Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-27-28 / 49. szám

10. oldal

SporTTüköR

1999. február 27., szombat

A történelmi Nógrád és Nógrád-Hont vármegyék sportegyesületei 1919-ig- Beszélgetés Szabó János sporttörténésszel

Visszatértünk a „gyökerekhez”

A jövő esztendőben ünnepeljük I. István király „művének”, a magyar állam alapításának ezredik éves jubileumát. A millenniumi ünnepségek jegyében szerte az országban társadalmi, politikai, kulturális és sportrendezvényeket tartanak majd. Ahhoz, hogy értékelni tudjuk a jelent, ismernünk kell a múltat is, érdemes tehát visszatérnünk a „gyökerekhez”. Ezt tesszük most mi is, amikor Szabó János sporttörténésszel a történelmi Nógrád és Nógrád-Hont vármegyék sportegyesületeiről beszélgettünk, 1919-ig bezáróan. Interjúalanyom a Nógrád Megyei Sportigazgatóság munkatársa, három évtizede végez sporttörténeti kutatást, öt könyv társszerzője. Munkássága elismertségét mutatja, hogy tagja a Magyar Olimpiai Akadémiának és a Magyar Sporttörténeti Társaságnak.

így rúgták a bőrlabdát annak idején a football-játékosok- Magyarországon az első sportegyesületeket a XVI. század elején, a Szepességben élő német ajkú lövészek hozták létre — kezdte Szabó János. - Legrégebben, 1510-ben a Késmárki Lövész Egylet alakult meg. Ezt követte a szepesváral- jai, a lőcsei, az iglói sportszervezkedés. A későbbi évszázadokban az osztrák császári ud var a múlt század második feléig nem engedélyezte sportegyesületek alakítását a rebellis magyaroknak.- Milyen kedvező változásoknak kellett bekövetkezniük ahhoz, hogy létrejöhessenek a sportegyesületek Magyarországon, illetőleg szőkébb pátriánkban?-A sportegyesületek alakulásához megfelelő politikai, gazdasági és társadalmi körülményekre van szükség. A Bach-korszakban tiltott volt a gyülekezés és szervezkedés, az 1867-es kiegyezés viszont feloldotta ezt a tilalmat. A kiegyezést követően lassú gazdasági

fejlődés indult meg országszerte, így megyénkben is, ahol a kohászat és a bányászat fellendülése volt számottevő. A gazdasági fejlődés eredményéként társadalmi változás is bekövetkezett, hiszen kialakult az iparos és a kereskedelmi réteg, valamint a munkásság.-A sportélet a XIX. század második felében, de még a XX. század elején is gyermekcipőben járt. Kik és mit sportoltak ebben az időben ?- A sportot jól kitapinthatóan három réteg művelte. A főúri osztály olyan költséges sportokat űzött, mint a vadászat és agarászat, a vitorlázás, a repülés, a lóversenyzés. Akkori előírás szerint például csak kétszáz holdas területen lehetett lóversenyt rendezni. Ugyancsak a főúri osztály tagjai engedhették meg maguknak azt is, hogy eljárjanak külföldre. A középréteg lövészettel, kerékpározással, teniszezéssel, fürdőzéssel- úszással, vívással, korcsolyázással, síeléssel foglalkozott. A munkás és a paraszti réteg te- kézett, kuglizott, focizott, birkózott, súlyt emelt, a népi játékokban virtuskodott.- Gondolom, kezdetben merőben nuts elképzelésekkel alakultak meg a sportegyesületek, mint a későbbi időkben, amikor is a testedzés volt az elsődleges célkitűzés?- A kezdetekben a társas

együttlét, a közösségi élet érdekében hozták létre a sportegyesületeket. Csak később alakult ki versenyzés, s még később a testedzés igénye. Megjegyzem, az első időkben a sportegyesületek nemes célokat is szolgáltak, többek között szegény gyerekeket támogattak.-Megyénkben hol alakultak meg az első sportegyesületek?- Losoncon, Balassagyarmaton és Salgótarjánban, s számuk ezeken a fejlettebb településeken gyarapodott leginkább. Losonc a megye legnagyobb városának számított. Balassagyarmat volt a megyeszékhely. Salgótarján az ipar és a szénbányászat jóvoltából fejlődött, itt éltek tömegesen a munkások. Az apróbb falvakban csak ötvenhatvan évvel később alakultak meg a sportegyesületek.-Melyek azok a sportágak, amelyek megyénkben is meghonosodtak?- Az atlétika, a korcsolya, a kerékpár, a lövészet, a torna, a vívás, a tenisz, a turistáskodás,

a kugli és a teke, az úszás-fürdőzés és a labdarúgás.- Szóljunk röviden néhány sportág hazai és megyénkbeli kialakulásáról! Kezdjük az atlétikával.- A Magyar Atlétikai Szövetség 1897-ben alakult meg, s tíz év múlva, a Debreceni Torna Egylet javaslatára vidéki atlétikai kerületeket állítottak fel. Ekkor tizenkét versenyszámban állhatták rajthoz hazánkban. Az első világháború előtt megyénkben Losoncra, Balassagyarmatra és Salgótarjánra korlátozódott az atlétika. A vármegye szülöttei közül Zsingor Mihály, Speidl Zoltán, Szokolyi Alajos budapesti klubokban ért el országos és nemzetközi szintű eredményeket.- Következzék a lövészet.- A magyar lövészet a XVIII. század végén, a XIX. század elején indult fejlődésnek, de az abszolutizmus kora visszavetette. A kiegyezés után megélénkült a lövészsport. Az első országos lövészegyesület 1870 augusztusában szerveződött tizennégy tagegyesülettel. Megyénkben 1872-ben alakult meg a Losonci Polgári Lövész Egylet.- Tenisz- Az első magyar law-tennis egyesület 1883-ban alakult meg Budapesti Law-Tennis Egylet néven. A vidéki teniszélet a századfordulón jött- mozgásba.

az akkortájt divatos torna-, korcsolya- és vívóklubok, kaszinók kebelében egymás után építették a teniszpályákat. Nógrád-Hont vármegyében 1903. januárjában alakult meg a law- tennis társulat, amely még ugyanabban az évben a megyei jellegű Honti Sport Clubbá alakult. Évtized múltán Losoncon is gyökeret vert a sportág. Ebben az időszakban a Magyar Law-Tennis Szövetség már 27 tagegyesületet és 58 teniszpályát tartott számon.- Úszás.- Modem értelemben vett és rendszeres úszóversenyeket 1893-tól rendeznek hazánkban, ekkor alakult meg a Magyar Úszó Egyesület. Nógrádban már ezt megelőzően, 1884-ben létrejött a Losonci Hideg Fürdő Társaság. A többi településen elsősorban a természetes vizekben, a folyókban és a patakokban fürdőztek. Az 1912-ben kiadott Magyar Fürdő Kalauz Nógrádszakált egyedüli gyógyfürdőként mutatta be. Salgótarjánban 1915-ben, a jelenlegi városi piac területén építettek fürdőt a katonaság számára.- Kerékpár.-A XIX. század hetvenes éveiben jelent meg először Budapest utcáin a velocipéd. Ezt követően, 1883-ban alakult meg a Budapest Vasparipa Egylet Előre. Salgótarjánban, 1885-ben az ország második kerékpáros egyesülete jött lére. Balassagyarmaton 1896-ban, Losoncon rá egy évre hozták létre a vasparipa egyesületet. A kerékpárosverseny a túrakirándulásokból fejlődött ki, mivel többen kedvet érezték arra, hogy egymással versengjenek. A századforduló tájékán fénykorát élő magyar kerékpáros sportot az tette tönkre, hogy 1899-ben kivetették a kerékpáradót.- Vívás.- A modem értelemben vett sportszerű vívás 1825-ben indult meg a Pesti Nemzeti Intézetben, de polgáijogot csak később nyert hazánkban. Az első magyar kard és tőr egyéni bajnokságot 1900-ban bonyolították le, egy év múlva megjelent az első honi vívószabálykönyv. Nógrádban elsősorban a nagyobb településeken alakítottak vívóklubokat, vívóiskolákat, neves fővárosi mesterekkel vívókurzusokat. Salgótarjánban az első vívóklub 1878-ban, a Rimamurányi Kaszinó kebelében szerveződött. Losoncon 1885-ben alakult meg a Polgári Torna és Vívóklub. Pásztón 1907. decemberében báró Gla- ubitz Tivadar diplomás vívómester vezetésével hathetes vívótanfolyam indult, havi harminc koronáért. Balassagyarmaton is élénk vívóélet zajlott.- Torna.- Magyarországon a mai versenyforma a XIX. század végére alakult ki, melynek meghatározó feltétele volt a fővárosi és vidéki tornaegyletek létrejötte. A sportág 1883-ban indította meg első hivatalos lapját, a Tomaügyet. Az első magyar bajnokságot 1907-ben rendezték meg, a tornarendszerek közül a svéd, a német és a magyar torna volt a legismertebb. Nógrád vármegyében 1887-ben, Losoncon és Balasa- gyarmaton alakult meg az első hivatalos tornaegylet, bár tornaszobákat már a korábbi években is kialakítottak. Salgótarjánban 1886 húsvétján athlé- tika ünnepélyt rendeztek, melynek keretében kerékpár-, torna- és vívóbemutatókat tartottak.- Téli sportok, úgymint korcsolya, síelés.- A magyar korcsolyasport a múlt század közepén indult fejlődésnek. Az először létrejött Budapesti Korcsolya Egyesület 1871-ben rendezte meg első gyorskorcsolya versenyét. Losoncon a Korcsolyázó Egylet 1877-ben, a Balassa-gyarmati Korcsolyázó Egylet 1882-ben alakult meg. Füleken 1888-ban gróf Brechtold Artúr vezetésével szerveződött meg az egyesület. Salgótarjánban a századforduló idején az Acélgyári úton a volt labdarúgópálya egyik felét használták korcsolyázópályának. Hazánkban az első síversenyt 1896-ban, síkfutásban, az első magyar bajnokságot 1911- ben, Tátraszéplakon rendezték meg. Rá két évre megalakult a Magyar Sí Szövetség. Az első önálló magyar síegyletet 1908- ban hozták létre,- Kugli és teke.- Magyarországon már a középkorban ismerté vált a játék, élelmes kocsmárosok a forgalom növelése érdekében az ivó mellé kuglipályát építettek. Dinamikus fejlődése a XIX. században következett be, az aszfaltpályákat az itt dolgozó német vendégmunkások terjesztették el. Szűkebb pátriánkban 1885-ben szerveződtek össze a helyi kuglizók és tekézők. Salgótarjánban 1902. augusztusában nyitották meg a kettős tekepályát, később űjabb kugli- zókat avattak. Losoncon a tízes évek elején másodvirágzását élte a teke és a kugli.- A végére maradt a ma nagyon népszerű labdarúgás.- Magyarországon egy 1879-ben kiadott atlétikai szakkönyvben jelent meg először az angol „rúgósdi” leírása. A BTC, az első magyar labdarúgó-egyesület 1897. május 9- én mutatta be a játékot a Millenáris pályán. A Magyar Labdarúgó Szövetség 1901. január 19-én alakult meg. Az első bajnokság tavaszi-őszi rendszerben zajlott le, öt benevezett csapattal. Az első két bajnokságot a BTC nyerte, utána az MTK és az FTC „uralta” a hazai mezőnyt. Nógrád megyében az első hivatalos „football mat- chet” 1901-ben, Balassagyarmaton rendezték, Balassagyarmat és Besztercebánya között. Az eredmény 4-4 és 3-2 volt. Az MLSZ 1905-ben tíz kerületre osztotta hazánk fut- ballsportját, s a kerületi bajnokoknak jogukban állt először Budapest II. osztályú bajnokával, azt legyőzve, Budapest I. osztályú bajnokával Magyarország bajnoki címéért megküzdeni. Nógrád-Hont vármegyében a Balassagyarmati SE, a Salgótarjáni SE mellett Ipolyságon alakult meg a Nógrád- megyei AC. Az MLSZ-ben 1906-ban kezdték meg az igazolt játékosok nyilvántartását. A szövetség kezdeményezésére a labdarúgócsapatok utazásukhoz az 1910/1911-es bajnokságban vasúti kedvezményben részesültek. Szomorú tény: az I. világháború megtizedelte a csapatokat és a játékosokat.- Igaz lehet ez az egész magyar sportolói társadalomra.- Sajnos... A sportolók döntő

többsége először önként, majd nyílt parancsra bevonult katonának, s nagyon sokan sohasem tértek többé vissza a harcmezőkről. Kolaj László

Sportegyesületek megyénkben

1845: Losonci Testgyakorlók Intézete.

1872: Losonci Polgári Lövész Egylet.

1873: Losonci Kárpát Egyesület.

1876. 03. 05.: Balassa-gyarmati Polgári és Honvéd Lövészegylet.

1877: Losonci Korcsolyázó Egyesület.

1877: Vasúti Tekéző Társulat, Losonc.

1878: Salgótarjánban a Rimamurányi Kaszinó keblében megalakult a Vívó és Sportklub.

1881: Losonci Polgári Lövészegyesület.

1881: Losonci Sport Egyesület.

1882. 02. 03.: Balassa-gyarmati Korcsolyázó Egylet.

1884: Losonci Hidegfürdő Társulat.

1885: Losonci Korcsolyázó Egylet. Bejegyezve: 1887-ben.

1885: Losonci Kuglizó (Tekéző) Egyesület. 1885: Salgótarjáni Vasparipa Szövetkezet. 1885: Polgári Torna és Vívóklub, Losonc.

1886: Salgótarjáni Athlétikai Klub.

1887: Losonci Általános Sport Egyesület.

1887. 06. 05.: Balassagyarmati Torna Egylet. 1887: Losonci Vadász Társulat.

1887: Losonci Vasúti Tekéző Társulat.

1888: Füleki Korcsolyázó Egyesület.

1896: Balassagyarmat Kerékpár Egylet.

1897.12.22.: Losoncon újjáalakult a Kerékpár Egyesület.

1898: Szécsényi Korcsolyázó Egylet. Bejegyezve: 1899. 06. 14-én.

1899: Nagyoroszi Sport Egyesület.

1901. 04. 01.: Salgótarjáni Vívó és Sportegyesület.

1901: A Salgótaijáni Vívó és Sportegyesületben létrehozzák a Footballjáték Társaságot. A csapat szervezését 1902-ben kezdik meg.

1902: Losonci Athlétikai Klub.

1002: A Salgótarjáni Labdarúgó Egylet csatlakozik az MLSZ-hez (Ez a falusi csapat). Nevezték Salgótarjáni Labdarúgó Egyesületnek és Salgótarjáni Futball Klubnak is.

1903. 01. 10.: ..Ép testben ép lélek” Társaság, Szécsény.

1903. 06. 09.: Ipolysági Law-Tennis Társulat, amely Honti Sport Clubbá alakult.

1903. 10. 27.: Nógrád Vármegyei Athlétikai Klub, Balassagyarmat.

1903. 11. 16.: Megalakult a Salgótarjáni Sport Egyesület, a SSE.

1904. 03. 25.: Salgótarjáni Athlétikai Klub, a SAC.

1905: Balassagyarmati Sport Egyesület.

1906: Salgóbányai Falusi Sport Egyesület. 1907: Losonci Torna Kör.

1908: Újjáalakult a Balassagyarmati Sport Egyesület.

1908: Füleki Athlétikai és Haladás Klub, a FAHC.

1910: Megalakult a „Hangya”, vagyis a balassagyarmati tisztviselők Jótékonysági Tekepálya Társasága.

1910: Losonci Törekvés Sport Egyesület.

1911. 07. 12.: Újjáalakult a Losonci Athlétikai Klub.

1912: Losonci Law-Tennisz Egylet. Újjáalakult: 1913. 11. 14-én.

1913: Losonci Kereskedelmi Alkalmazottak Sport Egyesülete.

1913. 06. 26.: Balassagyarmati Torna Club 1913.11. 25.: Losonci Torna Kör.

1913: Salgótarjáni Munkás Egyetértés.

1914: Losonci Gépgyári Torna Klub. az LGTC. 1919: Losonci Munkás Torna Egylet.

1919: Füleki Torna Club.

1919: Balassagyarmati Munkás Testedző Egyesület.

1919: Balassagyarmati Természetbarátok Turista Egyesülete.

Az FTC és a Berliner SC váltója az 1911-es viadalon