Nógrád Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-07 / 80. szám
6. oldal Mozaik 1999. április 7., szerda Legrosszabb helyzetben a gyermekes családok, a betegek és a képzetlen fizikai munkások vannak Távolodnak a gazdagok és a szegények Hiányt pótló tanulmányt jelentetett meg a napokban a Központi Statisztikai Hivatal a szegényekről. A magyarországi viszonyokat vizsgáló munkát dr. Sántha Imréné, a KSH Nógrád Megyei Igazgatóságának tájékoztatási osztályvezetője ajánlotta figyelmünkbe. Az utóbbi tíz-tizenöt évben felerősödött tendenciák a társadalom kettéosztásáról szólnak. A dolgozat egyik lényeges megállapítása, hogy a leszakadó rétegek problémái a jelenlegi szociálpolitikai keretben megoldhatatlanok. Mezőgazdasági árcsökkenés A mezőgazdasági termelői árak színvonala februárban 5,3 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy éve - közölte kedden a Központi Statisztikai Hivatal. A csökkenés azóta megállt, s ebben az esztendőben januárról februárra már ellentétes tendencia volt érzékelhető. A KSH gyorsjelentése szerint a mezőgazdasági termékek közül a növényi termékek termelői árszínvonala 2, az élő állatoké és állati termékeké 9,4 százalékkal mérséklődött egy év alatt. A növényi termékek közül a gabonaféléket 8,7, a zöldségféléket 16,4 százalékkal alacsonyabb áron értékesítették a termelők februárban, mint egy évvel korábban. A dohány termelői átlagára ugyanezen időszak alatt csaknem 40 százalékkal mérséklődött. Ugyanakkor az élelmezési burgonya és a gyümölcsök árszínvonala egy év alatt mintegy 29, az olajos növényeké pedig 27 százalékkal emelkedett. Az állatok közül a vágósertés ára csökkent a legnagyobb mértékben az utóbbi egy évben: 36,3 százalékkal. A tojás termelői ára 4,4 százalékkal csökkent, emelkedett viszont a tehéntej litere, pontosan 11 százalékkal. Az idei év elején a növényi termékek ára egy hónap alatt több mint tíz százalékkal emelkedett, az élőállatok és az állati termékek ára pedig egy százalékkal csökkent - közölte a statisztikai hivatal. Mind többeket érdekelnek az új típusú szövetkezetek A tavaszi vetés még segíthet Annak ellenére, hogy a nemzeti jövedelem központosított újraelosztásának lehetőségei egyre inkább behatárolódtak, a szociális jövedelmek összjövedelmen belüli részesedése nagymértékben növekedett. A munkajövedelmek az egy főre jutó összes személyes jövedelem 75,5 százalékát, a társadalmi jövedelem pedig 23,5 százalékát képviselték 1985-ben. Tíz évvel később a munkából származó jövedelem részaránya 69,4 százalékra csökkent, a társadalmi jövedelemé viszont 29,3 százalékra emelkedett - derül ki a mégjelentetett szegények jellemzőit összegző munkából. Hajléktalanok nélkül Magyarországon az elmúlt tíz évben hétszeresére nőtt az alsó jövedelmi tizedbe tartozóaknái a felső jövedelmi tizedbe tartozóakhoz képest az összjövedelemben megjelenő társadalmi jövedelem aránya. Mindez a társadalom radikális anyagi differenciálódását mutatja, nem beszélve arról, hogy a KSH kutatói - a réteg tudományos eszközökkel való vizsgálhatatlan- sága miatt - kihagyták felméréseikből a hajléktalanokat, az intézményi háztartásban élőket, melyek lényeges összetevőjét alkotják a társadalom szegénységi küszöbén, vagy az alatt élő rétegeinek. Igaz, a vizsgálatokat indító adataiban sem szerepeltek a szegénységgel kapcsolatos érdemi információk. A magyarországi szegénység vizsgálatánál az elemzők elsősorban a jövedelmi viszonyairól készült 1995-ös lakossági, reprezentatív felmérési adatokra alapoztak. Egyenlőtlenségek A kutatás eredményéből kiderül, hogy 1987-ben az alsó jövedelmi tizedben élők 78 százaléka volt aktív kereső. A legszegényebb jövedelmi tizedbe tartozók 80 százaléka pedig olyan háztartásban élt, ahol két, vagy több gyermeket neveltek, az aktív háztartásfőt pedig az esetek 60 százalékában szakképzetlen fizikai foglalkozásúként tartották nyilván. Az egyenlőtlenségi típusoknál ma is meghatározóak a gyermekes családok, és a képzetlenségükből és iskolázatlanságukból adódóan rossz munkaerő-piaci helyzettel rendelkezők. A háztartások száma - a nagyháztartások atomizálódása, a többgenerációs családok funkcióvesztése miatt - 1987-1995 között 80 ezerrel emelkedve elérte a 3,87 milliót. A társadalmi jövedelmek többségére igaz, hogy miközben az azt igénybe vevők száma nőtt, vagy változatlan maradt, a kifizetett reálérték csökkent. Mindez a nyugdíjas rétegnél szembetűnő, ahol is miközben 28 százalékkal nőtt ez a réteg, a nyugdíjtömeg reálértéke 5 százalékkal csökkent. A társadalmi juttatások és a keresetek reálértékének csökkenése az átlagjövedelmek radikális csökkenését eredményezték. Ezzel párhuzamosan nőtt a lakossági reáljövedelmek szóródása is: az összjövedelemből való részesedése elsősorban a magas jövedelműeknél erősödött. A felső tized átlagjövedelme 1987-ben 4,6-szerese volt az alsó tizedének, 1995-re ez már 7,5-szeresére nőtt. Négy évvel ezelőtt a népesség legalacsonyabb jövedelmű tizede az összjövedelemből mindössze 3,3 százalékban részesedett, míg a legmagasabb jövedelmű tized 25 százalékkal. Halmozott problémák A Robin Hood-index, amely azt modellezi, hogy az átlag fölött élők jövedelméből mennyit kellene átcsoportosítani a szegények javára ahhoz, hogy jövedelmi egyenlőség valósuljon meg, 1982-ben az egy főre jutó nettó jövedelem 15 százalékát, 1987-ben 17 százalékát, 1995- ben 21 százalékát, 1997-ben pedig már 23 százalékát tette ki. A jövedelemegyenlőtlenségek „Gini-mutatója”, vagy az „Éltető Frigyes-indexnek” is nevezett, az átlag felettiek átlaghoz képesti jövedelmét vizsgáló számadatok is egybehangzóan a jövedelemegyenlőtlenségek dinamikus növekedését jelzik. Az egy főre jutó nettó jövedelmeket tekintve Budapesten az alsó és felső jövedelmi tizedbe tartozók jövedelemkülönbsége 4,9 szeres, a községekben 4,4 szeres volt 1987- ben. A fővárosban azonban 1995-re ez a különbség már tízszeres, e jövedelemkülönbség a két réteg között a falvakban hatszorosára emelkedett. A KSH háztartási költségvetési felvételadatai a lakások társadalmi-környezeti jellemzőinek, a lakóövezet jellegének, a háztartástagok betegség általi érintettségének, a háztartásfő alacsony iskolai végzettségének, munkanélküliségének lakással kapcsolatos kifizetetlen számláinak, díjhátralékainak együttes előfordulására is számos információt gyűjtöttek össze. Az említett problémák többnyire nem egyedül jelentkeznek a szegénységi küszöb környékén. Örökös hátrányok? A nem biztonságos, illetve veszélyeztetett lakókörnyezet elsősorban Budapestet jellemzi, ám a szegények aránya a fővárosban alacsonyabb, mint vidéken. A tanulmány szerzői (Havasi Éva, Horváth Ádámné és Schnell Lászlóné) megjegyzik, hogy ugyan a makrogazdasági mutatók javulását némi késéssel a lakossági jövedelmi szint növekedése követte, ez a jövedelmek minden korábbit meghaladó egyenlőtlensége követte. A létminimum alapján számított szegénységi küszöb jövedelmi szintjének környezetében élők szegénységének felszámolása csak az ország gazdasági helyzetének javulásával, a keresetek reálértékének megőrzésével, és a szociális juttatások értékállóságának biztosításával képzelhető el. A rendszeres szociális segélyre szorulók, a relatív szegénységi küszöb alatti háztartásokban élők a jelenlegi szociálpolitikai kereteken belül képtelenek a hátrányukat ledolgozni. Tarnóczi László Az észak-dunántúli térség mezőgazdasági helyzetét kedvezőtlenül befolyásolta az őszi időjárás. A termelők tavaszi növényekkel próbálják ellensúlyozni a bevételkiesést. Az agrárkamarák szerint így sem lesz gondoktól mentes az idei esztendő. Ebele Ferenc, a Veszprém Megyei Agrárkamara elnöke elmondta: az észak-dunántúli régióhoz tartozó hat megyében - Komá- rom-Esztergomban, Győr-Moson- Sopronban, Veszprémben, Vasban, Zalában és Fejérben - az őszi kalászosok területe a korábbinak mindössze 70 százaléka. Az őszi búza vetésterülete valamennyi megyében csökkent, kevesebbet vetettek a gazdák triticaléból és őszi árpából is. Az ősszel parlagon maradt területek sok gazdaságban okoznak gondokat. A termelők szinte mindenütt növelték a tavaszi kalászosok vetésterületét, a megyék többségében napraforgóval és kukoricával próbálják ellentételezni az elmaradt őszi vetések okozta bevételkiesést. Komárom- Esztergom térségében a kvóta csökkentése miatt visszaesett a cukorrépa vetésterülete, a húsz hektárnál kisebb táblákon termelőkkel a cukorgyárak nem is kötöttek szerződést. A Veszprém megyei Sümeg környékén pedig a cukorgyár felszámolása miatt egyáltalán nem vetnek az idén cukorrépát. Az agrárkamara szakemberei szerint az észak-dunántúli térségben az idén csak szerény ültetvénytelepítésre lehet számítani, viszont a korábbinál nagyobb mértékű gépvásárlást prognosztizálnak. Egyre több termelő biztosítja kukorica-, repce- és napraforgótermése számára az értékesítési piacot termeltetési szerződések révén. Alapcsomag + Panasonic G520 bruttó 54 900 Ft Alapcsomag + Ericsson GH 688 bruttó 64 900 Ft Alapcsomag + Ericsson GF 768 bruttó 69 900 Ft Alapcsomag + Nokia 6118 bruttó 79 900 Ft A Praktikum Pro kezdőcsomag 1 db 14 400 forintos Praktikum-kártyát is tartalmaz, ami bruttó 18 000 forintnyi beszélgetési lehetőséget jelent. A Praktikum Pro csak kezdőcsomagként, a képen látható mobiltelefon-készülékeink valamelyikével együtt vásárolható meg területi képviseletünkön (Salgótarján, Erzsébet tér 6.) vagy az Önhöz legközelebbi hivatalos viszonteladónknál. A Praktikum Pro tarifacsomagon kívül két másik Praktikum tarifacsomaggal is várjuk Önt üzleteinkben. *A bruttó 56 forintos percdíj a nappali időszakban (hétköznap 06.00 órától 22.00 óráig) és a kedvezményes időszakban (hétköznap 22.00 órától 06.00 óráig) a Pannon GSM hálózatán belül kezdeményezett telefonhívásokra vonatkozik. További részletekért hívja nonstop ügyfélszolgálatunkat a 06 20 920 0200-as telefonszámon! Ajánlatunk a készlet erejéig tart. A Praktikum Pro kezdőcsomagban található készülékek csak Pannon GSM SÍM kártyával használhatók. Az árak az ÁFA-t tartalmazzák. PANNON r J €*s ( J / % ' 1 1 m-f; cl | f * f 6 j BW* Mr S« JSFftfc s te fű ( 9 Cp'.: /*’ ' /llftte- «ív ; fel (o / 1 ' 'i' - 9• I j mm GH688 í
