Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-11 / 35. szám

4. oldal Gazdaság 1999. február 11., csütörtök Nem aranytojás. Mintegy 50 millió darabos tojásfeles­leg tapasztalható a magyar piacon, s ez túltermelési válság kialakulására utal - mondotta szerdán Botos Ká­roly, a Baromfi Termékta­nács igazgatója. A válságból való kilábalás érdekében a Baromfi Terméktanács azt javasolja, hogy a feldolgozó üzemeket tegyék érdekeltté a ciklus végére érkezett tyú­kok levágásában. Magyar tőke. Románia szeretné, ha nőnének a ma­gyar befektetések - mondta szerdán Radu Sarbu, a Ro­mán Állami Vagyonalap el­nöke egy budapesti konfe­rencián. Magyar befektetők eddig 2712 romániai gazda­sági társaságban szereztek részesedést, és tavaly év vé­géig összesen 84,451 millió dollárt fektettek be. Kamatcsökkenés. Az MNB tájékoztatása szerint decemberben tovább csök­kentek a kamatok. A látra szóló betétek átlagos ka­mata 6,7 százalék volt, az éven belüli 14,6 százalék, az éven túliaké pedig 14,3 szá­zalék. A lakossági hitelek kamatszintje 25,6 száza­lékra csökkent. Reálkeresetek. A ver­senyszférában tavaly 3,7 százalékkal növekedett a teljes munkaidőben dolgo­zók reálkeresete - derül ki a KSH gyorsjelentéséből. Az adatok szerint a versenysz­férában dolgozók nettó át­lagkeresete 46 140 forint volt 1998-ban, ami 18,5 százalékkal magasabb az 1997. évinél. Adócsökkentés? A Pénz­ügyminisztérium a személyi jövedelemadó kulcsainak mérséklése (0-22-40) mel­lett a gyermekkedvezmény megtartásával a többi ked­vezmény megszüntetésén gondolkodik - jelentette ki Járai Zsigmond pénzügymi­niszter. Az áfakulcs 20 szá­zalékra csökkenhet, a tb-já- rulék egy-két százalékos mérséklése is valószínű. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 361,59 Japán jen (100) 192,25 Svájci frank 156,78 USA-dollár 221,32 Euró 250,36 Átváltási arányok: 1 euró = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. 17 aranykoronánál rosszabb földek után további juttatás kapható Növénytermesztési támogatás Új támogatási forma ebben az évben a megművelt földterület után igényelhető, termelési költségeket csökkentő és jövede­lemkiegészítő normatív támogatási konstrukció. Ez a vissza nem térítendő tá­mogatás meghatározott növé­nyek (kalászosok, kukorica, fe­hérje növények, szántóföldi zöldség) termesztése esetén jár, a vetésterület nagysága szerint differenciálva, legfeljebb 300 hektárig. Az állami hozzájáru­lás mértéke: egy-húsz hektár között hektáronként 12 000, húsz-ötven hektár között 8000, ötven és háromszáz hektár kö­zött pedig 4000 forint. Ezen felül további támogatás is megilleti a termelőt azután a használatában lévő földrészlet után, amelynek hektáronkénti kataszteri tiszta jövedelme a ti­zenhét aranykoronát nem ha­ladja meg. Ilyenkor a kedvez­mény mértéke egy-húsz hektár között hektáronként 3000, húsz és ötven hektár között pedig 2000 forint. A költségvetési kedvezmé­nyek igénybevételét azonban feltételekhez köti a földműve­lésügyi tárca. Az őszi búza ese­tében például azok a gazdák jo­gosultak az állami támogatásra, akik a megtermelt búza értéke­sítésére február 28-ig szerző­dést körnek, vagy nyilat­koznak arról, hogy a termést saját gazdasá­gukban hasz­nálják fel. To­vábbi feltétel, hogy a termelő a vetésterület legalább 40 százalékán fémzárolt, a teljes vetéste­rületen csávázott vetőmagot vet, és számlával igazolja a nö­vényvédőszer- és műtrágya- vásárlást. Az őstermelőknek akkor jár a támogatás, ha iga­zolvánnyal rendelkeznek. A földalapú növénytermesz­tési támogatást legkésőbb ápri­lis 10-ig lehet igényelni a föld­művelésügyi hivatalnál, amely a jogosultságról szóló igazolást tizenöt napon belül adja ki. A kompenzációt a területileg ille­tékes adóhatóság két részletben fizeti ki. Az első részlet iránti kérelmet legkésőbb június 30­ig kell benyújtani, a fennma­radó összeget pedig november 15-ig kell kérni. A pénzt az adóhatóság az igénylés beérke­zésétől számított 30 napon be­lül folyósítja. (újvári) Használt szántóterület Támogatási összeg hektár Ft/hektár 1,00- 20,00 12 000 20,01- 50,00 8000 50,01-300,00 4000 A tizenhét aranykorona-érték alatti külterületi »autóra a támogatott növények összevont területe vitán: Használt szántóterület Támogatási összeg hektár Ft/hektár 1,00-20,00 3000 20,01-50,00 2000 Oktatás és falusi turizmus Az Országos Idegenforgalmi Bizottság ülésén tárgyait a falusi turizmus fejlesztéséről. A bizottság valamennyi tagja egyetér­tett azzal, hogy a falusi turizmus a vidék fejlődésének egyik je­lentős eszköze és ezért kormányszintű figyelmet igényel. A falusi turizmus fejlesztésé­ben leginkább érdekelt minisz­tériumok képviselőinek részvé­telével megalakult már egy munkacsoport, amely meghatá­rozza a legfontosabb teendőket. A falusi turizmus fejlődésé­nek kulcskérdése a szakmai képzés, így a munkaügyi ala­pok támogatásával több térség­ben is szerveztek falusi vendég- fogadó szaktanfolyamokat. A Kereskedelmi és Vendég­látó-ipari Főiskola hat főisko­lán is kétéves képzést indított, s már csaknem négyszázan sze­reztek diplomát ezeken a sza­kokon. A Gazdasági Minisztérium elődje által kezelt gazdaságfej­lesztési célelőirányzat támoga­tandó céljai közé már 1997-ben bekerült a szálláshelyprógram. A területfejlesztési alapokból is igényelhető falusi turisztikai célú finanszírozás. Időközben megnyílt Budapes­ten a falusi turizmus információs iroda. Elkészült egy korszerű, a falusi kínálat sajátosságaihoz alkalmazkodó információs és helyfoglalási számítógépes rendszer is, amelynek telepítése most folyik. Koós Tamás Munkavállalói résztulajdon A törvény nem kedvez az MRP-cégeknek Nemzetközi tapasztalatok szerint a dolgozói tulajdon­ban lévő vállalkozások eredményesebbek és haté­konyabbak a hasonló pro­filú és nagyságú, ám más tu­lajdonosi konstrukcióban működő cégeknél. Magyarországon a privatizá­ció során 280 vállalkozás ke­rült munkavállalói résztulaj­donba, közülük jelenleg 200 működőképes. A magyar MRP-cégek 70 ezer alkalma­zottat foglalkoztatnak, és a dolgozók 60-70 százaléka rendelkezik valamekkora tu­lajdoni hányaddal. A megvá­sárolt jegyzett tőke nagysága meghaladja az 50 milliárd forintot. A dolgozói tulajdonlás jogi hátterének megterem­tése kellene ahhoz, hogy Magyarországon szélesebb körben elterjedjen ez a tulaj­donosi forma - nyilatkozta lapunknak Hovorka János, a Rész-Vétel Alapítvány ille­tékese. Az alapítvány a pri­vatizációs szervezet által még 1992-ben indított Mun­kavállalói Résztulajdonosi Program (MRP) támogatá­sára jött létre. A jelenlegi szabályozás nem kedvez az MRP-tagok- nak, ugyanis az osztalék nem osztható fel közöttük, hanem teljes egészében az E-hitel törlesztésére kell fordítaniuk. Még akkor is, ha az osztalék összege megha­ladja az előírt törlesztőrész­let nagyságát. Emiatt gyak­ran nem áll rendelkezésre olyan pénzforrás, amit a cé­gek fejlesztésére lehetne fordítani - tudtuk meg. En­nek ellenére a magyar MRP- cégekre is igaz, hogy ver­senytársaikhoz képest maga­sabb a jövedelmezőségük, ezeknél a vállalatoknál rit­kábban fordul elő felszá­molás. Az alapítvány munkatársa szerint politikai szándék is szükséges ahhoz, hogy Ma­gyarországon az eddig csak privatizációs technikaként kezelt dolgozói tulajdonlás népszerűbb legyen. Ezt kö­vetően módosítani kellene az MRP-törvényt vagy új jog­szabályt alkotni, hiszen a je­lenlegi passzust a privatizá­cióhoz készítette a jog­alkotó, s így jelenleg nincs mód arra, hogy magánosítás nélkül, egyszerű adásvétel vagy akár részvénykibocsá­tással történő alaptőke-eme­lés révén újabb MRP-cég alakulhasson. Az Amerikai Egyesült Ál­lamokban a hetvenes évek­ben terjedt el a dolgozói tu­lajdonlás, és jelenleg 12 ezernél több cégben van munkavállalói tulajdon. Amerikai MRP-s szakembe­rek szerint cégeik sikerének egyik titka éppen az, hogy üzleti tényezővé vált a dol­gozói tulajdonlás. Az ameri­kai törvények szerint azon­ban az MRP-n keresztül kedvezőbb a cégfinanszíro­zás, továbbá különböző adó- kedvezményeket is igénybe vehetnek a dolgozói tulaj­donban lévő vállalatok. Az érintettek szerint ismét abba a hibába estünk, hogy ha a világ fejlettebbik félte­kéről átveszünk valamit, ami jó, azt csak részben alkal­mazzuk. (sts) 2000-től kötelező adatszolgáltatás Fellebbentik a fátylat a zsebszerződésekről Hamarosan a Ház elé kerül a földtörvény módosítása. A jog­szabály-módosítással az agrártárca szeretné megakadályozni a földszerzési korlátozások kijátszását s fellebbenteni a fátylat a zsebszerződésekről. Az előterjesztők remélik, hogy a kötele­zővé váló adatszolgáltatással drasztikusan csökkenthető a kül­földiek által kötött illegális haszonbérleti szerződések száma. A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztérium kon­cepciója szerint 2000. január elsejétől az egy hektárnál na­gyobb termőföldterületet hasz­náló gazdáknak a föld használa­tát tanúsító szerződéseket be kell mutatniuk a települési ön- kormányzat jegyzőjének, s ő azokat nyilvántartásba veszi. A bejelentési kötelezettség kiterjedne a gazdálkodó saját tulajdonában lévő, vagy a kö­zeli hozzátartozója által művelt, illetve a földtulajdonossal egy háztartásban élő személy birto- kában/használatában lévő ter­mőföldre. A jogszabály-módosítást kezdeményezők reményei sze­rint a szerződések regisztrálá­sával fény derülhet a külföldiek által kötött, burkolt haszonbér­leti szerződésekre, illetve mód nyílik azok érvénytelenítésére. Ilyennek minősülnek azok a megállapodások, amelyek tu­lajdon- illetve elővásárlási jo­got biztosítanak a külföldi bér­lőnek a vásárlási tilalom felol­dása után. A törvénymódosítás után a földhasználó kénytelen lenne helyzetét legalizálni, a jogsza­bályi feltételeknek megfelelő szerződést kötni a tulajdo­nossal. A nyilvántartási rendszer ki­építése és bevezetése 575 mil­lió forintba kerül majd; fedeze­tét a 2000. évi költségvetés biz­tosítja. A regisztrációs kötele­zettség alól kibúvóknak a föld­védelmi bírság kétszeresét kel­lene büntetésként fizetniük. (újvári) Tavaly 16 ezer ügy maradt befejezetlen Perben az adóhivatallal Az első, 1987. évi adótör­vény megszületése óta az APEH ellen benyújtott ke­resetek száma egyre nő. Ta­valy csaknem 7500 pert in­dítottak az adóhivatal ellen. A Magyar Közigazgatási Bí­rák Egyesületének tájékozta­tása szerint főleg a rendszer- váltás utáni időszakban sza­porodtak meg az APEH elleni peres ügyek, mert ezután vált lehetővé, hogy az adózó pol­gár mind a jogalap, mind az összegszerűség tekintetében megtámadhassa az adóható­ság határozatait. A bíróságok nincsenek könnyű helyzetben, mert a ta­valy benyújtott csaknem 7500 kereset mellett további 16 ezer, korábbról maradt ügy­ben kellene ítélkezniük. Ami a meghozott ítéleteket illeti megállapítható, hogy az ese­tek 40 százalékában az adózó polgár hagyhatta el győztesen a tárgyalótermet. A bírák egyesülete szerint a későbbiekben gondot okoz­hat, hogy míg a közigazgatási perek - így az adóperek is - januártól a megyei bíróságok hatáskörébe kerültek át, addig a tb-j árulókkal kapcsolatos perek a városi bíróságok ha­táskörében maradtak. Zárolt vagyonból hogyan lehet adót fizetni? Bankszámla „csiki-csuki” Bírósági eljárások során gya­kori, hogy valakinek a vagyo­nát és a bankszámláját zár alá veszik. Ám ettől függetlenül fennállnak adófizetési kötele­zettségei, csak éppen nincs mi­ből kiegyenlíteni a számlát. A késedelmi pótlék és a rátevődő kamatok pedig néhány hónap alatt tetemes összeggé duzzad­hatnak. Vajon miként rendez­hető az ilyen tartozás, ha a fel­mentő ítélet nyomán felszaba­dul az adós zárolt bankszámlája is? Konkrétan ezt a problémát Tocsik Márta védőügyvédje, dr. Szó'gyényi József vetette fel, ugyanis a jogásznő folyószám­láján - a bírósági eljárás elhú­zódása miatt - tetemes, kama­tokkal terhelt tartozás halmo­zódott fel. A késedelmi pótlé­kot a tartozás napjától kezdő­dően a jegybanki alapkamat kétszeresében állapítja meg az adóhatóság. Dr. Kovács Márta, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal felszámolási és végrehajtási fő­osztályának helyettes vezetője a Ferenczy Europressnek el­mondta:-Tocsik Márta ügyében és más egyedi esetekben sem nyi- latkozhatom. Azt viszont el­mondhatom, hogy a késedelmi pótlék méltányossági alapon csökkenthető. Az adózás rendjéről szóló törvény értelmében magánsze­mély akkor részesülhet méltá­nyos elbírálásban, ha saját vagy a vele együtt élő hozzátartozó­jának a megélhetése kerül ve­szélybe a pótlék megfizetése miatt. Fiókátadás a takarékszövetkezeteknek - elkülönülő feladatok A „vidék bankja” erősít vidéken A Takarékbank Rt. elsősorban a takarékszövetkezetek csúcsbankjaként képzeli el jövőjét, ugyanis hosszú távon a pénzintézet sikeres fejlődése a takarékszövetkezetek üzleti sikerein alapul - jelentette ki Hernádi Zsolt, a pénzintézet vezérigazgatója tegnapi tájékoztatóján. A takarékszövet­kezetek helyzetének erősítését szolgálja az a program is, amelynek keretében a bank átadja fiókjait a takarékszö­vetkezeteknek. A Takarékbank azt várja ettől a lépéstől, hogy megszűnik a takarékszövetkezetek és a bank közötti versenyhelyzet, feladataik elkülönülnek egy­mástól. A fiókátadásokkal - amit kizárólag ők csinálnak jelenleg a bankszektorban - erősödhet a takarékszövetke­zetek jelenléte a városokban; ahhoz, hogy az átadási nehéz­ségek ellenére ne csökkenjen a szolgáltatások színvonala, a bank hajlandó anyagilag is hozzájárulni - hangsúlyozta Hernádi Zsolt. A takarékszövetkezetek Magyarország legnagyobb há­lózatát - 1700 fiókot - működ­tető pénzintézetei. Ügyfélkö­rük a vonzáskörzetükben élő lakosság, a kis- és középvállal­kozók, a helyi közösségi in­tézmények. Tulajdonosi kö­rükben is túlnyomórészt a helyi lakosság szerepel, a szövetke­zeteknek országszerte mintegy 1,5 milliós tagságuk van. Jelenlétük vidéken a ki­sebb községekben és váro­sokban szinte kizárólagos, több mint 1100 településen egyedül képviselik a banki infrastruktúrát. Piaci részese­désük 5 százalék, de a lakos­sági szolgáltatásoknál ennek két-háromszorosát, a kisvál­lalkozói ügyfélkörben pedig a 15-20 százalékot is eléri. A takarékszövetkezeteknél a lakossági ügyfelek pénzü­ket továbbra is hagyományos betétekben tartják. Á jövőben a Takarékbank, mint csúcs­bank több segítséget nyújt majd az olyan régi és jól be­vált szolgáltatások megújítá­sához, mint a takarékkönyv vagy a takaréklevél. Szeret­nének egy szabványosítható folyószámlabetét-konstruk- ciót is kialakítani mind a la­kossági, mind pedig a vállal­kozói ügyfelek számára; új szolgáltatásokkal egy speciá­lis ügyfélkört - az önkor­mányzatokat és az ÁFESZ- eket - próbálják elérni, (sts) N. Zs.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom