Nógrád Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-29 / 99. szám

2. oldal 1999. április 29., csütörtök Rétság És Környéke Falunap - templomáldással Nézsa - Május 2-án falunapot rendez a település önkor­mányzata a községben. Délelőtt 10 órakor Keszthelyi Ferenc váci megyés püspök megáldja a település lakói­nak összefogásával kívül-bclül felújított Szent Jakab- templomot, majd misét celebrál és fiataloknak szolgál­tatja ki a bérmálás szentségét a megszépült falak között. Délben közös ebédre invitálják a település polgárait a művelődési házba. Ugyanott fél háromkor kerül sor az anyák napi ünnepi kulturális műsorra. Négy órakor játé­kos vetélkedő, majd 18 órakor a Nézsa-Rétság labda­rúgó-mérkőzésre kerül sor. Este 21 órakor tábortűz zárja a falunapot. Fát vág és füvet nyír, autót vezet és jövedelempótlót oszt” Közbizalomból lett falugondnok Nyugodtan mondhatjuk, hogy a nógrádi kistelepülések egyik kulcsembere a falugondnok. így van ez Horpácson is, ahol Ádám János tölti be ezt a tisztséget. A 41 éves fia­talembert a közbizalom emelte tisztségébe. Ottjártunkkor éppen „őrizte a házat”, látott el telefonügyeletet a polgár- mesteri hivatalban. Ádám János gyakran pattan a Mitsubishi nyergébe- Molnár Zoltán polgármes­ter úr Szátokon nevelő, s csak tiszteletdíjasként látja el fel­adatát - mondja a falugon­dok, miközben felveszi a csörgő telefont. - Az igaz­sághoz tartozik, hogy csak megbízottként látom el ezt a munkát, mert a jelenlegi falu­gondnok, egy hölgy, éppen gyesen van. Tehát nem tudom meddig tart a feladatom, min­denesetre jó kedvvel, öröm­mel végzem, ameddig szük­ség lesz rám.- Hogyan lesz egy ügyes kezű autószerelőből falugond­nok?- Másfél éve vesztettem el az állásomat. 15 évet húztam le egy helyen, munkámat is becsülettel elvégeztem, mégis lapátra tettek. Közmunkás­ként dolgoztam a falu szolgá­latában, s falugyűlésen dön­töttek úgy, hogy a gyesre tá­vozó helyett engem bíznak meg...-Mi munka lehet egy alig 200 lelkes falucskában?- Éppen ez az: sok az idős, beteg ember a faluban, a ma­gányos özvegyasszony, a se­gítségre szoruló. Fűnyírás, parkápolás, játszótérgondo­zás, faaprítás, gyógyszerbe­szerzés, szállítás... Azért nem árt, ha jogosít­ványa is van a falugondnok­nak. Ádám János is sokszor ül a Mitsubishi kisbusz volánja mögé és viszi a jelentkezőket orvoshoz, bevásárolni Rét- ságra.- Kedden és pénteken az orvos minden betegnek felírja a szükséges gyógyszereit, s személyre szólóan csoma­golva hordom ki mindenki számára - ez is óriási köny- nyebbség annak, aki már a lépcsőfokra is nehezen moz­dítja lábait. Télidőben az ő portájukon vágjuk fel a tűzi­fát, takarítjuk el a havat, s kérdezünk rá naponta: mit se­gítsünk, mire van szükségük? Új szolgáltatáson is töljük a fejünket: szeretnénk beve­zetni a „piaci napot”, hetente egyszer kisbusszal vinnénk bevásárolni a jelentkezőket. Ádám Jánosnak más fel­adata is van még: a község­háza pénztámokaként a havi járandóságok kiosztása is az ő reszortja. A telefon mellett ott a szá­mítógép is, ahhoz egyelőre még nem ért...- Autószerelő-szakmámat nem tudom, s nem is akarom megtagadni. A Mitsubishi ki­sebb javításait elvégzem, a fűnyírót is megreperálom, ha kell a vízvezeték megjavítása sem gond számomra. A szá­mítógép az külön világ, habár megfordult már a fejemben, hogy beiratkozom egy tanfo­lyamra, hiszen fiatalember­ként ki tudja mi vár még rám, s alkalmazkodni kell a világ fejlődéséhez, s nem karba tett kézzel várni!-szgys­Földbe gyökerezett lábakkal... - Látni és csodálni valók sokasága a vár tövében Járkálás közben jut eszembe... A nógrádi vár alatti porta szélesre tárt kapuja előtt nem tud tovább menni, aki a szé­pet szereti. Földbe gyökere­zett lábakkal szemléli az eléje táruló, ligetes múltat is idéző, lenyűgöző látványt. Molnár József tulajdonos hob­bijának az eredménye mindaz, ami itt látható.- Saját elképzelésemnek meg­felelően alakítottam ki ezt a cso­dás környezetet öt év alatt. Aprán­ként formáltam arculatát. Amikor a telket megvettem, olyan volt, mintha bomba vágott volna bele. A 300 négyzetméteres területen a látni és csodálni valók sokasága található.- Mindenfajta gyümölcsfám van. Ha nyáron valamelyik gyü­mölcsöt megkívánom, akkor nem kell az üzletbe szaladnom. Az or­gonabokrok is minden színben pompáznak. Hatvanféle dísznö­vényt ültettem el. Ahol a kerti bú­tor van - mutat egy kicsi impozáns faházra - az a nyári pihenő. Itt szoktam munka után időzni. Cso­dálatos, amikor minden virágzik körülöttem. Együtt van a jó le­vegő, a sok szép fa.- Kialakításában segített más is?- Nem. Járkálás közben jutott eszembe, hová, mit kellene tenni, így voltam a madáretetőkkel, a ga­lambdúcokkal stb. Hentes a mes­terségem, értek az asztalossághoz, elvégzem a kőművesmunkákat is. Amit itt lát - mutat körbe - az ki­zárólag az én elképzelésem és munkám eredménye. A dúcokban díszgalambok, kacagó gerlék lak­nak. Van méltó helyük a papagá­joknak, a vadkacsáknak, amelyek már nagyon otthon érzik magukat. Ugyanis a telken keresztül folyó patak mellett készítettem egy úsz- tatót is. A fiatal aranyfácánok ké­sőbb igen színesek és gyönyörűek lesznek. A portán található lakóépület is magán viseli majd Molnár József ízlését, hobbijának sokszínű vál­tozatát.- Régi bútorokkal kívánom be­rendezni. Helyből gyűjtöm össze. Inkább itt maradjon, minthogy ke­reskedők fillérekért összeharácsol­ják. A faluban nagyon sok érték van. A kerekes kutamnál lévő ko­vácsolt vasból készült lámpát pél­dául az egyik padlásról szedtem össze, a mellette díszlő kocsike­rékkel együtt.- Nem gondolt arra, hogy sa­ját falumúzeumot nyisson ide­genforgalmi elképzelésekkel?- Akik a várról letekintenek és lejönnek, azt kérdezik a helybeli­ektől, merre találják portámat. Azt hiszik, hogy fa­lusi vendéglő, ahol ebédelni lehet. Az édes­apám és az én portám mellett lévő hosszú pa­rasztház jó lett volna falumú­zeumnak. Erről tárgyaltam az önkormányzat­tal. Szálláshe­lyet is ki lehe­tett volna alakí­tani. Egyelőre nem sikerült.- Mostani birodalmának gazdagításán kívül van-e valami más elképzelése?-A további szépítés, gaz­dagítás mellett a vár alatt lévő egy hektár földemen egy magyar szürke szarvasmarha bemutatót tervezek, hogy az ide látogatók ilyet is lássanak. Kialakításához évek kellenek és sok pénz. Az it­teni szabad területet örökzöldek­kel fogom beültetni.- Hobbija elég költséges. Honnan teremti elő a pénzt?- Nőtlen vagyok. Ami marad a fizetésből, azt költőm el. Az ál­latoknak, madaraknak szükséges szemes terményt mi magunk - édesapámmal együtt - termeljük meg. V.K. A vár alján szép környezetet teremtő Molnár József rezidenciájában Turistaház pestieknek A káposztásmegyeri turista­egyesület hat évvel ezelőtt vette birtokába a pusztaberki volt ál­talános iskola és tanári lakás át­alakításával Napraforgó néven létrehozott turistaszállást. Az akkori két épületben volt egy 7, egy 10 és egy 20 ágyas szoba. Az épületet az önkormány­zattól bérli a turistaegyesület. A nagy érdeklődésre való tekin­tettel 1998-ban új szállást hoztak létre 20 férőhellyel, 5 négyágyas szobával. A régi épületben talál­ható 20 ágyas helyiséget pedig ebédlőnek, társalgónak alakítják át. A Napraforgó télen-nyáron fo­lyamatosan üzemel. Az egyesület tagjain kívül a nyári időben vissza­térő vendégek a különböző buda­pesti iskolák diákjai, ők hetenként váltják egymást. Mellettük csalá­dok, nagycsaládok töltik kelleme­sen pihenőidejüket. Korábban nem volt vezetékes ivóvíz, ezt mára megoldották. Sőt, az új épü­letben a szobákat a téli időben gázzal fűthetik. A régi épületben azok a családok, akik főzni kíván­nak, megtehetik, mert a konyha megfelelő edényekkel, evőeszkö­zökkel van ellátva. Akik erről le­mondanak, azoknak az önkor­mányzat gépkocsija a borsosberé- nyi óvodából naponta szállítja a megrendelt ennivalót. Egy turnus­ban jelenleg 53 fő üdülhet a csodá­latos környezetben. v.k. Pro Urbe-díjjal tüntették ki Rétság első termelőszövetkezeti elnökét Tönkretették, s nem találtak ki helyette jobbat- Szó sem volt arról, hogy én leszek az elnök. A termelőszövetkezetbe való belépésem után egy héttel a rétsági régi moziban került sor az el­nökválasztásra. Akkorra már 130 tagot számlált a mezőgazdasági szö­vetkezés. Egy nappal előbb tudtam meg, hogy a szövetkezet elnökének akarnak választani. Tiszta véletlen volt A Hazafias Népfront titkárával dolgoztam együtt, tőle tudtam meg. A hírt közöltem feleségemmel is, aki akkor a beteg nagynénjét ápolta. Nagynénje mondta neki, hogy megválasztanak elnöknek - emlékezik id. Szikora András, a rétsági termelőszövetkezet első elnöke, akit Rétság várossá nyilvánításának ti­zedik évfordulója alkalmából Pro Urbe-díjjal tüntettek ki. Id. Szikora András elnök havi 50 munkaegységet kapott munká­jáért, amikor a szállítómunkások 50-60, az állattenyésztők pedig ha­vonta 80 munkaegységet számol­hattak el munkájuk ellenértéke­ként.-Három év múlva írásban le­mondtam. Ennek ellenére a köz­gyűlés újabb három évre megvá­lasztott. A járási vezetők is észre­A kitüntetett, otthonában a fényképekről régi emlékeit idézi A szlovák földműves családból származó gazda felesége vagyonát vitte a közösbe.- Hozzám is jártak az agitátorok, hetenként háromszor. Nem erősza­koskodtak, nem gorombáskodtak. Ekkor a rokonok már bent voltak a szövetkezetben. Minden jel arra mutatott, hogy számomra sincs más kiút. Az előzményekhez tartozik, hogy 1959. novemberében 18 em­ber már vállalta a közösséget. A fo­lyamat azért rekedt meg, mert elter­jedt, hogy a belépőket előtte meg­itatták. Kovács Feri bácsit akarták elnöknek, akit én komoly paraszt­embernek tartottam. Tücsköt, bo­garat terjesztettek róla, ami eljutott felsőbb szervek fülébe. Nem tudni mi okból, lemondtak jelöléséről. Utána két újabb gazdára esett a vá­lasztás. Őket azzal fenyegették meg, ha nem vállalják, akkor gye­rekeiket kidobják az irodából.- Köztudott volt, hogy a rétsági parasztok egyáltalán nem akartak belépni. Lélekben összetört embe­rekkel új életet kezdeni nem volt könnyű. Szerencsére tudtam szót érteni gazdatársaimmal. A szakve­zetők is nagyon felelősségteljesen tevékenykedtek. Az akkori vezető­ség tagjai közül csak Kosjár Já­nos él még. vették, hogy anyagilag nem vagyok megbecsülve. Ézt figyelembe véve havonta 1200 forint állami támoga­tást adtak. Az első nehéz esztendők után a szövetkezet gazdálkodása az akkori járásban a legjobb lett. Nem csoda, mert olyan 6-14 holdas gaz­dák munkálkodtak a közösben, akiket nem kellett a föld megműve­lésére ösztönözni. Kilencéves, sikerekben gazdag elnöki működését törte derékba az 1969-ben létrejött egyesülés. (Rét­ság, Tolmács, Bánk.)-Pénzed marad, de nem te le­szel az elnök - mondták az akkori járási vezetők. - Nem sértődtem meg, mert megszabadultam a nagy felelősségtől. Elnökhelyettesként, majd növénytermesztési üzemág- vezetőként dolgoztam nyugdíjazá­somig. Ezt követően öt évig a szövetke­zetben mint gabonaátvevő-minő- sítő, ősszel pedig cukorrépa-átve­vőként dolgozott, majd visszavo­nult. Kárpótláskor 7,2 hektár földet tartott meg, a többit eladta. Ebből 2,2 hektárt bérletbe adott egy gaz­datársának művelésre. Munkáját többször magas kitün­tetésekkel ismerték el. Az első ta­nácsválasztáskor járási tanácstag­ként, a végrehajtó bizottság tagja­ként tevékenykedett Rétságért. Az akkori földműves-szövetkezet já­rási tagjaként is sokat tett a szövet­kezeti gondolat meggyökerezteté­séért. Mint szakembertől, aki 85. életévét tapossa, megkérdem:- Milyennek látja a jelenlegi, nehezen minősíthető mezőgaz­dasági állapotot?- A legnagyobb baj, hogy tönk­retételük után nem találtak ki he­lyettük jobbat. Venesz Mi lesz a laktanya sorsa? A rétsági önkormányzat az 1998. évi költségvetés fő cél­kitűzéseként a rendelkezésre álló források alapján az alapfeladatok ellátását, az intézmények szinten tartó működtetését és bizonyos fej­lesztési, felújítási feladatok végrehajtását határozta meg. A kisváros pénzügyi egyensúlya az egész elmúlt év folyamán kellőképp' sta­bil volt, s ez kedvezően befo­lyásolta az előző évi jelentős pénzmaradvány és a túltelje­sített bevétel. Mint azt a könyvvizsgálat megállapí­totta, a munka egészét a gaz­dálkodási stabilitás, a jog­szabályok és törvények tisz­teletben tartása, a kiemel­kedő hatékonysági mutatók jellemzik. A képviselő-testület ülésén - melyet Bállá Mihály or­szággyűlési képviselő is meg­tisztelt jelenlétével - tájékoz­tató hangzott el a volt rétsági laktanya épületegyüttesének hasznosítási lehetőségeiről. A sokak érdeklődésére számot tartó kérdés tárgyalásakor el­hangzott, hogy az összességé­ben több mint 200 hektáros alapterületű ingatlan jelenleg még állami tulajdonban és a honvédség kezelésében van. A honvédség a laktanyát teljes egészében kiürítette és őrzi a gazdasági hasznosításra vo­natkozó döntés megszületé­séig. Ennek érdekében elké­szült egy tanulmány, mely számba vesz minden lehetsé­ges módozatot. Felvetődött a humán célra való felhasználás, hiszen az ideális fekvésű hely­szín egyaránt alkalmasnak tű­nik szociális, egészségügyi, kulturális, oktatási, illetőleg sportcélok megvalósítására. Talán még ennél is nagyobb az esélye ugyanakkor az üzleti, kereskedelmi, információs irányú igénybevételnek. Ez utóbbi sorában még a sport- és magánrepülőtér, valamint az ehhez fűződő kiegészítő for­mák megvalósulása is felme­rült. Napirendre került a Nógrád Megyei Közoktatási Alapít­vány támogatásának ügye, mely a közoktatás fejleszté­sére, színvonalának javítása érdekében jött létre két évvel ezelőtt. A testület félmillió fo­rint erejéig járult hozzá a célki­tűzéseihez, s Mocsári Gergely alpolgármestert delegálta az alapítvány kuratóriumába. Nem támogatták viszont a Dunakanyar Közép-Dunavi- déki Híradó kérését. Az idegenforgalom fejlesz­tését szolgáló regionális havi­lap támogatását - az indoklás szerint - nem teszi lehetővé az 1999. évi költségvetés. Végh

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom