Nógrád Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-29 / 73. szám
6. oldal Gazdaság 1999. március 29., hétfő BÁT-mérleg Süllyedő búzaárak A Budapesti Árutőzsde gabonaszekciójában az elmúlt héten összesen több mint egymilliárd forint értékben kereskedtek, a határidős pénzpiacon 6,5 milliárd forint értékű fizetőeszköz cserélt gazdát - derül ki egyebek mellett a BÁT hét végi mérlegéből. A gabonapiacon májusra 1590 forinttal olcsóbban - 18 700 forintért - kínálták az euro-búzát. A malmi búza is vesztett értékéből, a 680 forintos csökkenés eredményeként 22 400 forinton zárta pénteken a kereskedést. Az egységes búzapiacon 100-590 forinttal csúsztak lejjebb az elszámolóárak, a legtöbbet vesztő augusztusi határidő 25 000 forinton zárta a hetet. A takarmánykukorica három terminre 70-530 forint értékcsökkenést szenvedett el, a legtöbbet vesztő július 20 780 forinton hagyta el a parkettet. A márciusi és a novemberi kötési árfolyamok viszont 70, illetve 100 forinttal emelkedtek. A takarmányárpa piacán 280-1100 forinttal voltak az árszint alatt az árfolyamok. A pénzpiacon a márciusi lejáratokra a múlt héten lehetett utoljára kereskedni. A német márka áprilisra 40 fillérrel lett olcsóbb, pénteki elszámolóára 131,20 forinton állt meg. Az amerikai dollár értéke átlagosan 0,50-1,70 forinttal csökkent, júniusra 236,80 forintot ér. Az angol font májusra 1,80 forintot vesztett értékéből, így 383 forinton nyitja a mai kereskedést. (ug) A legnagyobb gondot a korszerűtlenné vált lakótelepi lakások felújítása jelenti Fellendülőben az építőipar Az építőipar - az ipar, a mezőgazdaság és a kereskedelem után - a nemzetgazdaság negyedik legfontosabb ága. A GDP-hez mintegy 5 százalékkal járul hozzá, a foglalkoztatottak közel 6 százalékának ad munkát. Az építőipart napjainkra szinte teljesen privatizálták, a 77 ezer regisztrált szervezetnek már a 7 százalékát sem érik el az állami tulajdonú vállalatok. A jegyzett tőkéből mintegy 34 százalék a külföldi tulajdonhányad. Amíg 1996-ban az építőipar teljesítményét a stagnálás jellemezte, addig 1997-ben már 10 százalékos termelésbővülésnek lehettünk tanúi. 1998-ban a termelés 13 százalékkal haladta meg az előző év teljesítményét, ez összesen 677 milliárd forint összegű építésszerelési munkát jelentett. A termelésnek több mint 60 százalékát továbbra is az 50-nél kevesebb személyt foglalkoztató cégek adták. A kis- és középvállalkozások alapvető problémája a tőkeszegénység. Az ebből fakadó hátrányok ki- egyenlítésére tevékenységi felelősségbiztosítást kötnek, illetve céltársulások alapításával egyesítik eszközeiket a megrendelések elnyerésére. Az elvégzett munkák egy- harmada infrastrukturális fejlesztés volt. Jelentős építési feladatot adott a bevásárlóközpontok gyors megjelenése a városokban. Visszaesett ugyanakkor a lakásépítés. Amíg 1997-ben 28 ezer, addig 1998-ban csak 20 300 lakás épült. Egy év alatt a községekben mintegy felére csökkent a lakásépítés üteme, a fővárosban alig történt változás. A régiók többségében a csökkenés 20 százaléknál is nagyobb, vagy azt megközelítő. Közép-Magyarországon a legkisebb, alig 11 százalékkal. A nagyüzemi technológiával épült lakótelepeken és a hagyományos módon épült nagyvárosi lakótömbökben a legtöbb otthon javításra szorul. Az alapvető problémát a műszaki felújítások egyidejűsége, tömegszerűsége, a lakók eltérő anyagi, tulajdoni és szociális helyzete okozza. (koós) BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Az országjáró embernek feltűnik, hogy milyen sok még a lábon álló kukoricaszár. A gazdák mentségére szolgálhat, hogy az őszi kiadós esőzés hátráltatta a betakarítási munkákat, de azóta már lett volna alkalom a kukoricaszár levágására és elégetésére. Azt ugyanis minden termelőnek tudnia kell, hogy a szárban áttelelő kukoricamolyok az idei növényeket fogják megtámadni. Húsvét táján virágzik a gyermekláncfű (pongyola pitypang, férfihűség). A kertészek agresszív és szapora gyomnövényként tartják nyilván. Joggal, mert emyős magvaikat a szél milliószámra viszi el a távoli területekre is, erős karógyökerei miatt pedig még a kihúzott gyöm is újraéled. A gyermekláncfű zsenge levelei viszont kiválóan alkalmasak kellemes zamatú, vitamindús, kora tavaszi saláta készítésére. Most érkezett el a koros gyümölcsfák átoltásának ideje is. Ha a fa gyökérzete egészséges, a törzse nem szuvas vagy korhadt, de a gazda nincs megelégedve a gyümölcs fajtájával, akkor érdemes a fát átoltani. A sokféle oltási mód közül a legkönnyebben elsajátítható és a legbiztonságosabb a héj alá oltás. A visszavágott, vastagabb ág héját felhasítjuk, megemeljük és a héj alá vezetjük be az ék alakúra vágott oltóvesszőt. Az oltást rafiával kell bekötni és oltóviasszal bekenni. A pincében tárolt dáliagumókat tisztítsuk meg, a nagyobb töveket szedjük szét és meleg helyen, nyirkos homokban hajtassuk elő. így a fagyveszélyes időszak elmúltával a kiültetett dáliagumók gyorsabban, korábban és gazdagabban fognak virágozni. Helyezzünk ki madárodúkat a gyümölcsfák ágaira. Az énekesmadarak szívesen keresik fel a számukra felkínált Jak- helyeket”. A kikelő fiókák nemcsak a kert élővilágát élénkítik, de hasznos segítőtársaink is lesznek a kártékony rovarok elleni védekezésben. A mai műsor tartalmából US| ;í .. Plusz ,18 35-tol a tv2-n , ■;v * Szókim^S vagyunk! Március 31-éig várják a jelentkezéseket Gyarmat ipari park fóruma Az ipari parkok eddigi eredményeit és a Gazdasági Minisztérium elképzeléseit is megismerhetik azok, akik április 8-án, Balassagyarmaton részt vesznek az ipari park fórumon. A Magyar Tudományos Technológiai és Ipari Parkok Szövetsége (MATTIP) közgyűlésének helyszínéül nem véletlenül választotta a várost. Balassagyarmat a megyénkből pályázók közül elsőként jutott ipari park címhez, az ipari park infrastruktúrájának kialakításához májusban kezdenek. Jelentkezőket a programra szerdáig várnak a MATTIP-nél, illetve az ipari park helyi irodájában. A jó kenyér titka: kiváló alapanyag, kiváló kelesztési technológia, kiváló kemence és a szakma szeretete Agiv Pékség - Korszerű és természetes! Nagyanyáink korában más volt az elvárás a kenyérrel szemben, mint ma. A pékek elsőként érzik meg, ha változnak a szokások, az igények, nekik kell tehát legelőször igazodni a vevő elvárásaihoz. Nagyanyám bizony rácsodálkozna a ma készülő kenyérre, de az ízével nem lenne elégedetlen. Feltéve persze, ha az AGIV pékség vinyettáját viseli a termék! Az AGIV pékség Salgótaiján- ban található a Beszterce-lakóte- lepen. Négy évvel ezelőtt, épp’ a kenyér ünnepén, augusztus 20- án sütötték ki első cipójukat, ám a gyökerek ennél is korábbra nyúlnak vissza. A pékséget létrehozó Solo Kft. ugyanis akkor már 4 éve működött, s olasz sütőipari berendezések forgalmazására jött létre. A referencia- üzem ötlete Huszár László cégvezető fejéből pattant ki. Ma már egyáltalán nem bánja, hogy így döntött, hiszen a prospektusnál sokkalta beszédesebb, ha a vevő egyúttal le is tesztelheti, amit kiszemelt.-Az országnak talán nincs olyan szeglete, ahonnan nem kerestek volna még meg - mondja a fiatal üzletember. - Szinte a teljes sütőtechnológiát mi szállítottuk Nógrád községbe, Tarra, Gyöngy össoly- mosra, Ikladra, Tamaleleszre, hogy csak a közelebbieket említsem. Az általunk forgalmazott AGIV FORNI márka Olaszországban piacvezető, ezt a konkurencia is elismeri. Gőzcsöves kemencéik hatékonyságban, energia felhasználásban kapacitásban a világ bármelyik berendezésével felveszik a versenyt. Székhelyük Veronában található. Cégvezetőjük szinte minden kiállításra elkísér bennünket, így a közelmúltban lezajlott budapesti UKBA nemzetközi cukrászati, sütőipari, gasztronómiai szak- kiállításra is. A kiváló kenyér és a péksütemény titkának kifürkészésére ellátogattunk az AGIV pékségbe. Első látásra szembe ötlött a bent uralkodó tisztaság. Nincs rejtekhely, ahol megül a magára hagyott kovász, s nem festi fehérre a liszt a padlót sem. Éjszaka kilencen szorgoskodnak azon, hogy hajnalban friss pékáru jusson el mintegy hetven üzletbe.- A titok nyitja maga a technológia - vezet körbe Huszár László. - A liszt tartálykocsival érkezik, s az útról is jól látható két, egyenként 160 mázsás, CEPI gyártmányú silóba kerül, az emberi kéz érintése nélkül. Innen teljesen zárt rendszerben folytatja útját egy közepes teljesítményű elektro- pneumatikus lisztsilóba. Ez egy rendkívül okos gép, minden receptúrát tárol a számítógépében, s annak megfelelően adagolja a vizet és a lisztet. Az AGIV pékség eleinte hagyományos raktárban, zsákolva tárolta a lisztet. Akkor 80-100 mázsás készlet fért el, most - a toronysilókban - 320 mázsa, s harmadannyi területen. A siló természetesen alkalmas malmok tárolási gondjának megoldására, illetve lé- diges vevő kiszolgálására is. Napjainkban egyre kevesebb az a malom, amely a hagyományos módon szolgálja ki partnerét. Ez a módszer kamionfeltöltő, ún. tranzit silóként is alkalmazható.- Egy másik titok a szakajtó nélküli technológiában keresendő — állítja. -Ennek első fázisa a kovászérlelő, amely ma még nem sok helyen található a megyében. Állandó és kiváló minőségű kenyéralap készíthető ebben a kamrában, mindössze 16 óra alatt. Eközben az élesztő fele megspórolható. Itt dől el a kenyér íze, aromája, amit még legfeljebb a só befolyásolhat. Aki már kóstolta kenyereinket, az igazolhatja állításomat. A kenyér útja a kelesztőbe vezet, ahol szakajtó nélkül, megfelelő klímában éri el a sütéshez szükséges állapotot. Az utolsó titok maga a kemence, amely természetesen magán viseli az AGIV FORNI emblémát. Ma már két berendezésen, egy műszakban óránként 5 mázsa termék készül, amelyet hajnalban öt Mazda teherautóval szállítanak az üzletekbe. Huszár László büszkén említi, hogy ezekkel a járművekkel mindig célba ért a portéka!-Jelenleg 22 munkatársam alkotja a pékséget. A technikai korszerűsítés nem kerülte el az adminisztrációt sem, éppen ezért ezt a területet mindössze egy emberem látja el. Termékeink java kenyér és péksütemény, a napi liszt felhasználásunk eléri a 3 tonnát. Kis tételben fagyasztott, leveles terméket is produkálunk - mondja a házigazda. A referenciaüzemnek szakmai berkekben már híre ment, nem véletlen, hogy évente 15-20 nagy értékű és 40-50 darab kisebb kapacitású sütőipari berendezést értékesítenek. Ezek között természetesen megtalálható a látványpékségekben alkalmazott változat is.- Az a jó kenyér, amit megvesznek, s ma már az is fontos, hogy a termék minél kevesebb kemikáliát tartalmazzon - avat be a szakma rejtelmeibe Huszár László. - Én magam sem szeretem a gyanús adalékokkal reklámozott változatot. Az általunk alkalmazott technológia éppen ezért egyedülálló. A kenyér megítélése azzal kezdődik, hogy milyen a külleme. Ha nem tűnik ropogós pirosnak, a vevő ott hagyja a polcon. Fontos szempont, hogy ne száradjon ki egy nap után. Ezt csak egy jól átsült - a pékek úgy mondják: - cserepes héj akadályozhatja meg. Elváljuk, hogy a kenyér ne morzsálódjon szeletelés közben, s legyen jó ízű. Mi most ilyen terméket szállítunk a boltokba. Végezetül elárulja, hogy hamarosan új készítmények is elhagyják a Beszterce-telepi pékséget. Csomagolt és szeletelt termékekben is gondolkodnak, amelyhez a berendezések hamarosan megérkeznek. Ez is egy új korszak kezdete, csakúgy mint négy éve, a pékség megnyitása, vagy azelőtt négy évvel, amikor a Solo Kft. megalakult. Huszár László nem tagadja: e sikertörténet alapja a korszerű technológia és hogy az ember soha ne kössön kompromisszumot a fejlődéssel! * Információ: AGIV Pékség, 3100 Salgótarján, Ybl M. út 86. Tel.: 32/431-139, Fax: 32/417-587. (PR)
