Nógrád Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-29 / 99. szám

4. oldal Gazdaság 1999. április 29., csütörtök Az idén is: Nemzeti Minőségi Díj Egy 1996. június 19-én megjelent kormányrendelet a minősé­get illetően kiemelkedő eredményt felmutató gazdasági szerve­zetek tevékenységének elismerésére Nemzeti Minőségi Díjat alapított. A díj feltételeinek és elnyerésének módja a már ré­gebben működő Európai Minőség Díj rendszerére épült. Verseny az egészségügyben? A Gazdasági Kabinet tagjai egyetértettek abban, hogy az egészségügy reformja so­rán a versenyelemeket kell előnyben részesíteni mind a szolgáltatások, mind a biz­tosítás terén - mondta Chi- kán Attila a Gazdasági Ka­binet szerdai ülése után. A gazdasági miniszter szerint ezzel párhuzamosan a részle­ges privatizációra is lehetősé­get kell teremteni. Az egész­ségügyi-, illetve a társada­lombiztosítási reform során a finanszírozás megoldására is figyelmet kell fordítani - ösz- szegezte a miniszter a Gazda­sági Kabinetnek az Országos Egészségbiztosítási Pénztár és az Egészségügyi Miniszté­rium előterjesztésére vonat­kozó megállapításait.-A reform során fontos cél, hogy többleterőforrásokat vonjanak be az egészségügy finanszírozásába. Ám ennek megoldásáról, a terheknek a jövedelemtulajdonosok kö­zötti szétosztásáról később dönt a kabinet - mondta a mi­niszter. A Gazdasági Kabinet a jö­vőben koordinálja az egész­ségügyi és a tb-reformot. Ez kiderül abból is, hogy a szer­dai ülésen elhangzottak alap­ján a szakértői egyeztetést már a kabinet titkársága hívja össze. Chikán Attila aláhúzta: a hatalmas egészségügyi rendszer átalakítása több cik­luson keresztül valósul majd meg, ám a reformot minél előbb el kell kezdeni, s még az idén látható eredményeket kell felmutatni. ______A VILÁG PIACAIN_________ I dőjárásfüggő kukorica Sajtó és gazdaság. A Henkel Magyarország Kft. sajtóklubot hozott létre, amelynek keretében rend­szeres lehetőséget adnak olyan háttér-információk megismerésére, amelyek segítik megvilágítani a vál­lalati döntések okait. Kutatás. A cégek beruhá­zási döntéseit is vizsgáló ku­tatást indít a GfK Hungária Piackutató Intézet és a Szonda Ipsos - közölte a két szervezet, A kutatás arra a fontos, a társadalmon belül másfél-két százalékos ré­tegre irányul, amelynek tag­jai meghatározóan befolyá­solják cégük beruházási döntéseit. B11X. A Budapesti Érték­tőzsde hivatalos részvény- indexe, a BUX 6008,91 ponton fejezte be szerdán a tőzsdenapot, ami 88,79 ponttal, azaz 1,46 százalék­kal alacsonyabb keddi záró­értékénél. Áz optimista kez­dés után folyamatosan le­morzsolódó részvényárak és nagyon alacsony, mindösz- sze 10,5 milliárd forintos forgalom jellemezte a ke­reskedést. A kárpótlási jegyre 369 forinton kötötték az utolsó üzletet. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 381,42 Japán jen (100) 197,95 Svájci frank 156,63 USA-dollár 235,84 Euró 251,78 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. A Gazdasági Minisztérium az idén is pályázatot hirdetett az 1999. évi Nemzeti Minőség Díj odaítélésére. Dányi István fő­osztályvezetőtől azt kérdeztük, változtak-e a feltételek az előző évi pályázatokhoz képest.- A feltételek nem változtak. A pályázaton részt vehet min­den Magyarországon bejegy­zett termelő és szolgáltató szer­vezet, a kereskedelmi társasá­gok, a jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodók a költ­ségvetési és szakmai, illetve a tanácsadó szervezetek kivéte­lével. Ugyancsak nem pályáz­Kovács László, a Kunsági Bor­vidék Hegyközségi Tanácsának titkára lapunknak nyilatkozva elmondta: a szőlőtermesztők a meglévő ültetvények háromne­gyed részén a legjobb minőségi bor előállítására alkalmas fajtá­kat nevelik, de a választékot a jövőben bővíteni szeretnék a minőségnek, a piaci igények­nek jobban megfelelő más - például Cabemet, Zweigelt, Bi­anca és Chardonnay - szőlőfaj­tákkal. Persze, ez nem változtat azon a tényen - magyarázza a titkár -, hogy a kunsági borvi­dék termékeinek nagyobbik hatnak azok a cégek, amelyek az előző három évben már nyertek Nemzeti Minőség Díjat.-Mi szükséges a pályázat benyújtásához?- A pályázóknak jelentke­zési lapra és pályázati útmuta­tóra van szükségük, amely a Magyar Ipari és Kereskedelmi Minőségfejlesztési Központban (1063 Budapest, Munkácsy Mihály utca 16.) szerezhető be. Tavaly a pályázati útmutatót mintegy 1500-an vitték el, de közülük csak 13-an pályáztak, négyen nyertek. hányadát ezután is az asztali és tájborok teszik ki. A fejlesztési stratégia kidol­gozásánál, illetve megvalósítá­sánál a hegyközségi tanács arra számít, hogy az állam a beruhá­zások költségeiből jelentős részt vállal. A szakember sze­rint az új ültetvények megfelelő szaporítóanyaggal való ellátá­sához fokozatosan ki kell alakí­tani a törzsültetvény-hálózatot is, ez szintén csak költségvetési támogatással lehetséges. A kunsági borvidék szakem­berei a származási bizonyítvá­nyok kiállításának további egy­- Miben tér el a magyar díj az Európai Minőségi Díjtól?-Csaknem teljesen azonos a rendszer és az elbírálás módja. Tavaly például egy magyar vállalkozás „kime­részkedett” az európai ver­senypályára. A döntőbe ju­tott! Az idén három kisebb és három nagyobb termelő válla­lat is elindul az európai me­zőnyben, nevüket hivatalból nem szabad elárulni.- Visszatérve az 1999. évi Nemzeti Minőségi Díjhoz, me­lyek a pályázat főbb határidői?- A pályázatokat tíz pél­dányban a Minőségfejlesztő Központba kell beadni. Határ­idő 1999. május 31-én 14 óra. A díjakat novemberben, a Par­lamentben a miniszterelnök adja át. Koós Tamás szerűsítését is szorgalmazzák. Ennek lényege, hogy a szőlőre, valamint az abból készült borra az első származási bizonyít­ványt a szőlő termőterülete sze­rint illetékes hegybíró, a bor to­vábbi feldolgozása, értékesítése során szükségessé váló szárma­zási igazolásokat pedig a bor tárolási helye szerint illetékes hegybíró állítaná ki. Az alföldi termelők fájlalják, hogy az idei agrárszabályozási rendszerből kimaradt a szőlőül­tetvények művelt földterületé­hez igazodó, illetve az integrá­tor borászati üzemek korszerű­sítéséhez szükséges fejleszté­sek támogatása. Ezért a hegy­községi tanács javaslatot tett a földművelésügyi tárcának a hi­ányosság pótlására. (újvári) A világpiacot legjobban befo­lyásoló chicagói tőzsdén a múlt hét elején jelentősen emelkedtek a kukoricajegyzé­sek, a hét végére azonban visszaestek. Az árak erősödé­sét részben az Egyesült Álla­mok közép-nyugati részén uralkodó csapadékosabb idő­járás, részben a jól alakuló amerikai export okozta. Az Agrograin elemzése szerint az elkövetkező hetek­ben fokozott szerephez jut az időjárás a kukoricaárak válto­zásában, és ez így is marad mindaddig, amíg az Egyesült Államok termőterületein 70-80 százalékban be nem fe­jezik a vetést. A kukorica ára (FOB Me­xikói ' öbölben) tonnánként 94—96 dollár között mozgott. Az amerikai búzapiacon a hét közepén hirtelen megló­dult az exportkereslet, miután az USA több adománycélú felvásárlási tendert hirdetett meg, sőt néhány dél-amerikai ország is jelezte importigé­nyét. Mivel Brüsszel nem siet túlzottan az exportengedélyek kiadásával, ez további jó pia­cot jelenthet az amerikai bú­zának. Az elemzők szerint a búza tonnánkénti 91-93 dol­láros ára most már a takar­mánygabona szintjére süly- lyedt, és igen valószínűtlen, hogy ennél is alacsonyabb le­gyen a közeljövőben. Gajdos Márton Az új alföldi szőlőültetvények telepítésével a választékot kívánják bővíteni Állami segítségre várva Az alföldi szőlőtermelők az elkövetkező tíz esztendőben a jelen­legi 25 ezer hektáros szőlőtermő területet hatezer hektárral szeretnék növelni. Ebben a nagy arányú fejlesztésben számíta­nak az állam közreműködésére. Repedések a Déli Közöspiacban „Idegösszeroppanás szélén” az argentin gyárosok A brazil gazdasági válság és a reál januári leértékelése a Déli Közöspiac, a Mercosur komoly válságához vezetett, elsősorban a két legfontosabb tagország, Brazília és Argentína közti ellen­tétek miatt. A brazil termékek versenyképességének emelke­dése „az idegösszeroppanás szélére” sodorta az argentin gyá­rosokat - fogalmazott az El País spanyol lap. Készül az ezredfordulós EU-költségvetés Vita a parlament és a tanács között Az Európai Bizottság szerdán jóváhagyta az Európai Unió jövő évi költségvetésének tervezetét, amely 89,5 milliárd eu- rós (95,7 milliárd dolláros) kiadást helyez kilátásba. A költségvetésről a brüsszeli végrehajtó testület eleve csu­pán előzetes tervet készít, amelyet az EU-tagországok pénzügyminiszteri tanácsa, il­letve az Európai Parlament megvitat, és szükség szerint módosít. Most azonban a költ­ségvetés sorsát még bonyolul­tabbá teszi, hogy a következő hét év pénzügyi keretével kapcsolatban intézményközi vita folyik a parlament és a ta­nács között. Jelenlegi állapotában a ter­vezet 4,7 százalékos növeke­dést tartalmaz az ideihez ké­pest. Az uniós kiadások fede­zése a tagországok összesített bruttó nemzeti összterméké­nek (GNP) 1,1 százalékát emésztené fel. Az EU-tagállamok hosszas vita után egy hónappal ezelőtti berlini csúcstalálkozójukon ál­lapodtak meg a következő hét év pénzügyi keretéről. A vita szoros összefüggésben volt az unió keleti bővítésével, hiszen egyensúlyt kellett találni a várhatóan megnövekvő kiadá­sok és a jelenlegi tagok köve­telései között. A 2000-es költségvetés el­fogadását nehezíti, hogy jelen­leg csupán félgőzzel működik az Európai Bizottság, amely hamarosan testületileg kicse­rélődik, júniusban pedig újra­választják az Európai Parla­ment képviselőit is. Mindezzel együtt remélhető, hogy de­cemberben a rend szerinti utolsó jóváhagyási fázison - a parlament második olvasatán - is átesik a tervezet. Buszgyártás - Ikarus-Roman SA közös vállalat Termelés az év második felében Az olcsóbb brazil termékek beáramlásától és az oda irá­nyuló export csökkenésétől tartó argentin gyárosok, üzlet­emberek és kereskedők pro­tekcionista intézkedések be­vezetését követelték a kabinet­től, de Carlos Menem kormá­nya ezt politikai okokból meg­tagadta. Februárban és márci­usban javult a helyzet Brazíli­ában, és úgy látszott, hogy a reál stabilizálódik a dollárhoz képest. Áprilisban azonban ismét rosszabbra fordult a brazil gazdaság és a reál hely­zete, mégpedig olyan rohamo­san és olyan mértékben, hogy a helyzet az El País szerint a Mercosur felbomlásához ve­zethet. (A Déli Közöspiacnak Brazílián és Argentínán kívül Paraguay és Uruguay a tagja.) A helyzetet az is súlyos­bítja, hogy a Mercosur fennál­lása óta most először fordult elő, hogy az egyik tagország - Brazília - egyoldalú tárgyalá­sokba kezdett az Andok Nem­zetek Közösségével (CAN). A CAN néhány éve alakult kö­zös piac, Peru, Venezuela, Ko­lumbia, Ecuador és Bolívia részvételével. Az egyoldalú tárgyalások megkezdésére az argentin kormány eddig nem reagált hivatalosan, de az El País - argentin külkereske­delmi minisztériumi forrá­sokra hivatkozva - arról írt, hogy a brazil lépés meglepe­tést keltett Argentínában, mi­vel teljes mértékben ellentétes a Mercosur szellemével. A Mercosur és a CAN nemrég tárgyalásokat folytatott, de az álláspontok különbözősége miatt nem jött létre megálla­podás. Egy másik argentin minisztériumi alkalmazott egyesen azt mondta: a brazil lépés „a Mercosur végét je­lentheti”. A Mercosur létét a két ki­sebb tagország, Paraguay és Uruguay is megkérdőjelezi. A közöspiac uruguayi képvise­lője, Élbio Roselli szerint „le­hetetlen és elképzelhetetlen” hogy az egyik tagország egy­oldalú tárgyalásokat folytas­son a CAN-nal. Uruguay azt is kifogásolta, hogy Brazília egyoldalú vámengedményeket tett a közös piacon kívüli or­szágokból származó kórházi felszerelések importjának elő­segítésére. Ez az intézkedés kedvezőtlenül érintette Uru­guayi, mert hagyományosan ez az ország volt a hasonló cikkek brazíliai szállítója. Egy uruguayi illetékes így fogal­mazott: „A Mercosur történe­tében először fordul elő, hogy törés figyelhető meg a blok­kon belül, mivel minden tag­ország a saját érdekeit védi, és senki nem tesz semmit a köl­csönös bizalom újjáépítése ér­dekében”. Paraguay ugyanak­kor a Mercosur alapító okira­tának felülvizsgálatát köve­teli. Közös vállalatot hozott létre autóbuszok összeszerelésére a Magyar Ikarus Rt. a romániai Roman SA teherautógyárral. Az Ikarus-Roman nevű rész­vénytársaság alapító okiratát szerdán írta alá Brassóban Vadnai Zoltán, az Ikarus Járműgyártó Rt. vezérigazga­tója és Carol Rugaci, a Ro­man SA vezérigazgatója. A 25 millió lej törzstőkével lét­rehozott közös vállalat részvénye­inek 51 százaléka az Ikarus, 49 százaléka pedig a Roman SA tu­lajdonában van. A vállalat brassói üzemében a tervek szerint évi 400 darab Ikarus autóbuszt szerelnek majd össze. Az alkalmazottak száma mintegy száz fő lesz. Bagó Ferenc, a közös vállalat vezérigazgatója az MTI-nek el­mondta, hogy a termelés beindítá­sát az év második felében tervezik, s reményeik szerint az idén már 50 Beams buszt szerelnek össze Bras­sóban. Kezdetben teljes egészében Magyarországon készült egysé­gekből és alkatrészekből szerelik össze a buszokat, majd a Roman SA saját termékeit használják, egyéb romániai alkatrészekkel, fo­lyamatosan bővülő mértékben. Vadnai Zoltán elmondta, hogy a termelés beindításához másfél millió dollár értékű műszaki be­ruházást hajtanak végre. Az Bea­ms jelenleg is mintegy 30 száza­lékkal alacsonyabb áron tudja kí­nálni autóbuszait, mint legfonto­sabb versenytársai, a brassói kö­zös vállalatban készült autóbu­szok pedig a számítások szerint ennél is 20-25 százalékkal ol­csóbban, 70-140 ezer doBár kö­zötti áron hozhatók majd forga­lomba. A román piac mellett Bulgáriában és Moldovában sze­retnék értékesíteni a brassói Ika- msokat. Az Ikarus 1988—89-ig évi 250-250 autóbuszt szállított a KGST- együttműködés keretében Romániába. Azóta csak 100 da­rab trolibuszt adtak el a bukaresti közlekedési vállalatnak. Románi­ában jelenleg mintegy 2000 Bea­ms autóbusz van forgalomban. Ezek átlagéletkora 15 év körül lehet. Emellett 1973-1992 között 55 ezer darab Rába motort hoztak be az országba. A brassói vállalat ezek felújításában, javításában is jó üzleti lehetőséget lát. A Roman S A jelenleg 1600 főt foglalkoztat, üzleti forgalma 1997-ben 731,5 milliárd lej (ak­kori árfolyamon számolva min- tetgy 120 millió dollár) volt. A 91,5 százalékban állami tulaj­donban lévő vállalat nagyon ne­héz gazdasági helyzetben van, rendkívül súlyos adósságok ter­helik. Carol Rugaci szerint az Ikarusszal kezdett közös vállal­kozástól csodát ugyan nem lehet remélni, de az adósságterhek 10 százalékos csökkenését igen. Életszínvonal és gazdaság Bizonytalan japánok A japánok, akik még öt éve töret­len bizalommal viseltettek or­száguk gazdasági ereje és saját, kimagasló életszínvonaluk iránt, egyre bizonytalanabbá válnak - ez derül ki egy felmérésből. Eszerint a szigetország gazda­sági hatalmát „erősnek” tartók aránya 32%-kal csökkent 1998- ban az öt évvel korábbihoz képest, és 21%-kal kevesebben tekintik most a japán életszínvonalat „ki­magaslónak”. Az ország szellemi befolyását, a tudományos fejlesz­tésben vagy a művészetek terüle­tén betöltött szerepét is jóval keve­sebben tartják megfelelőnek. A felmérés szerint másfélszer annyi polgár, a megkérdezettek kétharmada elégedetlen a társada­lommal, ami főként a szociális egyenlőtlenséggel és az életkö­rülményeik romlására számító polgárok arányának emelkedésé­vel hozható összefüggésbe. Lengyel költségvetés Nőtt a deficit A lengyel költségvetés hiánya április közepén elérte az egész évre tervezett összeg 80 százalé­kát - közölte szerdán Dariusz Rosati, a lengyel jegybank pénz- politikai tanácsának tagja. A szakember szerint a helyzet im­már erősen nyugtalanító, hiszen alig fél hónap alatt több mint tíz százalékkal nőtt a deficit Rosati aggodalmának adott hangot amiatt is, hogy túl gyorsan növekszenek a bankok által nyúj­tott hitelek. A vállalatok jelenleg rendkívül könnyen juthatnak hite­lekhez, ezért egyelőre nem vár­ható a kamatlábak további csök­kentése - tette hozzá. Állítása sze­rint a gazdasági növekedés vissza­esése és a restriktiv pénzpolitika között nincs összefüggés, a GDP- csökkenés elsődleges oka, hogy az Európai Unióban mérséklődött a kereslet a lengyel termékek iránt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom