskola közössége úgy határozott, hogy névvel jelöli meg az intézményt. Ke­resték azt a személyt, azt az embert, aki kötődik a község­hez, aki munkásságával, em­beri nagyságával korának kimagasló egyénisége volt, akit példaként lehet állítani a tanulók elé, akinek emlékét tisztelve és ápolva tovább le­het őrizni a múlt emlékeit. Választásuk Mocsáry An­talra (1757-1832) esett, aki egykor a község lakója volt, szépíró, történetíró, nyelvészet­tel is foglalkozó afféle polihisz­tor, aki életében országos hír­névre tett szert, s a kinek a sírja a község temetőjében található. Az iskolaközösség azt vallja: „ő az az ember akinek nevét büszkén viselhetjük. Az utókor adósságát is rójuk le Mocsáry (Bocsári) család ­Nógrád vármegye legrégibb családjainak egyike - legismer­tebb tagja Mocsáry Antal, aki a múlt század első felében elké­szítette Nógrád vármegye leírá­sát. Bocsári Mocsáry Antal 1757. szeptember 18-án született Bo- zókon (Hont vármegye). Apja Mocsáry VI. Balázs cs.kir. ka­pitány (1723-1772), anyja Pe­ták Franciska (1735-1795). Mocsáry Antal irodalmi, köz­életi tevékenységével egyaránt beírta nevét Nógrád megye nagyjainak sorába. Nógrád megyében első al­jegyző, majd 1790-től a szécsé- nyi járásban főszolgabíró. 1800-ban főbiztos, 1804-ben Heves, 1820-ban Nógrád me­gyei táblabíró. Voltak birtokai Lapujtőn, Kiskotroczón, Nagy­falun, Felső-Palojtán, Pomá- zon, Endrefalván. 1788-ban vette feleségül Darvas Máriát, Nagyréthi Dar­vas Ferenc helytartótanácsos és Wattay Krisztina leányát. 15 évi boldog házasságukból 9 gyer­mekük született, közülük leg­ismertebb /. Dániel nemesi testőr, a Nemzeti Intézet egyik alapítója. Felesége korai halála (1803) után Mocsáry Antal el­sősorban az irodalomnak, a tu­dománynak élt lapujtői birto­kán. Erre Kazinczy Ferenccel, Vitkovics Mihállyal, Fáy And­rással fenntartott barátsága is ösztönözte. Mocsáry Antal nevét négy­kötetes megyei monográfiája tette ismertté. Az elmúlt száza­dok megyei monográfiái sorá­ban (Radványi Ferenc, Bél Má­tyás, Nagy Iván, Borovszky Samu) monográfiájának feltét­len helye van. Korában s a tör­ténetírásban betöltött szerepe vitathatatlan. 1826-ban ő maga adta ki tudományos színvonalú, történeti forrásértékű, nyelvé­ben is korát tükröző művét. A szerző maga fogalmazza meg a bevezetőben a monográfia leí­rását: „Az első kötetben leírtam a városokat, falvakat, s pusztá­kat. Ezen leírásban feltalál­hatni a mostani birtokosok és lelki tanítók nevei is; A második kötetben előadtam ezen nemes vármegye különösségeit és rit­kaságait; A harmadikban a vá­rak történetét festettem le; A negyedikben végre a fő s nagy embereknek emlékoszlopot emeltem.” Kazinczy Ferenc, a jó barát, a kiváló költő és nyelvújító így méltatta Mo­csáry művét, a hozzá írt levél­ben: „Te azzal a munkával ol­vasóidnak kincset adtál, ma­gadnak felejthetetlen dicsősé­get szereztél.” Mocsáry jelentős szépírói és nyelvészeti munkásságot is örökül hagyott. Több verse je­lent meg nyomtatásban („A tisztelt barátság”, „Egy római történet”, „A Vág vizének ára­dása” stb.) Fontos nyelvtani műve például „A Cs és a Cz vagy inkább Ts és Tz lenne a magyar nyelvnek helyesebb írásmódja?” Mocsáry Antal 1832. május 24-én halt meg Lapujtőn. Sírja jelenleg is a faluban található. A Karancslapujtői Körzeti Általános Iskola május 21-én, pénteken egész napos ünnepség keretében veszi fel Mocsáry Antal nevét. Program: 9.30 óra: Névadónk Mocsáry Antal (a tudományos diákkör foglalkozása) -„A titkok háza” (bábelőadás óvodásoknak) - „Szóljatok szép szavak!”)a Ka- rancs-völgyi vers- és próza­mondó gyerekek II. találko­zója). 11 óra: Mocsáry Antal-emlék- kiállítás megnyitója - Koszorú­zás a temetőben - „Hozz egy szál virágot!” 15.30 óra: Névadó ünnepély ­zászlóavatás. Referencia kerékpárosközpont Szécsényben Különdíjas környezetvédő A „Henry Ford Európai Természeti és Kulturális Örökségért” Díj 1999. évi különdíját adományozták a nógrádszakáli születésű, Kiskunfélegyházán élő Ke­lemen Józsefnek, a Hunga- rosprint Kht. ügyvezetőjé­nek, az Országos Kerékpá- rút-hálózatért Alapítvány alapító tagjának. A rangos nemzetközi el­ismerést az elmúlt tíz év munkáját összefoglaló, „Ke­rékpárosközpontok és regio­nális kerékpárforgalmi háló­zatok létesítése” címmel be­adott pályamunkájáért kapta Kelemen József. Egészségmegőrzés Az ökológiailag fenntartható fejlődés szolgálatában kidol­gozott komplex programot a pályázó térítésmentesen fel­ajánlotta a kormánynak meg­valósításra, a nemzet javára. A Magyarország vasúti há­lózatához és vízi útjaihoz kapcsolódó kerékpáros-köz­lekedést megvalósító nagy értékű és nagy jelentőségű program elsősorban az egészségmegőrzést, és a kör­nyezetvédelmet szolgálja, a lakosság (kiemelten a fiatal korosztályok!) egészségi ál­lapotának és életminőségé­nek javulását, valamint a ke­rékpáros-turizmus fellendü­lését tűzte ki célul. A prog­ram újszerűsége, hogy alulról építkezve, a helyi önkor­mányzatokkal, a MÁV-val és a Maharttal, valamint az ille­tékes minisztériumokkal és szervezeteikkel együttmű­ködve, régiónként, a vasúti és vízi közlekedés együttes fej­lesztésével, folyamatosan or­szágos hálózattá bővíti a ke­rékpárosközpontokat és a re­gionális kerékpárforgalmi há­lózatokat. „Biciklin jön a piac” A komplex program, ha megkapja a kormány támoga­tását is, az egyik leggyorsab­ban megtérülő emberköz­pontú és környezetvédelmi beruházást valósítja meg Ma­gyarországon, amely - a fen­tiekben ismertetett célkitűzé­sek mellett - hozzájárul a te­lepülések népességtartó ere­jének fokozásához, a helyi és regionális foglalkoztatási le­hetőségek bővítéséhez, a munkanélküliek újraelhe- lyezkedéséhez, a mezőgaz­dasági és ipari termékek bel­földi piacának bővüléséhez, („biciklikerekeken helybe jön a piac”), a vidékfejlesz­tési kormányprogram sikeres megvalósulásához, továbbá elősegíti az önkormányzatok fejlődését, a települések kul­turális és sportéletének élén­kítését, fejlesztését, az adott térség természeti, történelmi és kulturális értékeinek meg­ismerését, s csatlakozva a szomszédos országok kerék­párútjaihoz, hozzájárul a né­pek, nemzetek közötti barát­ság erősítéséhez, a kölcsönös és eredményes együttműkö­dés megvalósításához. Ez ha­zánk biztonságát és a térség békéjét egyaránt szolgálja, a határ menti úgynevezett eu- rorégiók megalakulása esetén pedig segíti Magyarország és a Magyarországgal szomszé­dos államok közös csatlako­zását az Európai Unióba. Kelemen József elmondta még, hogy a komplex prog­ram részeként, a Környezet­védelmi és Területfejlesztési Minisztérium és az Országos Kerékpárút-hálózatért Ala­pítvány támogatásával kidol­gozták Magyarország három földrajzilag-domborzatilag jellemző (alföldi, hegyvidéki és dombvidéki) területére a részletes terveket. Elkészültek a Csongrád, Szécsény és Zalalövő refe­rencia kerékpárosközpontok és regionális kerékpárfor­galmi hálózatok megvalósít­hatósági tanulmánytervei, va­lamint a kerékpárosközpon­tok építési engedélyezési és kiviteli tervei. Az összesen mintegy 4—4,5 milliárd forint értékű beruházást 2005-ig szeretnék megvalósítani. Kezdődő beruházások A tervek szerint az első ütemben (1999-2000-ben) a Csongrádon, Szécsényben és Zalalövőn létesítendő refe­rencia kerékpárosközpontok, továbbá a Kistelek-Ópuszta- szer-Tisza-part, a Szé- csény-Ipolytamóc és Szé- csény-Hollókő, valamint Za- lalövő-Csöde-Csesztreg és Zalalövő-Bajánsenye közötti kerékpárutak épülnek meg. Az idén kezdődő beruhá­zást jelentős önkormányzati hozzájárulással és PHÄRE- támogatással, az Országos Kerékpárút-hálózatért Ala­pítvány és a Hungarosprint Kht. mint kiemelkedően köz­hasznú szervezetek irányít­ják, szervezik és koordinál­ják. Gulyás Sándor Tovább bővül az Illyés Gyuláné Speciálpedagógiai Központ tevékenysége Törvény az esélyegyenlőségről A salgótarjáni Illyés Gyuláné Speciálpedagógiai Központ rendhagyó nevelési értekezletet tartott a közelmúltban. A neve­lőtestület tagjai, a meghívott igazgatók és előadók, az országos módszertani központtá válás problematikáját, az ezzel járó feladatokat beszélték meg. Tájékoztatót tartott Kogon Mi­hály, az Országos Fogyatéko­sügyi Tanács titkára a nemrég megalakult civil szervezet munkájáról. Elmondta, hogy Magyarországon mintegy 800 ezer fogyatékos gyermek és felnőtt van. Az ő jogaikról és védelmükről szól az 1998. évi 26. tv., amely „esélyegyenlő­ségi törvény” néven ismert. A törvény betartásához és betarttatásához kapcsolódik az általa megnevezett civil szerve­zet. Hangsúlyozta, hogy orszá­gos, regionális és lokális szin­ten is sok a tennivaló. Új szem­léletet igényel és széles körű koordinációt. Kiemelt néhány problémát: az emberi jogok gyakorlásában történő korláto­zást, a hozzáférést a fizikai környezethez, a választási lehe­tőség hiányát. Az országos ta­nács évente jelentést készít a kormánynak, amely garantál egyfajta kontrollt a törvény végrehajtása fölött. Az országos tanács javasla­tára létrejött a Fogyatékosügyi Civil Műhely, amely tanács­adással, koordinációval, mód­szertani központok kiépítésével foglalkozik. Örömmel nyug­tázta, hogy az Illyés Gyuláné Speciálpedagógiai Központ vállalkozik an«; hogy módszer­tani központ legyen. Támogatá­sáról biztosította az intézményt. Nagy Gyöngyi Mária, az Ok­tatási Minisztérium közoktatás­fejlesztési és értékelési főosz­tály főtanácsosa a gyógypeda­gógia területével foglalkozik. Véleménye szerint a módszer­tani központ eszköz ahhoz, hogy az oktatás területén jobb ellátásban részesülhessenek azok a gyermekek, akik megse­gítésre szorulnak. A tanácskozáson is elhang­zott, hogy Salgótarjánban friss közgyűlési döntés van egy többcélú intézmény létrejötté­ről: Illyés Gyuláné Speciálpe­dagógiai Központ és Szakszol­gálat név alatt. A törvényesség betartásával történt integráció új lehetőségeket, magasabb színvonalú munkát, gyümöl­csözőbb kapcsolatokat jelenthet az intézménynek. Más-más szabályozás alá esnek a neve­lési-oktatási intézmények és a szakszolgálatok, de ez a szak­mai önállóság megtartásával nem zárja ki a közös igazgatást. Az oktatási kormányzat olyan megoldásra törekszik, hogy egységes pedagógiai szolgáltatóközpontok jöjjenek létre a jövőben. Nagy Gyöngyi Mária szólt az integráltan és szegregáltan nevelésről. Fi­gyelmeztetett, hogy a gyermek érdeke a mérlegelés szem­pontja, hogy elkülönülten vagy a többiekkel együtt nevelődjön a fogyatékos gyermek. Cso­korba szedte a fenntartói lehe­tőségeket, kötelező és választ­ható feladatok elvégzését. A ra­cionális és takarékos gazdálko­dást erősítette a hallgatóságban. A finanszírozás kérdésében ki­fejtette azt, hogy a fenntartó a kapott központi normatívákból soha nem vesz el, hanem jelen­tős összeget hozzátesz. Szabó Ákosné, a Bárczy Gusztáv Gyógypedagógiai Fő­iskola főigazgató-helyettese szakmai oldalról közelítette meg a módszertani központ gondolatkört. Véleménye sze­rint a tanulásban akadályozott tanulók száma emelkedő ten­denciát mutat. A törvények azonos jogokat fogalmaznak meg részükre is, de a jogok gyakorlásának hogyanja nem biztosított, a megsegítésre ezért van szükség. Nagyon fontosnak tartja, hogy egy intézményi struktúra meg­változtatása soha ne legyen ön­célból, hanem a társadalmi, emberi szükségletekhez illesz­kedjen, funkcióját eszerint ha­tározzák meg. A gyógypedagógiai főiskola felfogásának újszerűségéről, várható változásokról tájékoz­tatta a hallgatóságot. A főiskola a praxisra és a tudomány szá­mára képez. A praxisra történő képzést pedig a gyakorlatias­ság, korunk változó kihívásai határozzák meg. Indul másoddiplomás kép­zés, esti és levelező tagozat, mert nagy az igény rá. Bizo­nyos szakokra óvónői és tanítói oklevél birtokában is lehet je­lentkezni. Kihelyezett tagozatot kívánnak létesíteni Nyíregyhá­zára. Szerinte is a szükséglet határozza meg, illetve hogy mi a jó a gyermek számára, azt, milyen módon neveljék, oktas­sák a tanulót. Az integratív ne­veléshez áthelyező bizottsági vélemény kell viszont, ha az is­kola befogadja az enyhe fokba fogyatékos gyermeket, akkor ezt minősítés nélkül is megte­heti. Erősítette a hallgatóságban a teammunka fontosságát a fel­táró tevékenységben és a fej­lesztésben. Dr. Diósiné Taracsák Judit Havi nettó 1200 (bruttó 1500) forint ingyenes belföldi beszélgetés*, nettó 16 (bruttó 20) forintos hétvégi percdíj** • havidíj-mentes Privát hangposta, PannonHívó szolgáltatás havi 20 db ingyenesen küldhető rövid szöveges üzenettel, Pannonlndex, Hívástartás, Hívásvárakoztatás, Hívásátirányítás, roaming és nemzetközi hívás*** lehetősége • ingyenes Hívófél-azonosítás • rövid szöveges üzenet küldésének lehetősége e-mail címre, rövid szöveges üzenet fogadásának lehetősége e-mail címről. Pannon GSM előfizetés nettó 4 800 Ft bruttó 6 000 Ft«« Területi képviseletünk címe: Salgótarján, Erzsébet tér 6. Előfizetés + Panasonic G450 nettó 9 600 Ft bruttó 12 000 Ft Előfizetés + Ericsson GH 688 Előfizetés + Nokia 5110 nettó 17 200 Ft bruttó 21 500 Ft nettó 17 200 Ft bruttó 21 500 Ft *Minimum tarifacsomaggal rendelkező régi és új előfizetőinkre egyaránt vonatkozik. **A hétvégi nettó 16 (bruttó 20) forintos percdíj a Pannon GSM hálózatán belül kezdeményezett, illetve hang­posta hívásokra vonatkozik, szombaton, vasárnap és munkaszüneti napokon 00.00 és 24.00 óra között. ***Új előfizetést vásárló előfizetőink a nemzetközi hívás és teljes körű roaming szolgáltatásainkat 1999. szeptember 1-ig előleg befizetése mellett, 1999. szeptember l-től pedig havidíj-mentesen vehetik igénybe. ****Az ajánlatban szereplő készülékeket Minimum tarifacsomagunkkal és Optimum tarifarendszerünkkel együtt is megvásárolhatod és csak Pannon GSM előfizetéssel együtt kaphatók. Ajánlatunk a készlet erejéig tart, és kétéves előfizetői szerződés aláírása esetén érvényes. További készülékajánlatokkal és a részletekkel várunk területi képviseletünkön! Az ajánlatban szereplő mobiltelefonok csak Pannon GSM SÍM kártyával használhatók. PANNON ▼▼▼▼▼ Az élvonal. *­GSM mm

Next

/
Oldalképek
Tartalom