Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-10 / 34. szám

4. oldal Ország - Világ 1999. február 10., szerda Élénk parlamenti vita a Munka törvénykönyvéről Interpellációs délután Az Országgyűlés új munka­rendje szerint kedden délután meghosszabbított időkeret­ben került sor a kérdésekre és az interpellációkra. Az okta­tási miniszter egyik válaszát a koalíciós képviselők sem fo­gadták el. A parlament ötnapos munkahe­tének második napján a képvi­selők megkezdték az általános vitát a Munka törvénykönyvé­nek módosításáról. A kor­mánypártok - hangoztatott szándékuk szerint - a rendszer- váltás óta eltelt kilenc év vesz­tesei, a bérből és fizetésből élők érdekében teremtenének rendet néhány téren. Az MSZP ugyan­akkor munkavállaló- és szak­szervezet-ellenesnek minősí­tette az előterjesztést. Az ebédszünet után került sor az interpellációkra. Katona Béla (MSZP) alkut ajánlott Já­rni Zsigmondnak. Eszerint a pénzügyminiszter jelentse ki, hogy Simicska Lajos APEH-el- nök kinevezése előtt minden tekintetben megbizonyosodott a jelölt feddhetetlen előéletéről, és amennyiben bármi ettől el­térő kiderül Simicska Lajosról, ő, mint kinevező miniszter, le­mond. Ha ezt Járai kijelenti az Országgyűlés előtt, akkor az MSZP nem hozza többé szóba a Simicska-ügyet. A pénzügy- miniszter válaszában kifejtette: szerinte az APEH elnökét ép­pen úgy megilleti az ártatlanság vélelme, mint Boldvai László MSZP-képviselőt, annál is in­kább, mert eddig semmilyen bí­rósági eljárás nem indult ellene, szemben az első fokon elítélt Boldvaival. Világosi Gábor (SZDSZ) ki­jelentette: a miniszterelnök 168 nappal ezelőtt tett nyilvános be­jelentést arról, hogy az előző kormányzati ciklusban közpén­zek felhasználásával törvényte­len megfigyelés alatt tartottak több, akkoriban még ellenzéki politikust. Kinek az érdeke, hogy a súlyos kijelentést alátá­masztó bizonyítékok máig is­meretlenek maradtak? - kér­dezte. Kövér László tárca nél­küli miniszter válaszában utalt rá, hogy a kérdésben egy hama­rosan fölálló vizsgálóbizottság lesz majd illetékes. Érdekesség, hogy Pokorni Zoltán oktatási miniszter egyik válaszát, amely a keszthelyi egyetem és egy kaposvári főiskola összevoná­sát magyarázta volna, az Or­szággyűlés nem fogadta el. Simonffy Ági Viszonylagos nyugalom Koszovóban Spanyolország ígérete Koszovóban viszonylag nyu­godtan telt el a keddre virradó éjszaka, a főként albánok lakta szerbiai tartományban tevé­kenykedő nemzetközi megfi­gyelők nem értesültek újabb incidensről - mondta Sandy Blyth EBESZ-szóvivő. Blyth azt is közölte: a megfi­gyelők a szokásos rendben to­vábbra is Járják a terepet” a válság dúlta tartományban. Da- nica Mirankovics pristinai szerb vizsgálóbírónő, ugyanakkor be­jelentette: a rossz időjárásra hi­vatkozva a hozzátartozók ked­den sem vették át azon albán személyek holttestét, akik a ja­nuár közepi, nagy vihart kavart racaki gyilkosságok során vesz­tették életüket. A tetemek átvé­telét szerdára halasztották. Szerb vélemény szerint az al­bánok politikai játékot űznek a holttestek körüli huzavonával. Hétfőn William Walker, az EB ESZ misszióvezetője is el­ítélte a történteket. Az EBESZ megfigyelői pedig megállapo­dást kötöttek a rokonokkal, hogy azok három nap alatt mégis átveszik a negyven holt­testet. Javier Solana, a NATO fő­titkára ígéretet kapott Jósé Ma­ria Áznar spanyol kormányfő­től, hogy a NATO erőinek eset­leges koszovói küldetése eser tén, amelyre akkor kerül sor, ha erről megállapodnak Rambouil- let-ban, Madrid is csapatokat vezérel a térségbe. Ugyanakkor Eduardo Serra védelmi minisz­ter hangsúlyozta: erre vonatko­zólag egyelőre nincsen konkrét döntés. Kormányforrások sze­rint Spanyolország Koszovóba vezényelhetné Boszniában ál­lomásozó 1800 katonájának nagy részét. Solana ezekben a napokban a NATO tagországok kormány­főit tájékoztatja a szövetség terveiről. Bombamerénylet Görögországban Keddre virradóra ismeretlen tette­sek pokolgépet helyeztek Görög­országban a trákiai Komotini vá­rosban működő török konzulátus elé. A rendőrség szakértői megkí­sérelték a helyszínen hatástalaní­tani a bombát, eközben egy rendőr kisebb sérüléseket szenvedett. Egy ismeretlen telefonáló fi­gyelmeztette a hatóságokat a ké­szülő merényletre, de nem árulta el, kik helyezték oda a bombát, és miért. Trákiában, ahol a görögor­szági török eredetű muzulmánok jelentős csoportjai élnek, Komotini város török konzulátusa hosszú ideje a szélsőséges görög naciona­listák haragjának egyik célpontja, de most először intéztek merényle­tet ellene. A miniszterelnököt időben tájékoztatták a Postabank helyzetéről Lefejezik a felügyeletet? Az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet nem tud arról, hogy a pénzügyminisztérium külön vizsgálná a felügyelet felelős­ségét a Postabank ügyében - mondta a Ferenczy Europress- nek Tarafás Imre elnök, reagálva a kormányfő vádjaira is.- Nem értem, miként folyhat vizsgálat a felügyeletnél an­nak tudta és részvétele nélkül- jelentette ki az ÁPTF elnöke tegnap munkatársunknak.(Já­rai Zsigmond tegnap megerő­sítette a hírt az MTI-nek.- A szerk.) A pénzügyminiszter a minap még egyetértett azzal, hogy meg kell várni a Kor­mányzati Ellenőrzési Hivatal vizsgálódásának eredményeit, s csak akkor lehet tisztán látni, kit terhel felelősség a Posta­bank válsága miatt. Az elnök elmondta: Orbán Viktort még kinevezése előtt személyesén tájékoztatta a Postabank hely­zetéről, és már tavaly június­ban felhívta a figyelmét a Re­albank súlyos problémáira. Az ÁPTF többoldalas ese­ménynaptára szerint 1996. jú­lius 1. - a jelenlegi vezetők megbízatása óta - a felügye­leti biztos kirendeléséig 42 esetben intézkedtek vagy szorgalmaztak intézkedéseket a valós helyzet feltárása és a visszaélések megelőzése vé­gett. Nyers Rezső elnökhelyet­tes részletezte, hogy a felügye­let miként akadályozott meg sokmilliárdos törvénytelen tranzakciókat mind a Posta­bank, mind pedig a Realbank esetében. Nyers szerint a Pos­tabank tényleges céltartalék­hiánya 92 milliárd forint, ezért - a kormányzati számítások­kal szemben - „nincs szükség arra, hogy az állam kétszer tömjön be egy lyukat”. Az ÁPTF vezetőinek eset­leges leváltásával kapcsolat­ban a FEB megtudta: az elnö­köt és helyetteseit csak bíró­sági úton lehet elmozdítani. Ha - átszervezés címén - ki­maradnának a sokat emlege­tett „szuperfelügyeletből”, négy évre kellene kifizetni a bérüket. - kr ­Szabad-e láttatni a könnyeket? Az ORTT megvizsgálta a buszbalesetróí szóló tudósításokat Az Országos Rádió és Televízió Testület (ORTT) határozott jogi álláspontja az, hogy az információhoz való hozzájutás joga nem „írhatja felül” az emberi jogokat - jelentette ki Körmendy-Ékes Judit keddi, budapesti sajtótájékoztatóján. A testület tagja elmondta: az általa és a műsorfigyelő szol­gálat által kezdeményezett vizsgálat megállapította, hogy a 18 halálos áldozatot köve­telő, ausztriai buszbaleset ügyében a tudósítások vala­mennyi hírműsorban figyel­men kívül hagyták a hozzátar­tozók és a szerencsétlenül jár­tak személyiségi jogait. A tájékoztatón elhangzott: teljességgel elfogadhatatlan és elképesztő, hogy a televíziós híradókban a sokkos állapot­ban lévő hozzátartozókról „kétperces közelképet” sugá­rozzanak.