Nógrád Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-08 / 81. szám

2. oldal 1999. április 8., csütörtök Balassagyarmat És Környéke Motorosrandevú Május 9-én országos csapat­bajnoki futamnak ad otthont a balassagyarmati motocrosspá- lya. A sportbarátok figyelmét bizonyára felkelti a hír, misze­rint egy többszörös magyar bajnok gyarmati színekben indul majd e versenyen. Mint azt Bárány Ferenctől, az Ipoly-parti Motoros Klub tit­kárától megtudtuk, a Balassa- gyarmat-Patvarc közötti pályán a közelmúltban megrendezett országos évadnyitó futam után hamarosan újabb nagy motoros­találkozóra kerül sor. A csapatbajnoki versenybe a balassagyarmati klub is „be­száll”, a csapat-összeállítás még nem végleges, de a hírek szerint a többszörös magyar bajnok, Lengyel Géza is az Ipoly-parti gárdát erősíti majd. A verseny sikeréhez minden támogatóra nagy szükség lesz, így a szerve­zők kérik, hogy ez ügyben a klub titkárát a 35/313-397-es számon, illetve szakmai vezető­jüket, Hatala Lászlót a 35/311- 449-en keressék! A versenyek­kel párhuzamosan egyre nő a klub tagsága is, a jelenleg húsz­fős gárda szívesen befogadja a motorsport bármely műfajának szerelmeseit, legutóbb utcai mo­torosok kérték tagfelvételüket. Hat év alatt vállalatbirodalmat építettek Drégelypalánkon, Nagyorosziban Lakókocsigyártás két műszakban Hat éve, a drégelypalánki Szondi Lakatosipari Szövetkezettel közösen kezdett lakókocsigyár építésébe Helmut Knaus, aki németországi vállalkozásait a nyugat-nógrádi térségben teljesí­tette ki. Induláskor 40-50 drégelypalánki dolgozónak adtak munkát, ma Nagyoriszban, valamint a vállalatcsoport palánki üzemeiben mintegy 120 fő biztosíthatja jövedelmét. Havonta 400-430 lakókocsi gyártására készült fel a nyugat­nógrádi térség dinamikusan fej­lődő iparvállalatánál azzal, hogy korábbi egy műszakos termelésüket két műszakosra bővítették. A német többségi tulajdonban lévő vállalkozás tavaly közel 800 millió forin­tos, anyagár nélküli árbevételre tett szert, idén azonban munka­díjból származó árbevételük meghaladja az egymilliárd fo­rintot. Mint azt Botka Józseftől, a cég pénzügyi és kereskedelmi vezetőjétől megtudtuk, tizenhat lakókocsitípust gyártanak Knaus-Szon Szabadidő Bt.-nél. Németországi anyavállalata ta­valy megvásárolta a nagymé­retű luxuslakókocsikat gyártó Tabbert-et, amely korábban már magába olvasztotta a Wilk- et, s így lakókocsigyártásban piacvezető Európában. Tavaly októberétől egy mű­szakos termelésüket két mű­szakra váltották, miután befeje­ződött 130 millió forintos beru­házásuk, melynek révén épü­letbővítéssel, új technológiaso­rok beállításával felkészültek a nagyobb gyártókapacitásra. Ezen beruházásukra egyébként 28 millió forint állami támoga­tást is kaptak a Nógrád Megyei Területfejlesztési Tanácstól. Idén további 60-70 millió fo­rintos beruházási összeggel számolnak, ezt azonban már teljes egészében saját erőből fi­nanszírozza a cég. A két műszakos termeléssel az őszön a 140 fős létszámát 240-re fejlesztették fel. Árbevé­telük ’97-ben még mindössze 470 millió forint volt, ’98-ban már 730 millió forintra tettek szert exportértékesítés révén, s további 65 millió forint volt az egyéb árbevételük. Idén - a két műszakos munkának köszönhe­tően - 1,1-1,3 milliárd forint - anyagármentes árbevé­tellel számolnak. Érté­kesítési piacaik közt meghatározó Németor­szág, valamint Auszt­ria, Svájc, és Hollandia, de Észak-Olaszország- ban, Franciaországban, Spanyolországban és egyes skandináv orszá­gokban is éves szinten eladnak 200-200, Nagyorosziban gyártott lakókocsit. Legna­gyobb megrendelőjük a németországi anyavál­lalatuk, mely alap­anyaggal is ellátja a Knaus-Szont, anyagár­ral számítva idei forga­lomra vonatkozó tervük 3—4 milliárd fo­rintra tehető. A válla­latcsoport Balassa­gyarmat környéki eredményei­hez az is fontos adalék, hogy drégelypalánki varrodájuk, s az ugyancsak palánki Zenitpolyes- ter Kft. további 20-20 főnek biztosít munkát, s ez utóbbiban olyan, Németországban 100 ezer márkába kerülő luxusla­kókocsi fontos elemei (lakóko­csikabint és -ajtót) is lekerülnek a gyártósorról, amelyek a jóléti államokban piacképesek.-tarnó­Egy lakókocsi rendkívül igényesen kialakított belső tere Uniós forrás is segítheti a terényi terveket Pályázat gyümölcsaszalóra Terény község önkormány­zatának képviselő-testülete mindig fontosnak tartotta a pályázatokon való rendsze­res és sikeres részvételt.- Miként boldogulnak az idén, milyen pályázatokkal próbálják gyarapítani közsé­güket? - kérdeztem otthoná­ban Mucsina Gyulától, akit a rendszerváltás óta harmad­szor választottak meg pol­gármesternek.- Pályázunk az iskola fel­újítására, a nemzetiségi napok megrendezésére, a falurá­dióra. A legjelentősebb a há­rom megyében - Nógrádban, Szabolcsban, és Baranyában - munkahelyteremtő beruhá­zásra irányuló Phare-támoga- tás megszerzésével kapcsola­tos. Hárommillió-nyolcszáz­ezer forintot kérünk, amely­ből egy családi gyümölcsa­szalót kívánunk létrehozni.- Miként teremtik elő' a szükséges alapanyagot?- Ilyen gondunk nincs. Az eddig ránk maradt gyümölcs­ből - amelynek értékesítése mindig gondot okozott - rész­ben a magyamándori gyümöl­csösből, részben a vadonter- mőkből ezt biztosítani tudjuk. Ez a mostam Phare-beruházá- sunk is a jelentős számú mun­kanélküliek, a hátrányos hely­zetűek táborát próbálja mérsé­kelni, akárcsak a tavalyi négy­millió forintból felépített szö­vődé, ahol jelenleg négyen dolgoznak. A bemházáshoz a munkahelyteremtés címén kap­tunk pénzt a Nógrád Megyei Munkaügyi Központtól.- Felmérték az értékesítési lehetó'ségeket?- Almából, szilvából stb. exportképes termékeket gyár­tunk majd, melynek piaca van.- Kinek köszönhető' a gyü­mölcsaszaló kitalálása?- Az én pihent agyam ter­méke. Ugyanis az aszalóval milliókat menthetünk meg. Amit nem tudunk gyümölcs­ként feldolgozni, az a cefrébe megy. Onnan is pénzt kapunk. A keletkezett hulladékhőből pedig akármit, - köztük lakást, egyéb helyiségeket, sőt a liba­nevelőt - is lehet fűteni.- Milyen kapacitású be­rendezéssel számolnak?- Olyannal, amely naponta 3-3,5 tonna készárut termel.- Amennyiben pályázatuk zátonyra fut, milyen elképze­léseik vannak?- Ezzel nem számolunk, bízunk sikerességében. Ha ne­tán mégis bekövetkezne, ak­kor jövőre újra megismétel­jük. A számunkra nélkülözhe­tetlen döntéssel járó „igent” májusban tudjuk meg.- Honnan *teremtik elő' a szükséges szakembereket?- Meglesz az is. A nagy érdeklődést jelzi, hogy az érintettek közül a polgármestert az utcán gyak­ran megállítják és megkérde­zik: mikor jöhetnek dolgozni?-Akad a községben olyan, aki netán nem barátkozott meg a gyümölcsaszaló létre­hozásának gondolatával?- Egy-kettő ilyen is akad. A kisüzem működését egy-két jövedelempótlós, csökkent ké­pességű munkanélküli foglalkoz­tatása jelzi majd. őket a piaci igények függvényében követhe­tik társaik. A beruházás az Agrár Kft., a Terényért Alapítvány és a Phare-pályázaton nyert pénzből, s az előbbiek együttes munkájá­val válhat valóra. V.K. Javult a közbiztonság - Közterületen nincs prostitúció - Fenyeget az alkohol - Magánemberként is nehéz szabadulni a hivatástól Társadalmi összefogás kell a bűnözés ellen A balassagyarmati rendőrkapitányság működési területén ta­valy szerencsére nem történtek kirívó, súlyos bűncselekmé­nyek. Ha a külföldi menekültáradat döntő részben nem a terü­letükön át zajlott volna, talán a „legcsendesebb” kapitányság­nak is mondhatnánk. Ámde, hogy milyen volt a múlt év arról László Sándor alezredest, kapitányságvezetőt kérdeztük.- Kapitány úr, hogyan zárták a múlt évet?- Nem volt rossz évünk, mintegy 1750 bűncselekmény vált ismertté, ami csaknem öt- százalékos növekedést jelent a korábbi évhez viszonyítva. Ezek között azonban 300 em­bercsempészet és 200 szabály­sértési értékre elkövetett csalás bűncselekmény történt, s ezek­nek a közbiztonságra gyakorolt hatása elenyésző. Ezeket le­számítva mintegy 27-28 száza­lékkal kevesebb bűnelkövetés történt működési területünkön. Nem történt emberölés, vagy annak kísérlete, illetve fegyve­res támadás akár személy vagy pénzintézet ellen. A rablások száma évek óta nem éri el a tízet. A közterületen elkövetett bűncselekmények számában, a garázdaságokban további csök­kenés volt érezhető. Akárcsak a lakosság vagyonbiztonságát leginkább érintő betöréses lo­pások, lakásbetörések számá­nak csökkenésében. A személy elleni bűncselekmények szá­mának növekedésére jellemző, hogy ezek jelentős részénél az alkohol játszott szerepet. A gazdasági bűnözés tekintetében érzékelni emelkedést, a közle­kedési bűncselekményeknél pedig mintegy húszszázalékos a növekedés. Elsősorban az it­tas vezetések számának növe­kedése jellemző.- Balassagyarmat iskolavá­ros, az ön által vázolt helyzet az ifjúságra is vonatkozik?-Az tény, hogy a 18-25 év közötti fiatalok bűnügyi aktivi­tása a legnagyobb. Olyan bűn- cselekményeket követnek el, amelyek erőszakos, vagyon el­leni jogsértésekben nyilvánul­nak meg. Gépjárművekkel ösz- szefüggően, illetve a közterüle­ten található vagyontárgyak sé­relmére. Tavaly több esetben is sikerrel léptünk fel ellenük. Magyamándor térségében há­rom egymástól függetlenül működő bűnelkövetői csoportot derítettünk fel, akik betöréses lopásokat követtek el. Balassa­gyarmaton telefonfülkék soro­zatos fosztogatóit, Drégelypa­lánkon és környékén ugyancsak sorozatos betöréses lopásokat elkövető fiatalokat fogtunk el. Az ismertté vált bűnelkövetők körében sajnos növekvő ten­denciát mutat a fiatalkorú, il­letve gyermekkorú bűnelköve­tők száma. Nyugtalanító tapasz­talat, hogy a bűnözőként ismert felnőttek gyerekeiket vonják be a bűnözésbe. Tehát több ener­giát kell fordítani a bűnmegelő­zésre. Működési területünkön tavaly kábítószerrel visszaélés bűncselekménye miatt nyílt nyomozati eljárás nem folyt. Ez persze nem jelenti azt, hogy á kábítószer minket nem fenye­get. Sajnálatos, de tény, hogy már nálunk is jelen van a kábí­tószer enyhébb és keményebb fajtája.- Kapitány úr, mit vár a bün­tetőtörvényekben történt válto­zásoktól?- Sok tekintetben üdvözlöm a szigorítást. A totális tiltás, szigor általában nem szokta a problémát megoldani, de két­ségtelenül segíti a bűnmegelő­zés, bűnüldözés pozícióit. Rendkívül nagy szükség van arra, hogy a szervezett bűnözés ellen sokkal hatékonyabban lépjen fel a társadalom. Á rend­őrség egyedül nem tud megbir­kózni a feladattal.- Véleménye szerint vannak- e jelei a városban a prostitúci­ónak?- Szívesen mondanám, hogy nem, de ezt felelősen senki sem mondhatja. Noha ennek semmi­féle külső megnyilvánulását nem tapasztaljuk. Arra vonat­kozóan vannak adataink, hogy területünkről a hagyományosan „nagyfogyasztó” vidékekre, el­sősorban az alacsony művelt­ségű és rossz anyagi helyzetben lévő családokból mennek el fia­talok. A városban prostitúció, mint közterületen megjelenő magatartási forma, megnyugta- tólag mondhatom, hogy nincs.- Balassagyarmat határvá­ros. Milyen a kapcsolatuk a ha- táró'rséggel?- A határőrséggel igen jó a kapcsolatunk, de előbb inkább az önkormányzatokról beszél­nék. A bűnmegelőzésben, a bűnüldözés támogatásában el­sősorban az önkormányzatok szerepét tartom rendkívül fon­tosnak. Jó, hogy az önkor­mányzatok is kezdik ezt felis­merni, aminek számos példája van. Bércéi, Galgaguta, Nóg- rádkövesd, Becske és Szé- csénke polgármesterei közösen hívtak meg egy beszélgetésre, ahol elmondták, hogy erősíteni szeretnék a közbiztonsági pozí­ciójukat. Ennek érdekében ma­guk is készek anyagi áldozato­kat hozni. Van település ahol lakást biztosítanak az oda köl­töző rendőrnek, s vannak ahol technikai eszközökkel segítik munkánkat. Jó példa Érsek vad­kert ahol terepjáró gépkocsit vásároltak a körzeti megbízot­taknak. A határőrség nagyon fontos szerepet tölt be a közbiz­tonság helyi viszonyainak ala­kításában. Nemcsak azért mert a városban van az igazgatóság, hanem azért, mert 1997. no­vember elsejétől nyomozó­szervi feladatokat is ellát­nak. Ez egyfajta egymásrau­taltságot is jelent ezeknek a feladatoknak az ellátásában.- Tudomásunk szerint bűnmegelőzési és vagyon­védelmi irodát akarnak nyitni a városban. Szerepet kap ebben az áldozatvéde­lem is?- Rendőrkapitányságunk tervei között a bűnmegelő­zés és az áldozatvédelem fontos helyen szerepel. Tár­gyalásaink alapján ez év első felében megkezdheti működését a bűnmegelőzési és áldozatvédelmi iroda. A Vállalkozók Országos Szö­vetségének közelünkben nyíló irodájában kaphatnak helyet a mi szakembereink is. Ezt a tevékenységet a Balas­sagyarmat és Vonzáskörzete Közbiztonságáért Alapítvány gesztorságával tervezzük irá­nyítani. Itt kell megemlítenem, hogy a városban működő pol­gárőrcsoport mellett további csoportok alakulnak. Ezeket la­kóterületenként tartjuk célsze­rűnek megalakítani, hogy a la­kókörnyezetben élő polgárőrök közvetlenül fejthessék ki bűn­megelőző tevékenységüket.- Mit mondhat munkájuk tárgyi feltételeiről ?- Mindig annyi elegendő, amennyi van, mert elegendőnek kell lennie. A panaszkodással nem lesz több eszköz, több em­ber, jobb kondíció. Alkalmas viszont arra, hogy az emberek apátiába essenek. A meglévő lehetőségeinket akarjuk haté­konyabban kihasználni. A munka elvégzéséhez a legszük­ségesebb eszközök rendelke­László Sándor alezredes zésre állnak. Az alapítványunk jól kiegészíti azokat a szűkös központi erőforrásokat, ame­lyek a tárgyi feltételek megte­remtéséhez szükségesek. Az önkormányzatok, a lakosság, s mindenekelőtt a vállalkozói ré­teg szívesen nyújt lehetősége­ikhez képest támogatást mun­kánkhoz. Ennek komoly erköl­csi értéke is van, hiszen közvet­lenül szerepet vállalnak a köz- biztonság alakításában. Persze nem ártana, ha a bűnmegelő­zést, bűnüldözést jobban segítő társadalmi környezet venne kö­rül bennünket, s a jogszabályi háttér is jobban könnyíthetné a munkánkat, s az sem lenne baj, ha a rendőrök erkölcsi, anyagi megbecsülése is jobb lehetne.-Ön a kapitányi klub veze­tője a megyében. Mivel érde­melte ki ezt?- Egy kis malíciával azt mondhatnám, hogy ez a korral jár, nem feltétlenül érdem. A tisztséget azért kaptam, mert a leghosszabb ideje töltöm be a kapitányi beosztást, ti­zenöt éve. Megtisztelve fo­gadtam a klub döntését és igyekszém a tapasztalata­immal hozzájárulni, hogy ez a tanácsadó testület megfe­lelő segítséget adjon a főka­pitányság vezetésének ko­moly döntések meghozata­lához.- Magánemberként meg tud szabadulni rendőri mi­voltától?- A feleségem szerint néha igen. Természetesen igyekszem megtenni, de az ember a hosszú évek alatt hozzáidomul a foglalkozá­sához. Gondolom, ezek a tünetek rajtam is tapasztal­hatók. Azonban sem baráti, sem családi viszonylatban nem szeretnék ebből a pozícióból viselkedni. Noha ez nagyon ne­héz, mert a rendőr magánem­berként is rendőrként lát, sok­szor rendőrként gondolkodik. Ez lehet, hogy baj, de talán nem mindig. Aki nem foglalkozás­nak, hanem hivatásnak tekinti a pályát, az nem nagyon tudja magát mentesíteni e gondolko­dástól és magatartástól. Pádár András

Next

/
Oldalképek
Tartalom