Nógrád Megyei Hírlap, 1999. április (10. évfolyam, 76-100. szám)

1999-04-17-18 / 89. szám

ZCiL I A NÓGRÁD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 1999. ÁPRILIS 17. | Egy évtizeden belül másodszor nyitották a magyar nyelv hetét Nógrádban „Fölnevelő édesanyám...” Harmincharmadik alkalommal rendezték meg a magyar nyelv hetét, amelynek országos megnyitóünnepsége a ’90-es években második alkalommal volt Nógrád megyében: ezúttal Salgótarjánban. A megtiszteltetést megyénk igyekezett ala­posan megszolgálni, hiszen a ma záródó rendezvénysorozat igazán gazdag programokat kínált a hét folyamán. A rende­zők - a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Nógrád Me­gyei Egyesülete, a TIT Anyanyelvápolók Szövetsége, a TIT Országos Szövetsége, a Balassi Bálint Megyei Könyvtár és a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet - mellett igényes szellemi teljesítményt nyújtottak a megye számos településén az elő­adó nyelvészek, pedagógusok, írók, újságírók, irodalomtör­ténészek. A kulturális és művészeti cso­portok is számos produkció­val, illetve szakmai előadással szolgáltak, s kétségkívül oroszlánrészt vállalt ebből a munkásságáért nemrégiben Salgótarján „Pro űrbe” díjjal jutalmazott, Sándor Zoltán előadóművész vezette Pódium Versmondó Kör, illetve Pál Józsefivé, a Palócföld főszer­kesztője. A két műhely a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pontban tartott nyitórendez­vény irodalmi műsorának - a „Fölnevelő édesanyám nak— a szerkesztésén, rende­zésén túl a megye több váro­sában is vendégeskedett nyel­vünk, irodalmunk helyzetét boncolgató előadásokkal, va­lamint művészeti bemutatók­kal. A hét során szinte minden alkalommal előtérbe került, mennyire fontos anyanyel­vűnk, s annak egyik legfőbb őrzője, letéteményese: iro­dalmunk. Hiszen kultúránk­nak egyik legfontosabb nem­zetépítő ereje volt, s az ma is az irodalmi nyelvezet. Azért is fontos ezt hangsúlyozni - fo­galmazódott meg számos elő­adásban -, mert a magyar nyelv mindig is veszélyezte­tett helyzetben volt, ma talán éppen a globalizáció, míg ko­rábban a latinosítás és a más nép-, illetve nyelvcsoportok­kal történő keveredések miatt. Számos vitaindító előadá­son került szóba a köznyelv, az irodalom, valamint a sajtó nyelvének kapcsolata, illetve azok hatása egymás fejlődési irányaira, változásaira. S, hogy nyelvünk sokszínűségére és sokrétegűségére hangsú­lyozottabban figyeljünk ter­mészetesen több esetben szó esett a fiatalság, a politika, a gazdaság nyelvéről, ponto­sabban az abba be- és kikerülő új kifejezések figyelemmel követésének fontosságáról, hi­szen -mint arra szakértők is rámutattak - legelőször a sza­vak szintjén kell említeni a nyelv egészének vizsgálatát. A magyar nyelvet ünnepel­tük e héten, s a gondolatéb­resztő programok keretében többi között megfogalmazó­dott az is, hogy nemzeti azo­nosságtudatunknak vitathatat­lanul egyik legalapvetőbb pil­lére, összetartozásunk min­dennap használt szimbóluma az anyanyelvűnk. Megőrzése pedig közös kötelességünk és felelősségünk, hiszen nyel­vünk, kultúránk, - bár önálló - része a világnak, s nélküle bizonyára glóbuszunk is sze­gényebb lenne. Dukay Nagy Adám Pásztón zárul a hét Nyelv és irodalom A 33. magyar nyelv hete megyei rendezvénysorozat ünnepélyes zárását április 17-én, szombaton tartják Pásztón, a Teleki László Művelődési Központban (Deák F. út 14.), kapcso­lódva a II. Országos Mik­száth Prózamondóverseny záróprogramjához. A program 9 órakor kezdő­dik dr. PraznovszkyMihály iro­dalomtörténész „Elő hagyo- mány-e a mikszáthi nyelv?” című előadásával. Ezt követi a prózamondóverseny értékelése, az eredményhirdetés. A jutal­makat Németh G. Béla akadé­mikus, irodalomtörténész adja át. 10 órától gálaműsor kereté­ben mutatkoznak be a próza­mondóverseny 1-5. helyezett­jei, a felvidéki és erdélyi pró­zamondók. A helyi ma­gyar-francia nyelvű középisko­lások előadják Latifa Ben Mon- sour „Djeha történeté”-t. A „Fölnevelő édesanyám...” című ünnepi műsor keretében irodalmi összeállítás hangzik el. Közreműködnek: salgótar­jáni művészeti együttesek és előadók. 13 órakor dr. Benkó' Loránd akadémikus, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat el­nöke mondja el zárszavát. Filmjcgyzet: Sikoly 2. A maszkos, nagy késsel sé­tálgató, fekete lebernyegbe burkolózó pszichopata gyilkos ismételten köztünk jár, hogy megállíthatatla­nul aprítsa az amerikai if­júságot! 1996 óta, amikor is a horror régóta szunyókáló mestere, Wes Craven - „Rémálom az Elm utcában”, „A domboknak szeme van” - egy akkor még ismeretlen forgatókönyvíró, Kevin Williamson tollából származó írást kaparintott a kezébe, nagyot változott a filmvilág. Craven az abban az évben bemutatott „Sikoly”-lyal ugyanis nem csupán önmagát, hanem a horror műfaját is ki­rángatta a föld alól. A bomba- sikernek számító alapfilm si­kerén felbuzdulva aztán özön- leni kezdtek a jobb-rosszabb, rémisztgető mozik, köztük a legendás történet folytatása, a „Sikoly 2.” is, hogy vérrel árasszák el a filmvásznakat. Aki látta az első részt, az tudja, hogy miféle ínyencfa­latra számíthat, aki pedig nem, az se keseregjen, hiszen a „Sikoly 2.” tartogat jó né­hány meglepetést! A történet mindent túlélő főszereplőit ismét a körünkben üdvözöl­hetjük. Sidney (Neve Camp­bell) időközben az ohioi egye­temre jár társaival és már kezdi elfelejteni az egykori gyilkosságokat, amikor valaki ismét magára húzza a sötét köpenyt és a sikító maszkot és újra munkához lát. Hullani kezd az ifjúság és feltűnik a rámenős újságírónő, Gale Weathers (Courtney Cox), va­lamint a kissé ügy efogy ott se­riffhelyettes, Dewey (David Arquette) is, hogy az ismétel­ten munkába állt gyilkos után vessék magukat. Többet nem nagyon szabad elárulni a filmből, ugyanis még jó néhány cifra húzás, izgalmas jelenet vár a gyanút­lan mozinézőre. A „Sikoly 2.” követi az első részben meg­szokott szisztémát: rengeteg fdmes idézetet sorol fel és szinte megállás nélkül ontja a koromfekete humort. Azért senki se bízza el ma­gát, ugyanis, ha valaki ruha­suhogást hall maga mögött a moziban, az nem biztos, hogy valamelyik későn érkező né­zőtársától származik! Az izgalmas, humoros és fordulatos mestermunkát ápri­lis 15-től láthatják a nézők a tarjám Apolló moziban. Szilágyi Gábor Négy évtizedes nyelvápolói múlt hitelesíti a professzort a katedrán Beszédünk egyre kifejezőbb Miközben világszerte kampányt indítottak millenniumi készü­lődés címén, ki-ki saját közösségének értékeire ráirányítva a figyelmet, a nemzetek sokaságának kell szembenézni azzal, hogy az új évezred küszöbén anyanyelvűknek komoly vetély- társává fejlődött az angol. Jogos-e nálunk ez a félelem? A ma­gyar nyelv hetén erről dr. Grétsy László professzort kérdeztük, aki szerint néhány száz évig még nincs mitől tartanunk. Grétsy László Qobbra) Hámori József miniszterrel a salgó­tarjáni megnyitóünnepségen fotó: gyurián tibor Bárdos Lajosra, a száz éve született zenetudósra emlékeztek Balassagyarmaton Egyházzenei kórusművek Háromnapos zenei tábor keretében készült fel Balassagyarma­ton, a „Civitas Fortissima” Szalézi Kollégiumában a nagynevű Budaörsi Pro Musica Kórus, amelynek 70 tagot számláló ének­kara április 10-én mutatkozott be Don Bosco templomában, hogy ott emlékezzék Bárdos Lajosra, a Kossuth-díjas érdemes zeneszerzőre, akinek nagy érdemei vannak az ifjúsági énekkari mozgalom megindításában és szervezésében. Ő alapította 1941-ben a Buda­pest Kórust is. Zeneelméleti (összhangzattani, prozódiai) kutatásai jelentősek. A művészet barátait felcsi­gázta a hír, hogy a kórust a ma már európai hírű Sapszon Fe­renc Liszt-díjas kiváló művész fogja vezetni. így is történt. A műsorban a száz éve szü­letett Bárdos Lajos zenetudós egyházzenei kórusművei hang­zottak el. A templomoltár előtt felsorakozott 15 éves kórus 1984-ben alakult és Budaörs város önkormányzatának tá­mogatásával működik. A ve­gyes kar fegyelmezett magatar­tásán meglátszott a zene iránti rajongás, a zenei átélés mély­sége, az apróságokra is sokat adó pontosság. Ezért tudott Sapszon Ferenc, a kiváló kar­nagy átlagosan évi 15 fellépést igazolni és ezért tud évente rendszeresen kórusával éne­kelni a Magyar Rádió Kórus­pódium sorozatában és a Ma­gyar Nemzeti Galériában. Többször léptek fel a Zeneaka­démián, énekeltek Budapest több templomában. Az ország különböző vidékein is szerepel­tek, de hallhatták műsoraikat határainkon kívül Németor­szágban, Erdélyben és Szlová­kiában is. Tévéfelvétel is ké­szült velük, közös hangleme­zük van a Budaörsi Lyra kórus­sal és 1994-ben önálló kazettá­val jelentkeztek. 1997-ben megjelent első CD lemezük, különböző stílusok a capella műveiből ad válogatást. Ének­karuk 1995-ben „Hangver­senykórus cum laude” fokoza­tot ért el. Műsoruk igen válto­zatos. A régi korok dallamaitól századunk zenéjéig terjed és a stílusok sokaságát foglalja ma­gába. 1996-ban megkapták a Pest megyei „A kórusmuzsika kiváló terjesztéséért” díjat is. Ebben az évben szeretnék elké­szíteni második CD felvételü­ket, amelyen Dvorzák „D-dúr misé”-je és Bizet „Te Deuma” szerepel. Kamarás József Csehországban ismét nő az érdeklődés kultúránk, irodalmunk iránt Prága Európa „kulturális fővárosa” Grétsy László ugyan már 66 éves és ettől a tanévtől nem ta­nít, előadásai mégis iskola­padba vonzzák hallgatóságát. Négy évtizedes nyelvápolói munkássága hitelesíti vélemé­nyét, amely meglepően liberá­lis. Az Anyanyelvápolók Szö­vetségének ügyvezető elnöke ugyanis nem félti az anyanyel­vűnket sem az idegen hatások­tól, sem a belterjességtől. Mint mondja, a magyar nyelv befo­gadó, ugyanakkor képes az ön­tisztulásra is. Ha vallatóra fog­juk, magunk is beláthatjuk, ez valóban így van.-Míg korábban azon vitáz­tunk, hogy a fridzsidert angol, vagy francia ejtés szerint mond­juk helyesen, ma már mindenki hűtőről beszél, és helyesen teszi - mondta bevezetőként Grétsy László.- Kihullanak tehát a magyar­tól idegen kifejezések, mások viszont beépülnek, és gazdagít­ják anyanyelvűnket. Gondol­junk csak arra, hány és hány mozaikszó az, amit írásban, vagy beszédben egyaránt ter­mészetesen használunk! Az első ilyen a MÁV volt, 1880- ban született.- Meggyőződésem, hogy a magyar nyelv ma is tartó fejlő­dése segíti a társalgási kreativi­tást, beszédünk sokszínű, vál­tozatos, és a múló divatokat le­számítva egyre kifejezőbb. Míg korábban azonos jelentéstar­talma volt annak, hogy szerez vagy okoz, beágyaz vagy meg­ágyaz, ma már érezzük a kü­lönbségeket. A szó alakhasa­dása révén lesz az éberből éb­ren illetve éberen, az elsőből el­seje illetve elsője, de ugyanígy párba állítható a boija - borjúja, gyapja - gyapjúja. A jelentés­beli különbségeket érezzük, s ezzel csak azt akarom példásí- tani mekkora energiák hatnak és mekkorák szunnyadnak a nyelvben. A jelentés-korszerűsödés is a nyelvi tisztulás része. Vannak ugyanis régi szavaink, amelye­ket megtartottunk annak elle­nére, hogy már sokszor egészen más dolgokat jelölünk velük, mint kialakulásukkor. Ilyen a lábas, a cifra, vagy a toll is. Újraéledt a szóképzés is, fia­talok közt gyakoriak a kicsi­nyítő képző használatával alko­tott szavak használata --ezek közül a zöldségesek, piaci ko­fák is szívesen használnak egy­néhányat, ilyen a pari, ubi, és folytathatjuk még sokáig e sort.- A -da, -de képzővel alko­tott szavak száz éve voltak fel­kapottak, akkoriban született a csárda, vagy az uszoda is. Újabban ez is megjelenőben van, hiszen már olyan fagyizót is látni, amelyet gombócdaként ajánlanak, ismét vannak tano­dák, láttam már az Első Magyar Bútorda cégtábláját, de ehhez hasonlóan magyarítottuk a peep-showt is kukkoldává ...- Nyelvünk megújulásának egyik eszköze az összetett szó. Találomra vettem kezembe egy lapot nemrég, s aláhúztam benne minden olyan kifejezést, amelyet egyetlen szótár sem tartalmaz. Száz olyat találtam, mint a futballháború, címlap­balhé, adóazonosító, alvóház, drogfüggő, éremritkaság vagy a rendszerváltás. Gondoljunk csak bele, mennyire határtala­nul nagy anyanyelvűnk eszköz­tára, ha ezt találjuk egyetlen nap és mindössze egyetlen lap­nál. Az igei elbomlással kelet­kező szavak (gyártból gyár) vagy az igei összetétel elhagyá­sával születők (árverezésből árverez, gépírásból gépír, hő- szigetelésből hőszigetel, mély­hűtésből mélyhűt, vámkezelés­ből vámkezel) is új szavakat eredményeznek.- Nyelvész körökben felve­tették, nekünk a magyart mind kifejezéseiben, mind pedig nyelvi szerkezetében közelíteni kellene az angolhoz. Természe­tesen nem értek ezzel egyet. Magyarországnak, s a magyar­ságnak tekintélyt kell teremte­nie politikában, gazdaságban, s kulturális értékeinek megmuta­tásával, amelynek része ez a nagyon gazdag nyelv is. Önál­lóságát nem féltem az elkövet­kező századokra sem. Hiszem, hogy a poklok kapui sem tudják megrengetni. Tarnóczi László Magyar nap volt a hét köze­pén Prágában, a 9. nemzet­közi írófesztiválon, amelyen idén a vendéglátó cseheken kívül további 13 ország mint­egy 40 írója vesz részt. A magyar írótársadalmat Pomogáts Béla, a Magyar író- szövetség elnöke, továbbá Es­terházy Péter, Konrád György, Haraszti Miklós és Rakovszky Zsuzsa képviselte a rangos ren­dezvényen.- Az őszi frankfurti nemzet­közi könyvvásár előtt, ahol Ma­gyarország díszvendég lesz, sze­rettük volna még kihasználni ezt a jó alkalmat és bemutatni a ma­gyar irodalmat a cseh, illetve Prágán keresztül a nemzetközi közvéleménynek is - mondta Pomogáts Béla. Kifejtette: míg a nyolcvanas években Csehországban nagy volt az érdeklődés a magyar iro­dalom iránt, a rendszerváltás utáni években ez az érdeklődés csökkent, mert az egész kelet­európai térség a korábban tiltott nyugati kultúrára irányította a figyelmét. Az utóbbi években azonban Csehországban ismét nő az érdeklődés a magyar iroda­lom és kultúra iránt, amit a ma­gyar művek cseh nyelvű kiadá­sának növekedése is jelez.-Magyar írók már korábban is részt vettek a prágai írófeszti­válon. Magyar napra azonban az idén első ízben került sor. Ez sok mindent elárul és jelez - mondta a Magyar írószövetség elnöke, aki együttműködési megállapo­dást írt alá Antonín Jelínekkel, a Cseh írószövetség elnökével. A megállapodás magába foglalja az alkotók cseréjét, irodalmi művek kiadásának kölcsönös támogatá­sát, információcserét és számos más formát is. Az írófesztivál alkalmából Prágában tárgyalt Schiffer Já­nos, Budapest főpolgármesteré­nek helyettese is. Mint elmondta, a megbeszéléseket a magyar fél kezdeményezte. Legfőbb céljuk az volt, hogy intenzívebbé tegyék Prága és Budapest kapcsolatait. Konkrétan három területről volt szó: a kultúráról, az idegenforga­lomról és az oktatásról. Buda­pestnek érdeke, hogy a cseh kul­túra jelen legyen a magyar fővá­rosban, s ugyanakkor szeretné el­érni, hogy a magyar kultúra is hangsúlyozottabban jelenjen meg Prágában. Jó alkalom erre a jövő év, amikor Prága lesz Európa „kulturális fővárosa”. Budapest azt szeretné, ha a rendezvényso­rozatban, esetleg a magyar állam millenniumával kapcsolatban, Magyarország 'is megjelenne - mondta Schiffer. A magyar nap keretében Ra­kovszky Zsuzsa olvasott fel ver­seiből, majd Esterházy Péter írá­sait hallhatták az érdeklődők. Mindkettőjüknek most jelent meg cseh nyelvű kötete. Konrád György és Haraszti Miklós be­szélt a Prágai Magyar Kultúrköz- pontban az értelmiség szerepéről a rendszerváltás utáni években.

Next

/
Oldalképek
Tartalom