- Kérdés, hogy van-e határa a vér, a gyötrelem, a könny és verejték ilyen módon történő bemutatásának a hírműsorok­ban? A műsorszerkesztőket meg lehet-e állítani a nézőkért folytatott küzdelmükben? - tette fel a kérdést Körmendy- Ékes Judit. A testület tagja szólt arról is, hogy az ORTT, bár jogi és morális alapja lenne, egyelőre nem akarja szankcionálni a történteket. A testület csak felhívja a műsorszolgáltatók figyelmét arra, hogy ne ilyen módon és ne ilyen formában tudósítsanak. Újságírói kérdések nyomán a sajtótájékoztatón kiderült, hogy panaszok, konkrét beje­lentések az ORTT-hez nem érkeztek. Valószínű - mondta Körmendy-Ékes hogy a sokkos állapot miatt az érintet­tek nem is tudtak arról, hogy milyen jogaik vannak.- Ha a figyelemfelhívás el­lenére nem következik be vál­tozás a hírműsorok ilyen tar­talmú tudósításainak szelle­mében, akkor más eszközök­höz fogunk folyamodni - je­lentette ki a médiafelügyeleti szervezet képviselője. Előnyös lehet a gyermek számára a későbbi iskolakezdés Évismétlés az óvodákban Az utóbbi nyolc évben megkétszereződött a tanköteles kort elért, de az óvodákban maradó gyerekek száma - ez derül ki egy közelmúltban nyilvánosságra került statisztikából. Évek óta 400 ezer körül van az óvodások és 125 ezer körül az elsősök száma, a még egy évre óvodában maradó tankötele­sek száma azonban nő.- A közoktatási törvény le­hetővé teszi a tanköteles ko­rúak rugalmas iskolakezdését - nyilatkozta lapunknak Kör- nyei László, az Oktatási Mi­nisztérium helyettes államtit­kára. - Ez azt jelenti, hogy nemcsak a 6. életév betöltése, hanem a leendő elsős testi, szellemi fejlettsége is feltétele az elsőbe történő behatásnak.- Az régóta köztudott: dön­tően az ebben az életkorban elért fejlettségtől függ, hogyan illeszkedik be egy új közös­ségbe az elsős, miként tud kapcsolatot teremteni társai­val, alkalmazkodni az új kör­nyezethez, hogyan tűri az is­kolai fegyelmet. Korábban a szülők többnyire akkor is ra­gaszkodtak gyermekük beha­tásához, ha az a 6. életévet ki­csivel később, az adott év má­jus 31. napja után töltötte be, mondván, ne veszítsen évet. A legtöbben a szakemberek ja­vaslatát is fenntartással fogad­ták, hogy előnyösebb lenne a „nagycsoportosnak” még egy év az óvodában. Napjainkra változott a szü­lők szemlélete, és ebben sze­repe lehet a korábbinál jobb óvodai feltételeknek, meg ta­lán a szülők anyagi helyzeté­nek is. A későbbi iskolakezdés és -befejezés ugyanis többlet- teherrel jár. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy sok szülő félti gyermekét az intézmény­váltástól. Nehéz megítélni e félelem jogosságát.- Mindenesetre, ha mű­ködni kezd majd a tervezett minőségbiztosítási, illetve ér­tékelési rendszer, vélhetően pontosabb képünk lesz erről, mondta végezetül a helyettes államtitkár. Deregán Gábor ölgen a INAI O-ra Az Országgyűlés tegnap 95 százalékos többséggel - öt párt támogatásával - elfogadta a Magyarország NATO-csatla- kozásáról szóló törvényt. En­nek a döntésnek az alapján he­lyezi letétbe a Külügyminiszté­rium a csatlakozási okmányt Washingtonban, az észak-at­lanti szerződés 50 évvel ezelőtti létrehozásának színhelyén, és hamarosan ott loboghat a ma­gyar zászló is a brüsszeli NATO-központ előtt. * Túlélők kárpótlása. A bu­dapesti székhelyű Mechon Si­mon Alapítvány közvetítésével várhatóan még ebben az évben kárpótláshoz juthatnak a vész­korszak zsidó túlélői és hozzá­tartozóik abból a forrásból, amelyet két nagy svájci bank különített el - közölte Sál Ber- kovitz, az Ortodox Zsidó Világ­tanács alelnöke. A kárpótlást magánszemélyek és hitközsé­gek igényelhetik. Rossz tankönyvjegyzék. A február első napjaiban megje­lent, az 1999/2000. évre vonat­kozó tankönyvjegyzék sok he­lyen hiányos és súlyos pontat­lanságok jellemzik - jelentette ki a Tankönyvesek Országos Szövetségének elnöke. Karlo- vitz János szerint az Oktatási Minisztérium jegyzékében gyakori az évfolyamok kevere­dése, s számos esetben nem lé­tező kiadók nem létező könyvei szerepelnek az összeállításban. Gyarmatit felmentették. Szabó János honvédelmi mi­niszter tegnap felmentette Gyarmati Istvánt, a Honvé­delmi Minisztérium védelem- politikai ügyekért felelős he­lyettes államtitkárát és vissza­helyezte a Külügyminisztérium állományába. Mint lapunkban már megírtuk, a HM-ben vizs­gálatot folytattak a NATO- kérdőívre adott válasz ügyében: a vizsgálat most zárult le. Gyarmati a jövőben a külügy­miniszter biztonságpolitikai ta­nácsadójaként dolgozik majd. Végétért a filmszemle. Fődíj odaítélése nélkül ért véget a 30. Magyar Filmszemle. A rendezői díjat a zsűri Enyedi Ildikónak, az operatőri díjat Máthé Tibornak szavazta meg. A legjobb férfialakítás díját megosztva Andorai Péter és Eperjes Károly, a legjobb női színész díjat Csere Ágnes, illetve Vargha Klára kapta. A várhatóan legnépszerőbb film, azaz a közönségfilm díját Tí­már Péter 6:3 című alkotása nyerte el. Gábor Dénes-emlékülés. A Nobel-díjas tudósra, a „holog­ráfia atyjára” emlékeztek teg­nap Budapesten halálának 20. évfordulóján. A két kormányfő intézményesítené a kapcsolattartást FOTÓ: FEB/REUTERS Egyetem, autópálya, főkonzulátus Magyar-román miniszterelnöki tárgyalások Budapesten Tényként számolunk azzal, hogy Románia döntést hozott a Petőfi-Schiller kétnyelvű egyetem felállításáról, így a romá­niai önálló magyar egyetem visszaállítása is megtörténhet - je­lentette ki kedden Budapesten Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő román partneré­vel, Radu Vasilével közösen tartott sajtóértekezletet a tár­gyalások után.- Országunk és polgárainak érdeke egyaránt az, hogy Ro­mánia minél hamarabb integrá­lódjon a NATO-ba és az Euró­pai Unióba - közölte Orbán Viktor. Mint mondta: a magyar érdekeltség arra is kiterjed, hogy a jelenlegi román kor­mány sikeres legyen. A miniszterelnök Szerint Magyarország NATO-tagsága megnöveli a felelősségét ab­ban, hogy a térség stabilitása kiteljesedjen. Ehhez pedig hozzájárulhat egy kiegyensú­lyozott magyar-román kapcso­latrendszer is. Radu Vasile megerősítette, hogy a minisz­terelnöki találkozókat mindkét fél intézményesített formában képzeli el.- Nincs szó arról, hogy a Budapestet Bukaresttel össze­kötő autópálya elkerüli majd a magyarlakta romániai területe­ket - szögezte le Radu Vasile. Hozzátette: az autópálya nyomvonalának kijelölését gazdasági szempontok befo­lyásolják, ám Kolozsvár és Marosvásárhely mindenkép­pen közvetlen összeköttetés­ben lesz az épülő autópályával. Hazánk Csíkszeredán sze­retne új főkonzulátust nyitni, és szívesen fogadná, ha Buda­pesten román, Kolozsvárott pedig magyar kulturális intézet nyílna. A plenáris tárgyaláson Hámori József, a nemzeti kul­turális. örökség minisztere és Ion Caramitru román kulturális miniszter felvetette annak lehe­tőségét, hogy Bánlak térségé­ben magyar kulturális központ létesüh Szó van két új ma­gyar-román határátkelőhely megnyitásáról és két, már mű­ködő átkelő modernizálásáról.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom