Nógrád Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-29 / 73. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép Szikinger István: határozottan haladunk a totális rendőrállam felé Már régen nem a bűnüldözésről van szó A készülő maffiatörvénnyel egyáltalán nem fogunk előre­lépni a szervezett bűnözés elleni harcban - állítja dr. Szi­kinger István alkotmányjogász, akivel a salgótarjáni Libe­rális klubban, Maffiatörvény és rendőrállam címmel tartott előadása előtt beszélgettünk.- Rettdőrállamban élünk Ma­gyarországon?-Annyit állítok, hogy na­gyon erős törekvések vannak a rendőrállam intézményeinek kiépítésére, ezek több területen már sikerrel is jártak. Megítélés kérdése is, hogy totális rendőr­állam van-e Magyarországon, mindenesetre tény, hogy hatá­rozottan efelé haladunk.- Ez kinek az érdeke?- A mindenkori kormányé.-Ebben a megközelítésben nyilván nem a bűnözés elleni fellépésről van szó.-Már régen nem erről van szó. Hogy egészen konkrét le­gyek, Orbán Viktor maga mondta a Belügyminisztérium fegyveresei előtt, hogy a fegy­veres szervek, a közigazgatás és a kormány feladata az ország összetartása. Ez tipikus rendőr­állami megközelítés. Annak el­lenére, hogy a miniszterelnök ezt így gondolja, ma még azért nem tartunk itt, mert demokra­tikus intézmények működnek, igaz ezek közül számosat már sikerült leépíteni. Rendőrállamban a kormány­zat akatja működtetni a társa­dalmat, egy demokratikus jog­államban pedig a társadalom működteti és tartja fenn a kor­mányt. Ez óriási különbség. Szeretném hangsúlyozni, hogy nem csak a mostani kormányról beszélek, a rendszerváltás óta egyértelműen ez a tendencia.- Ki akadályozhatja ezt meg?- A demokratikus közvéle­mény, az emberek, ha mással nem, azzal, hogy négyévenként más kormányt segítenek hata­lomra, így időnként megsza­kadnak a pozícióépítési törek­vések. Nem akarok cinikus lenni, ez is eredmény.-Arról, amit mond, az jut eszembe, hogy a nagy testvér szemmel tart.- Ebben az egészben van egy orwelli gondolat, a kormány szeretne egy totálisan ellenőr­zött társadalmat. Ha összeha­sonlítjuk a titkosszolgálatokat, Hollandiában 400 ember csi­nálja azt, amit nálunk legalább 3000. Fel lehet tenni a kérdést, miért kell több ezer ember, hogy megakadályozza, hogy Magyarországon valaki erő­szakkal megdöntse az alkotmá­nyos rendet. Ha viszont már van ilyen ap­parátus, meg kell figyelniük va­lakiket, van egy miniszter, aki irányítja őket. Nem a bűnüldö­zésen, nem a valóságos veszé­lyek elhárításán van a hangsúly, hanem a társadalom ellenőrzé­sén, a hatalom megszerzésén és megtartásán. NATO-ügyben például azt mondták, hogy Oroszország haragszik ránk, be kell lépni a NATO-ba, de azért haragszik ránk Oroszország, mert beléptünk a katonai szer­vezetbe. Olyan veszélyekkel szemben akarnak bennünket megvédeni, amik vagy nem léteznek, vagy ha igen, akkor jelentős mérték­ben a kormány tevékenysége következtében állnak elő. Ilyen a szervezett bűnözés. Ha a lé­tező bűnszervezetek éves vi­szonylatban nem egészen ezer bűncselekményt tudnak elkö­vetni (ez a hivatalos adat) akkor azt gondolom, hogy vagy nincs szervezett bűnözés Magyaror­szágon, vagy valaki félrebeszél.-A készülő maffiatörvény nagyon komoly, határozott fel­lépést eredményez majd a maf­fiák ellen?- Nem, ennek sok köze nincs a maffiához. A kormány még a nyáron hozott egy határozatot, amelyben leírta, mivel kellene foglalkozni a szervezett bűnö­zéssel szembeni törvényben. Ez a törvény nem nagyon hasonlít rá. Erőteljesen vitatható például, hogy a prostitúció szabályozá­sának közvetlenül köze van a szervezett bűnözés elleni harc­hoz. Sőt ha türelmi zónákba akarják őket terelni, megindul a harc a terület újrafelosztásáért, tehát a számos prostitúciós te­vékenység mögött álló szerve­zett bűnözés fel fog erősödni. Nincs értelme a bűnmegelő­zési ellenőrzés intézményének. Meghatározott ideig (ez erede­tileg egy év volt) ellenőrizheti a rendőrség azt, aki kétéves sza­badságvesztés letöltése után ki­jön. Az én kérdésem az, hogy ezzel hogy lehet küzdeni a szervezett bűnözés ellen? Erről tud az illető. Egy profi szerve­zett bűnöző ennek tudatában nagy valószínűséggel nem fogja felvenni a kapcsolatot a csoporttal, másrészt a csoport sem vele. Persze a közepes bű­nözőket le lehet buktatni. A tit­kosszolgálati eszközök alkal­mazásához már régen rendel­kezésre állnak a szabályok. Azért kellett most ez a maffia­törvény, mert senkinek sem­mi nem jutott eszébe.-Szóval ezzel nem fogunk előrelépni?-Abszolút nem. Jellemző a maffiatörvényre, hogy tartal­mazza, az illetővel szemben engedélyhez nem kötött titkos- szolgálati eszközöket is lehet alkalmazni. Ilyen a nyilvános helyen történő megfigyelés, az informátor, ezeket akkor is le­het alkalmazni bűncselekmény megelőzése céljából, ha valaki nem áll bűnmegelőzési ellenőr­zés alatt. Ha olyan eszközöket alkalmazhatok, amilyeneket egyébként is alkalmazhatnék, akkor megint nem csináltam semmit ezzel a jogalkotási figu­rával. A kormány nyári határozatá­ban azt mondta, azoknak a szó­rakozóhelyeknek az igazgatási úton történő bezárásáról kel­lene gondoskodni, ahol drogfo­gyasztáson érnek tetten elköve­tőket. Ez annyiban változott, hogy a drogfogyasztás már egy a sok közül. Bezárhatják a szállodát, ha ott tiltott kéjelgést hajt végre valaki. Az ideiglenes bezárás 500 ezertől egymillió forintig terjedő közrendvédelmi bírság megfizetésével váltható ki. Ha két éven belül a jegyző megál­lapítja, hogy másik eljárás in­dult, akkor mérlegelés nélkül be kell zárni. Pedig ha eljárás indul, az azzal is végződhet, hogy megállapítják, nem történt jogsértés. Elismerem, hogy fel kell lépni a szervezett bűnözés el­len, mert illegális. Azonban a törvényesség erősítésével, nem pedig annak gyengítésével le­hetne ellene küzdeni. D. I. 1999. március 29., hétfő Egy utcasarok New-Yorkban Sok mindent láttak a Salgótar­jáni Bányász Művelődési Ház falai az elmúlt évtizedekben. A 20-as években épült objek­tum jelentős szerepet töltött be a bányászok szórakoztatá­sában, helyet adott a közmű­velődésnek, mód volt kis- és nagycsoportok foglalkoztatá­sára. Itt működött a bányász­zenekar és dalkör, a több ezer példányos könyvtár, a műsza­kiak klubja, brigádok össze- jöveteli helyéül szolgált és számos kiállításnak is otthont adott. Amatőr színjátszók, bá­lok és mozielőadások, box- mérkőzések és profi előadá­sok, műszaki bolt és megany- nyi más rendezvény, esemény színhelye volt a Bányász Mű­velődési Ház. Változott a világ kereke, ma Salgótarján legnagyobb if­júsági diszkója működik a fa­lak között. Az épületbe lépő nem ismer a múltra. Na nem­csak azért, mert a diszkrét félhomály a módi az ilyen szórakoztató helyeken, de azért sem, mert az épület tör­ténetének talán legnagyobb belső átrendezését élte meg az elmúlt hónapokban. A nagy „festmények!?” dekorterületek tért ölelőek, óriási plakátok. New Yorkot idézik. A villogó fények, a tengert, a felhőkarcolókat, az angol-nyelvű feliratok az X utca egy sarkának hangulatát hozzák a volt bányászba. A szabadság szobor árnyékába, - mármint a falon - rendőr­ség, bár és a Coca-Cola rek­lámfeliratok minden egy he­lyen, sok-sok USA zászlóval. Látvány, látványt követ. Emelvény és vasszerkezetű ülőalkalmatosságok, bárpul­tok, szóval egy amerikai ihle­tésű szórakoztató központ Salgótarjánban. Korosztá­lyom megrökönyödése egy kicsit tévelyegve botorkál az ódon falakra festett reklámok erdejében. A tinédzserek a legnagyobb természetesség­gel veszik birtokba az intéz­ményt. S talán az angol felira­tokkal sincsenek hadilábon. A sok látvány megálmodója és az átépítés finanszírozója, ve­zetője Horváth Zoltán Székes- fehérvárról ide települt vál­lalkozó. Sok-sok fantáziával magyarázza, mutatja be a szó­rakoztató centrumot, amely­nek belső kialakítása még most is folyamatban van, de közben már működnek is. Az épületben pizzéria, kávéház- szerű söröző, játékterem, ga­lériák és bárpultok váltogat­ják egymást. Kisebb és na­gyobb csoportok számára kü­löntermek. S miközben né­zem a változást, azon gondol­kodom, vajon meddig marad domináló a festékek fojtó szaga és váltja fel a nikotin bűze. Nívós és színvonalas szol­gáltatást kívánunk nyújtani. Én fiatalember vagyok, táv­latban gondolkodom - mondja Horváth Zoltán és többszörösen is hangsú­lyozza, hogy a fiatal korosz­tály adja a vendégsereg zö­mét, de az intézménynek több funkciója is van. így az Ön korosztályát is várjuk, - mutat rám. Számos olyan rendezvény van, amelyen a város minden rendű és rangú polgára szóra­kozást találhat és búcsúzás után az ajtóból szól utánam: - Nemcsak a húszéveseké a vi­lág! Kálovits Géza A nemzeti ünnepen „Szécsényért” kitüntetést kapott Földi László Ha kellett, visszament az ablakon Szécsényben az 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett városi ünnepségen Máté Csaba pol­gármester, az önkormányzat által alapított „Szécsényért” kitüntetést Földi Lászlónak adta át. Az elismerést minden évben olyan személynek ítéli oda az önkormányzat, aki több éven át az átlagosnál jóval többet tett Szécsényért. Földi László 1951-től dolgo­zott a közigazgatásban. Volt munkaügyi előadó, csoportve­zető, járási tanácstitkár. 1973- tól 1985-ig, nyugállományba vonulásáig tanácselnökként irányította Szécsény életét. Nem azért tekinti magát szé- csényinek, mert ott éltek ősei, ott született és lakik. Azért, mert az emberek elfogadták, többségük szereti, tiszteli.- Egy vezető mivel vívhatja ki magának az emberek bizal­mát?-Azzal, hogy tiszteli az ál­lampolgárokat, lehetőségeihez, képességeihez mérten a legtöb­bet teszi azért a közösségért, amelyhez tartozik. Földi László ilyen ember. Velenczei Ferenc igazi lokál­patrióta, tősgyökeres szécsényi egy alkalommal így fogalma­zott: -Szécsénynek volt egy Földi korszaka, ami egészen jó időszak volt. Akkor épült az új általános iskola, kollégium, sok új lakás. Elkészült a művelő­dési ház terve. Több utca út­burkolatát korszerűsítették. Személyes kapcsolatait mindig úgy használta ki, hogy abból Szécsény gazdagodjon.-Abban az időben a megye osztotta szét a pénzt. Nem egy­szer előfordult, hogy november elején mondták: maradt egy kis pénz felújítási vagy fejlesztési rovaton. Ilyenkor mindig azt mondtam: adjátok ide Szé­csénynek, egy hónapon belül út lesz belőle - mondja a kitünte­tett. S ő állta is a szavát: decem­berre elkészült a Petőfi út bur­kolata. Földi László mint tanácsel­nök, nem tartozott a könnyű emberek közé. Ahogy mondani szokás, ha kidobták az ajtón, visszament az ablakon. Addig kilincselt, vagy ha épp szükség volt rá, poharazott az érintett személyekkel, míg Szécsény meg nem kapta azt, amit kért. Olyan is volt, hogy a megyei vezetés megdorgálta, fegyelmi bizottság elé idézte, mert nem tartotta be az akkori szigorúan előírt szolgálati utat.- Amikor láttam, hogy a me­gyeiektől nem kapok pénzt, a minisztériumban dolgozó isme­rőseimhez fordultam. A pénzt megkaptuk. Elképzelheti, hogy én mit kaptam ezért a megyei főnökeimtől. Volt, amikor a felújításra ka­pott pénzt nem arra fordították, hogy toldozzák-foldozzák a fő­utcát, hanem új, korszerű úttes­tet építettek belőle. Ilyenkor mindig azt mondta: - Nem baj, ha megszidnak, megfenyítenek, de az utat nem tudják Szé- csényből elvinni, az a miénk marad.- Mivel tölti nyugdíjas éveit?- Egy baj van. Nem az, hogy megöregedtem, hanem az, hogy az egészségem cserbenhagyott. Életemet most az unokák töltik ki.-Mit mondana ma a város vezetőinek?- Teljes odaadással tegyék azt, amiért megválasztották őket. Amit ígértek, azt valósítsák is meg. Munkájukat ne a pártosko­dás, hanem Szécsény érdeke ve­zérelje. - szenográdi ­Több pályázat benyújtásáról is tárgyal ma Salgótarján közgyűlése Óvoda lesz a bölcsődékből Március 29-én, ma tartja so­ron következő ülését Salgó­tarján közgyűlése. A képviselő-testület több ren­deletet is megtárgyal, valamint az önkormányzati tulajdonú gazda­sági társaságok felügyelő bizott­ságai ügyrendjének jóváhagyásá­ról dönt. Szintén napirendre kerül a Kuckó Bölcsőde és a Fészek Bölcsőde óvodai átalakítását célzó pályázat benyújtásának kérdése. Javaslat hangzik el a Salgótarján Térségi Szilárd Hul­ladék Lerakótelep megvalósítá­sára vonatkozó pályázatok be­nyújtására, a Salgótarjáni Infor­mációs és Tanácsadó Iroda íSITI) tevékenységének a József Attila Művelődési Központ szervezeti keretébe történő integrálására. Szó lesz a Városkapu Salgótarján Kft. ügyvezető igazgatója és könyvvizsgálója megbízásának meghosszabbításáról és beszá­moló hangzik el a közrend és közbiztonság alakulásáról. Jegyzési időszak: 1999. március 29. - április 9. Futamidő: lejáratkor 14,50% Kamat: Jegyzési árfolyam: 1999. március 29. - április 6. között 99,90% 1999. április 7. - április 9. között 100,00% A jegyzési időszak során elérhető maximális hozam: EHM=14,29%. A másodpiaci forgalomban történő vásárlás esetén elérhető ho­zam aktuális mértékét a forgalmazó helyeken kifüggesztett táblá­zat tartalmazza. A havonta kibocsátásra kerülő, egyéves futamidejű Kamatozó Kincstárjegy azért az egyik legnépszerűbb befektetési forma, mert visszafizetését az állam garantálja; értékpapír letéti szám­lán tartható; másodpiaci forgalmazásának köszönhetően kamat- veszteség nélkül a futamidő alatt is bármely jegyzési helyen eladható. így Ön befektetését a legnagyobb biztonságban tud­hatja hosszú távú kötöttség nélkül. JEGYEZHETŐ: Magyar Államkincstár Nógrád Megyei Fiók 3100 Salgótarján, Rákóczi út 15. JEGYZÉSI HELYKÉNT RÉSZTVEVŐ ELSŐDLEGES FORGALMAZÓK: ABN AMRO (Magyar) Bank Rt. RÉSZLETES információ: 06-40-24-24-24 (helyi hívás) MENETREND KAMATOZÓ KINCSTÁRJEGY 2000/04 SZERINTI GYARAPODÁS

Next

/
Oldalképek
Tartalom