Nógrád Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-20-21 / 66. szám
1999. március 20., szombat Látóhatár 9. oldal Áhítattal? Vádaskodva? Reálisan? Lehetséges viszonyulások a Magyar Tanácsköztársaság történetéhez 1919 márciusában tovább folytatódtak az első világháború elvesztését követő társadalmi változások Magyar- országon. Az akkori események megítélésében ma is a kívánatosnál több a bizonytalansági motívum. A megállapítás igazolható a történeti irodalomban, és ebből következően a mindennapok reflexeiben is. Érdemesnek tűnik tehát a jelzett kérdéseket önmagunknak feltennünk, és a lehetőségünk szerinti tisztázó magatartást tanúsítanunk - a tények összefoglalását követően. Variációk 1919 megítélésében Az akkor történtek megítélésében elkülöníthető, külföldön uralkodó vélemények sokfélék. A szocialista rendszer korszakában a szövetséges szálak összekapcsolhatóságát, a közös forrás, a testvériségből, a barátságból, az igazságosságból táplálkozó 1917-es orosz, és az 1919-es magyar forradalmi események rokonvonásai hangsúlyozódtak elsősorban a szovjet hatások következtében. Szomszédaink történészei, politikusai nem fordítottak kiemelkedő figyelmet a magyar változásokra. Számukra a létrejött új nemzeti államaik eredete, ennek igazolása volt az elsőrangúan fontos. Ez a magatartás jellemezte a szlovákokat is, ami kihatott az ugyanebben az időben létrejött Szlovák Tanácsköztársaság kutatására is. Nem mellékes, bár ennek is megvan az oka, hogy e kérdéskör vizsgálata jobbára Magyarországon folyt. A nyugati államok közvéleményének, történészeinek véleményét, az Egyesült Államokban élő magyar történész, Deák István közvetítette leghatásosabban. A vélemény szerint az akkori - 1919. március és augusztus között — történéseket elsődlegesen a magyar nemzeti államért vívott küzdelemként kell felfogni, és ebből következően kell a törekvéseket elismerni, merthogy egyedüli tényezőként tudták - a túlerő elhatalmasodásáig - érdekeiket fegyverrel is érdemben képviselni. A XX. század magyar viszonyai között a politikai kurzusok változásainak megfelelő volt a korszak megítélése, amikor is erőteljesen dominált a politikai nézőpont. Az 1919- ben aktívan tevékenykedő katonatisztek, középosztálybeli politikusok (Tombor Jenő és mások) úgy vélekedtek: miután a nyugati hatalmak vezető körei nem magyarbarát álláspontot képviseltek, az egyedüli külső erő, akire lehetett támaszkodni, az az új Oroszország volt. Ez jelentette számukra a tanácskormány legitimitását. (Ormos Mária, 1998). A két világháború között az önmagát ellenforradalminak minősítő rendjét. Ez annál ellentmondásosabb helyzetet teremtett, mivel ismert volt, hogy a későbbi nemzeti hadsereg nem egy tábornoka, a kurzus politikusa 1919-ben aktív szerepet játszott a magyar Vörös Hadseregben is. Szakály Sándor kutatásaiból ismerjük (Palócföld, 1989. I. sz.) hogy például Stojakovics — később Sztójai - Döme, Erb - később vitéz Hennyey Gusztáv, Fle- ischbacker - később vitéz An- dorka - Rudolf, Knausz - később Szombathelyi - Ferenc érdemdús katonatiszti tevékenységet folytatott a jelzett időszakban. A második világháborút követő években - különösképp 1949 után - a vezérkép eredetéhez a Tanácsköztársaság időszakát is megkísérelték felhasználni. Rákosi 1919-es tevékenységét - benne a nem valós salgótarjáni hadiszereplését- a magyar írók legjava is (Németh László kivételével) igaztalanul dicsőítette. Talán ez az egyik legnagyobb kívülről a városra rárakott történelmi teher. Még 1956 után is évekig élt az őszi és a tavaszi forradalmi események méltatlan megítélése, szétválasztása. Az 1960-as évtized végétől pedig különösen hangsúlyosan megváltozott a korszak minősítésének gyakorlata. A történeti kutatások hangvétele elemzőbb, kritikusabb, ezáltal- eltávolodva a politikától - reálisabb lett. (Gondoljunk csak Hajdú Tibor, Borsányi György új eredményeket felmutató publikációira, vagy a megjelent megyei monográfiára). A politika a saját útját járva, az ifjúság felé fordulva a tavaszi forradalmi napok ösz- szekapcsolására, a folyamatra helyezte a hangsúlyt. E magatartáson lehet, bár nem érdemes már meditálni. Ez akkor helyesnek tartott kortünet volt. 1990 után az 1919-ben történtek kategorikus elutasítása a politika szintjén következett be, másrészt pedig rétegünneppé alakulva, az idősek egy részének megemlékező eseményévé vált. Mindkét magatartás méltatlansága könnyen igazolható. 1919 helyét és lényegét a történetkutatásnak és írásnak kell újra fogalmazni, de e munkát a közállapotok jó eséllyel befolyásolhatják. Nógrád megyei jellegzetességek 1919. március 21-e után, lényegében a februártól megvalósuló szociáldemokrata irányvonal (Saly Endre kormánybiztos kinevezésével) érvényesült, és ez csupán hangsúlyaiban hozott változást a korábbiakhoz képest. A megye vezetésében a szociáldemokrata Murár Lajos, Révész Gábor mellett dr. Somló József volt a meghatározó személyiség. Lényegében ez a vonulat jellemezte a Salgótarjánban történteket is, ahol a tradicionális szakszervezeti szándék kiegészült a fiatalabb, ösztönösen radikálisabb magatartást követőkkel, akik a KMP helyi szervezetének létrejöttében hangadók voltak. A tavaszi forradalmi gondolatot képviselő új politikai elit továbbrétegződött. A rendszer meghatározó ereje a képzett - nagyiparban vagy magánszférában dolgozó - munkás volt. E körhöz jelentős számú értelmiségi (pedagógus, ügyvéd, orvos) csatlakozott. A zsidóság számbeli jelenléte a politikában nem kiugróan magas Nóg- rádban. Figyelemre méltó - és megőrzendő tapasztalat - hogy a közigazgatási, gazdasági elit legjava képes volt az új hatalmi tényezőkkel együttműködni. A kompromisszumos, együtt cselekvő magatartás eredménye, hogy Nógrád megyében szélsőséges esetek, üldözés, terror nem vált a korszak jellemzőjévé. A megállapítás nem csak gazdasági, de katonai viszonylatban is érvényes. Ugyan e tájon is előfordult a hadi eseményeket követően Szamuely Tibor és csapata, de innen „dolgavégezetlenül” távoztak el. A kor ideológiai tartalma természetesen Nógrádban is sokszínű volt. Az igazságosság ideájának képviseletén túl a békevágy és a hazafias érzület, a nemzetközi szolidaritás eszméjének hatása mutatható ki az új vezetők, testületek gondolkodásában. E gondolatok realitása mozdított meg viszonylag nagy számú szimpatizáns tömegeket. Az egyházi személyekkel kapcsolatos, olykor a felszínen megjelenő ellenségesség nem vált jellemzővé. A lokális gondok: az áruhiány, a drágaság azonban sok feszültséget okozott a mindennapokon. 1919 Nógrád megyei történetének speciális jellegét képezte az új államhatár közelsége, és az ebből következő katonai intervenció, és annak leküzdése. Az Ipoly tói Ceredig a megye határának teljes hossza katonai eseményeknek volt kitéve. A helyi erők - a legkülönbözőbb, olykor egymással egyet nem értő személyek és csoportok - kimutatható összefogással védték szülőföldünk, hazánk, a magyarság érdekeit. Az 1919 májusi hadműveletek a salgótarjáni iparmedencében voltak a legintenzívebbek. A lakosság, együttesen a reguláris katonasággal, a nemzetközi alakulatok egységeivel hősies harcokban hozta meg áldozatát a sikeres csata, a győzelem érdekében. Ez a csata fordulópontot jelentett a Tanácsköztársaság hadtörténetében is: Fülek, Losonc felszabadítása révén az északi hadműveletek kiindulópontja lett. A Tanácsköztársaság magyarországi léte, a rendszer lényegét alkotó elemek azt bizonyítják a kor emberei választ és kiutat kerestek arra, hogy a világháború után kialakult nemzeti, és nemzetközi helyzetből kitörjenek. E szándékuk őszinteségét nem kérdőjelezhetjük meg, törekvéseik teljesítőképességét ők reálisnak tartották. Kísérletük azonban csak részlegesen állta ki az idők próbáját. A következőkben a kis emberek, többnyire a harcok őszinte résztvevői bűnhődtek leginkább. A címben megjelenő kérdések azt sugallják, hogy történelmünk folyamában jelen lévő, olykor fehér foltnak tűnő eseményeket, személyeket nem szabad negligálnunk. A feltett kérdésre válaszolnunk kell. Nem kell azonnal kapásból így tennünk. A válasz előtt gondolkodjunk és mérlegeljünk. A megítélés alapját a történelmi tényeknek kell biztosítani. Ha ez a szerzői ajánlás teljesül, akkor eggyel több az esélyünk, hogy közelebb juthatunk a valósághoz: az akkor történtek reális megítéléséhez. Be kell azonban látnunk, ez még ma sem, az 1919 után nyolcvan évvel nem könnyű feladat. Dr. Horváth István Salgótarján főtere 1919 májusában Napjaink vitathatatlan igazsága: angolul tudni „muszáj”! Nyelvi magaslatokban „a Gagarin” Oscar-díj(eső) - Élőben az HBO-n Dr. Horváthné Győri Magdolna iskolaigazgató köszöntötte a jelenlévőket. Elmondta, hogy az iskola tanulói már korábban is részt vettek különböző tantárgyakból próbavizsgákon. Legutóbb a biológia, a történelem és más mellett angolból is mintát vettek. Vagy inkább mutattak? A kérdés persze csak költői, hiszen a nemzetközi Pitman-vizsgára történő felkészülés alap-, illetve középfokú tesztjeit a mintegy 30 tanuló átlagban 90 %-os eredménnyel oldotta meg. A „first class” minősítések egyben azt is jelzik, hogy jelentéktelen a szórás, a „leggyengébb” produkciókat is 80 % feletti mutatóval lehet mérni. írásbeli és szóbeli feladatok egyaránt szerepeltek a megmérettetésen, s külön érdekessége a kollokviumnak, hogy a lényegesen nagyobb vizsgadrukkal járó szóbeli jobban sikerült a gyerekeknek mint az írásbeli. A szakvélemény alapján csekély ráerősítés igényével mindenki megérett a közelgő éles vizsgára. Körmendy Éva közérthetően és egyértelműen beszélt a nyelvtanulás fontosságáról. Szavai nyomán talán még a szülők közül is kedvet kaptak néhányan a nem könnyű, de hasznos próbatételhez. A nyelviskola igazgatója példák során át érzékeltette az „angolul tudni muszáj” nemzetközi igazságát. Napjainkban például diplomások sokasága ül újra iskolapadokba, hogy nyelvvizsgát, nyelvismeretet szerezzen, akár harmincon, vagy negyven éven túl is. Az egész életen át való tanulás szükségességét igazából most kezdjük érezni, és a gagarinosok ilyen szempontból óriási lépéselőnyre tettek szert. Serdülőként olyan szintre jutottak el, amely magaslatokkal - sokszor kényszerűen- negyven-öt- ven éves emberek birkóznak, de ne menjünk olyan „messzire”: a 17-18 éves középiskolások közül is megelőznek nem keveseket. Körmendy Éva persze arról is szólt, hogy a nyelvvizsga elsősorban eszköz a munkahelykereséshez, a továbblépéshez. Á cél a fontosabb. "Az pedig a nyelv ismerete, mindennapos használata, alkalmazni tudása, amely már nem csak anyagi, hanem erkölcsi fejlődést is biztosít az egyén számára, hozzásegíti önépülése kiteljesítéséhez, a világ megismeréséhez, a sokszínű kultúrák átjárhatóságához. A Pitman-vizsga egyébként öt tudásfokozatra épít. Egy-egy Az idén március 21-én immár hetvenegyedszer adják át a világ legrangosabbnak tartott szakmai díját, az Os- cart a Los Angeles-i Music Centerben. Az évezred utolsó díjkiosztó showja azonban több változást is hoz, bizonyítva, hogy a díjalapító Amerikai Éilmaka- démia kész a huszonegyedik század megkövetelte változásokra. A gála - amelyet egy harmincperces előshow vezet föl minden évben - kitűnő szórakozást ígér a műsorvezető önálló produkciója. Ezt a szerepet ezúttal a közkedvelt afroamerikai nevettető, Whoopy Goldberg látja el. Az idei díjesőről csak any- nyit lehet biztosan tudni, hogy az életműdíjat Elia Kazan rendező kapja majd. Szomorú tény, hogy a magyar Gyön- gyössy Bence - az HBO-n egyébként márciusban látható - filmje, A Romani Kris - Cigánytörvény végül nem kapta meg a jelöléshez szükséges szavazatokat. Az Oscar-díjak legfőbb csúcstartója eddig a Ben Húr és a Titanic 11-11 szoborral, és az idei jelöléseket tekintve idén sem lesz, ami a trónjukra töijön. A négy Oscarral kitüntetett Katharine Hepbum nyomdokaiba azonban köny- nyedén beléphet az elmúlt évek egyik nagy „Oscar-favo- ritja”, a „Ryan közlegény megmentése” címszerepében tündöklő Tom Hanks. A nagyszabású gálaműsort március 22-én, hajnali 2 órától lehet figyelemmel követni az HBO képernyőjén. Március 22-én este 20 órától újra vetítik a ceremónia vágott változatát. A következő díjkiosztóra a műsor saját otthonra lel, a filmfővárosban, Hollywoodban. Változik az időpont is: hétfőről vasárnapra. Tvr-hét .. a hét minden napjára! Témáiban is színes, naprakész családi műsormagazin Belépő a százmillióhoz! Sex helyett zene Mindennapi bestiáink Nem csábítják dollármilliók A hét sztárja: John Travolta Tvr-hét - a műsorújság Elő is fizethet! Hívja a 488-5656-os telefonszámot! vizsga előtt a londoni központból küldik szét a világ minden tájára a „hermetizált” tételeket, s a kitöltésüket követően azok ugyanolyan titkosítással érkeznek visz- sza Londonba. A szóbeli vizsgát hangkazettára rögzítve postázzák, együtt az írásbeli teszttel. A „vájtfülű” angolok aztán bizottságokba tömörülve értékelik a tanulók teljesítményét, s hat héten belül minden érdekelt hozzájuthat az eredményhez. A nemzetközileg elismert vizsga azért is értékes, mert az európai uniós csatlakozásunk után úgynevezett Fehér Könyv alapján is értékelik a személyes tudást. Ez is egyfajta bizonyítvány, amely arról szól, hogy felmutatója milyen szakmai, egyéb képzettségi referenciákkal rendelkezik. Egy-egy nyelvvizsga megléte nem számít rossz pontnak. Az ismeretek, a tudás nemzetközi egyenértékűségét tanúsító könyvecske a mai fiatalok számára fontosabb lesz mint a személyigazolvány, s amolyan igazi „útlevélként” használhatják majd. A gagarinos diákok sikeréhez nagymértékben hozzájárultak az iskola nyelvtanárai, így például az idegen nyelvi munkaközösség vezetője, Feketéné Mikes Éva, az anyanyelvi lektor, Merlyn Lee (aki a gyakorlatban, emberközelben „honosítja” magyar tanítványainak a nyelvet), a képességfejlesztő órák megtartását, az oktatást elősegítő alapítványt támogató szülők és Salgótarján ön- kormányzata. A gagarinosoknak jó az esélyük arra, hogy ők is körbejárhassák a/öldet, mint névadójuk. Talán többször is. B. M. A „középszerű” francia középiskola tízperces szünetében 14-15 éves diákok csevegtek egymással, hol angolul, hol franciául. Az iskolafolyosón bőrszíntől és földrajzi hovatartozástól függetlenül mindenki jól megértette egymást. „Három országgal” nyugatabbra az is természetes, hogy a gyerekek az első osztályban megkezdik az első idegen nyelv tanulását, majd a következő két tanévben újabb két nyelvvel ismerkednek meg. A nyelvtanulás térhódításának egyik példázataként Körmendy Éva, az ILS nyelviskola salgótarjáni igazgatója szólt erről a megyeszékhely Gagarin Általános Iskolájában, ahol anyukák, apukák és nyolcadik osztályos csemetéik gyűltek össze a minap egy különleges szülői értekezletre.
