Nógrád Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-10 / 58. szám

4. oldal Ország - Világ 1999. március 10., szerda A kormány a tartalékhoz nyúlt A kormány a minisztériumok pénzeszközeinek átcsoporto­sításával kíván nagyobb ösz- szegeket felszabadítani az ár- és belvízkárok elhárítására, ugyanakkor a Felső-Tisza gátjainak megerősítéséhez szükséges kétmilliárd forintot a költségvetés általános tarta­lékából fedezik - derült ki a kabinet tegnapi ülését követő sajtótájékoztatón. Katona Kálmán kormánybiztos beszámolója után a tárcák veze­tői döntöttek a rendkívüli ké­szültségnek a bodrogközi szaka­szokra történő kiterjesztéséről, illetve arról is, hogy a víz elleni védekezést a lakott településekre kell koncentrálni. A vízügyi tár­saságok újabb szivattyúkat bo­csátanak a rászoruló önkor­mányzatok rendelkezésére, az elfogyott üzemanyagot pedig - a kormánydöntés értelmében - csempészett illetve elkobzott készletekből is pótolhatják. Mint megtudtuk, a kabinet a kárt szenvedett lakossággal, a helyhatóságokkal és a biztosí­tókkal összefogva a víz levonu­lása után kész részt venni a ká­rok enyhítésében is, ugyanakkor a Belügyminisztérium illetéke­sei megvizsgálják majd, hogy kik a felelősök például azért, hogy a vízelvezető árkok kar­bantartását sok helyütt elmulasz­tották. Borókai Gábor kormányszó­vivő kitért arra is, hogy a Felső- Tisza gátjainak megerősítésére a költségvetés általános tartaléká­ból a kabinet 2 milliárd forintot juttat a térségbe, a hiányzó mun­kaerőt pedig közmunkaprogram indításával pótolják. Kérdésre válaszolva a szóvivő cáfolta, hogy tartalékosokat is behívhat­nak a gátak megerősítésére, ha a közeli napokban súlyosbodik az ár- és belvízhelyzet. A januári ausztriai buszka­tasztrófa tanulságainak ismere­tében a kabinet egyetért a közle­kedési tárca javaslatával, amelynek lényege az, hogy sür­gősen meg kell szigorítani a nemzetközi forgalomban részt vevő autóbuszokra vonatkozó előírásokat. Ezek szerint az idén szeptembertől várhatóan már csak a 18 évesnél fiatalabb jár­műveket engedik át a határon, a felső korhatár 2001-től 16, 2005-től pedig csupán 12 év lesz. Kötelezővé teszik továbbá a sebességkorlátozó berendezés beszerelését, s előírják azt is, hogy bizonyos speciális munká­latokat, mint például a fék- berendezés átvizsgálása, csak szakműhelyekben végezhetik ezentúl. A kormány elfogadta a koalí­ciós pártoknak a NATO-csa- patmozgásokkal kapcsolatos kompromisszumos javaslatát. Ennek az a lényege, hogy a ma­gyar katonák külföldi békemisz- szióban való részvételének en­gedélyezéséhez a jövőben ele­gendő lenne az Országgyűlés plenáris ülésén jelenlévő parla­menti képviselők kétharmadá­nak szavazata, míg az Észak-at­lanti Szövetség hadgyakorlatain és a humanitárius akciókban való részvételt a kabinet is jóvá­hagyhatná. Takács Mariann HIrháitér Történelmi gesztusok A történelmi megbékélést szolgáló gesztus - így értékelték a szak­értőik a hét eleji cseh-német csúcs eseményeit. Milos Zeman és Gerhard Schröder tárgyalása ezúttal valóban messze túlment egy kormányfői rutintalálkozó szintjén, s azon mindkét részről fordula­tot jelentő kijelentések hangzottak el. Schröder elutasította a szu- détanémet szervezetek régi követelését; azt, hogy Bonn csak akkor támogassa a csehek uniós tagságát, ha Prága visszaszolgáltatja az 1945^46-ban kitelepített németektől elkobzott vagyontárgyakat és ingatlanokat. Az ilyen igények egy végleg lezárt korszakhoz tartoz­nak - mondta a kancellár. A gesztus természetesen cseh részről Sem maradt el. Zeman - noha formálisan nem vonta kétségbe a ki­telepítéseket elrendelő Benes-dekrétum akkori jogosságát - úgy fogalmazott: a világháború után meghozott számos törvény ma már „nem érvényes’’. A jó fél évszázada történtek máig terhelték a német-cseh viszonyt. A jelek szerint azonban Helmut Kohl távo­zása után a mai bonni kabinet másként súlyoz, és csakugyan a múlt lezárására törekszik. Igaz, időközben Prágában is szociáldemok­rata kormány kezébe került a vezetés. A történtek magyar szem­szögből is figyelemre méltóak. A Benes-dekrétum ugyanis a néme­tek mellett a szintén a „kollektív bűnösség" elve alapján kezelt magyar kisebbséget ugyancsak sújtotta, s a 2,5 millió kitelepített német mellett sok százezer magyar vesztette el otthonát, vagyonát. A Bonnban elhangzott szavak tehát közvetve a magyar diplomá­ciához is szólnak, s egyaránt kihathatnak Budapest és Prága, il­letve Budapest és Pozsony viszonyára. Szondy Gábor A stabilizáló szerep erősítése a cél A NATO-tagság az Európai Unióhoz is közelebb viszi hazánkat A NATO-tagság alapvető sorsforduló a magyar történelem­ben, amely egyben megnövekedett felelősséget is jelent az or­szág számára - nyilatkozta Martonyi János külügyminiszter, aki cseh és lengyel partnere társaságában pénteken helyezi letétbe a NATO-csatlakozási okiratot az egyesült államokbeli Independence városában. Magyarország ezzel hivatalosan is az észak-atlanti szövetség tagja lesz.-A magyar külpolitika egyik legfontosabb feladata, hogy a tagságból fakadó felelősséggel körültekintően, értékrendjének figyelembe vételével éljen - hangsúlyozta a külügyminiszter. Kitért arra, hogy Magyarország szerepe a NATO-tagsággal je­lentősen nőni fog a nemzetközi kapcsolatokban. A cél Martonyi János szerint az, hogy NATO- tagként tovább erősítsük stabili­záló szerepünket a térségben.- Magyarország ugyanis ak­kor élvezi a biztonságot és a sta­bilitást, ha a környezete is biz­tonságban van. Ez meghatározó eleme Közép-Európa-politi­kánknak - erősítette meg. - A magyar diplomácia arra törek­szik, hogy a most kezdődő átme­neti időszak, amely a NATO-bő- vítés következő köréig tart, a le­hető legrövidebb legyen. Befo­lyásolni kívánjuk ezt a folyama­tot, s elősegíteni, hogy szomszé­daink is mielőbb NATO-tagokká váljanak.- Nem kétséges, hogy a NATO-tagság közelebb viszi Magyarországot az Európai Unióhoz is - szögezte le Marto­nyi János. *-Csehország, Lengyelország és Magyarország belépése a NATO-ba egyértelműen jelzi, hogy Európában immár nincse­nek választóvonalak - mutat rá Javier Solana, az észak-atlanti szövetség főtitkára. A politi­kus szerint a NATO átalaku­lási, az új kihívásokhoz való alkalmazkodási folyamatának legszemléletesebb eleme a tagországok számának eme­lése. Solana emlékeztetett arra: Budapest, Prága és Varsó felvétele csupán része egy zajló folyamatnak, a NATO ajtaja nyitva marad mindazon országok előtt, amelyek ké­szek és elszántak a szövetség biztonságának növelésére, fi­gyelembe véve Európa egé­szének politikai és biztonsági változásait. * A három új NATO-tagállam csatlakozásának ára késhegyig menő viták tárgya volt a szövet­ségben évekig, de mostanra a nyugat-európai álláspont győ­zött. Az Egyesült Államok ra­gaszkodott ahhoz, hogy a bőví­tést csak három országra korlá­tozzák, ezért - ellenkező esetre - horribilis összegekkel riogatta szövetségeseit. Amerikai kor­mányzati szakértők két-három évvel ezelőtt azt állították, hogy a bővítés tíz év alatt 8-12 milli­árd dollárba kerülne az eddigi tagországoknak. A szélesebb bővítést nem kizáró nyugat-eu­rópai partnerek három-öt kelet­európai ország csatlakozására mindössze 1,5 milliárd dollárt számoltak ki költségként. A francia álláspont szerint akár nullszaldósra is ki lehetett volna hozni a csatlakozást - egyes költséghelyek átszervezésével, a kiadások elhalasztásával. Az eredeti tagok számára a bővítés közös költségei 1,5 mil­liárd dollárra jönnek ki, ebből 700 millió Lengyelország, 266 millió Csehország és 315 millió Magyarország javára, a maradék pedig a szövetségi intézmények bővítését szolgálja. Ehhez jön­nek még az új szövetségesek ál­tal vállalt kiadások hadseregük NATO-szabványosítására, kor­szerűsítésére. Washingtonban úgy vélik, hogy ez utóbbi költsé­gek el fogják érni a 12-13 milli­árd dollárt. A korszerűsítést nem számítva a NATO-tagság nem drága. A szervezet egész évi közös költ­ségvetése nem egészen 2 milli­árd dollár. Lengyelország 2,48 százalékkal, Csehország 0,9 szá­zalékkal és Magyarország 0,65 százalékkal járul ezentúl hozzá a költségvetés polgári és katonai fejezeteihez. * Az északkelet-olaszországi Fri- uli-Venezia Giulia tartományban kedden megkezdődött az Adven­ture Exchange ’99 elnevezésű szárazföldi NATO-hadgyakor- lat, amelyen már a védelmi szer­vezetbe meghívott három új tag­ország katonái is részt vesznek. A Magyarországról indult zászlóaljtörzs, a hódmezővásár­helyi Bercsényi Miklós Gépesí­tett Lövészdandár 131 hivatásos és szerződéses katonája szerdán csatlakozik a március 20-ig tartó gyakorlathoz.--------------------,------------r_------------------------------------------------------------------------------------------­K éptelenség a kisebbségi képviselet? Politikai szándék hiúsította meg az elmúlt nyolc év során, hogy a hazai kisebbségek par­lamenti képviselethez jussa­nak - vélekedik Kaltenbach Jenő kisebbségi biztos, aki la­punk kérdésére elmondta: nem tartja valószínűnek, hogy a következő országgyűlési vá­lasztásokon a kisebbségek képviselői az alkotmányban megfogalmazott jogaikkal élve bekerülhessenek a parla­mentbe. A politikusok által felvetett kisebb létszámú parlamentben a kisebbségek parlamenti kép­viseletének esélyei az om­budsman szerint még kevésbé biztatóak. Az alaptörvénnyel ellentétes helyzet megoldására felmerült egyik lehetőség sze­rint a kisebbségek nem rendes Kaltenbach Jenő fotó: feb képviselethez, csupán parla­menti jelenléthez jutnának. Vagyis tanácskozási joggal vehetnének részt a törvény- hozás munkájában, a kisebb­ségeket közvetlenül érintő kérdések megtárgyalása során pedig az egyetértési jogtól egészen a vétójogig terjed­hetne választott vezetőik fel­hatalmazása. Ez a megoldás a szószóló szerint nem helyette­síti a parlamenti képviselethez való alapjogot, és az érintettek sem fogadták el. A legtöbbet vitatott kérdés az, vajon miként lehet elérni, hogy csak az adott kisebbség­hez tartozók szavazzanak és választassanak képviselővé. Jogilag a kisebbségek regiszt­rálása, a választói lista lenne a megoldás, ám ezt - történelmi okokból - a kisebbségek el­lenállással fogadják, így más utat kell keresni a probléma áthidalására - mondta Kalten­bach Jenő. (horváth) Gyermekpornó-ítélet. Sze­mérem elleni erőszak, megron­tás bűntette miatt jogerősen 5 év börtönbüntetésre ítélte a He­ves Megyei Bíróság Kun Ist­vánt, az egri gyermekpomóügy elsőrendű vádlottját. Áz ítéletet kedden hirdették ki Egerben. Kun 1989 óta foglalkozott olyan pornográf videofelvéte­lek készítésével, amelyeken gyermekkorú lányok is szere­peltek. Távozó államtitkár. Lemon­dott Tarnóczi Tibor, a Környe­zetvédelmi Minisztérium köz- igazgatási államtitkára - kö­zölte tegnap a tárca sajtófő­nöke, Horváth József. Az ál­lamtitkár távozását maga kez­deményezte, egészségügyi okok miatt. Részleges egyetértés. Há­mori József, a Nemzeti Kulturá­lis Örökség Minisztériumának vezetője és Demszky Gábor fő­polgármester tegnapi megbe­szélésükön több, a millenni­ummal összefüggő program megvalósításában egyetértésre jutottak. A két politikus között fennmaradt azonban a nézetel­térés a Nemzeti Múzeum fel­építésével kapcsolatban. Süketek párbeszéde? A Strasbourgi Emberi Jogi Bíró­sághoz fordul a napokban egy magyarországi roma panaszos ügyében a Másság Alapítvány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Irodája - közölte Fur- mann Imre igazgató. Mint el­mondta, a panaszost két évvel ezelőtt egy rendőrkapitánysá­gon olyan súlyosan bántalmaz­ták, hogy a férfi egyik fülére megsüketült. A férfinak Ma­gyarországon nem sikerült jog­orvoslatot kapnia. Fellebbez a VDSZSZ. A Vas­úti Dolgozók Szabad Szakszer-, vezete tiszteletben tartja, de nem fogadja el a Fővárosi Bíró­ság másodfokú végzését, amely jogszerűtlennek mondta ki a ja­nuári általános sztrájkot - mondta Gaskó István szakszer­vezeti elnök. A VDSZSZ felül­vizsgálati kérelmet nyújt be a Legfelsőbb Bírósághoz, mert több ponton is vitatja a Fővá­rosi Bíróság döntését. Török repülőtér. Gyakorlati­lag elkelt a debreceni repülőtér: az üzletre a közgyűlésnek ugyan még áldását kell adnia, de a megegyezés már megszü­letett egy török ingatlanbefek­tető társasággal - jelentette be Kósa Lajos polgármester. Pártvezetőváltás. Lemondott tisztségéről Gonda József, a Vállalkozók Pártjának elnöke. Az elnök 1996 májusa óta állt a szervezet élén. Gonda utódlá­sára Ékes József, az MDF par­lamenti frakciójának tagja a legesélyesebb. Függőben maradt a kérdés: kiírják-e az új Nemzeti Színház tervpályázatát? Bíznak az igazságügyi tárcá)ban Az Új Nemzeti Kht. és a Magyar Építész Kamara az igazság­ügyi tárcához fordul annak a vitás kérdésnek az eldöntése érdekében, hogy közbeszerzési ügynek minősül-e az új Nem­zeti Színház építése. Ettől függ ugyanis, hogy kötelező-e ki­írni a tervpályázatot vagy sem. Mint ismeretes, Schwajda György, az új Nemzeti Szín­ház miniszteri (és tegnaptól: kormányjbiztosa nem kívánt pályázatot kiírni a színház ter­veire, hanem megbízta a több tízmillió forint értékű munká­val Siklósi Mária építészt, aki már jó néhány színház felújí­tásában vett részt. A kamara véleménye sze­rint az efféle megoldás el­lentmond az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvénynek. E szerint egy bizonyos értékhatár felett minden esetben tervpályázatot kell kiírni. Ugyancsak sza­bály, hogy ha a beruházás leg­alább egyharmadrészben költ­ségvetési pénzből készül - és itt ez a helyzet -, akkor vonat­kozik rá a közbeszerzési tör­vény, amely szintén előírja a kötelező pályáztatást. Callmeyer Ferenc, a Ma­gyar Építész Kamara elnöke tegnap újságírók előtt beszá­molt a Schwajda Györggyel folytatott tárgyalásának ered­ményéről. Megbeszélésükön megállapodtak arról, hogy a fenti vitás kérdés eldöntésében - vagyis hogy kötelező-e a közbeszerzési eljárás az új Nemzeti Színház tervezése esetében vagy sem - az Igaz­ságügyi Minisztériumhoz for­dulnak. A tárca döntését az­után mindkét fél fenntartás nélkül elfogadja és a további­akban tiszteletben tartja. Végezetül a kamara elnöke elmondta: a minisztérium ille­tékeseitől kérték a gyors állás- foglalást, de határidőt meg­szabni természetesen nem állt módjukban. Callmeyer szerint a csaknem másfél évszázada vajúdó ügy különben sem múl­hat azon, hogy a pályáztatás néhány hónappal meghosszab­bítja-e a legmegfelelőbb terv kiválasztását. (h. gy.) Könnyezik a szem, piros az orr Nincs kötohártyagyulladás-járvány, de sok a beteg A szemészeteken mindig sokan várnak az orvosokra, mostaná­ban azonban alaposan megemelkedett a betegek száma a szak­orvosi rendelőkben, kórházi, klinikai ambulanciákon. Gyul­ladt szemű, könnyező emberek remélnek gyógyírt a bajukra. Egyes helyeken a látogatást is korlátozták.-Járványról nem beszélhe­tünk, de egy ideje halmozottan tapasztalható vírusos kötőhár­tya-gyulladás - nyilatkozta Süveges Ildikó szemész pro­fesszor. A SOTE 1. számú Szemészeti Klinikájának igazgatója elmondta: sem gyakoriságánál, sem méretei­nél fogva nem valami rendkí­vüli betegségről van szó. Öt­hat évenként jelentkezik télen, legutóbb nagyobb számban hat éve fordult elő. A kötőhártya-gyulladást egy különösen hatékony vírus okozza, és aki érintkezésbe kerül vele, szinte kivétel nél­kül mind megbetegszik. A leghatásosabb védekezés a megelőzés, a higiéné. A szo­kásosnál gyakrabban kell ke­zet mosni, nem szabad a szemhez nyúlni, mert a vírus érintkezés révén fertőz. A betegségnek többnapos lappangási ideje van, így a fo­kozott tisztaság ezekben a na­pokban akkor is ajánlott, ha környezetünkben nincs beteg ember. Az egészségesről sem tudható, nem fertőzött-e már. A betegségre jellemző, hogy a szemből víztiszta vála­dék folyik, erősen könnyezik a beteg, és a szem orrhoz közeli, belső zuga pirosodik be külö­nösen. Ellenszere a vírusnak nincs, gyakran önmagától el­múlik a gyulladás. Ha mégis makacsnak bizonyul, szem- cseppet írnak fel az orvosok. A klinikán az idén híg jód- oldattal szereztek jó tapaszta­latokat a szakemberek. Egy bizonyos: gyógyhatású szerekkel otthon „barká­csolni” nem ajánlatos. Aki szükségét érzi, feltétlenül for­duljon orvoshoz. Deregán Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom