Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-06-07 / 31. szám
A NOGRAD MEGYEI HÍRLAP MELLÉKLETE 1999. FEBRUAR 6-7. Tanítani is, kutatni is szeret - Beszélgetés Gréczi-Zsoldos Enikő doktorandusz tanárnővel Nyelv nélkül nincs nemzeti kultúra Az „Irodalmi kávéház” első előadója volt FOTÓ: gy. T. A salgótarjáni Balassi Bálint Megyei Könyvtár és a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Nógrád Megyei Szervezete a minap „Irodalmi kávéház” néven indította el legújabb kulturális fórumát. A nyitórendezvény előadója Gréczi-Zsoldos Enikő, a Madách Imre Gimnázium tanára volt, aki jelenleg nyelvész doktorandusz, így már a témaválasztás is -nevezetesen „Palóc jobbágylevelek a XVII. századból, avagy nyelvünkben is válhatunk' régióvá és nemzetté”- izgalmas témát sejtetett. A kutatási beszámoló témái ezúttal az 1654 és 1659 között Szurdokpüspökiben íródott régóta fönnálló határvitákról szóló levelek voltak. A „kávé után” a fiatal pedagógust további terveiről kérdeztük, illetve arról, miként lehet ma ezeket az emlékeket megőrizni, s nemzedékről nemzedékre átadni.- A tanórai anyagba elég nehéz ezt a témát becsempészni, de természetesen mindig megpróbálom. Sajnos, legtöbbször apróbb „összeütközésekbe” kerülök a diákokkal, amikor ezekre a régi értékekre próbálom felhívni a figyelmüket, különösen akkor, amikor nyelvjárásról beszélek. Nehezen tudom megértetni, hogy ezek valóban kultúránk szerves részei, hiszen sajnos, zömmel úgy gondolják, hogy egy nyelvjárás inkább kinevetni való dolog, semmint figyelemreméltó - mondta Gréczi-Zsoldos Enikő.- Elhangzott, hogy az anyanyelvűnkre sok esetben hatott a normák kialakításának szükségessége. Esetleges évszámok, településnevek akkori elhagyása mennyire nehezíti meg a mai kutatók munkáját?- Említettem az előadásomban, hogy amikor ezek a területi normák kialakultak, akkor - éppen ezeknek a találkozásaiból, keveréknyelvek jelentek meg. Tehát megvan ugyan az archaikus dialektus, de mivel állandóan keveredtek, keverednek a különböző nyelvi jelenségek, ezért valóban nehéz a mai kutató dolga. Például ezeknek a XVII. századi leveleknek az esetében nagyon nehéz eldönteni, hogy mi nyelvjárás és mi az, ami már norma, vagy egységes nyelv felé tart.-Az itt bemutatott levelek esetében konkrétan lehet tudni, hol és mikor íródtak. Ezeken kívül mi minden segíthet?- Ilyen adatok nélkül nyilván sokkal nehezebb, de bizonyos tényezőkből azért lehet következtetni. Maga a nyelvállapot is segít a keletkezés idejének megállapításában, de a papír és a tinta anyaga és a helyesírás is sokat elárulhat.- Jelenleg doktorandusz. Ha végzett, belevág a mélyébe?- Igen. Természetesen nagyon szeretnék tanítani is, de a kutatást mellette mindenképpen folytatom.- dukay A 17. századi határvitákat rögzítő jobbágylevelek egyike Szurdokpüspökiből Filmjegyzet: Közellenség - ... Joe Black Jerry Bruckheimer ma a világ legsikeresebb filmproducerének mondhatja magát. Most egy újabb bombasztorit szállított a „Közellenség” című látványos krimivel. Robert Clayton Dean (Will „Men in Black” Smith), amikor betér egy fehémeműüz- letbe, hogy valami szép ajándékkal meglepje a feleségét, nem is sejti, milyen életveszélyes ügybe fog nemsokára keveredni. Történik ugyanis, hogy pár perccel a betoppanása után meglódul körülötte a világ: egy régi ismerőse tűnik fel, nyomában a kormány mindenre elszánt emberei, majd az előlük menekülő ember egy baleset áldozatává válik. Ezt követően aztán az ügynökök a mit sem sejtő Deant veszik a célkeresztbe, hiszen úgy sejtik, egy, a nemzetbiztonságiak főnöke (Jón Voight) által szervezett politikai gyilkosság titkos videofelvételét rejtegeti. Miközben főhősünk a lábát a nyakába szedve kétségbeesetten menti az életét a kormány szupertechnikával felszerelt emberei elől, feltűnik a színen egy titokzatos fickó, Brill (Gene Hackman), aki megpróbál segíteni a kelepcébe került De- annek. A ritmusos, látványos akciófilm február 4-étől pereg a balassagyarmati Madách filmszínházban. „Ha eljön Joe Black” című film nem csupán az élet és a szerelem kérdését járja körül, de a Halállal is összeismerteti a nézőket, remek színészek - Anthony Hopkins, Brad Pitt és a most először főszerepet játszó Claire Forlani - közreműködésével. William Pa- rishnek (Hopkins) mindene megvan: két szerető lány, több milliárd dolláros vagyon, jól menő cég, csodálatos ház, ami az ember boldogságához kell. Egy szép napon aztán váratlan hirtelenséggel egy be nem jelentett jövevény, mégpedig maga a Halál lép be Parish életébe. Igaz, hogy nem fekete csuklyában és kaszát lóbálva, hanem egy szimpatikus fiatalember (Brad Pitt) képében. A nem várt „vendég” ellentmondást nem tűrően közli az akaratát, de mielőtt még Parish-sel távozna, alkut ajánl neki: egy pár; napig szabadságra megy, ezzel haladékot ad a milliárdosnak, de csak egy feltétellel - ha ez idő alatt Parish megmutatja neki az emberi életet. A biznisz megköttetik és az üzletember Mr. Joe Blackként mutatja be a jövevényt. Nemsokára azonban a Halálnak igazán rendkívüli érzésben lesz része: beleszeret Parish csodaszép, fiatalabbik lányába, Susanbe (Claire Forlani). A romantikára és komoly érzelmekre vágyók február 4-étől a salgótarjáni Apollo moziban nézhetik meg. Szilágyi Gábor Szokolay-opera ősbemutatója a Tháliában Szöveget is írt a zeneszerző Szokolay Sándor Szávitri című operájának ősbemutatóját a minap tartotta a Magyar Állami Operaház a Thália Színházban. A kétfelvonásos mű szövegét is Szokolay Sándor írta. A témát Illés Endre kisregénye szolgáltatta a komponistának. Szávitri királylány szerepében Frankó Tünde debütált. Szatjaván herceget Kiss B. Attila (vendégművész); Aszvapatit Miller János énekelte. Az új operát Kerényi Miklós Gábor rendezte. Hiányoznak a nagy művészegyéniségek ... „Kincsem verhetetlen volt” Olyan az ország kulturális élete, amilyen, de azért a filmszemlére az idén is sor került Budapesten február első hetében. Sőt, nemcsak, hogy folytatták a szemlehagyományt, de 23 játékfilmet mutattak illetve mutatnak be a pénztelenség, a káosz 1998-as filmévadja után. Ez nem semmi! Megint más kérdés: vajon ki fogja megnézni ezeket a filmeket az amerikai, agyrémes filmö- zönlés hétköznapjaiban. A kéttucatnyi nagyfilm közül egy-kettő nyilván elnyeri majd a közönség rokonszen- vét, másik kettő-három utat talál valamilyen tévécsatorna felé, de a filmek nagy többségének semmilyen esélye nincs arra, hogy a forgalmazás, mozipolitika, kommunikációs stratégia mai helyzetében találkozzon a közönséggel. A régi filmszemlék nagy művészegyéniségeit hiába keressük az idei programban. De őket hiába keressük a millenniumi filmtervek készülő nagy seregszemléjének névsorában is. Csak nem Jancsó Miklós, vagy Szabó István fogja reprezentálni 2000-ben a magyarság ünnepi filmkínálatát?! Persze, hogy nem! Ebben a kérdéskörben megintcsak szorgalmasan, de népszerűtlenül oldotta meg házifeladatát az új kulturális tárca, csakúgy mint néhány hónapja a Nemzeti Színház ügyében. Fütyültek a szakma véleményére! A hétszázmilliós filmprogramra nem hirdettek nyilvános pályázatot; de 1999 januárjában mégis sor kerülhetett az „eredmény- hirdetésre”. - Ugyan minek erőltetnénk a pályázati keretű látszatdemokráciát? - nyilatkozik a tárca illetőségű államtitkára. Szóltak néhány rendezőnek, ők jöttek a hívószóra, s a forgatókönyveket a kormányzat vezetői olvasták el! Amire igent mondtak, az mehet! Egyetlen kis szépséghibán csikordult csak meg a készülő nagy seregszemle nyilvános magyarázata: végül mégsem szerepel a millenniumi filmprogramban az egykori író, a ma parlamenti pártvezető „Kincsem” filmterve, mondván, hogy az eredményhirdető sajtótájékoztató anyagába véletlenül, tévedésből került rossz információ. Pedig a legyőzhetetlen, híres versenyló története akár valódi közönségsikerré is lehetett volna 2000-ben, amikor az alkotók többsége várhatóan fontoskodva - komolykodva művészkedik, akkor egy szórakoztató dokumentumfilm már csak különlegességével is figyelmet ébreszt ... Nem így történik, hacsak a „b”-vágányon, szponzorok segítségével mégis csak le nem forgatják a nagy sztorit. S modernizálható lenne mára a hetvenes évek üzenete is, loviügyben: Kincsem ugyan verhetetlen volt, de amilyen rossz, zavaros üzem az ügető, és a galopp itt nálunk, úgy az pontos tükre a társadalom lényegi folyamatainak. Szóval, a hajdani jeles író egyelőre kimaradni látszik a nagy seregszemléből, amely természetesen a filmszemlén is vezető témája a szakmai közönség beszélgetéseinek. Ugyanúgy, ahogyan negyedszázadon át a filmszemléken, most is lehet(ett) együtt morogni, ha már mást nem tehetünk a hatalmi arrogancia különböző ítéleteivel szemben.- eu Nagy Márta tárlatát Réti Zoltán nyitotta meg a Balassi gimnáziumban „Szívközeiben” két művész A Nógrád megyei festők, grafikusok középnemzedékéhez tartozó Nagy Mártának nyílt kiállítása a balassagyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban. A tárlatot Réti Zoltán balassagyarmati festőművész, nyugalmazott zeneiskolai igazgató nyitotta meg nagyszámú diákközönség előtt. Évtizedek választják el a két művészpedagógust egymástól, mégis a közös pálya mellett, az is „szívközeiben” tartja kettőjüket, hogy Rétit is érzelmi szálak kötik e nagy múltú iskolához. 66 évvel ezelőtt „rö- vidnadrágoskénf ’ kezdte itt a tanulmányait. Megnyitóbeszédében meghatottan emlékezett visz- sza erre az időre és a híres rajztanáraira id. Szabó Vladimírra és Martos Zsigmondra, akiknek sokat köszönhet. A gimnázium jó hímevét Farkas András balassagyarmati festőművész rajztanári működése is fémjelzi. Halála után őt követi Nagy Márta, ábrázológeometria, művészettörténet szakos tanárnő. Réti Zoltán a most kiállított, kevésbé közismert munkáin keresztül mutatta be őt. Akvarellistaként, mint portréfestő vált ismertté. Népszerűségére jellemző, hogy e tárlattal egy időben Budapesten és Dunántúlon tűzzománcképei láthatók. Alkalmazott grafikai alkotások -díszpolgár oklevelek, emléklapok, meghívók- is jelen vannak a tárlaton. Vitrinekben azok a könyvek, amelyeknek az illusztrációit vagy borítóját Nagy Márta tervezte. A régi „balassis” diákokat ábrázoló akvarellképek technikájára külön felhívta Réti Zoltán a figyelmet, akárcsak a tanjellegű ceruzarajzokra is, amelyeket a tanárnő rajzórán készített a tanítványainak. Érdekesek, szépek a fekete kartonon, színes festékkel, néhány biztos ecsetvonással készült ecsetrajzok. Madách Imre és Fráter Erzsébet nagyméretű portréinak színes reprodukciója hatásos alkotás! A balassis tanulók művészeti ízlésük, véleményük kialakításához hasznosítható fogódzókat kaptak Réti Zoltántól. E. É. Hofi-kabaré Hofi Géza népszerűsége semmit sem csökkent a rendszerváltás óta eltelt évtizedben. Ezt bizonyítják a táblás házak a Madách Kamara Színházban rendszeresen megtartott estjein. A közkedvelt humorista február 17-én, szerdán 18 és 20 órai kezdettel Salgótarjánban, a József Attila Művelődési Központban is bemutatja műsorát, láttatja napjaink közéletét sajátos görbetükrében.
