Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-26 / 48. szám

Alkonyévek 1999. február 26. péntek ______________________- Nyugdíjasok oldala 5. oldal Szent Kristóf-plakettet kapott munkája elismeréséül - Évente többször is feljelentették Úgy- és ügyfélszeretet, minden időben- Készültem a nyugdíjba menetelre. Magam is olyan terüle­ten dolgoztam, ahol a nyugdíjba készülők ügyeit intéztem. Az emberek vagy azért, mert elérték a korhatárt, vagy azért, mert megrokkantak, esetleg kényszerítő körülmé­nyek miatt mennek nyugdíjba, - mondja Barna László, a Nógrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság frissen nyugdíjba vonult kirendeltségének volt vezetője, aki 39 évet töltött a cégnél. Az általános iskola után csalták a mezőgazdasági technikumba, de ő a gimnáziumot választotta. Érettségi után a fizikai munka mellett volt kénytelen dönteni.- Keresztapám mondta, autó­villamossági szerelő lehetek, mert ez könnyű, nekem való munka. Elképzelése a gyakorlat­ban nem jött be, mert lebeteged­tem. Budapestről visszajöttem Balassagyarmatra. Két hét alatt megtanultam tíz ujjal gépelni, hogy így szerezzek munkát. Lő­rinci Károly, aki akkor az FJK- nál dolgozott, hívott magukhoz. Elfogadtam. Két hónapos bentla­kásos könyvelői tanfolyam után a Földszövhöz kerültem. Honti, cserhátsurányi, berceli szövetkezeti múlttal kerültem vissza lakóhelyemre, Balassa­gyarmatra. Zőke István ösztönzé­sére, - most gyere, van hely -, felvettek Balassagyarmaton az akkori SZTK-ba ellenőrnek. Ekkor már 11 hónapi könyve­lői múltat vallhatott magáénak. Új munkahelyén, az SZTK-ban a nyilvántartásnál kezdte. Hat hó­napig dolgozott ott.- Ez a fundamentuma a bizto­sítás alapján járó szolgáltatások­nak - hangsúlyozza. - Kívülről a legnehezebb terület, a nyugdíjin­tézés tetszett meg a legjobban. Az ellenőri munkához, - egész héten távol kellett lenni -, nem volt kedvem. Egyik kollégám­mal, aki kikívánkozott, helyet cseréltünk. Az intelligens, széles látókörű szakember átélte, értelmezte, végrehajtotta a nyugdíjrendeletek módosítását.- Ragadtak rám a feladatok. A nagy sodrásban fordulópontot je­lentett az 1975. évi tb-törvény, mely korszerű, egyszerű, világos, áttekinthető szerkezetű volt. Az élet persze módosította az évek folyamán. A rendszerváltás után a nyugdíjjogszabályokat nem na­gyon változtatták. A Hom-kor- mány valósította meg a korhatár- emelést, aminek az Antall-kor- mány kétszer is nekirugaszko­dott. A változtatásokhoz már hozzászoktunk, - hangsúlyozza a szakember. Barna László élettapasztalata bőséges, tiszta forrás.- Hallhatnánk élményeiről?- Többször fordult elő, hogy különleges, egyedi jogesetben a megyei bíróság - még a Legfel­sőbb Bíróság is - az általam használt indulást szó szerint al­kalmazta. Számtalan jogvitában, több szervet megjárt ügyben a végén az én eredeti jogértelmezé­semet fogadták el. Csoportvezető koromban elvégeztem a SZOT központi iskola társadalombizto­sítási tagozatát. 1976-ban készí­tett indítványomban előterjesztet­tem, hogy különbözeti vizsgák le­tétele esetén államigazgatási fő­iskolai végzettséget szerezhetné­nek az itt végzett hallgatók. Nem fogadták el. Ma egyetemen hoz­ták létre a főiskolai kart a tb-is- meretek elsajátítására.- Ön olyan pozícióban volt, melynek során az „ igen ” mellett „nem”-et is kellett közölnie. Volt aki kellemetlenkedett emiatt?-Évenként többször feljelen­tettek. Egyiknek sem volt követ­kezménye, mert indokaim alapo­sak és törvényesek voltak. Csu­pán érdekességként említem, hogy a pártállami időszakban egyik vezető beosztású ember kérte, hogy patronáltját részesít­sem előnybe. Nem tettem, utána nem tudott elviselni. A rendszer- váltás után egyszer találkoztam vele, s megütközve mondta: - Te még mindig a helyeden vagy?- Volt-e valamilyen lelkiisme- ret-furdalása?- Előadókoromban sajnáltam, bántott, hogy elutasító határoza­tot hoztam egy ügy kapcsán. Utána az éjszaka jó részét - Mi lesz ezzel az emberrel? Miből él? - kérdés megválaszolásával töl­töttem el. Láttam olyan orvosi vé­leményt is, mely szerint az illető­nek nem sok volt hátra az életé­ből. Nekem kellett bátorítani. Ahogy mondani szokták, vé­gigjárta a „szamárlétrát”. Elő­adóként kezdte, főelőadóként folytatta, 1974-ben lett csoport- vezető, 1993. novemberétől pe­dig kirendeltségvezető. 1960-ban Budapesten, a Mester utcai ke­reskedelmi középiskolában pénzügytechnikai végzettséget szerzett. Felvették a jogi egye­temre is. Nem végezte el.- Nem tetszett a közvetlen környezetemben lévőknek, de én is hibás voltam, mert többre tar­tottam a baráti kört...-Mivel tölti a szabad idejét, tekintettel arra, hogy a „mániá­kus iigyfélszerető" elismerést is kivívta magának?- Annyit járok a könyvtárba, a honismereti körbe, amennyit akarok. A levéltárban keresek magamnak valamilyen szociog­ráfiai témát. Eljárok hangver­senyre, képzőművészeti kiállítá­sokat látogatok. Jóval több időt töltök az unokámmal. Barna Lászlóba beivódott az ügy-’ és ügyfélszeretet. Munkáját nagy felkészültséggel, példamu­tató szorgalommal végezte. A társadalombiztosításban végzett kimagasló tevékenységének el­ismerésére megkapta a legmaga­sabb kitüntetést, a Szent Kristóf- plakettet. Elévülhetetlen érde­meket szerzett a fiatal munkatár­sak szakmai nevelésében is. Kívánjuk, hogy boldog, hasz­nos nyugdíjaséveket töltsön erő­ben, egészségben! - tolmácsolta elismerő szavait dr. Danyi Sán­dor, a Nógrád Megyei Nyugdíj- biztosítási Igazgatóság igazga­tója. V. K. Infarktus baktériumoktól? Szívinfarktust baktériu­moktól is lehet kapni. Ko­rábban már feltételezték, hogy így van, most azonban egy nagy kutatási prog­rammal sikerült bebizonyí­tani. A tüdőbetegségek, gyomorfekélyek és fogíny­gyulladások okozóit mos­tantól éppen úgy a szívin­farktus kockázati tényezői közé kell számítani, mint a magas vérnyomást, a do­hányzást és a túlsúlyt. A 3315 infarktusos betegen és 13 139 fős ellenőrző csopor­ton végzett brit felmérés ered­ményeit az amerikai Orvostár­sadalom lapjának legutóbbi számában tették közzé. A fel­mérést amerikai orvosok Nagy-Britanniában végezték. Christoph Meier, a lexingtoni Boston egyetem munkatársa és kollégái egy hárommillió be­teg adatait tartalmazó számító- gépes adatbázisból kiszűrte, hogy a felmérésben részt ve­vők közül ki szedett a vizsgála­tot megelőző három évben an­tibiotikumot. Kiderült, hogy bizonyos antibiotikumok az in­farktus veszélyét akár 50 szá­zalékkal is csökkenthetik. A vizsgálat megerősítette, amit korábban már feltételeztek: a légúti megbetegedéseket okozó chlamydia pneumoniae, vagy a gyomrot károsító helicobacter pylori is elősegítheti az infark­tus kialakulását, ha nem veszik fel ellene a harcot megfelelő an­tibiotikummal. Az infarktus megelőzésében a leghatáso­sabbnak a chinolonok és a tetra- ciklinek csoportja bizonyult. Üjabb Kástner-kézirat került elő - Regények mestere Múzeumot kap az író Egy héttel azután, hogy eddig ismeretlen Kástner-költemé- nyekre bukkantak Drezdá­ban, újabb kézirata került elő a német írónak. A Dresdner Morgenpost a napokban ar­ról számolt be, hogy a kézira­tot árverésre kínálták fel egy berlini műkereskedőnek. A kérdéses 12 oldalas kézirat 1946 decemberben keletkezett, és a „Gyerekek, ma történni fog valami” című mesét Kästner egy berlini lap számára írta. Az idén március 6-án Drezdában, az író szülővárosában kerül ka­lapács alá. A lapjelentés szerint a szászországi tartományi könyvtár és egy drezdai Käst- ner-múzeum létesítését tervező polgári alapítvány is érdeklődik a kézirat iránt. A drezdai városi levéltár könyvtárában január végén az író és költő eddig ismeretlen négy költeményére bukkantak, amelyeket az akkor még iskolás Kästner 1915 és 1918 között je­lentetett meg egy folyóiratban. Szakértők szenzációsnak tartják a négy vers előkerülését, mivel a Kästner-kutatás 1919-re teszi a szerző első publikációit. Erich Kästner (1899-1974) történeteit a fordulatos cselek­mény, társadalmi szatíra, az er­kölcsi igazságszolgáltatás teszi népszerű olvasmánnyá. Az író az irodalmi-politikai kabaré és a sanzon jeles képviselője is volt. Regényei közül különösen népszerű az Emil és a detektí­vek (1928), A repülő osztály (1933) és A két Lotti (1950). Élménybeszámoló - John Glenn veterán amerikai űr­hajós európai körúton meséü el legújabb űrbéli tapasztala­tait. Felvételünk Olaszországban készült. fotó: FEB-Reuters Kilencvenhat éves, de doktor szeretne lenni „Évszázados” diplomázó? Nem akármilyen célt tűzött maga elé egy japán joghallgató: ha minden jól megy, százéve­sen szerzi meg diplomáját. A korrekordot nem sorozatos év­ismétlésekkel érné el, hanem bukásoktól mentesen: jelenleg ugyanis már 96 esztendős. Utagava Tojokuni a legidő­sebb japán egyetemista neve. A felvételin szemernyit sem kivételeztek vele: igen szigorú írásbeli és szóbeli vizsgák után kerülhetett az osakai Kinki Egyetem jogi karára. A 96 éves „nebuló” főállásban amúgy igen neves nyomdász­család ivadéka, ő maga is az, és az egyetem mellett sem adja fel munkáját. Famíliája egyéb­ként immár hat nemzedék óta foglalkozik művészi nyomdai­parral. Hogy Tojokuni bácsi­nak milyen tervei lesznek dip­lomájával, nem fedte fel, de annyit azért elárult, hogy ha lehet, szeretné megszerezni a doktori címet is. A Lomonoszov Egyetem díszdoktora: Pungor Ernő Összeköt a tudomány A moszkvai Lomonoszov Egyetem díszdoktorává avatták Pungor Ernő ma­gyar akadémikust az ana­litikai fizikai kémia terén elért kiemelkedő tudomá­nyos munkássága elisme­réseként. A díszdoktori címmel együtt járó oklevelet a moszkvai állami egyetem rektori hivatalában adták át a hetvenhat esztendős ma­gyar akadémikusnak. Pungor Ernő a megtisz­telő kitüntetést megkö­szönve hangsúlyozta, hogy a magyar-orosz tudomá­nyos együttműködésnek tiszteletre méltó, komoly hagyományai vannak. Megfogalmazta, hogy ő jö­vőben e tradíciók figye­lembevételével kíván tevé­kenykedni, közreműködni a két ország tudósai közötti kapcsolatok még további fejlesztésében. Keresztény otthon Surányban Negyvenöt személy is elférne a cserhátsurányi otthonban, ame­lyet ’94-től az egyházközség működtet Vagyóczky József plébános vezetésével. Tőle tud­tuk meg, hogy jelenleg 25 egyedülálló, idős ember veszi igénybe a kis intézmény szol­gáltatásait napközbeni meleg ebéddel, olvasási, társalgási le­hetőséggel. Az idejárok zöme a magányát űzi el a hasonló ko­rúak között eltöltött órákkal. ’91-től az önkormányzat volt a fenntartója az otthonnak, amely abban az épületben kapott he­lyet, ami egykoron az egyházé volt. Visszaigényelték és visz- szakapták, a fenntartó szerepét is vállalták. HiNtAsZéK mm n Az emberek "feji* többségének nincs módja arra, hogy hintaszékben ol­vasgatva, pár kellemes percet töltsön. Pedig ennyi minden­kinek kijár... * Éhes kis égi vándor Sötét felhők siettették aznap az alkonyt. Az etetőre járó madár­kák mind elbújtak már, a csa­padékkal fenyegető időben jobban látták, ha mielőbb alvó­hely után néznek. (Egyikük egyszer, hogyan, hogyan nem, beszokott a ház hátsó falánál kivezető szennyvízcső melletti résbe. Melegfélét érezhetett. Ki-be járt már bátran, de bátor­ságáért az életével fizetett: be­szorult, ott fagyott meg a rés­ben...) Ilyen időben csak az ablak mögül jó nézni, ahogy közele­dik az este. De csak ne olyan nagyon sietősen közeledjen! Mert az udvaron sötétlő örök­zöldek egyikének csúcsán ott billegett egy szárnyas kis test. Cémavékony lábaival fogód­zott a széltől himbálózó ágakba. S közben szaporán in­gatta a fejecskéjét: kandikált erre, arra, a csepp szemek va­lamit nagyon kerestek. Hát per­sze: a madáretető kiürült, mint rendszerint a délutáni naprafor­gólakomán. Késve jött őkéimé­nek egy szem mag sem maradt, így hát megpróbált az elhullaj- tott héjak között telt szemet ta­lálni. Ezért nézelődött olyan furcsán, lefelé. Anélkül, hogy fáradozását siker koronázta volna, mert egyszer sem szállt le, hogy felcsippentse, amit társa leejtett. Nem vész itt semmi kárba, annyi az éhes csőrike. (Hogy vigye el a telet a böjti szél!) A madáretető újra megtelt apró szemű napraforgóval. A kis ké­sedelmes sietve hallatta isme­rős hangját, jelzett, mire gyors egymásutánban előkerült még két éhesen maradt cinketársa. Az elkövetkező szűk negyed­órában iparkodtak, törték, nyel­ték a fekete szemű eleséget. Persze nem olyan tehetséggel, mint a zöldike, „aki” magát egy madártól sem zavartatva addig trónol a magkupac mellett, amíg a begye tele nem lesz. Cinkéék azt tanulták, hogy a szem maggal kicsit odébb kell állni, ott fel tömi, megenni. Kö­rülményes módja ez a táplálko­zásnak, de sebaj. Lényeg, hogy télidőben ne legyenek üresek az etetők! Milliomossá tesszük látsszon, nyerjen, örüijön! eremeny

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom