Nógrád Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)
1999-04-24-25 / 95. szám
1999. április 24., szombat Mozaik 9. oldal A Mayerling előtti utolsó éjszaka Rudolf trónörökös és Mizzy Caspar Április 23-án volt a Budapesti Kongresszusi Központ Corvina termében Georg Markus bécsi író, újságíró Ami vissza nem tér című könyvének bemutatója. A művet Bolza Antal osztrák-magyar kettős állampolgár fordította, aki szívesen nevezi magát némi öngúnnyal a „Monarchia protézisének”, s akinek a Nógrád megyei Herencsényben volt kúriája. Kalandos életútját az 1993-ban megjelent Cserkelés az életem című könyvében írta meg. A következő részlet Georg Markus könyvéből való. Rudolf trónörökös búcsúleveleinek egyikét egy Mizzy Caspar nevezetű fiatal nőhöz címezte. Míg ugyanis Vetsera Mária bárónő gyászos hírnévre tett szert, Mizzy Caspar aránylag eléggé ismeretlen maradt, holott éppen ő játszott meglehetősen nagy szerepet a szerencséden trónörökös életében. Mizzy Casparral kívánt ugyanis eredetileg közös öngyilkosságot elkövetni, s csak midőn ez titkos szeretőjének őrült gondolatát elutasította, szánta rá magát arra, hogy Vetsera Máriát vigye magával a halálba. „Már ugyan ki volt az a Vetsera? - úja Rudolf trónörökös özvegye, Stefánia emlékirataiban. - A sok közül egy, hisz még utolsó éjszakáját is azzal a hírhedt cédával töltötte el Bécs- ben.” E megjegyzés alatt Mizzy Caspar volt értendő. Hogy a trónörökös viszonya ehhez a nőhöz mennyire bensőséges volt, az abból is kitűnik, hogy végrendeletében így rendelkezett: „Ami készpénzem előkerül, az mind Mizzy Caspamak adandó át. Loszek komornyikom tudja a pontos címét.” A trónörökös már ezt jóval megelőzően is nagy adósságokba keveredett Mizzy kedvéért, valamint értékes ékszereket, sőt egy házat is ajándékozott a nőnek, melyben vele számos éjszakát töltött. Az utolsó előttit is, mielőtt Mayer- lingbe hajtatott volna. Caspar Mária 1864-ben született Grazban. A császár fiához való viszonya huszonkét esztendős korában kezdődött. Okmányaiban „szubrett”, valamint „táncosnő” van hivatásként beírva, de ez alig fedte a valóságot, legalábbis neve nem szerepel egyetlen osztrák színi nyilvántartásban sem. Csupán egy idevágó grazi nyilvántartásban szerepel az 1877-es és ezt követő két esztendőből egy jegyzet: „Kaspar kisasszony - gyermekszerep”. Ezen eltérő írásmódtól eltekintve elképzelhető, hogy az egész életében hivatás nélküli Mizzy csupán a feddhetetlen hírnév megőrzése érdekében adta volt meg papíron a színészi pályát. Az Osztrák-Magyar Monarchia trónörökösével való viszonya 1866-ban, két esztendővel Grazból Bécsbe való átköltözését követően vette kezdetét. Vajon miként ismerkedik meg egy grazi lány a trónörökössel, a világ egyik legjelentősebb, leggazdagabb birodalmának jóvágásű várományosával, akinek lábainál fekszik az akkori fél világ. Bécs legszebb, legelőkelőbb dámáival egyetemben? Korántsem volt ez a véletlen szerencsejátéka! A trónörökös ugyanis, az általa egyhangúnak, unalmasnak vélt udvari ceremóniáktól szabadulni akarván, újra meg újra megbízta a főváros hírhedt kerítőnőjét, Wolf asszonyt, gondoskodjék számára kellemes változatosságról. Midőn Mizzy bemutatta- tott neki, a trónörökös Stefániával, II. Lipót belga király lányával való érdekházasságának immár ötödik esztendejét taposta, mely időközben valóságos kínszenvedéssé fajult: civakodások, féltékenységi jelenetek jellemezték a köznapokat. Wolf asszony, kinek világában Bécs város legkívánatosabb „féltársadalmi” női voltak megtalálhatók, jó pénzért több szeretőt is kerített a trónörökösnek. Ezek között kétségtelenül Mizzy Caspar lett a legjelentősebb. Csupán Vetsera Máriával való megismerkedése nem volt Wolf asszony műve, ez Larisch Mária grófnőnek, a császárné unokahúgának volt köszönhető. A Cs. és Kir. Rendőrségi Nyomozóintézet titkosrendőreinek részletes feljegyzéseket köszönhetünk Mizzy Casparra vonatkozólag. ők a trónörökös magánéletében - személyes biztonsága érdekében - folyvást szimatolgattak. A trónörökösnek a szép Mizzyhez való szerelmi viszonyát illetően különösen figyelemre méltó egy feljegyzés, mely szerint: ,Mizzy azt állítja, a trónörökös impotens, s ezen alkalmasint csak a pezsgőfogyasztás segít”. Más helyen a trónörökös politikai nézeteivel kapcsolatban a nyomozók feljegyzik: „A trónörökös úgy nyilatkozott Mizzynek: Fittyet hányok a kormányzásra, azt majd csak csinálja a Franzi!” (Ferenc Ferdinánd főherceg.) A trónörökös ezek szerint már eleve azon a véleményen volt, hogy nem ő, hanem unokafivére fogja követni Ferenc Józsefet a trónon, nyilván mert ő maga hamarabb számít távozni az élők sorából. Erről Mizzy különben is tudott. Rudolf trónörökös már 1888 nyarán, tehát fél esztendővel a kettős öngyilkosságot megelőzően azt tanácsolta Mizzynek, a mödlingi huszártemplom előtt együtt lőjék főbe magukat. A szerető ezt rémülten tudtára adta Bécs rendőrfőnökének, báró Franz Krausnak, aki erre fel még szigorúbb megfigyelés alá vétette a trónörököst. Rendőrnyomozók éjjel-nappal, állandóan figyelték minden léptét. A rendőrügynökségi intézet vonatkozó jegyzőkönyvéből az alábbi kitétel olvasható: „Rudolf trónörökös 1888 nyara óta több ízben is kijelentette, hogy ő becsület dolgának tekinti főbe lőni magát. Hogy ezt mi okból tekinti becsületkérdésnek, azt közelebbről nem részletezte.” Ami örökre rejtély marad: hogyan egyeztethető a becsülettel egy ártatlan ember életét magával ragadni a halálba. Mindenesetre tény, hogy a rendőrség Mizzy Caspar révén már jó ideje folyamatosan értesülve volt a Rudolf trónörökös életét fenyegető körülményekről. Azonban pont január végén, midőn Kraus bárót nyomozói értesítették, hogy a trónörökös napok óta „eltűnt”, és ugyanakkor Larisch grófnőtől is aggodalmas üzenetet kapott, miszerint: „Valami történhetne Mayerlingben”, a rendőröknek nem állott módjában érdemlegesen közbelépni. A trónörökös magántulajdonában lévő Mayerlingbe a titkosrendőröknek mindennemű közbelépés tiltva volt, úgy, hogy a biztos veszély tudatában is tétlenül kellett észlelniük a trónörökös odakocsizását. Ide vezető útjára Rudolf trónörökös egyenest a Mizzy Caspar Bécs Heumühlgasse 10. alatti lakásáról indult. Még kapcsolatuk első esztendejében ajándékozta meg Mizzyt e háromemeletes polgári lakóházzal, melynek vételárát barátjától és pénzügyeinek kezelőjétől, báró Hirsch Moriztól vette fel kölcsönbe. Jelentés s hegyről Beszédes helynevek „Tél-ízű nap. Ködös, hideg, komor, Didereg a fehér kökénybokor. Zsugorodnak a patakparti fák, Dideregsz, ember. Dideregsz, világ. ” Áprily Lajos Fagyot ugyan ez idáig még nem hozott az április, de kökényvirágzásra most is megjöttek a szokásos hideg, esős napok. A már-már májusias langyos eső közben egyszer csak megfordult a szél, s megdidergette a kinyílott kerti és vadvirágokat, az üdezöld leveleket. Szerte a domboldalakon, az árokszéleken, az utak mentén, a mesgyéken, bár egy kicsit fagyoskodva, mégis mindent megszépítve díszük a kökénybokrok habfehér virágtömege. Később majd következik a galagonya, a vadkörte, a bodza és az akác virágzása, de most ennek a két hétnek ezek az áthatolhatatlan sűrű kökénygátak a legszebb díszei a mi vidékünkön. Bár valószínűleg sehol sem ember ültette őket, szándékosan meghagyva, mint élő sövények választják el egymástól, a szekérutaktól és az erdőszélektől a szántóföldeket, réteket, legelőket. Eredeti védő és határjelölő szerepük az elmúlt évtizedekben megkopott ugyan, de még most is jól jelölik a régi földrészek, dűlők határait. Kár, hogy a természetes környezet részleteit pontosan megjelölő helynevek, dűlőnevek lassanként feledésbe merülnek, mert elvesztésükkel nemcsak ismereteink, emlékeink gyérülnek, hanem nyelvünk is szegényedik. A turista- térképek egy részüket sokszor tévesen, máskor átalakítva, a helyi nyelvhasználattól elszakítva megőrzik ugyan, de mindennaposán már csak az idősebbek és az erdőn-mezőn dolgozók használják. Irigylem is őket, amikor egymás közt beszélgetve minden körülményeskedés nélkül pontosan meg tudják egymásnak jelölni egy farakás, egy szénaboglya, egy szederbokor vagy magasles helyét. Például úgy, hogy ott a Bércoldalon, vagy a Nagysámál. Mi pedig magya- rázgatunk, hogy jobbra, előre, majd balra, aztán kiderül, hogy félreértettük egymást. A környékbeli helynevek egy része a várak múltjához kapcsolódik. Ilyen a Pást, a Strázsahegy (helyi kiejtéssel: Tarázsahegy), a Töröktemető és a Várberek. Más részük, mint a Mocsár, a Zsombékos, a Kenderáztató, a Berek, a Kerekkötő, a Nagypart, a hely jellegére, a Kató-ház, Veres-ház, Bacsa-lak a hajdan volt épületre vagy lakójára utal, némelyik eredetét viszont már csak helytörténészek vagy nyelvészek tisztázhatják: Pénzgödör, Nádé- oldal, Juda-földje. A Petőfi- forrást azelőtt Hársaskútnak hívták, a Cseres-gödre völgyfőjében pedig a Mo- gyoróskút fakadt. A ma is használt nevek közül a nyelvi leleményesség példája a Somoson átfolyó Várberek-patak, melyet a somosiak egyszerűen Várberki-, vagy Báberki-patak- nak neveznek. Akár így átalakítva is, csak használják még sokáig! F. J. Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- Ezerforintos vásárlási utalványt A mai rejtvény megfejtését fejtése: Nem szeretem, ha za- nyert: Pongor Lajosné Sám- április 29-ig lehet beküldeni varnak, amikor dolgozom. sonháza, Rákóczi u. 56. sz. szerkesztőségünk címére. Templomaink története Két felekezet - TERÉNY A római katolikus templom A Balassagyarmattól délkeletre fekvő helység neve (Theryen, Terjén) feltehetőleg a Tarján magyar törzsnévből ered, hangrendváltoztatással. Egykori irat szerint: „Gregorio filio Petri dicti Teryen.” Már a középkorban városi kiváltságokkal bírt Vásáros-Terjén. Az 1506-os esztendőben Ter- jéni Radnóthy György birtokolja, 1598-tól pedig Balassa Zsigmond a földesura. 1633-34- ben a váci nahije tartozéka, 1660-tól a divényi uradalomé. 1686-ban gróf Zichy István nyeri adományul, a XVIII. sz. első felétől többen birtokolják. A török után inkább szlovák többséggel evangélikus vallá- súak lakták, 1715-ben öt magyar, 11 szlovák, 1720-ban 12 magyar és 20 szlovák háztartását írták össze. Katolikus templomáról már a Pongrácz-térkép is tanúskodik, feltehetőleg az 1332-37-es pápai tizedjegyzék Cenon nevű helysége azonos Terénnyel, 1542- ben kelt okirat is említi plébánosát. Bár a Szent András tiszteletére felszentelt templom História Domusa az idők folyamán elveszett, egy 1711-es Canonica Vi- sitatio beszámol a boltozott szentélyről és sekrestyéről, a főoltárról és két mellékoltáráról, két harangjáról. (A Mocsáry szerint - „Fusa MCCCXVII Refusa MDCCC rex glóriáé veni cum pace” és a „Vocem tuam audivi Domine et Tinui 1758” - említett két harang a háború során elveszett. (1746-ban új orgonát és Szent András-oltárt kapott a templom. Nógrád filiája 1783- ig. A középkori templom - melyet eredeti alakjából az 1910 körül végzett restaurálás teljesen átváltoztatott, barokkos elemekkel vegyített - mögött állhatott az egykori kolostor. Mocsáry szerint a pálos szerzetesek lakhelyének maradványai, s az egykori templom kőmaradványai beépültek az átformált újabb épületbe, esetleg a falu egyéb épületeibe is. Borovszky szerint a régi oltárkő a mai épület küszöbénél, feliratos részével a földben van. A torony eredetileg kőalapon, fából állt a nyugati homlokzat előtt. Az átalakítás során a keletelt kőépület tornya téglából épült, neobarokk, háromszakaszos, hagymakupolás. A nyugati homlokzat néhány neoromán stílusjegyet mutat. Szentélyén rozetta, a hajó déli oldalán két ablak nyílik, északi oldalon is két barokkos ablaka van. Szentélye és a hajó kívülről teljesen egyenlő magasak, belülről viszont a szentély síkmeny- nyezete lényegesen alacsonyabban épült, sarkaiban egy-egy középkori gyámkővel. A negyvenes évek elején Cze- izel iőz.ve/misézett Terényben és filiájában, Szandán. Ma a cserhátsurányi plébániához tartozik. Az evangélikus gyülekezet „anyásodását” lehetővé tette az 1910-es évek elején felépült - várva várt saját! - templomuk, addig Cserhátsu- rány leányegyházaként tartották istentiszteleteiket. A faluban 1992-ben alakult meg a települési gyermekönkormányzat, értő kezek vezetik őket a demokratikus életforma gyakorlásához. Rendszeresen tartanak nemzetiségi találkozókat, ökumenikus istentiszteleteket mindkét nyelven. Egykor a közeli Kiskér- pusztán gyerekeskedett a No- bel-díjas tudós, Szent-Györgyi Evangélikus templom Albert, születésének centenáriumán egyházi megemlékezéssel is tisztelegtek emlékének. Gulácsiné Fabulya Hilda ma Terény evangélikus lelkésze. D. F.
