Nógrád Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-30–05-01-02 / 100. szám

12. oldal Közélet 1999. április 30., péntek Jó időt, jó hangulatot! Tavaszköszöntők - majálisok Aki teheti, a szabad eg alatt tölti május első nap­jait. Szórakoztató prog­ramok sora kínál ehhez választható formát, kere­tet megyeszerte, s ezeken lényegében csak az időjárás módosíthat. Május elsején szombaton, Salgótaijánban a majálisok klasszikus terepén, a Dolin- kában várják az ünneplőket. Tíz órakor a Nógrád Tánc- együttes és a Dűvő Zenekar ad műsort, az ünnepi köszön­tőt 11 órakor Wittich Tamás, az MSZOSZ alelnöke mondja. Ezután humoros ösz- szeállítás, divatshow, a kazári asszonykórus és amatőr együttesek fellépése válj a a közönséget. A somosi majális helye az általános iskola kertje, 9 óra­kor májusfát állítanak, majd a sporté és a gyermekeknek szóló műsorszámoké lesz a főszerep. Jó ebédhez 13-tól 14 óráig szól majd a nóta Bo- hács Istvánnal és Gabora Ká­roly zenekarával. A délután érdekességének ígérkezik a májusfa-mászó- és a sorver­seny, a programot 17 órától utcabál zárja. A tarjániak 10 órától a for- gácsi sportpályához is kiláto­gathatnak, itt - míg fő a bab­gulyás, a töltött káposzta, ké­szül az ökörsült - rúghatják, üthetik a (tollas)labdát, sak­kozhatnak és szkanderezhet- j nek is. Fél négytől hatig a ! Brill Duó zenéjére táncolhat­nak. Balassagyarmaton, a Mik­száth Kálmán Művelődési Központ egész napot betöltő eseménye „figyel” a Méhek Napjára is: itt lesz az országos méhészszövetség bemutatója, mézkóstolója, rajzversenye 11 órától. A továbbiakban népzenei műsor, táncház, Ayala-humor, fúvószene, tá­volkeleti harcművészeti be­mutató, na és Mkó-show kí­nál kellemes időtöltést. Pásztón délelőtt a kastély­kertben, délután a strand terü­letén rendeznek játékos vetél­kedőket, ünnepi beszédet 16 órától Juhász Gábor ország- gyűlési képviselő mond. A sztárparádé kezdési időpontja 16.30 óra. Bátonyterenyén a kastély­kertben 9.45-től térzenével indul az ünnep, Balázs Pál al­polgármester beszéde után a Palóc Népdalkor, óvodások, iskolások lépnek színpadra. Irigy Hónaljmirigy-koncert 12 órától, meglepetés-utcabál kezdete 17 óra. Pusztaberkiben turista évadnyitónak is szánják a délelőtti sportjátékokkal és a délutáni kulturális mozaikok­kal kitöltött május elsejét. Ka- rancsalján a tavasi pihenő­parkban 10 órától majálisoz- nak, Egyházasgergén a helyi roma közösség szabadtéri színpadi hagyományőrző-se­regszemlét rendez. Délután kettőtől szerepelnek a litke- iek, varsányiak, nagylóciak, az est bállal ér véget. Mátraterenyén KRESZ-ve- télkedővel, fegyverbemutató­val indítják a programot, 10 és 14 óra között ki-ki kedvére sportolhat, ezután kabarétársu­lat és a hagyományőrző cso­portok produkciója, este utca­bál és tűzijáték szórakoztat. Ersekvadkerten délelőtt fo- citoma, 16 órától kutyás bemu­tató, kabaréműsor, majd nóta­operett előadás, végül utcabál lesz. Falualapító nagykeresztúriak ünnepi készülődése - Együtt a község apraja-nagyja Térképen nem jelezték eddig a települést Nagykeresztúr feliratúra cserélődik mától a település határában álló tábla, amelyen ez idáig Lucfalva-Nagykeresztúr szerepelt. A Kis-Zagyva-völgye menti helységben élők évtizedes kívánalma végre, a második évezred küszöbéhez érve teljesült: a közakarat­nak sikerült kivívnia a községi rangot. A harc valósnak fogható fel, legalábbis abban az értelemben, hogy rendre beadványokkal bombázták a közhivatalokat, hadakoztak a törvények értelmezé­sével. A csata majd tíz évig tartott. A kivárás stratégiáját köve­tően, egy kedvező pillanatban gyors roham következett, s ez a végső, meghozta a remélt győzelmet. A köztársasági elnök május 1-jei hatállyal önjogúvá nyilvánította. A szombati faluavató ceremóniát persze nagy várakozás és még több munka előzte meg. Többen belefásultak, mások elfáradtak, némelyek feladták, ám páran vég­sőkig vállalták az önállósodással járó sokszori, előkészítő procedú­rát; mások mellett legfőképp Babka Tivadar, Bóna Vilmos, Gáli László, Tuza István. Arra meg aztán szinte az egész le­endő falu apraja-nagyja moz­dult, hogy az elseje méltó ün­neppé sikeredjék. „Egyéb lakott hely” Klagyvikné és Hajdúné, a két pedagógus helytörténeti kiadványt írt, a férfmép szponzorokat tobor­zott a rendezvényt támogatandó. Utánjárásuk sikerült, ki pénzével, ki-ki pedig természetbeni hozzájá­rulással segítette a keresztúriak tö­rekvését.- Legyen ez a május elseje is méltó az emlékezetesebbekhez - mondja Tóth Gyula, aki a vil­lanyszerelési munkálatokból vál­lalt részt Sz.oó Nándorral együtt. - Negyvenkilenc évvel ezelőtt e napon gyulladt ki a fény az akkor még ONCSA-telepnek nevezett utca öt házában. Tóth úr édesapja egyébként egyike volt annak a negyvenes években idetelepülő családfőknek, akik az úgynevezett ONCSA-tele- pet, s magát Nagykeresztúrpusztát népesíteni kezdték. Azt megelő­zően ugyanis, Szabó Vilmos kis­birtokos kastélyán, néhány cse­lédházon s pár gazdasági épületen kívül más nem is volt itt, bár - az írásos emlékek alapján - vizében moshatták magukat már a közép­korban is az itt élők. Gáli László, a ma már nyugdí­jas, de nyolcvan körül is örökösen tevékenykedő, közügyeket intéző, volt tsz-elnök regéket tud meséim a pusztai besorolású, vagy „egyéb lakott helynek” titulált település kialakulása körülményeiről.- Nagyidéról, Nógrádmegyer- ből, Motoráról, Herencsényből, szóval a megye legkülönbözőbb pontjairól költöztettek ide nagy- családosokat, megsegítésük szán­dékával. Föld, ház hitelbe Munkát és lakást kaptak hitelre a betelepülő paraszt- és bányászcsa­ládok, akik majd mindegyike 9-10 gyerekkel együtt érkezett. Az ONCSA - a nagycsaládosok szö­vetkezetszerű megsegítése céljá­ból alakult; némi hasonlatosság felfedezhető a most honos szociá­lis földprogrammal - földet, házat adott hitelben, miután megvette a Szabó-féle 145 holdas birtokot. A házakból még áll egy utcányi, át­alakítva persze, de a Lenin út ele­jén, Tóthék portájának külleme még a hajdani többit tükrözi. A hatvanas években még egy utcányi házsort építettek ki az ONCSA-telepiek leszármazottai, azoké pedig egy évtized alatt me­gint egy továbbit. Igazi fejlődés­nek végül is nyolcvanas évek ele­jétől indult, amikor nem kizárólag a helybeliek, hanem a máshonnét jövők is itteni építkezéshez kaptak kedvet; harmincnyolc villaszerű ház épült fel. A hegyekkel övezett, szép fekvésű völgy, a mezőgazda- sági szövetkezet nyújtotta munka- lehetőség, no és a megyeszékhely közelsége vonzotta ide még az idegeneket is. Elődeiktől örökölték Manapság inkább hasonlítható kertvároshoz, mint eldugott falu­hoz. Tesznek érte persze az embe­rek - önmaguk inkább, mert sem a közös tanács, sem a közös önkor­mányzat idején, ide nemigen jutott a fejlesztésekből. Szorgalma, aka­rata, munkakedve mindig is volt a keresztúriaknak, ha mást nem is nagyon, e nemes tulajdonságokat legalább megörökölték elődeiktől. Ez tükröződik a községgé nyilvání­tás napját megelőző serénykedé- sekből is. Szerdára már elrendez­ték a majdani polgármesteri hivatal előtti teret, kiglancolva a tőszom­széd vegyesbolt, kocsma kör­nyéke, s az egész falu kivirágzott, nem csak az emberek kedve. Fe­hérben a gyümölcsfák, a porták udvarán tarkabarkák nyílnak az üdezöldben. A siheder gyerekek a faluközepi sportpálya füvét egyen­gették szerdán, a férfmép sátrat ál­lított csütörtökön, ha szombaton netán esne. Hat birka - két helyi gazdálkodó és a szövetkezet ado­mánya - , több tucat tyúk váija, hogy kondérba kerülve ízt adjanak nekik az asszonyok, Földiné ve­zényletével. Róla azt tartják, az ő birkapörköltje a legfinomabb ízű. Nem is csoda, hiszen apósa, az idősebb Földi Pál, híres juhásza volt a megyének. Mások a levesbe valót gyúrják, minden háznál sütik az édeset, azok jó, ha előre elkészülnek. Mert szombaton, hajnali fél ötkor már alágyújtanak a tíz katlan alá, ne maradjanak szégyenben a falu­alapításra érkező miniszteriális szintű és más magas rangú vendé­gek előtt. A lakosság remélli, ez a május elseje kapja a legfőbb he­lyet a falutörténetben. Mert a Tóth úr említette ötven év előtti vil­lanybevezetést követően, - mint Verbói László mondta - az is em­lékezetes tavasz volt, amikor 1970-ben először, reggel és este buszjárat indult az akkor készített járható úton a megyeszékhelyre. Az pedig - emlékezett Verbúi úr - még mélyebben érintette őket, amikor '96-ban, Munkás Szent Jó­zsef emlékére, sosem volt temp­lomot szenteltettek a katolikus és az evangélikus hívek lelki épülé­sére. Szebb jövő Szombattól - hosszú idő óta el­sőként az országban - falu lesz a puszta, talán jelzik majd a tér­képen is. De az a legfőbb - kü­lönösen a fiatal nemzedék szempontjából -, nem „egyéb lakott helyként”, elmaradottnak vélhető pusztaként kell számot adniuk lakhelyükről, vagy mint Luciáivá településrészéről. Hogy milyen lesz az önjoggal együtt járó önálló életkezdés? Még nem tudni. Bujtár Sán- domé így sommázta az önálló­sággal, önálló faluvezetéssel kapcsolatos többségi véleke­dést: - Ha rosszabbra, ha jobbra fordul sorsunk ezt követően, magunknak köszönhetjük, vagy magunkat hibáztathatjuk. De hisszük, hogy az előkészületek­kor tapasztalt összefogás nem szűnik, s hogy szebb jövője lesz a falunak. J. K. Fél tucat versenyen is túl már a Salgótarján Kupára készülnek a táncosok Meghálálták a bizalmat Nehéz a salgótarjáni Főnix Sporttánc Klub országos szerepléseiről aktuális képet nyújtani, hisz' a 18 versenyképes párosukból vala­melyik, valahol mindig ér el kiemelkedő helyezést, vagy gyarapítja az előrelépéshez oly fontos minősítő pontjai számát. Még alig va­gyunk túl az év negyedén és máris hat fontosabb országos verse­nyen és számolatlan itthoni fellépésen, valamint jótékonysági ren­dezvényt hagytak hátuk mögött a parkett művészei. A tavalyi kupagyőztesek: Bolyós Sándor és Borók Andrea Egy röpke áttekintésben nem könnyű fél tucat táncverseny még legfontosabb momentu­mairól sem beszámolni, így egy, a végletekig csak a lé­nyegre hagyatkozó beszámo­lóra kértem az egyesület nem­régiben kitüntetett táncpedagó­gusát Andóné Hagara Juditot.- Egerben kezdtük az évadot, és itt főleg azon „E”-osztályú junior I. és II. korosztályú páro­saink mutatkoztak be, akiknek csak néhány verseny van a há­tuk mögött, ennek ellenére négy dobogós helyezést is elhoztunk. Gulyis Csaba Babják Rellával, Kakuk Roland Fehér Olgával, Susán Lóránd pedig Gémesi Ramónával az oldalán harma­dik lett a latin táncokban, ráadá­sul Ramóna és Lóránd standard táncokban a dobogó legmaga­sabb fokára állhatott. Nekik Hatvanban már nem sikerült olyan eredményesnek maradni, ott a középdöntőig jutottak az erős mezőnyben, igaz már az új és sokkal szigorúbb szabályzat szerinti megmérettetésen (En­nek röviden az a lényege, hogy az összevont junior korcsoport­ban az összes kategória - B, C, D, E - együtt és egymás ellen versenyez) Győrben az ugyancsak kezdő ifjúsági és és gyermekkorú Nyi­las Dániel-Tóth Katalin és a Fehér Dávid-Kapás Helga pá­ros latinban egy pont miatt csú­szott le a negyedik helyre. Bu­dapesten viszont egy újabb ifi duó - Répás Péter-Fehér Olga - tette le névjegyét latin 4. helyével.- Ha jól tudom korosztályos és felnőttbajnokság is zajlott a közelmúltban. Miként sikerült helytállni a legrangosabb megmérettetéseken ?-Zalaegerszegen az orszá­gos ifjúsági bajnokságon 110 pár versenyzett, és akik följebb szerettek volna kerülni a rang­listán, azoknak kötelezően in­dulniuk kellett, és persze ponto­kat gyűjteni, lehetőleg minél többet. Varga Viktor és König Helga, Deák Attila valamint Megyeri Andrea nem került döntőbe, de helyezéseiknek kö­szönhetően latinban jócskán előre léptek. Bolyós Sándor Borók Andreával az itt meg­szerzett értékszámokkal már gyakorlatilag „C”- kategóriá­sak, ha még egyszer elindulnak idén valahol. Az ifikkel egy időben felnőtt országos bajnok­ságot is rendeztek, de azt Bé­késcsabán. A Csonka testvér­párból Dénes egyetemi tanul­mányai mellet is szakít időt, hogy gimista húgával, Tímeával továbbra is hódoljanak kedvenc művészi sportáguknak. Kéri Szabolcs új partnemőjével Ju­hász Amarillával is indulhatott itt, mivel korábbi sikereik miatt méltányosságból megadták ne­kik ezt a lehetőséget. Pontszer­zéssel hálálták meg a bizalmat.- Lassan közeleg május nyolcadikéi, a IV. Salgótarján Kupa időpontja. Hogy állnak az előkészületek?- Már megkerestük régi szponzorainkat, és például a KNC, vagy a megyei sporttánc- szövetség jelezte segítő szándé­kát, de szívesen vennénk újak je­lentkezését, további díjak fel­ajánlását. Mint mindig, Puszta Béla polgármester a rendezvény fővédnöke, az önkormányzat pedig a kiemelt támogatója. Reméljük, idén is nagy sikert arat versenyünk. (Satis) Május a palóc néprajz tükrében A tavasz győzelmének ünnepe szerte Európában a májusfák állítása. Ennek a népi szokás­nak nálunk elsősorban az északi palóc tájakon és a Du­nántúl egyes részein vannak azonos és eltérő jegyei. Róheim Géza, a mátravidéki palócok pántlikás nyírfáiról írja, hogy a legény általában a ked­vese háza előtt „felejti” a díszes facsemetét, amit a leány termé­szetesen megtiszteltetésnek vesz, és minél tovább hagy a helyén. A színes szalagokkal felpántlikázott ágakra virágmintás keszkenő és a tetejére egy üveg jófajta bor is kerül. Legtöbb helyen - Zólyomi József feljegyzései szerint - má­jus elsején állítják a májusfát, de Patvarcon pünkösdkor. Az Ipoly mentén a fára agga­tott szalagok, kendők szerelmi vallomáshoz is alkalmat adtak: a legények egy-egy ágról lelövöl­dözve a díszeket, kedvesük, sze­retőjük nevét kiáltozva. Május 4-én a tűzzel dolgozók - tűzoltók, kovácsok, pékek - védőszentjének napja van. Ezen a napon tilos volt a tűzgyújtás. In­kább kukoricát vetettek, hogy minél nagyobb legyen a termés­hozam. Sokfelé - így a nagybár- kányi templom alatt is - a szent emlékére állított szobrot meg­áldja a plébános, hogy elkerülje a falu népét a tűzkár, villámcsapás. A következő májusi szent Ne- pomuki Szent János, akinek szobrával szinte az ország min­den megyéjében több helyen is találkozunk. A csehek védő­szentje nálunk is a vízen járók, vízimolnárok, utazók megóvója, ünnepén, május 16-án tartják a falubúcsút a róla elnevezett temp­lomban Mátranovákon is. A ma­gyarság igazi tavaszünnepe a pünkösd, királyválasztással, pün­kösdi rózsával, ünnepi szentmi­sével, szentlélek-áradással. D. F. NEGYVEN ÉVE Nagybátonyban, Nógrád megye legnagyobb bányásztelepü­lésén az ősszel új gimnázium nyitja meg kapuit a tovább ta­nuló helybeli bányászgyerekek előtt. Az általános gimná­zium első osztálya a most épülő nyolctantermes általános iskola épületében kap helyet. Nógrádi Népújság, 1959. április 29., I. o. HARMINC ÉVE Újabb anyaggal bővült a szécsényi gimnázium helyiségében megnyitott megyei pedagógiai múzeum. A 8 fekvő vitrint 4 újabbal egészítették ki, amelyek megfelelő bemutatási for­mát jelentenek az újabb anyagnak. A megyei pedagógiai múzeum hasznos segítséget nyújt a pedagógusoknak. Nógrád, 1969. április 26. 8. o. Új termékeket bemutató kiállítás nyílt meg április 29-én, kedden Salgótarjánban, az SZMT-székház nagytermében. A kiállítás jól tükrözi a salgótarjáni üzemek törekvéseit: kielé­gíteni a piaci igényeket. 1968-ban e cél érdekében hétszáz új termék született. Nógrád, 1969. április 30., 1. o. .....,.. —-..jjúszÍVE M egkezdődött és jó ütemben folyik április első napjaitól a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnázium bővítése. Idő­szerű fejlesztési feladat megoldásáról van szó, hiszen az is­kola épülete már régóta nem felel meg a korszerű oktatási­nevelési feltételeknek. Nógrád, 1979. április 28., 1. q. A nemzetközi gyermekév legjelentősebb eseményei Nógrád megyében május hónapban zajlanak. Reméljük, hogy az időjárás is kedvez a kicsinyeknek, hiszen a programok nagy része a szabadban, kirándulóhelyeken összpontosul. A hó­nap fénypontja természetesen a gyermeknap lesz. Nógrád, 1979. április 30., 12. o. ...... .........................TÍZ ÉVE............ 31 szovjet harckocsit raktak vasúti szerelvényre kedden Kiskunhalason, s indítottak útnak a Szovjetunió felé. A ha­zai és a külföldi sajtó népes táborának jelenlétében lezajlott rakodással megkezdődött az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet hadseregcsoport alakulatainak részleges ki­vonulása. Nógrád, 1989. április 26., 1. o. Összeállította: Bódi Györgyné dr.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom