Nógrád Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-05 / 54. szám

Nem szereti a nyugdíjas szót - Hatvankét éves korában végezte el a menedzserképzőt Megszállottsága: kereskedelemfejlesztés- Nem szeretem a nyugdíjas szót - mondja a Salgótarjánban élő G. Tóth József. - 1988-ban elmehettem volna nyugállo­mányba, de maradtam tovább gazdasági igazgatóhelyettes­nek. Fizikailag és szellemileg akkor sem, és ma sem érzem magam másnak, mint aktív koromban. Nagyon szép feladat volt számomra, amikor megbíztak, illetve elvállaltam Buda­pesten és az ország több vidéki városában - köztük Nyíregy­házán is - az áruházak felszámolását, illetve privatizálását. Ez utóbbit sikerült annyira feljavítanom, hogy az első árveré­sen kikiáltott 20 milliós árhoz viszonyítva két év múltán többszörös összegért lehetett magánosítani. Mindig a tárca-vállalathoz ment dolgozni, mert az ottani munkát szépnek, nagyon ér­dekesnek tartotta. 23 éves volt, amikor kinevezték főkönyve­lőnek. Ma sem bánta meg, hogy ezt a szakmát válasz­totta. A szövetkezetét is bele­számítva, volt, amikor három helyen dolgozott. Alkotótípus, mindig az új, a fejlődőképes munka foglalkoztatta. Külö­nösen a kereskedelemszerve­zésben ért el kiváló ered­ményt, maradandó sikert. Ne­véhez kötődik a kétszemélyes ikerleltár bevezetése. Ez a maga idejében óriási dolog volt.- Tizennyolc év kellett hozzá, míg az emberek meg­szokták és megértették jelen­tőségét. Lényege az, hogy a leltár alatt nem kell zárva tar­tani az üzletet. Tehetségét, hozzáértését, magas szakmai tudását elis­merve el akarták vinni Buda­pestre, a központba.- Nemet mondtam, pedig lakást is adtak volna. Sohasem szerettem az ottani rohanó éle­tet. Inkább választottam az or­szág különböző részeibe való utazást Salgótarjánból a fel­adat elvégzése érdekében. Több cikke jelent meg a szaklapokban az árrendszerrel, a szervezéssel, a nyereség- érdekeltséggel kapcsolatban. Demján Sándorral, a Skála ak­kori vezérigazgatójával való találkozása azért érdekes számára, mert a székesfehér­vári szövetkezet akkori 24 éves elnöke nemcsak vallotta, hanem meg is valósította azt a G. Tóth József helyes felfogást; mire felépül az új áruház, addigra az ott dolgozókat szakmailag fel kell' készíteni a munkára, hogy már. az első percekben értsék, jól végezzék dolgukat. Az ide felvett dolgozóknak tartott különböző előadáso­kat. A kereskedelemszervezés­ben olyan szintet ért el, hogy a volt KGST-n belül bevá­lasztották a Nemzetközi Áru­ház Szervezetbe, ahol három bizottság dolgozott, ő a szer­vezési területen tevékenyke­dett. A nemzetközi szervezet­ben 18 évet töltött el.- Csodálatos időszak volt. Minden évben más országban tartottuk tanácskozásainkat. A KGST-be tartozó országo­kon kívül megfigyelőként részt vett ezeken Jugoszlávia is. Szervezetünk a KGST megszűnésével együtt fejező­dött be. Központi témám az eredményben való érdekelt­ség kidolgozása volt. Az álta­lam készített rendszer megje­lent orosz, lengyel, német nyelven is. 1986-ban kitünte­tést kaptam a MOSZU-ban (a Nemzetközi Áruház Szerve­zetben) végzett tevékenysé­gemért. G. Tóth József, az 1968-ban bevezetett új gazdasági reform kidolgozásában is részt vett. 1968-ban benyújtott pályáza­tával a második lett.- A megye máig is jól mű­ködő szövetkezeténél megvá­lasztották a felügyelőbizottság elnökének. Mivel kellett szembenéznie?- Rá kellett döbbennem, hogy a szövetkezet más világ. Azzal viszont soha sem békül- tem meg, hogy mozgalom. Mint gazdasági szakember vallottam és bebizonyítottam, ha elfogadom az előbbi érvet, akkor a tagok nem biztos, hogy a szövetkezet évi mun­kája után osztalékot kapnak - érzékelteti első benyomásait G. Tóth József, majd így foly­tatja: - Az első két évben vitá­ink voltak, végül az igazgató­ság döntése alapján a szövet­kezet vezetése megszüntette a legnagyobb veszteséget pro­dukáló vendéglátó-hálózatot. Sikerült bérbe adni az egysé­geket a korábbi üzemeltetők­nek, akiknek többsége magán- vállalkozóként bebizonyította, hogy csak így lehet nyeresége­sen üzemeltetni. Az igazgató­ság később meghirdette a kis boltok bérbeadását is a szö­vetkezet dolgozóinak. E tekin­tetben is sikerült előrelépnünk, sajnos, még mindig vannak veszteséges kis boltjaink.-A legutóbbi választáskor a felügyelőbizottság elnöki tisztségét felügyelőbizottsági tagságra cserélte. Ebben a mi­nőségében a következő célt tűzte maga elé:- Újabb erőpróbát jelent a szövetkezet ismételt átalaku­lása. Nincs más választásunk, nem lehet nem lépnünk. Rövid idő alatt kell kidolgoznunk az önálló gazdálkodás rendszerét. G. Tóth József tevékeny­sége jól példázza, hogy párton kívüliként is lehet nagy ívű, széles körű, maradandó érté­ket teremtő életpályát befutni. A mérlegképes okleveles könyvvizsgálói képesítésen kívül 62 éves korában elvé­gezte a kétéves menedzser- képző tanfolyamot. Sikeres tevékenységét kétszer ismer­ték el a Munka Érdemrend bronz fokozatával. Birtokosa csaknem 10 kiváló kitüntetés­nek. A volt KPVDSZ-ben (Kereskedelmi, Pénzügyi, Vendéglátó Dolgozók Szak- szervezete) nyújtott teljesít­ményéért a SZOT ezüst foko­zatú kitüntetését kapta. Annak idején, hogy tárgyalóképes partner legyen az áruforgal­mistákkal, 6 hónapos ruházati tanfolyamot is elvégzett. Legbüszkébb azonban a volt KGST keretein belül fel­mutatott munkájáért átvett el­ismerésre. Venesz Károly Véletlen felfedezés, amely reményt adhat a betegeknek - A kezelés csodákat művelt Gyógyítható az izomsorvadás? Sokszor bebizonyosodott már, mekkora szerepe lehet a vélet­lennek. Egy német családorvos, a düreni dr. Willi Flodorf azért írt föl betegének gyógyszert, hogy megkönnyítse a léleg­zését. Páciense ugyanis gyerekkora óta mind előrehaladot- tabbá váló izomsorvadásban szenvedett. A most 53 éves férfi csaknem há­rom évtizeddel ezelőtt tolószékbe kényszerült, a végén már etetni- itatni kellett. Az említett gyógy­szert azért kapta Flodorf doktortól, hogy könnyebben lélegezzék, mi­után a tüdőizmai is satnyulni kezd­tek. Rövid időn belül azonban megállt a beteg állapotromlása, sőt gyógyulni kezdett a mindeddig gyógyíthatatlannak tartott izom­sorvadás. A kezelés csodákat mű­velt. A beteg kiszállt a tolókocsi­ból, izmai újra gyarapodni, erő­södni kezdtek, ma már akár egy rekesz ásványvizet is képes odébb vinni az a férfi, aki évekig egy po­hár vizet sem tudott az ajkához emelni! Dr. Willi Flodorf teljesen vé­letlenül jött rá, hogy az eredeti­leg asztmagyógyszer a test ösz- szes izmát fejlődésre serkenti. Fölismerése akkor vált bizony­sággá, amikor kirobbant Katrin Krabbe doppingbotránya. A vi­lághírű német sportoló ugyan­csak Clenbuterollal fejlesztette izmait. És ez a hatóanyag talál­ható a családorvos által fölírt asztmagyógyszerben is. Flodorf doktor megfigyeléseit a kölni klinika professzora. Ellen Gib- bels neurológus és munkatársai tudományosan is megerősítet­ték. A düreni orvos kísérleti jel­leggel máris 140 izomsorvadá- sos beteget kezel a véletlenül felfedezett szerrel. (Forrás: BamS, 21.06.1998) Levonás után nem futja a díjra a nyugdíjából Adósság tartozást gerjeszt Mondhatnánk mindenna­pos, hogy a gondhoz gond társul, mégis más az az eset, amikor egy váratlan adós­ság törlesztése egy újabbat gerjeszt. Ilyen cipőben jár a salgótarjáni, Füleki úti idő­sek otthonának egyik férfi lakója. Nyugdíjas az illető, de milyen nyugdíjas! Nem kevesebb, mint kemény ti­zenhétezer forint a havi jö­vedelme, erre az összegre is csak a legutóbbi emelés ré­vén tett szert. A férfi él, ahogy tud, ott­hona az intézmény, mint any- nyi másnak. Nem nehéz el­képzelni, hogy - akár a hozzá hasonlók százainak - neki is hiányozhat az igazi, a családi, amelynek valószínűleg örökre hátat kellett fordítson. Ráadá­sul nemrégiben levelet kapott, s ennek tartalma megtépázta a maradék biztonságérzetét. A közöltek alapján elkezdhetett aggódni a jövője miatt, amellyel egyébként egészsé­ges nemtörődömséggel szo­kott viseltetni. Történt ugyanis, hogy az illetékes szervek kiderítették: jogtala­nul vett fel jövedelempótló támogatást, amelyet most vissza kell fizetnie az erről szóló határozat alapján. Ezekkel a tényekkel nem óhajt ő vitába szállni, nyilván tisztában van azzal: hiába is tenné. A nagy baja az, hogy a'ha­vonta mintegy hatezerrel meg­kurtítandó járandóságának a maradéka nem fedezi az in­tézményes ellátása költségét. A „most mi lesz?!” általa meg nem válaszolható kérdé­sei felettébb nyugtalanítják, s' erre van is, nincs is oka. Nincs;; mert ha esetleg attól tartott,; hogy utcára kerül, hát, efelől megnyugodhat, mert az intéz­mény igazgatójának nem áll ilyesmi szándékában, hiszen valószínűleg ismeri a helyze­tét, körülményeit. Lesz tehát fedél a feje felett, ételéről is gondoskodnak. S mégis van oka, tudniillik mialatt az egyik tartozása eléri a nullát, képző­dik egy őt terhelő másik. Ázon egyszerű oknál fogva, hogy a térítési díj közben meg nem fi­zetett részét is le kell majd ró­nia. (Csak jót tesz magával, ha efelett nem sokat gyötrő­dik.) (mj) Tabletták helyett fozőedénycsere? Kúra vérszegénységre A fejlődő országok lakosai között igen gyakori vashiá­nyos tünetek elleni harc egyszerű és hatékony mód­jára hívta fel a figyelmet kanadai kutatók egy cso­portja: a vastartalmú tab­letták szedése helyett egy­szerűen vasfazékban kell főzni. Dr. Abdulaziz Adis és kuta­tócsoportja a montreali McGill egyetem táplálkozástudomá­nyi tanszékén arra az ered­ményre jutott, hogy az öntött­vas főzőedények falából az élelembe, onnan pedig a szer­vezetbe kerülő vas felesle­gessé teszi a vaskészítmények szedését, amelyek nehezen szívódnak fel és a hosszadal­mas vaskúrák során nemritkán mellékhatásokat okoznak. Dr. Adis 200-200 gyermek családjának alumínium-, il­letve öntöttvas fazekakat adott és 12 hónapon át figyelte a gyerekeket, illetve vérmintá­kat vizsgált. Az eredmény: a vasfazékban főző családok gyerekeinek magasabb lett a hemoglobinszintje, és ezek a gyerekek jobban fejlődtek, mint az alumíniumfazekas csa­ládok gyermekei. A fejlődő or­szágokban a szegénység okozta táplálkozási hiánybe­tegségek között a vashiányos anémia - a vérben lévő hemog­lobin mennyiségének csökke­nése - a leggyakoribb. A sze­gény országokban - az úgyne­vezett fejlődő országokban - az asszonyok és gyermekek fele, a férfiak negyede anémiás - írta az egyik brit orvosi heti­lap, emlékeztetve, hogy az el­múlt évtizedekben az öntött­vasból készült főzőedényeket lassan kiszorították a tűzhe­lyekről a könnyebb és olcsóbb alumínium edények. Nincs új a nap alatt, mond­hatnák erre az európai idősek, akik a szeder (még inkább a házi szederbor), a marhahúsle­ves, a sertésmáj és a cékla fo­gyasztását ajánlják maguknak és minden vérszegénynek. S épp a fentiek tanúsítják: csak félig csacskaság, amit vicce­lődve, egymásnak szoktak volt mondogatni: ha kevés a véred, rágcsálj egy kis vasszeget. Itt kapta Mózes a tízparancsolatot Homokdűnék, gránithegyek, bozótosok. 62 ezer négyzetki­lométeres terület Afrika és Ázsia között. A legendás Sínai- félsziget, a bibliai történések egyik legfontosabb színtere. Nappal akár plusz ötven Celsius-fok is lehet árnyékban, éj­szaka viszont fagyos szelek süvítenek. Mintegy háromórás autózás után megérti a látogató, miért szent errefelé a víz. Fehér szik­lák fognak közre egy hasadé- kot, ami a földkerekség leg­ősibb keresztény klastromát rejti, a Szent Katalin-kolostort. Egyik méltatója Isten sivatagi erődjének nevezi. Ez több érte­lemben is igaz. Területe mind­össze 73x85 méter és viszony­lag közel van az errefelé több­nyire kék éghez: 1528 méter magasan fekszik. Időszámításunk után 557 óta tartanak itt rendszeresen isten­tiszteleteket mindmáig. Ma­napság hajnali 4 órakor kezdő­dik az első, délután 3-kor a má­sodik mise. A kezdetet cédrus­ból készült fadobfélével min­dig a legfiatalabb szerzetes jelzi. A barátok száma hagyomá­nyosan korlátozott, húsznál többen nem lakhatnak itt. Öltö­zetük olyasmi, mint a beduin asszonyoké: egész testüket, jó­részt arcukat is elfedő fekete köntös. Görögül imádkoznak és csak született görögöt vesz­nek fel a különös rendbe. Az „Isten erődje” tehát spirituális, szellemi értelemben biztosan igaz. Fizikailag is. Hála a Szent Katalint körülölelő szikláknak, a védőfal vastagsága két méter. Nyilván a védelmet szolgálta a bejáratokhoz vezető kis alagút is. Mert az elsőt második, majd harmadik ajtó is követi. Mikor a harmadikon is kilép a bámuló érkező, mintha egy bibliai mi­nifaluban találná magát: ut­cácskák, fedett balkonok, mö­göttük a szerzetesek hálócellái. Mutatóba még egy narancsfa is ontja illatát. Innen küldte vissza az Úr Mózest Egyiptomba, hogy kivezesse onnét népét az ígéret földjére. Másodszor akkor járt itt a vezér, amikor a 2285 méter magas hegycsúcsról Isten oda­adta neki a tízparancsolatot. A térség legmélyebb pontján van a Megvilágosodás bazilikája. Az emberek többségének nincs módja arra, hogy hintaszékben ol­vasgatva, pár kellemes percet töltsön. Pedig ennyi minden­kinek kijár... Múltidéző Ondrék András 87 éves ságúj- falui lakos és felesége, Ondrék Andrásáé, Mariska néni 78 éves, mindketten munkában megfáradt emberek.-Sok göröngyös utat meg­járva rengeteg szürke hétköz­nap volt benne, kevés ünnep­nap, de mégis boldogan éltünk meg együtt 61 évet, a múlt év­ben, május 8-án tartottuk a jó Isten segítségével a gyémánt­misénket a ságújfalui temp­lomban, Gruber Géza esperes úr nagyon szép misét mon­dott. - emlékeznek. - Öröm volt az, hogy négy gyerme­künk és kilenc unokánk jelen volt a templomban, és a hívek. Magunkról annyit: én aszta­losmester voltam, négy gyer­mek apja, három fiú egy le­ány. Két fiú az én szakmámat folytatja, kiváló asztalosok lettek. A lányom, meg az egyik fiam érettségit tettek, főiskolát végeztek. Az éle­temben, ahol tudtam, minden­kin segítettem, az emberek szerettek, meg én is őket. Mert tollforgató ember vol­tam, megkértek, írjam meg Ságújfalu honismeretét is, mivel még a környékünkön senki nem írta meg. Én megír­tam 1300-ig visszamenőleg, meg is jelent, 300 példányban el is fogyott, csak Budapesten 11 darabot kértek a munkás­mozgalmi múzeumba. Szép ajándékot küldtek érte. Ságúj­falu népe és a polgármesteri hivatal 1998. augusztus 20-án díszpolgári kitüntetését ado­mányozta nekem, amit én örömmel megköszöntem. Mindenki Mariska nénije fáradtságot nem ismerve dol­gozott a családjáért, a négy gyermek neveléséért.-Jött aztán a feketeleves. Az 1959. évben megalakult a termelőszövetkezet, én elsők között léptem be, dolgoztam mint gyalogmunkás - hangzik az emlékezés. - Kilenc évig dolgoztam a téeszben. Majd kilenc év után lebetegedtem, az elsőfokú orvosi bizottság 67 százalékos rokkantságot állapított meg úgy, hogy a rokkantság végleges. (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom