Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-24 / 46. szám

m 2. oldal SALGÓTARJÁN ■ BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Havonta egy szerdán: szót kér a megyei egészségbiztosítás Házi szakápolás Nógrádban PÁSZTÓ 1999. február 24., szerda Szécsényben nem lesz iskolai összevonás Egészséges rivalizálás Szécsényben a képviselő- testület a hétfői ülésén az esti órákban foglalkozott az általános iskola és a nyolc évfolyamos gimnázium to­vábbi működtetésével. Máté Csaba polgármester elmondta, hogy az ad hoc bi­zottság már korábban meg­vizsgálta, hogy a két intéz­mény közös igazgatása mi­lyen gazdasági előnyt jelen­tene az önkormányzat szá­mára. Megállapították, hogy nem lenne jelentősebb meg­takarítás, így nem tartja indo­koltnak az összevonást. Hoz­zátette: az igazgatói pályáza­tok kiírásában szerepelnie kell, hogy a leendő vezetők hogyan képzelik el az oktatási és művelődési intézmények­kel való jó együttműködést. Az oktatási bizottság szakmai szempontok alapján nem ja­vasolta a közös igazgatást. őze János képviselő a kö­zös igazgatás mellett érvelt. Borik Albert a két önálló in­tézmény léte mellett szólt. Elmondta, az egészséges riva­lizálás növelheti az iskolák­ban az oktatás színvonalát. Balogh Ferenc arról szólt, hogy korábban, a gimnázium indulásakor lett volna létjogo­sultsága a közös igazgatás­nak. Ma, amikor a gimnázi­umnak kialakult az önálló profilja, már nincs. Daróczi Tibomé annak a nézetének adott kifejezést, hogy a két intézmények to­vábbra is önállóan kell mű­ködnie. A testület tizenegy igen, egy nem és egy tartózkodás mellett a két iskola további önállósága mellett döntött. Miután mindkét intéz­ményben ez évben lejár az igazgatók mandátuma, a tes­tület kiírta a vezetői pályáza­tokat, amelyben szerepel a polgármester javaslata. Sz. F. Varázslatok, avagy családi hét vége Salgótarjánban Mátyás király udvarában A magyar egészségügyben az elmúlt években megkezdődött és napjainkban is zajló re­formfolyamat során új típusú feladatmegosztás, és ennek megvalósításához új ellátási formák alakultak ki. Ennek jó példája az otthoni szakápo­lásnak, mint új ellátási for­mának a megjelenése a gya­korlatban. Az otthoni ápolást az elmúlt évtizedekben elsősorban a kör­zeti ápolók biztosították. A kör­zeti orvosi szolgálat háziorvosi praxissá alakulásával viszont az asszisztensi létszám sok helyütt egy főre csökkent. Jelenleg az asszisztensek munkaidejük nagy részében a háziorvos mellett vé­geznek ápolói és adminisztratív feladatokat, így csak nagyon kevés időt tudnak otthoni sza­kápolásra fordítani. Mindezek mellett a humánusabb ellátás iránti igény, valamint a gazda­ságosság elve is sürgette a házi szakápolás, orvosi nyelven a „home care”-k életre hívását. Az otthonápolás előnyei: szakszerű és ingyenes. A döntést hozó Országgyűlés az otthonápolással kapcsolatban konkrét feltételek teljesülését szabta meg. Alapvető kritérium volt, hogy a házi szakápolásnak kórházi ápolást kell kiváltania, ill. lerövidítenie. Az új rendszer célja tehát, hogy a beteg lehető­leg ne kerüljön kórházba, vagy akinek erre méglá szüksége'Van, az minél előbb visszatérhessen az otthonába. Ilyenkor a fekvő­beteg-ellátás helyébe lép egy ol­csóbb ellátási forma, amelyben a beteg ugyanolyan szakszerű ápoláshoz, gondozáshoz, ta­nácsadáshoz jut. A beteg szem­pontjából az a legnagyobb elő­nye, hogy mindez a saját ottho­nában, megszokott körülmények között, a hozzátartozók körében történik. Másik, de szintén nem elhanyagolható pozitívum, hogy az otthonápolás az egészségbiz­tosítás által finanszírozott tevé­kenység, tehát a beteg részére ingyenes. Helyzetkép Az otthonápolási szolgáltatás megyénkben 1996 év végén in­dult 2 szolgáltatóval. Az azóta eltelt időben, a hálózat fejlődé­sének engedményeképpen, je­lenleg már 10 szolgáltató tevé­kenykedik. Előrelépésnek szá­mít, hogy Salgótarján területén kívül egyre több kis településen is beindulhatott ez az ellátási forma. így jelenleg megyénk 127 települése közül 73 helyen működik szakápolási szolgálta­tás. A szolgáltatók elérhetősége a nagyobb városokban már nem ütközik akadályba, viszont a kis­települések lakosai még mindig hátrányosabb helyzetben van­nak. A gyakorlatban a legna­gyobb problémát a szűkös vizit­keret jelenti, ami határt szab az igények teljesítésének. Sajnos lényegesen nagyobb a rászoruló betegek száma, mint a megye rendelkezésére álló vizitszám. A felhasználható vizitkeret egyéb­ként az Országos Egészségbizto­sítási Pénztár határozza meg a lakosságszám arányában. A szakápolás feltételei Házi szakápolást az a szolgál­tató végezhet, aki biztosítja az erre vonatkozó rendeletben meghatározott személyi, tárgyi feltételeket, és finanszírozási szerződést köt a működési he­lye szerint illetékes megyei egészségbiztosítási pénztárral. A jogszabály értelmében sza­kápolási feladatokat az láthat el, aki rendelkezik diplomás ápoló, vagy más egészségügyi iskolai végzettséggel, illetve ápoló vagy szakápoló szakké­pesítéssel. A szolgáltatás végzésének legklasszikusabb formája az egyéni vállalkozás. Bármely formában is indul a szolgálta­tás, a végzéséhez az ANTSZ ál­tal kiadott működési enge­délyre van szükség. Ezen kívül a mep-pel való finanszírozási szerződés megkötésének olyan további feltételei vannak még, mint pl. felelősségbiztosítási, szolgáltatási, együttműködési szerződések, köztartozási iga­zolások, részletes szakmai program stb. Ki és milyen mértékben részesülhet szakápolásban? A jogszabály szerint a házior­vos saját kezdeményezésre vagy intézeti zárójelentés alap­ján, ill. a járóbeteg-szakrende- lés orvosa vagy kórházi szak­orvos közvetlenül írhatja elő ezt a szolgáltatást. Házi ápolás elrendelése leg­feljebb 14 vizitre szólhat bete­genként, amely orvosi vizsgálat alapján új elrendelő lap alapján további három alkalommal meghosszabbítható (összesen 56 vizit). A biztosított részére naponta 1 vizit számolható el. Az egy napon két vagy több­szöri ellátást igénylő megjele­nés is egy vizitnek számít. Egy megjelenéssel legkevesebb fél óra, dé legfeljebb 3! óra szaká­polási tevékenység valósítható meg. Az otthoni szakápolás kere­tében ellátható feladatokat szin­tén jogszabály írja elő. Ezek le­hetnek pl. szondatáplálás, katé­tercsere, injekciózás, infúzió adása, balesetek utáni szakápo­lás, sebellátás, felfekvés keze­lése, gyógyászati segédeszkö­zök használatának megtanítása, fájdalomcsillapítás és gyógy­torna. Sokan úgy gondolják, hogy az otthoni szakápolás a szociális gondoskodást is fel­vállalja. Erről azonban nincs szó, hiszen a szociális alapellá­tási feladatokat önkormányzati szervezéssel és finanszírozással valósítják meg. Pénztári tapasztalatok A Nógrád Megyei Egészségbiz­tosítási Pénztár rendszeresen el­lenőrzi a házi ápolási szolgála­tok működését. Ennek kereté­ben történik a szolgáltatók, el­rendelő orvosok ellenőrzése, valamint betegelégedettségi vizsgálatok. Ez utóbbiak tapasztalatai azt mutatják, hogy az otthonukban ápolt betegeknek és családjuk­nak óriási segítséget nyújtanak az ápolók azzal, hogy a sze­mélyre szabott ápolást a beteg saját otthonában valósítják meg. Mindezek alapján az NMEP továbbra is céljai között szerepelteti, hogy az otthoni szakápolás az egészségügyi el­látás szerves része és dinami­kusan fejlődő ága legyen. Amennyiben a fentiekben közöltekkel, illetve bármilyen egészségbiztosítást érintő té­mával kapcsolatban kérdésük, észrevételük van, úgy azt a Sal­gótarján, Pf. 92 (3101) címre küldött levélben szíveskedje­nek jelezni, vagy ügyfélszolgá­latunkon készséggel adunk fel­világosítást. Február 27-én, szombaton 10-től 19 óráig „Családi hét vége Mátyás király udvará­ban” címmel egész napos gyermekrendezvényt tarta­nak Salgótarjánban, a Jó­zsef Attila Művelődési Köz­pontban. A résztvevőket kívánságuk szerint visszavarázsolják Má­tyás udvari mulatságára, egy pompás felvonulásra. A gye­rekek elkészíthetik maguknak az egykori rettenthetetlen Fe­kete sereg pajzsait, lehetnek tudós csillagvizsgálók vagy szorgalmas kódexkészítők, a leányokból válhatnak pártás ifjú udvarhölgyek. 15 órától ki-ki elkészítheti farsangi maskaráját. 17 órától „Szelek szárnyán, várak ormán” címmel a Maszk Bábszínház mutatja be előadását Mátyás király és a csalafinta udvari bolondról Bátorkő várában. Az intézménybe várják a családok ifjabb és idősebb tagjait egyaránt. Mindenkit, aki hajlandó a történelmi ját­szóházban akár tevékenyen, akár csak „megfigyelőként” részt venni. Számítástechnikai terem - A Palotási Általános Is­kola nagy hangsúlyt fektet a kötelező informatikai oktatás feltételeinek biztosítására. A megyei közoktatási alaptól nyert pályázati pénzen is vettek számítógépeket. Felvéte­lünkön a tanulók Nagy Kálmán igazgató irányításával is­merkednek az új gépekkel. fotó: kerekes lajos A vásárlók elégedetlensége nem titkosított Üzleti fogás, vagy valami más? Gazdagodik Salgótarján, bár a 21-es út folytatása még várat magára. Lesz majd ipari öve­zete is, ám kereskedelmi ellátás terén a város már most maga a vásárlók paradicsoma. Gazdagodik Salgótarján s bánnilyen furcsa, sokan még­sem elégedettek. Pedig kettőt sem kell lépniük, annyi már a bolt. A városközpont már szinte lélegzethez sem jut az egyre szaporodó üzletháztól, bevásár­lóközponttól. S a városlakó még képes elégedetlenkedni... Meglehet, nem ilyen gazdag­ságra vágyott. Nem arra, hogy a város gazdagodása révén a vég nélküli maratoni futó sorsa le­gyen az övé. Hogy merő egy lo- holás legyen az élete, hogy ráérő idejét, az „akciók” színhelyére való kutyagolással, miután pe­dig egyáltalán nem gazdagnak, hanem - elnézést a kifejezésért - hülyének érezheti magát. Mármint aki felül az akciósnak meghirdetett vásárok hírének, mint azok, akik a múlt hét végén nyakukba kapva lábukat, rohan­tak, a nemrégiben megnyílt „fil­léres” üzletbe a kedvezményes áruvásárlás reményében. Hazafelé éppoly üres szütyő- vel ballagtak, mint odafelé, hisz nem a szatyor tartalma lett több, hanem a mérgük. Felháborodá­suk levezetését többek a „forró dróttól” remélték, legalább ér­zelmeikben gazdagodhassanak. Ebben sem volt szerencséjük, mert, bár a boltnak van tele­fonja, nagyon cselesnek mond­ható. Onnan lehet telefonon kommunikálni, a bolttal viszont nem. Telefonszámuk ugyanis titkos. Mit lehet ehhez hozzá­tenni? Nem rossz üzleti fogás, nem kell telefonos-kisasszonyt al­kalmazni - sem a vásárlói rek­lamációkról így tudomást venni. No persze, amennyiben gyakorlattá válna az eset, ha titkos, ha nem, mindenképp tapasztalhatják a vásárlói elé­gedetlenséget. Az ugyanis nem lesz titkosítva. J. K. Az értékek a településekben rejlenek - Fontos-e a falusi turizmus Nógrádban? Nemcsak idegenforgalmi kérdés A tengerparti nyaralások mellett az úgynevezett zöldtu­rizmus is egyre inkább felértékelődik napjainkban: az emberek elvágyódnak a nagyvárosokból, felfedezik a pi­henésre alkalmas szép tájakat, a tiszta levegőt nyújtó, a hagyományokat megőrző vidéket. A szemléletváltás tá­mogatásra érdemes, hiszen a turizmusnak ez a formája figyelembe veszi az adott területen élő emberek érdekeit, a környezetvédelem szempontjait éppúgy, mint a pihe­nés, a kikapcsolódás feltételeit. A falvak előtt új lehetőségek nyílnának meg és végre tény­leg fejlődésnek indulhatnának eddig elfeledett térségek, mérsékelve ezzel a gazdasági gondokat. Nógrád megye természeti értékei s a népha­gyományokban gazdag tele­pülései kiváló feltételeket biz­tosítanak a falusi turizmus­nak. A kínálati tényezők hasznosítására csak kellő ösz- szefogással, az állami támo­gatáson túl az önkormányza­tok által biztosított sokoldalú segítéssel, a szolgáltatások bővítésével, a kedvező helyi adó- és marketingpolitikával, a lehetőségek jobb kihaszná­lásával nyílna megoldás. Alig van fejlesztés- A turisztikai kínálatok bőví­tésére, fejlesztésekre nem ka­punk anyagi támogatást a megyétől és a kommunikáció hiánya is hátráltat bennün­ket - mondja Táj ti László, az 1998. szeptemberi közgyűlé­sen létrejött Falusi Vendéglá­tók Nógrád Megyei Egyesüle­tének elnöke.- Szálláshely-kialakításra, -korszerűsítésre szóló pályá­zat a megyében nem létezik. Nógrád lemaradt a Tourin- form-irodák fejlesztésére szánt pénzösszegekről is, amire már nincs külön keret. Az idegenforgalom alternatí­vaként jelenhetne meg az ipar mellett, a fejlesztések azon­ban elenyészőek, vagy egyál­talán nem léteznek. A falusi turizmusban érdekelt szak­emberek szállásukat hozzájá­rulások nélkül tették rendbe: a megyében működő 60 ven­déglátóhely fejlesztésének, építésének értékét, költségét 3 millió forinttal kell beszo­rozni, ami azt jelenti, hogy eddig a vendéglátók mintegy 180 millió forintot invesztál­tak a vendégházak átalakítá­sára. A hozzátett támogatás még az 5 százalékot sem éri el. Egyedül a vállalkozásfej­lesztési alapítványra számít­hattunk, amely a már elké­szült prospektusaink költsége­inek felét fedezte. Jó helyi adottságok-A falusi turizmus nemcsak idegenforgalmi kérdés - foly­tatta- egy falu öntudatát is emeli, ha az emberek idejön­nek és értéknek tekintik amit látnak. Az értékeket meg­őrizni pedig annyit jelent, hogy a falu múltját ápoljuk és kialakítjuk a támogatások kü­lönféle formáit. Nekünk nin­csen szükségünk előállítandó termékekre, mert rendelkezé­sünkre áll, csak észre kellene venni és élni a tálcán kínált lehetőségekkel: a tiszta leve­gővel, természeti értékeink­kel, néphagyományainkkal, a palóc nyelvvel. Egy megyei területi kon­cepció komplex elkészítésére lenne szükség, amelyben a fa­lusi turizmus is szerepet kap, hiszen a falusi vendéglátás lé­tezik megyénkben, tudomást kell róla venni. 1998 decemberében kiala­kult egyesületük koncepciója: nincsenek világmegváltó ter­veik, azt mondják, hogy nem elsősorban külföldi, hanem belföldi piacon kell megállni helyüket. Az emberek az 1990-es évek elején el nem töltött szabad idejüket most kezdik újra felhasználni: a belföldi turizmus növekvő tendenciát mutat, Nógrád iránt is egyre több turista ér­deklődik. Az idén már lehet mérni Az egyesület tagjainak szál­láshelyét 1998. december 1- jétől nyilvántartják, az orszá­gos katalógusban 18 ház sze­repel. 1999 az első olyan év, amikor megyénkben már sta­tisztikáról beszélhetünk, mér­hetővé válik a falusi turizmus. Ezek szerint már a 7-8 ven­dégéjszaka is egyre gyako­ribbá válik. 1999. február 17-én tartott közgyűlésükön az egyesület tagjai a budapesti vásárköz­pontban 1999. március 25-től 28-ig megrendezendő legna­gyobb hazai idegenforgalmi vásáron, az „Utazás ’99” kiál­lításon történő részvételnek a módját és részleteit készítet­ték elő. Aktuális pályázatok A megjelenés nemcsak kizá­rólag a vendégházak kiaján­lása miatt említésre méltó: a piacon való megmutatkozás, annak kifejezésre juttatása, hogy ezt a tevékenységet Nógrádban összefogottan és egy kialakított koncepciónak megfelelően képzelik el, épp olyan meghatározó. A kistér­ségek (Börzsöny, Karancs- Medves, Cserhát, Mátra-vi- dék) bemutatkozó reklám­anyagaiban szerepelnek a vendégházak, a települések és azok környékének, valamint a különféle vendégcsalogató szolgáltatásoknak, program- lehetőségeknek a fotói. A tagokat tájékoztatták az éppen aktuális pályázati lehe­tőségekről, a most megjelenő agroturisztikai támogatási rendszerről, amely 40 száza­lékos vissza nem térítendő támogatást ad bizonyos felté­telek mellett a vendégházak korszerűsítéséhez. Szó volt a '99 szeptembe­rében napvilágot látó „Falusi Turizmus” című megyei ki­advány előkészítő munkála­tairól is. Egy megyei utazási iroda tulajdonosa pedig el­mondta, hogy szeretne a fa­lusi vendéglátókkal szorosabb kapcsolatba lépni, a vendég­házakat üzleti tevékenysé­gébe bevonni. Tőzsér Anett

Next

/
Oldalképek
Tartalom