Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-06-07 / 31. szám

1999. február 6., szombat Hazai Körkép 7. oldal Ki mit tud? - a NATO-levélről Nem Gyarmati ellen indult vizsgálat Az egyik kereskedelmi televí­zió csütörtök éjszakai hírmű­sora szerint Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium helyettes államtitkára az úgynevezett védelmi tervezési kérdőívhez állítólag olyan módosításokat küldött a brüsszeli NATO-központba, amelyek ellentétesek a HM és a kormány védelempolitikai szándékaival. Ez a kérdőív rögzíti, hogy a magyar fél a csatlakozás után mikor és mi­lyen eszközöket bocsát majd a NATO rendelkezésére. Ha a vizsgálat megállapítja Gyarmati felelősségét, a helyet­tes államtitkárt akár le is vált­hatják, ez pedig keresztülhúz­hatná azt az elképzelést is, hogy a közeljövőben Gyarmati váltsa fel Simonyi Andrást a brüsszeli NATO-nagyköveti poszton - hangzott el a feltételezés több­ször is a hírműsorban. A megjelent hírekkel ellen­tétben nem Gyarmati István he­lyettes államtitkár ellen folyik vizsgálat a Honvédelmi Minisz­tériumban - tájékoztatta lapun­kat tegnap Erdélyi Lajos ezre­des, a tárca szóvivője. A hon­védelmi miniszter által január 11 -én elrendelt tényfeltáró vizsgálat azt hivatott tisztázni, hogy történt-e adminisztrációs vagy szakmai hiba a NATO rendelkezésére bocsátott, úgy­nevezett védelmi tervezési kér­dőív elkészítése és megküldése során. Erdélyi Lajos a vitatott kérdőív tartalmáról nem nyilat­kozott lapunknak, mert az ab­ban felsorolt adatok államtitkot képeznek. Gyarmati István nem kívánt reagálni a vele kapcsolatos vá­dakra és hírekre. Az ügyről megkérdeztük a Brüsszelben tartózkodó Simo­nyi Andrást, hazánk NATO- hoz delegált nagykövetét is, aki közölte: ő semmit nem tud a minisztériumi vizsgálatról, vagy az azt kiváltó dokumen- tum(ok)ról. Ezért nem is óhaj­tott nyilatkozni ebben az ügyben. (sts) A Tocsik-ügy minden gyanúsítottja tagad Hétfőn hirdetik ki az ítéletet A Fővárosi Bíróság hétfőn hirdeti ki az elsőfokú ítéletet Tocsik Márta jogásznő és nyolc társa büntetőperében. Tocsik Márta ellen a 804 mil­lió forint összegű, jogosulat­lanul felvett sikerdíj miatt, csalásért emelt vádat a Fővá­rosi Főügyészség. A rendszerváltás óta eltelt idő­szak legnagyobb - politikai felhangoktól sem mentes - bot­rányának főszereplőjén, Tocsik Mártán kívül az ÁPV Rt. több egykori magas beosztású tiszt­ségviselője is a vádlottak pad­ján várja a hétfői ítélethirdetést. Közéjük tartozik Lascsik Attila, a részvénytársaság volt vezér- igazgatója, Liszkai Péter egy­kori jogi ügyvezető igazgató, Szokai Imre, az igazgatótanács volt elnöke, valamint az igaz­gatótanács egykori tagjai közül Spanyol József és Bessenyei Zoltán is. Ugyancsak a vádlottak kö­zött található az MSZP volt pénztámoka, Boldvai László, valamint Budai György, az úgymond „szabaddemokraták­hoz közel álló” üzletember és Vitos Zoltán vállalkozó. Felte­hetően az ő nevük, illetve be­osztásuk miatt kapott az ügy politikai színezetet. A botrányt a sajtó és az ak­kori parlamenti ellenzék rob­bantotta ki 1996-ban. A sajtó­ban megjelenő cikkek és az Or­szággyűlésben elhangzó felszó­lalások szerint a Tocsik Márta által felvett összeg rejtett csa­tornákon keresztül szétfolyt, és egyes feltételezések szerint az akkori kormánypártok kasszá­jába is került belőle. A hétfői ítélet ezekre a felté­telezésekre egészen bizonyosan nem fog választ adni, hiszen a vádpontok egyike sem foglal­kozik ezzel a kérdéssel. Tocsik Márta esetében a vád azt hang­súlyozza, hogy a jogásznő úgy vette fel az APV Rt.-tői a szó­ban forgó összeget, hogy azért érdemi munkát nem végzett, és ezt csak Liszkai Péter segítsé­gével tehette meg. (Tocsik Márta megbízatása a vele kötött szerződés értelmében az lett volna, hogy az önkormányza­tokkal minél előnyösebb meg­egyezést alkudjon ki a privati­zált állami vállalatok belterületi földjei után járó vagyonrészek kiadásakor.) Boldvait, Budait és Vitost befolyással üzérkedés vétségé­vel vádolja az ügyész, aki sze­rint az említett három személy Tocsik Mártával csaknem 350 millió forintot utaltatott át olyan cégek számláira, amelyek a belterületi földek ügyében nem végeztek munkát. Tocsik Márta 1996 októbe­rében részletes vallomást tett a rendőrségen, de ezt három hó­nappal később visszavonta, arra hivatkozva, hogy a kihallgatás idején zavart idegállapotban volt, ráadásul erős nyugtátokat szedett. A per minden vádlottja azóta is következetesen tagad. Megszűnő monopóliumok Munkában az egészségbiztosítási reformbizottság Várhatóan 2001-től több, egymással versenyben álló egészségbiztosító működik majd hazánkban. Minden magyar állampolgár biztosí­tott lesz, s azután is minden­kit megilletnek a jelenleg járó egészségügyi szolgálta­tások - jelentette be pénte­ken újságírók előtt Selmeczi Gabriella, a társadalombiz­tosítási alapokat felügyelő politikai államtitkár. Dr. Lrajna Imre országgyűlési képviselő, az egészségügyi re­formbizottság elnöke ehhez hozzátette: még az idén ki­dolgozzák a több biztosítós modell tervezetét, s azt már tavasszal a kormány elé ter­jesztik. Dr. Jávor András, a re­formbizottság alelnöke kifej­tette, hogy az újonnan alakuló 5-6 biztosító nem profitorien­Selmeczi Gabriella fotó: feb tált szervezet lesz. Az egyes biztosítók nem válogathatnak a polgárok anyagi helyzete, il­letve egészségi állapota sze­rint, mindenkivel biztosítást kell kötniük, aki hozzájuk for­dul. Várhatóan nem változik a jövedelemhez kötött járulék- fizetés rendje sem. A közpon­tilag beszedett járulékot fej­kvóta formájában osztják vissza a biztosítóknak. Az alapcsomagon felül a jövőben kiegészítő biztosítások be­vezetését is tervezik. Ettől a hálapénzrendszer elsorvadása várható, mivel olyan plusz szolgáltatásokra lehet majd „előfizetni”, amelyekért jelen­leg a betegek általában „zsebbe” fizetnek. A szakemberek a Ferenczy Europress kérdésére elmond­ták, hogy a járulékfizetőket is ösztönözni szeretnék egészsé­gük megőrzésében. Foglal­koznak a más biztosítási ágakban jól bevált bonusrend- szer bevezetésével, amelynek révén járulékfizetési kedvez­ményt kaphatnának az egész­ségükre vigyázó emberek. N. Zs. Gyakran helyben kell harcolni az országosan elfogadott 16 százalékért Pedagógusbér-emelés - zökkenőkkel Zökkenőkkel halad a pedagógusok idei béremelésének vég­rehajtása - állítja az elmúlt fizetési napok tapasztalatai alap­ján a szakszervezet, s végső soron nem vonják kétségbe ezt az oktatási tárcánál sem. A gondok mértékéről és azok okairól azonban már gyökeresen eltérnek a vélemények. Árok Antal, a Pedagógusok Szakszervezetének titkára sze­rint a mintegy 2800 iskola- fenntartó önkormányzat több­ségénél tapasztalható valami­lyen gond a béremelés körül. Van, ahol az előírt 16 száza­lékért is harcolni kell, másutt pedig azt hallani, hogy „nem jut pénz” a technikai dolgozók ajánlott 13 százalékos bérnö­velésére. Sok helyütt az új bérszámfejtés nem készült el, és a tényleges kifizetésre csak a helyi költségvetések elkészí­tése után kerül sor. Eléggé gyakori az is, hogy az adójog- szabályok változása miatt a 16 százalékos emelés ellenére a vártnál kevesebbet kap kézhez a nevelők jelentős része. Az Oktatási Minisztérium tapasztalatai szerint a telepü­lések és az intézmények több­ségénél nincs gond a rendelet végrehajtásával, amiből az következik, hogy ahol viszont van, ott helyben kell megke­resni annak az okát. A feltá­rásban segíthetnek a szakszer­vezetek is, amire több helyen látni már megnyugtató, pozitív példát. A 16 százalékos pedagó­gus-béremelést törvény írja elő, s ennek anyagi fedezete is rendelkezésre áll. Fontos azonban tudni - hangsúlyoz­ták a tárcánál -, hogy ezúttal is alapbér-, és nem jövedelem- emelésről van szó. Márpedig a tanítók, tanárok fizetése több elemből, például túlóradíjak­ból, pótlékokból tevődik ösz- sze. Oktalanság tehát ettől a bérintézkedéstől számon kérni a pedagógusok több évtizedes jövedelemlemaradásának or­voslását. Erre a kormány most nem vállalkozhatott. Deregán Gábor Ötmilliárdból gazdálkodik a szociális tárca Lakásotthonok - intézetek helyett A szociális tárca kiemelt figyelmet fordít a hajléktalanokat ellátó szállók, étkeztetők, a család- és gyermekvédelmi in­tézmények, valamint a falugondnoki hálózat fejlesztésére. A kitűzött célokat pályázati úton kívánják megvalósítani.- Az idén 5,2 milliárd forintot biztosított a központi költség- vetés a Szociális és Család­ügyi Minisztérium fejlesztési céljainak megvalósítására, ami 42 százalékkal több a ta­valyinál - tudtuk meg Lakner Zoltán helyettes államtitkártól, a tárca tegnapi tájékoztatóján. Ebből a pénzből kétmilliár­dot a szociális ellátórendszer létszámnövelésére költenek, ami 1600 új szakképzett dol­gozó felvételét teszi lehetővé. A fennmaradó hárommilliár- dot nyílt pályázatok útján le­het majd elnyerni. A hajlékta­lanok megsegítésére például ■370 milliót szánnak, amiből népkonyhákat, új nappali me­legedőket kell létrehozni. A tervek szerint a közeljövőben utcai szolgálatot ellátó szociá­lis munkások is segítik majd a rászorulókat. A gyermekjóléti és gyer­mekvédelmi ellátás fejleszté­sére több mint 680 milliót költ a tárca. Főleg a kisebb lét­számú, legfeljebb 10-12 gye­rek elhelyezésére alkalmas la­kásotthonok építését támogat­ják, amelyek egy idő után tel­jesen felváltanák a rideg gyermekvédő intézeteket. Szintén pályázati úton kí­vánják továbbfejleszteni a fa­lugondnoki hálózatot, (h. gy.) Együttműködés. A szervezett bűnözés elleni közös fellépés­ről írt alá megállapodást pénte­ken Budapesten Pintér Sándor belügyminiszter és Arnold Kol­ler svájci igazságügy- és rend­őrségi miniszter. Az államszer­ződés az Országgyűlés ratifiká­ciója után, 2000 januárjában lép életbe. Diplomaosztás. Az Európai Unió regionális és agrárpoliti­kájának témakörében szerve­zett kétéves továbbképzés vé­gén harminc szakember vehette át magyar es francia nyelven kiállított oklevelét pénteken a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen. A szakképzést a Francia-Magyar Kezdeménye­zések Társasága finanszírozta. Nem kell a metró. Az Európai Fejlesztési Bank Budapesten tartózkodó tárgyalódelegációja a Pénzügyminisztériumban tar­tott megbeszélésen nem tudta meggyőzni a magyar kormány képviselőit a 4-es metró beru­házásának szükségességéről - közölte a minisztérium illeté­kese. A megbeszélésen kor­mányoldalról hangsúlyozták, hogy ennek ellenére számíta­nak a külföldi befektetőkre. Bősi albizottság. Megalakult és elfogadta működési rendjét pénteken az Országgyűlés Kör­nyezetvédelmi Bizottságának a bősi üggyel foglalkozó tény­feltáró albizottsága. A testületet az Országgyűlés Környezetvé­delmi Bizottságának hét tagja alkotja: két fideszes, egy kis­gazda, egy MDF-es, egy MIEP- es, egy MSZP-s és egy SZDSZ- es képviselő. Megállapodás. A gazdaság és az oktatás, azon belül is a fel­sőoktatás és a szakképzés kö­zötti kapcsolat erősítése a célja annak a megállapodásnak, ame­lyet Pokomi Zoltán oktatási miniszter és Tolnay Lajos, a Magyar Kereskedelmi és Ipar­kamara (MKIK) elnöke írt alá pénteken, Budapesten. Pokomi Zoltán közölte: hasonló meg­állapodást készítenek elő az agrárkamarával is. Jótékonyság. Montserrat Ca­ballé világhírű katalán szoprán opera-énekesnő jótékonysági hangversenyen lép fel a Zene- akadémián, február 21-én. A hangverseny bevétele a ma­gyarországi gyengénlátó és vak gyermekek zenei és nyelvi ok­tatásának fejlesztését szolgálja. Baj nélkül ért földet a Feri­hegy 2. repülőtéren péntek dél­után az egyiptomi légitársaság gépe, amelynek fedélzeti mű­szere a landolás előtt hidrauli­kus rendszerhibát jelzett - kö­zölte a Légiforgalmi és Repülő­téri Igazgatóság. Az EgyptAir Airbus 320-as típusú gépének fedélzetén 79 utas tartózkodott. FOTÓ: RIGÓ A szép kert titka Díszkutak, fűnyírók, ezernyi féle pázsit - és szegélynyíró, gallyaprító, kerti váza és kerti törpe. Locsolórendszerek, kan­deláberek, öntöttvasból készült pihenőpadok, aknafedelek, fák­lyák, és sok minden más, amit egy gondozott kertben elképzel­hetünk. Ebből kapott a nagykö­zönség ízelítőt Budapesten, a BNV területén rendezett „Kert” kiállításon és vásáron. A vásár­város „F” pavilonjában a négy­napos, vasárnap záró kiállítás szakmai napját a nógrádi keres­kedők is szép számmal látogat­ták. A kiállítók közt egy nógrádi is akadt, az SVT-Wamsler Rt. megújult grillező készletével, kerti-party termékcsaládjával arat sikert. T. L. A budapesti vásárvárosban az SVT-Wamsler Rt. is bemutatkozott Költözik a kórházi gyermekosztály Egerben Megállhat a tragédiasorozat Február 17-ig meg kell kez­deni a betegek elköltöztetését az egri Markhot Ferenc kór­ház csecsemő- és gyermekosz­tályáról - döntött pénteken az intézményt működtető a He­ves Megyei Önkormányzati Közgyűlés. A sajtó révén országos vissz­hangot kiváltó ügy előzménye több mint egy évtizedre nyúlik vissza: a gyermekosztály dolgo­zói körében 1987 óta sorozatban fordultak elő halálos kimenetelű daganatos megbetegedések. Az ANTSZ megyei főorvosa 1998 májusában kérte az egri kórház orvosigazgatóját jelentse be foglalkozási ártalomként a rá­kos megbetegedéseket. Ez nem történt meg. A Heves Megyei Önkormányzat 1998. november 27-én határozatot hozott, mely szerint meg kell szervezni a dol­gozók laboratóriumi vizsgálatát. Az egészségügyi miniszter 1998. december 4-én azzal a kéréssel fordult az Egészségügyi Tudo­mányos Tanácshoz, hogy tudo­mányos igénnyel vizsgálja meg az egri kórház gyermekosztályán történt sorozatos megbetegedés okát. Az Egészségügyi Tudomá­nyos Tanács 1999. január 13-iki levelében tájékoztatta a kórház vezetőit arról, hogy a vizsgálatra ad hoc bizottságot hoz létre. Idő­közben, 1999. január 7-én a Ma­gyar Állami Eötvös Loránd Geo­fizikai Intézet megküldte a ra­diometriai vizsgálat eredményét, mely szerint a gyermekosztály épületében egészségkárosító ha­tás nincs. A döntése alapján az osztályt a nőgyógyászatra költöz­tetik, a nőgyógyászat a kieső ágyak kompenzálásaként a sebé­szeten kap férőhelyeket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom