Nógrád Megyei Hírlap, 1999. március (10. évfolyam, 50-75. szám)

1999-03-17 / 63. szám

I 2. oldal SALGÓTARJÁN ”1 ÍJ%&­iW BALASSAGYARMAT MEGYEI KÖRKÉP mK | pásztó 1999. március 17., szerda Elsősorban nem a jómódú, gazdag emberek részéről történik felajánlás Szívben jegyzett szolgáltatás (Folytatás az 1. oldalról) sikerült úgy kialakítani a szer­vezeti munkánkat, hogy most már a városhatáron túlra is tu­dunk segíteni alkalomadtán, s időközben kialakult az az eléggé jól körülhatárolható rá­szorulói kör, amelyre jobban oda kell figyelnünk.- Sokan mondják, hogy a he­lyi önkormányzat mellett az önök csoportja az, amely a tar­jám szegények nélkülözhetetlen támaszává vált. Hány embernek nyújtanak segítséget?-Évente ötszáz-hatszáz ké­relmező keresi fel irodánkat, visszatérő jelleggel is, ami, te­kintettel a hozzátartozókra is, körülbelül 2000 salgótarjáni számára jelent segítségnyújtást. Rajtuk kívül a környező fal­vakba is eljutunk, valamint Nógrád távolabbi tájaira, így Szirákra, Szandára, Erdőtar- csára, de sokkal messzebbre is, legutóbb például a kárpátaljai árvízkárosultakhoz.-Milyen konkrét igényekkel fordulnak önökhöz?-A két legfontosabb a ru­hanemű és az élelmiszer. Ru­haneművel a nyitás óta ki tud­juk elégíteni a kérelmezőket, korra és nemre való tekintet nélkül. Az élelmiszer-juttatás már nehezebb. Eleinte rend­szeresen tudtuk biztosítani, ami azt jelentette, hogy a je­lentős ünnepek idején min­denképp'. Mivel egyetlen fillér támogatás nélkül látjuk el kari­tatív szolgálatunkat, bizony kénytelenek vagyunk sok esetben mérlegelni. Természe­tesen ha krízishelyzet áll elő, vagyis netán valaki már napok óta nem evett, akkor azonnal összeállítunk egy élelmiszer­csomagot. Általában lisztből, cukorból, olajból, zsírból, le­vesporból, száraztésztából, te­ából, citromléből és konzer- vekből áll össze az elsősegély- csomag. Az az igazság, hogy mostanság elsősorban zsírt adunk, mert sok család szá­mára legalább így rögtön biz­tosított a hétvégi zsíros ke­nyér.- Nyilvánvaló, hogy a szere- tetet semmi sem pótolja, de mi pótolja a szükséges anyagia­kat?-Az indulókészletet az or­szágos központtól kaptuk, a raktárhelyiségünket pedig a Salgó Vagyon Kft.-től. Az évek során inkább önellátásra rendezkedtünk be, rengeteg saját gyűjtést végzünk, stabil támogatókat szereztünk, s a lakosság köréből is egyre töb­ben keresnek fel. Ezeken kívül sokan engednek át számunkra hagyatékokat, és az adakozá­sok mellett pályázatok útján is biztosítjuk a fennmaradást. Nemrégiben például a Család- védelmi Minisztériumtól kap­tunk pályázat útján támoga­tást, ami a lehető legjobbkor jött, mert a szállításokat végző mikrobuszunk már a huszon­negyedik órájának utolsó „má­sodperceit” tapossa.- Tehát sohasem ürül ki a raktáruk?- Bízom benne, hogy soha­sem. Bátran kijelenthetem, hogy a nógrádi emberek együtt érző, adakozó emberek. Első­sorban persze nem a jómódú, gazdag emberek részéről törté­nik a felajánlás - tisztelet a ki­vételnek. A lelkiség a csoport munkájának is a legfontosabb mozgatórúgója. Ennek megfe­lelően az országban minden csoportnál működik egy lelki­vezető, nálunk Baffi István, az acélgyári plébánia esperese látja el ezt a feladatot. Ä múlt vasárnapon egyébként az or­szágos szervezet lelki vezetője, dr. Bíró László püspök úr ce­lebrált szentmisét. Természete­sen a vallásosság, a felekezeti hovatartozás, sőt még a pártál­lás sem feltétele annak, hogy valaki adományhoz jusson. Ä sajnálatosnak nevezhető feltétel maga a rászomltság. Csopor­tunk politikai pártoktól mente­sen működik.-Ha valaki bekopogtat, ak­kor mi alapján döntik el, hogy az illető rászorult-e, vagy sem?- Nagyrészt már ismerjük a segélykérőket, és számos eset­ben családlátogatást is teszünk, melyekre különösen akkor van szükség, ha valaki bútort sze­retne kérni. Általában az állami nevelőintézetből kikerült fiata­loknak szoktunk segíteni be­rendezni otthonukat, netán al­bérletüket, de sok-sok szegény ember számára jelent egyedüli megoldást egy-egy bútordarab általunk történő biztosítása. A jelentkezőkkel minden esetben elbeszélgetést folytatunk, en­nek során tisztázzuk életkörül­ményeiket, s ezeket adatlapra vezetjük a saját érdekükben.- Mikor tartják fogadónapja­ikat?- Minden héten hétfőn és csütörtökön 15-18 óra között. * Közben telefon csörrent: a Meredek utcából jelzett az egyik salgótarjáni, hogy egy szerény, de sok szegény szá­mára életkörülményt javító hagyatékot adományoz a Ma­gyar Máltai Szeretetszolgálat salgótarjáni csoportjának. B. M. „Történelemóra” a Tanácsköztársaságról: Salgótarján megvédése (1.) Honvédő harcok 1919 tavaszán A több mint négy évig tartó világháború utolsó esztendejé­ben -1918 nyarán - a központi hatalmak katonai helyzete válságosra fordult. Szeptemberben összeomlott a Balkánon húzódó arcvonal, s az antanthatalmak által indított sikeres támadást követően Bulgária fegyverszünetet kötött. A köz­ponti hatalmak béketárgyalásokat javasoltak Wilsonnak, az Amerikai Egyesült Államok elnökének. A Monarchia szétesett, helyén új államok alakultak. Magyaror­szágon október 16-ára ország- gyűlést hívtak össze, melyen másnap Tisza István, a háború folytatásának addigi legnagyobb híve, beismerte: „.... a háborút elvesztettük.” Október 23-án a kormány lemondott. Október 30-án létrejött a Nemzeti Ta­nács, 31-én győzött a polgári demokratikus forradalom, meg­alakult a Károlyi-kormány, ame­lyik bízott abban, hogy Magyar- ország a győztesek részéről kedvező elbírálásra számíthat. Az illúziókat az antanthatal­maknak a fegyverszüneti tárgya­lásokon tanúsított magatartása hamarosan szétrombolta. Auszt- ria-Magyarország és a szövetsé­ges hatalmak a fegyverszüneti egyezményt 1918. november 3- án Padovában kötötték meg. A Károlyi-kormány a külön egyezményre vonatkozó elkép­zeléseit nem tudta érvényesíteni. Az egyezmény megkötésének idején a keleti antanthaderők főparancsnokának, Francket 'Esperey francia tábornoknak a vezetésével közös francia és szerb hadosztályokból álló had­sereg készülődött a Balkánon Németország ellen. Az előőrsök november 5-én átlépték a Szávát. Miután látszott, hogy a bal­káni antanthaderők nem fogják figyelembe venni a padovai egyezményt, amely egyébként hallgatólagosan az 1914 előtti határokat jelölte meg demarká­ciós vonalként, a kormány elha­tározta, hogy a fegyverszüneti szerződés Magyarországra tör­ténő alkalmazásának megbeszé­lése céljából küldöttséget me­neszt az antant-főparancsnok­ságra Belgrádba. Ennek célja, hogy a személyes kapcsolatok felvétele révén deklarálják és dokumentálják az addigi politi­kával való szakítást és az antant iránti barátságot. A misszió azonban nem ho­zott sikert. A magyar küldött­ségnek átadott 18 pontból álló katonai egyezmény demarká­ciós határként a Beszterce-Ma- ros-Szabadka-Baja-Pécs-Dráva vonalat jelölte meg, s a „rend- fenntartást” biztosító 6 gyalog és 2 lovashadosztály kivételével előírta a hadsereg leszerelését. Az antant egyáltalán nem tar­totta be a belgrádi egyezményt. Budapesti katonai missziója után december 3-án Szlovákia kiürítését követelte, majd 23-ai jegyzékében a kiürítendő terület határait is meghúzta. Ezt köve­tően a cseh burzsoá hadsereg a szóban forgó területet meg­szállta. Ezzel egy időben a ro­mán csapatok Soborsin és Ma­rosvásárhely között átlépték a demarkációs vonalat, elfoglal­ták az erdélyi medencét, előre­nyomultak a Halmágy-Csucsa- Királyhágó-Zilah vonalig, majd ettől északra a Meszes-Bükk lej­tőig, s Avas és Kőhát kö­zött Técsőnél elérték a Tiszát. Az antant ellenséges magatar­tása mögött az az elképzelés hú­zódott meg, hogy közép-európai terveiket az általa „győztesnek” elismert országokra kívánta fel­építeni. Párizsban úgy vélték, hogy a jövőben ezek az államok tölthetik be azt a szerepet, amire a Monarchia alkalmatlannak bi­zonyult: kellő támogatás esetén eszközéül szolgálhatnak egy Szovjet-Oroszország elleni in­tervenciónak, s felhasználhatók lesznek a német hatalmi törek­vések ellensúlyozására. A kedvezőtlenül alakuló nemzetközi helyzet, a sokasodó belső nehézségek, az éleződő el­lentétek a Károlyi-kormány po­zícióját válságosra fordították, majd lemondásra késztette. Ká­rolyi köztársasági elnök lett, aki Berinkey Dénes volt igazság­ügyi minisztert bízta meg a mi­niszterelnöki teendőkkel. 1919. január 18-án alakult meg az új kormány, amelynek hadügymi­nisztere a szociáldemokrata Böhm Vilmos. A válság azon­ban tovább mélyült, a Berinkey- kormány nem volt ura a hely­zetnek. A már robbanásig fe­szült körülmények között 1919. március 20-án adta át az újabb jegyzéket Vyx alezredes, az an­tant budapesti missziójának ve­zetője De Sobit tábornoknak, a magyarországi antanthadsereg ideiglenes parancsnokának a nevében. A jegyzék súlyos kö­veteléseket tartalmazott. Viharos minisztertanácsi ülé­sen a kormány a lemondás mel­lett döntött. Ezt követően 1919. március 21-én kiáltották ki a Magyar Tanácsköztársaságot. Dr. Bozó Gyula ( Folytatjuk) A Postabank és Takarékpénztár Rt, MISKOLCI TERÜLETI IGAZGATÓSÁGÁRA KERES TERÜLETI IGAZGATÓT. Vezető munkatársunkkal szemben támasztott követelmények:- közgazdasági egyetemi vagy pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség,- legalább 5 éves pénzintézeti vezetői gyakorlat,- jó tárgyaló- és kommunikációs készség,- a régió gazdasági hátterének ismerete. Az angolnyelv-tudás előnyt jelent. A jelentkezéseket a részletes szakmai önéletrajz és a végzettséget igazoló okiratmásolat beküldésével az 1920 Budapest, Személyügyi Igazgatóság címre kérjük. Beküldési határidő: 1999. március 31

Next

/
Oldalképek
Tartalom