Nógrád Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)
1999-03-18 / 64. szám
8. oldal Mozaik 1999. március 18., csütörtök „Történelemóra” a Tanácsköztársaságról: Salgótarján megvédése (2.) Honvédő harcok 1919 tavaszán Tavaszi reménykedés: talán lesz emberarcú televíziózás Jani jön a házhoz? Március idusa körűi végre egy jó hír médiaügyben: Bethlen Jánost, a híradó egykori főszerkesztőjét, az „Aktuális” műsorvezetőjét a kormány is szívesen látná a televízió elnöki posztján. Bethlen ugyan egyelőre nem pályázik, de nem tartja kizártnak, később talán igen. S közben több kormánytaggal is tárgyalásokat folytat a jövő alternatíváiról ... Mindez azért nagyon biztató körülmény így március közepe táján a médiáról, a sajtószabadságról folyó terméketlen viták közepette, mert a közszolgálati televízió háza tájáról hónapok óta csak rossz és még rosszabb híreket hallunk. Az anyagi csőd több milliárdos fenyegetése mellett már küszöbön áll egy még veszedelmesebb „végrehajtó”, a teljes erkölcsi ellehetetlenülés, és a végleges szakmai lenullázódás rémalakja. Egyre nyilvánvalóbb: okos médiaszemélyiség, tisztességes és erős akaratú szakember kell sürgősen a mai botcsinálta vezetőség helyére, vagy ösz- szedől az egész adóssággyár. Olyan valakinek kell következnie, akinek van gondolata, ereje, tekintélye a televízió rendbe tételéhez. Bethlen János ilyennek látszik. Szerkesztőként is, riporterként is olyan újságírónak ismertük meg az utóbbi évtizedben, aki rokon- szenvet kelt igazságkeresésével, a tények tiszteletével, az emberi méltóság szolgálatával. Vele lehetne esélye a kibontakozásnak. Ha „Jani házhoz jön”, akkor legalább szurkolnunk lehet neki: lesz itt még emberarcú televíziózás ... Elnöki érkezése hírére alighanem sokan visszafordulnának a Szabadság tér 17. felé olyanok is, akik most készülnek elmenni onnan, meg olyanok is, akik a közelmúltban mentek el és feltűnően hiányoznak nekünk. Nem lehet belenyugodni, hogy véglegesen hiányozzon Szegvári Katalin, Vágó István és főként Vitray Tamás intelligenciája a közszolgálati televízió képernyőjéről. Bizony: ők pótolhatatlannak látszanak. Ha tavasz van, van reménység is: Bethlennek még sikerülhet megállítani a tragikus értékvesztés folyamatait a magyar televízióban. Erdős István Nem divat a népes család - Aki e napokban fogan, 2000 első napján születhet Gond a gyermek: ha nincs, ha van 1918 őszén a hazaözönlő katonaság teljesen demoralizá- lódott. Fegyverzete, ellátása gyenge, harckészségét kiölte a négy évig tartó háhorú. Az 1918 novemberi fegyverszüneti egyezmény a magyar haderő teljes leszerelését írta elő. A rend fenntartására engedélyezett 6 gyalog- és 2 lovashadosztály körülbelül 70 ezer főt jelentett. Valóságos társadalmi feszültségeket okozott az 1,2 millió katona elhelyezése, munkába állítása. Elbocsátották az altisztek zömét is, akik már több éve szolgáltak a hadseregben, s akik így munkanélkülivé váltak. Az 1919. március 21-én létrejött Magyar Tanácsköztársaság nem csak a Párizsban ülésező' békekonferencia résztvevőit sarkallta azonnali cselekvésekre, hanem a környező burzsoá államokat is. A fő stratégiai cél alapvetően azonos volt: megakadályozni, hogy Szovjet-Oroszország kapcsolatba léphessen Európa többi részével, elsősorban a Magyar Tanácsköztársasággal, amely elleni fellépés formáját illetően nem alakult ki teljes egyetértés a Párizsban ülésező Négyek Tanácsában. A sovinizmusáról híres Clemanceau azonnali frontális támadást javasolt, míg az angol és amerikai álláspont középpontjában a tárgyalás állt. A Négyek Tanácsa bírálta a Vyx-jegyzéket is, természetesen nem Magyarország iránti jóindulatból, inkább a burzsoá érdekek és törekvések megvalósulásának féltése miatt. Tárgyalások kezdődtek a magyar tanácshataloni és az antant között. Smuts angol tábornok április 4-én küldöttség élén Budapestre érkezett. A megbeszélések azonban eredménytelenül végződtek. Bethlen István személyesen kereste fel Vyx alezredest, és közbenjárását kérte az antantcsapatok Budapestre vonulása érdekében, hogy úgymond a „rend kormánya” megalakuljon. A javaslat azonban elkésett. Ebben a veszélyhelyzetben a Tanácsköztársaság számára létkérdés volt egy erős, ütőképes hadsereg megteremtése. Már 1919. március 21-én megtették az első lépéseket. Átszervezték a hadügyminisztériumot, megalakult a hadügyi népbiztosság, amelynek vezetője Pogány Józsefien. Országszerte - megyeszékhelyeken, nagyobb városokban és Budapesten - toborzóbizottságokat hoztak létre. A vezető hatalmak az első időszakban vonakodtak a Magyar Tanácsköztársaság elleni fegyveres fellépéstől. Ettől eltért a francia katonai és politikai vezetők álláspontja, amely a Magyarországgal szomszédos államokat az intervenció mielőbbi megindítására ösztönözte. Ez az álláspont kerekedett felül, amelynek eredményeképpen elkezdődött a támadás a Tanácsköztársaság ellen. Ennek során a románok április 20-án elfoglalták Nagyváradot, április 23-án pedig Debrecent. A cseh burzsoázia már 1919. március 20-án katonai támadási tervet dolgozott ki Magyarország ellen. A cseh kormány március 24-én kérte az új demarkációs vonal kijelölését, a meglévőtől jóval délebbre. E terv szerint csehszlovák területnek tekinthető lett volna a salgótarjáni szénmedence, a miskolci, az ózdi iparvidék és Sátoraljaújhely. Az elképzelést azonban a bizottság elutasította. A csehek azonban nem mondtak le e tervük megvalósításáról. Ennek módját egyre inkább a fegyveres beavatkozásban vélték megtalálni. A hadsereget, dandárokat feltöltötték és a következő tervezett irányokba csoportosították át: 3. gyaloghadosztály: Kassa, Nagymihály, Bártfa, keleti rész 6. légiós, a legerősebb hadosztály: Kassa nyugat, Rimaszombat, Késmárk 2. gyaloghadosztály: Rimaszombat, Losonc nyugat, Nyus- tya 5. légiós hadosztály: Losonc nyugat, Ipolyság, Aranyosmarót 7. légiós hadosztály: Ipolyság nyugat, Komárom, Érsekújvár 4. hadosztály: Csaca, Turóc- szentmárton, Késmárk körzete A csehszlovák hadsereg 85 gyalogos zászlóaljjal és 24 üteggel 1919. április 27-én indította meg támadását a Vörös Hadsereg 16 zászlóalja és 14 ütegével szemben. Ez ötszörös túlerőt jelentett az ellenség részéről, amelyik hamarosan elfoglalta Kárpát-Ukrajnát -ezzel a Tisza felső folyásánál, Királyháza és Huszt között megteremtette az összeköttetést a románokkal -, majd április 30- án Sátoraljaújhelyét, május 2- án pedig Miskolcot foglalta el. Ézzel egy időben támadást indított Losonc, Fülek, Salgótarján, Komárom irányában és Rimaszombat felől Eger felé. A helyzet válságosra fordult. Dr. Bozó Gyula (Folytatjuk) Több szakember véleménye szerint az a hölgy, aki március 17-e körüli napokban esik áldott állapotba, minden valószínűség szerint 2000. január elsején fogja megszülni gyermekét. A statisztikák azt mutatják, hogy Magyarországon évente egy Salgótarján nagyságú város népességével leszünk szegényebbek. Míg apáink, nagyapáink természetesnek vették, hogy gürcöljenek a sok gyerekre, manapság csak kevés helyen divat a népes család. Ha jut egy házra a fiataloknak, a szobák sokaságában elveszik az „egyke”, sok fiatal házasnál pedig csak álom a saját lakás. Hová szüljünk? Iskoláztatni sem tudjuk! - mondogatják az unokákat váró szülőknek. Vannak, akik a sok gyermeket áldásnak tartják és akadnak, akik ebből próbálnak megélni. -Ha nincs munka, ezt a kis strapát csak ki lehet bírni-, gondolhatják, a gyerek pedig majd csak bejut a gyermekotthonba. Vannak, akiknek nem sikerül a gyermekáldás és mindent feláldoznának azért, hogy egy mákszemnyi baba kerülhessen az otthonukba. Kinek a pap, kinek a papné! - tartja a mondás, amit a sok apátián, anyátlan gyermek is bizonyít. Szerte a világon nagy gond a gyermek, ha van, ha nincs. De az emberek zöménél az utódvárás öröme feledteti a várható gondokat. így aztán szaporodik a Föld lakossága. Bizonyára szerte mindenütt akadnak, akik 2000 első napjára tervezik az eljövendő utódot és ezért mindent meg is tesznek. A szakemberek azt tanácsolják, hogy a házastársak ebben az időszakban ne vedeljék az alkoholt és a dohányzást is szüneteltessék. Ajánlatos a sok gyümölcs és a zöldség fogyasztása is. Sokan szeretnék, hogy gyermekük születésnapja 2000 január 1-je legyen. Ezekben a napokban reális esély van rá. Szabó Endre A Postabank és Takarékpénztár Rt. MISKOLCI TERÜLETI IGAZGATÓSÁGÁRA TERÜLETI IGAZGATÓT. Vezető munkatársunkkal szemben támasztott követelmények:- közgazdasági egyetemi vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség,- legalább 5 éves pénzintézeti vezetői gyakorlat,- jó tárgyaló- és kommunikációs készség,- a régió gazdasági hátterének ismerete. Az angolnyelv-tudás előnyt jelent. A jelentkezéseket a részletes szakmai önéletrajz és a végzettséget igazoló okiratmásolat beküldésével az 1920 Budapest, Személyügyi Igazgatóság címre kérjük. Beküldési határidő: 1999. március 31. KERES