Nógrád Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-06 / 79. szám

1999. április 6., kedd Hazai Körkép 5. oldal A „toplista” első három helyén áll a parlagfű, a bogáncs és a csalán Túlérzékenységünk népbetegség Ha egy-két hét késéssel is, de végre kitavaszodott. így már most, vagyis idejében fel kell készülnünk a minden harmadik, negyedik embert hamarosan veszélyeztető virágporok szállin- gózására - figyelmeztet dr. Mohácsi Edit, az Allergia Egész­ségvédő Alapítvány kuratóriumának elnöke. Világszerte mind többen va­gyunk túlérzékenyek, szak­nyelven szólva allergiásak. E kifejezés ezúttal arra utal, hogy valami megzavarta az ember és környezetének kapcsolatát, s ez szervezetünkben is jelentkezik. A közvetlen kiváltó okok között szerepelhetnek a gyógy­szerek, a vegyszerek, a fu, a fák, a virágok, az állatszőr, a házipor, a cigarettafüst, a tehén­tej, a társasházi panel, a fahéj vagy a környezetszennyezés. Hatásukra enyhébb esetek­ben csak viszket, kipirosodik a bőrünk, kiütést kapunk, nap­hosszat tüsszögünk, folyik a szemünk vagy az orrunk. De a legsúlyosabb esetben életveszé­lyes is lehet az allergiás roham: a toroködéma például fulladás­hoz vezethet. A főorvosnő lapunk érdeklő­désére kiemelte: noha az effajta túlérzékenység alapvetően a hajlamunktól függ, vagyis az allergiás alkat örökölhető, en­nek ellenére létezik ellene hatá­sos védekezés. Különösen fon­tos, hogy akinek a családjában van allergiás, az kiváltképp ke­rülje a kiváltó okokat. Egyéb­ként pedig létezik gyógyszeres védekezés is. A közeli hetek legveszélye­sebb allergénje a virágpor. Minden bizonnyal milliók tüsz- szögnek majd a mogyorótól, az égertől, a nyírtől, a nyártól, a fűztől, a gyertyántól, a bükktől, a tölgytől, a platántól, a hárstól, a bogáncstól, a csalántól. A top­listát változatlanul a vadkender, vagyis a parlagfű vezeti. Az allergológus emlékeztet rá, hogy évek óta számos aller­giagyógyszer kapható, java­részt társadalombiztosítási hoz­zájárulással. A kúrát a várható veszélyek előtt 4-6 héttel kell megkezdeni. Ennek előírásairól az allergiás szakrendelőben ka­punk tájékoztatást. (cs. b. j.) Húsvéti napsugara« bogaras találkozó. Szombaton délelőtt a Budapest Sport- csarnok parkolójából indultak, és néhány órás felvonulás után oda is tértek vissza a bogár­hátú Volkswagenek. Ez volt a hetedik fővárosi seregszemléjük. fotó: feb/kallus györgy Felmérés öt megyében - általánosítható tapasztalat A fó energiaforrás a földgáz A GfK Hungária közvélemény-kutató intézet által közzétett adatok szerint Fejér, Tolna, Baranya, Somogy és Zala megyé­ben az elektromos áram, a földgáz, a PB-gáz, a fa és a szén a le­gelterjedtebb energiahordozó-fajta, míg az olaj felhasználása gyakorlatilag elhanyagolható. Az öt megye háztartásainak csaknem 60 százaléka használ földgázt, igaz, az ellátottság terén az említett területek kö­zött lényeges különbségek mu­tatkoznak. Amíg ugyanis az ötvenezernél nagyobb lélek­számú városokban szinte teljes körű (pontosan 84 százalékos) az ellátottság, addig a kisebb falvakban a háztartásoknak csak mintegy egyötödét éri el a gázvezetékrendszer. A régióban a háztartásoknak nem egészen a fele (44 száza­léka) javarészt propán-bután gázzal és fával fedezi energia- szükségleteit, a szén már má­sodrendű szerepet játszik a háztartások energiagazdálko­dásában. Ez utóbbi csak min­den ötödik háztartásban van je­len, az olaj pedig mindössze háromszázalékos említésével szinte elhanyagolható. A térségben - 45 százalékos aránnyal - a földgáz a fűtés meghatározó energiaforrása. A megyék közötti eltérésekre jel­lemző, hogy Baranyában a megkérdezettek mindössze 22 százaléka lakik olyan lakás­ban, amelyben földgáz szolgál­tatja a hőt, de Tolna is az átlag alatt marad 37 százalékkal. Főzéshez, sütéshez is meg­határozó energiahordozó a gáz. A háztartások fele föld­gázzal, 40 százaléka pedig PB- gázzal fűt a fazekak alatt, az elektromos áram csak másod­lagos jelentőségű a maga 10 százalékos elterjedtségével. Az elektromos áramra hárul viszont a főszerep a háztartási meleg víz előállításában. A dél-dunántúli háztartások 46 százalékában áram melegíti a vizet. Tolna megyében - az át­lagot meghaladó módon - ez az arány 74 százalék, aminek valószínűleg a viszonylag hiá­nyos földgázellátottság az oka. - a ­Hová parancsolja? Kényelmes és megbízható szolgáltatás, folyamatos és biztonságos gázellátás bármely vállalkozás, üzem vagy háztartás számára. Ezek jellemzik a BP Gas tevékenységét, immár több évtizede a nemzetközi, három éve a hazai piacon. A BP Gas a tartályos pébé-gáz telepítését az ország egész területén biztosítja. Ahová Ön parancsolja. Vevőszolgálati telefonszám: 06 1 455 6673 ________1------------------------------------------­B izottsági hét a parlamentben A február eleje óta érvényes parlamenti ülésezési rend sze­rint a képviselők ezen a héten a bizottságokban dolgoznak. A Külügyi Bizottság keddi ülésén - amelyre meghívót kapott Martonyi János kül­ügyminiszter és Szabó János, a honvédelmi tárca vezetője - Magyarország biztonságpoli­tikája lesz a fő téma. Az alkotmányügyi testület napirendjén szerepel Áder Já­nos megkeresése, amelyben a házelnök arra kéri a bizottsá­got, hogy foglaljon állást: az MTV Rt. kuratóriumának je­lenleg négytagú elnöksége törvényesen kiírhatja-e az el­nöki pályázatot. Kedden ül össze a válasz­tási rendszer reformját előké­szítő bizottság. Az Országgyűlés Költség- vetési és Pénzügyi Bizottsága kedden hallgatja meg Járai Zsigmond pénzügyminisztert, aki a tervezett adó- és a költ­ségvetési reform helyzetéről tájékoztatja a képviselőket. Az Ügyrendi Bizottság csü­törtökön az Alkotmánybíróság múlt heti, házszabállyal kap­csolatos határozatából adódó feladatokról tárgyal. A Nemzetbiztonsági Bizott­ság szintén kedden tartja kihe­lyezett zárt ülését az Informá­ciós Hivatalnál. Az Ifjúsági és Sportbizott­ság is kedden hallgatja meg Schmidt Pált, a Magyar Olim­piai Bizottság elnökét. Elkészültek a települések télképei Beszélgetés dr. Szegvári Péter helyettes államtitkárral Már a múlt század végére elkészült Magyarország vala­mennyi településének térképe. A XX. században azonban megszűnt az egységes térképrendszer, s 1990-ben már csak az ország településeinek mintegy 5 százalékáról volt hivata­los térkép. Szerencsére azóta megváltozott a helyzet. Tízéves munkával, megyén­ként kötetekbe gyűjtve elké­szült valamennyi hazai telepü­lés térképe és háromnyelvű te­lepülésismertetője. A térkép- rendszer ma már nemcsak nyomtatott formában, hanem számítógépes változatban is hozzáférhető, s rövidesen az Internet hálózatán is megtalál­ható lesz.- Még az Országos Terület- fejlesztési Központ főigazga­tójaként találkoztam a gyulai HISZI-MAP Kft. kezdemé­nyezésével, s úgy gondoltam, hogy a térképsor egy informa­tikai rendszer alapja lehet - mondta dr. Szegvári Péter, a Miniszterelnöki Hivatal he­lyettes államtitkára.- Most az a célunk, hogy a térképrendszert eljuttassuk va­lamennyi önkormányzathoz és kistérséghez. Ez lényegében olyan informatikai alaprend- szer, amelyre minden szolgál­tató és maga a közigazgatás is hozzá tudja illeszteni a saját adatait. így alapjául szolgálhat a területfejlesztési munkák­nak, a régiók szervezésének, s jelentős szerepe lehet a köz- igazgatás korszerűsítésében, a települések menedzselésében, sőt a szélesebb körű népes­ségnyilvántartásban is.- Milyen segítséget ad a vállalkozóknak ez a rendszer?- Az információs rendszer a települések szolgáltatásainak kiegyensúlyozásához is fel­ha'sználható. Mint főjegyző, gyakran találkoztam például azzal a gonddal, hogy a város közlekedését megbénítja egy csőtörés, mert nem találják az elzáró csapokat. Többször előfordult, hogy egyszerre sok helyen bontják fel különféle közművek javí­tása miatt a közutakat. Mindez azért, mert nem álltak rendel­kezésre hiteles térképek. Az új rendszer megkönnyíti majd a hibafelismerést és a javítások koordinálását. Ez pedig végső soron a vállalkozóknak is hasznos lesz.-Az „ egy szerű” állampol­gárok is kapcsolódhatnak az információs rendszerhez?- Feladatunknak tartjuk, hogy minél szélesebb körben tegyük hozzáférhetővé a tér­képsorokat. Ehhez felhasznál­juk a Teleház-mozgalmat és az Internetet is. Koós Tamás Húsvéti konferencia a budapesti Európa Házban Civilek az uniós csatlakozásért A fiatalság tekintélyes része már belépett az Európai Unióba, hiszen világnyelveket beszél és eurokonform diplomával rendelkezik - jelentette ki Tóth Árpád, a Miniszterelnöki Hivatal civil kapcsolatokkal foglalkozó főosztályvezetője. Az Európai Civil Fórum, az Európai Párbeszéd Alapítvány és a budapesti Európa Ház kö­zös fővárosi összejövetelén nagy számban jelentek meg a vidéki szervezetek képviselői. A résztvevők szerint az unióval folytatott és egyre in­tenzívebbé váló tárgyalások sorozata nemcsak a politiku­sok, a diplomaták és a szakér­tők számára fontos, hanem az egész társadalmat érinti, il­letve érinteni fogja. Ahhoz, hogy ezt mindenki kellőkép­pen átérezhesse, igen fontos a tájékoztatás, valamint a felké­szítés a közös európai szel­lemre. A civil szervezetek eb­ben a munkában igyekeznek szerepet vállalni. A fórumon Hannes Porrias osztrák nagykövet számolt be a csatlakozást megelőző oszt­rák felkészülési folyamatról. A diplomata elmondta: külö­nös figyelmet fordítottak arra, hogy a fiatalokat is bevonják az európai elkötelezettség alapjainak megteremtésébe. Számos konferenciát, több­napos eseménysorozatot ren­deztek, ahol elsősorban nem is a politikai ügyekkel, hanem a lakosság, főként a fiatalok fel­készítésének feladataival fog­lalkoztak. A munka mellett ju­tott idő informális megbeszé­lésekre, egymás közötti ta­pasztalatcserére is. Tóth Árpád kifejtette: egyetért azzal, hogy a fiatalo­kat tájékoztatni kell, és ehhez szükség van hasonló jellegű programokra. „Nálunk ez jó úton halad” - jelentette ki. - Ráadásul a hazai fiatalság egy része félig-meddig már az Eu­rópai Unióban érezheti magát, hiszen világnyelveket beszél és eurokonform diplomával rendelkezik. De az ifjúság mellett a többi korosztályban is tudatosítani kell a csatlako­zás fontosságát.” (haszon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom