Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-23 / 45. szám

1999. február 23., kedd Hazai Körkép 5. oldal Az RTL Klubbal szerződést bont az ORTT Az írisz TV nyerte a pert Az Országos Rádió és Televí­zió Testület jogsértő módon kötött szerződést a Magyar RTL Televízió Rt.-vei (RTL Klub) - állapította meg teg­napi másodfokú, immár jog­erős ítéletében a Legfelsőbb Bíróság. A határozat nyomán az ORTT köteles azonnali ha­tállyal felmondani az RTL Klubbal kötött szerződést. A kereskedelmi televíziók számára kiírt pályázaton írisz TV elnevezéssel indult, s végül vesztesnek nyilvánított Első Magyar Kereskedelmi Televí­zió Rt. még 1977-ben indított pert a pályázat tisztaságának megsértése miatt. A cég később megvásárolta a TV3 elnevezésű csatornát, amely csak kábelen és a budapesti AM-mikro rend­szer segítségével fogható. A másodfokon eljárt Legfelsőbb Bíróság részben megváltoztatta az elsőfokú bíróság ítéletét, amikor kimondta: az ORTT jogsértően járt el, amikor az RTL Klub pályázatát alaki ér­vénytelenség miatt nem zárta ki a versengésből, és vele szerző­désre lépett. A jogsértés mellett kötött szerződést az ORTT-nek azon­nali hatállyal fel kell mondania. Ugyanakkor tudni kell azt is: a polgári vita alanyainál a bíró­ság nem kényszerítheti ki az egyébként kötelező erejű ítéle­tének végrehajtását. Lomnici Zoltán, a Legfel­sőbb Bíróság főtitkára lapunk­nak elmondta, hogy az ítélet végrehajtásának kikényszeríté­sére egyedül az Országgyűlés, az ORTT felügyeleti szerve jo­gosult. Bár, mint mondta, ő bí­zik benne, hogy a testület e nél­kül is eleget tesz az ítéletben foglaltaknak. Kávás István, az RTL Klub vezérigazgatója kérdésünkre elmondta: még nem vehette kézbe a Legfelsőbb Bíróság íté­letét, így nem tudja pontosan, milyen ok miatt nyilvánították érvénytelenné az ORTT-vei kö­tött szerződésüket. Ám nem tartja valószínűnek, hogy ki­sebb jelentőségű okmányok ké­sői benyújtása miatt szerződést kelljen bontani. Amennyiben mégis erre kerülne sor, úgy minden bizonnyal beperlik az ORTT-t. -horváth­Védeni kell a sértettek jogait Szobrot kapnak a károsultak A bűncselekmények áldozata­inak európai napján lépett életbe, azaz tegnaptól hatá­lyos az a belügyminiszteri utasítás, amely tartalmazza a nemzetközi ajánlásokban megfogalmazott és az Euró­pai Áldozatvédő Fórum dek­rétumában foglalt normákat - hangzott el a témáról a Bel­ügyminisztériumban hétfőn rendezett konferencián. A téma meghívott szakértőinek részvételével megtartott elő­adás-sorozaton szó esett arról is, hogy a 4/1999. számú mi­niszteri utasítás a maga nemé­ben egyedülálló, mivel a rend­védelmi szervek áldozatvé­delmi feladatainak ilyen szintű szabályozására eddig sem Ma­gyarországon, sem a kelet-kö- zép-európai országokban nem volt példa-. ...hivatali fogadóórák, menetrendek, üzletek, orvosi rendelések, autószerelők, asztalosok, vállalkozók, éttermek, lakatosok, pénzintézetek, órások, nyelviskolák... Mindez egy füzetben, a BALASSAGYARMAT-SZÉCSÉNY-RÉTSÁGI E KISOKOS-banl wß&nmvan? HIRDETÉSFELVÉTEL: SALGÓTARJÁN, MÁRCIUS 15. ÚT 6. TÉL.: (32) 317-933 MOBIL: (20) 9468-438 Szabó János: a NATO-tagság nem csorbítja szuverenitásunkat Helycserék a vezérkarban A NATO-csatlakozással Magyarországnak nem kell feladnia szuverenitását, hiszen a szövetség működése önálló országok együttes akaratán alapszik - mondta Szabó János honvé­delmi miniszter a Magyar Honvédség vezetői értekezletén. Fodor altábornagy átveszi a gyűrűt fotó: feb/kallus györgy- Meggyőződésem, hogy NATO-tagságunk hozzájárul nemzeti értékeink megőrzésé­hez, és a nemzetközi politikai, gazdasági, pénzügyi, jogi, il­letve egyéb jellegű kapcsola­tok kedvező feltételeinek ga­rantálásához - hangsúlyozta a miniszter. A NATO-tagsággal össze­függő, küszöbönálló felada­tokról szólva kiemelkedő je­lentőségűnek nevezte a meg­bízható titok- és információ- védelem feltételeinek megte­remtését és a magyar lég­védelmi rendszernek a NATO rendszerébe való teljes integ­rációját. Az eseményen bejelentették a soron következő kinevezé­seket is. Szabó János honvé­delmi miniszter Kositzky At­tila altábornagyot mentesítette a légierő vezérkari főnöki te­endőinek ellátása alól és meg­bízta a légierő doktrínáját ki­dolgozó munkacsoport veze­tésével. Tállá István dandártá­bornok egyelőre ideiglenesen tölti majd be a légierő vezér­kari főnöki posztját, véglegesí­tésére szeptember 4-ei hatály- lyal kerül sor. A miniszter február 15-ei hatállyal Fodor Lajos altábor­nagyot, a vezérkari főnök első helyettesét a Honvédelmi Mi­nisztérium védelempolitikai helyettes államtitkárává ne­vezte ki. Helyére február 22- től Urbán Lajos vezérőrnagy került. A vezetői állomány kö­zéptávú váltási tervével össz­hangban Preininger Ambrus altábornagyot, a szárazföldi haderő vezérkari főnökét a Magyar Honvédség kiképzési főszemlélőjévé nevezték ki. Utódja Havril András vezér­őrnagy lett. Az értekezleten Végh Fe­renc vezérezredes, a Magyar Honvédség parancsnoka aranygyűrűt adományozott Fodor Lajos altábomagynak kiemelkedő munkája, illetve a Magyar Honvédség korszerű­sítése és a NATO-csatlakozás érdekében kifejtett tevékeny­sége elismeréseként. FEB Világörökség lesz a Hortobágy? A Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsága a Környezet- védelmi Minisztériumtól a Nemzeti Kulturális Örökség és a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz (FVM) került. Megújul a támogatási rendszer: mindhárom minisz­térium rendelkezik egy bizonyos kerettel, amelyre nem a ko­rábbi „világörökségi”, hanem egyéb - természetvédelmi, kul- túrtáj, épített környezet, műemlékvédelem - címen pályáz­hatnak az önkormányzatok. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) nem szentelt külön költségvetési fejezetet a világörökségi lis­tára kerülés támogatásának. Különféle címeken pályázhat­nak majd a fenntartók, több­nyire az önkormányzatok - tá­jékoztatott Nagy Mihály, a NKÖM főosztályvezető-he­lyettese. Ez akár többletforrást is jelenthet, hiszen nemcsak a NKÖM-höz, hanem a FVM- hez és a környezetvédelmi tár­cához is beadható a kérelem.- Az UNESCO égisze alatt működő párizsi székhelyű Vi­lágörökség Bizottság semmi­lyen anyagi támogatást nem nyújt a pályázóknak. A listára kerülés presztízst jelent egy- egy ország számára, azonos­ságtudatuk megerősítését szolgálja. Ezzel elfogadtatják szerepüket a Világtörténelem­ben, helyet vívnak ki maguk­nak az építészeti-kulturális ér­tékek hierarchiájában - mondja Kovácsi Béla, aki 15 éve igazgatja a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottságá­nak munkáját. A Központi Környezetvé­delmi Alapból 100 millió fo­rintos keret jutott a már listára került négy emlék - Hollókő, Budapest, Pannonhalma és Aggtelek -, illetve a tervezett újabb három helyszín - Pécs, a Hortobágy és a Fertő tó - fel­vételének finanszírozására. 1998-ban a Hortobágyot je­löltette hazánk Párizsban. Jó esélye van a listára kerülésre, ugyanis a legutóbbi, Japánban rendezett világkonferencián kiderült, hogy az eddigi, 600 világörökségi emlék között túlsúlyban vannak a kulturá­lis-egyházi emlékek, s azóta a testület előnyben részesíti a csupán egynegyednyi részt képviselő természetvédelmi területek felvételét. Ugyanakkor hátrányt je­lenthet az, hogy európai hely­színként pályázunk, mert a jö­vőben Ázsiára és Afrikára koncentrálnak. Az 1972-es nemzetközi egyezményhez hazánk 1985-ben csatlakozott. A tagországok évente 40-50 pályázatot juttatnak el felvé­telre, s ebből 30-35 kerül vé­gül a listára. Az idén Ausztriával közö­sen nyújtunk be pályázatot a Fertő tó és vidéke helyszínre. Ám a kétoldalú egyeztetés lassú, nem biztos, hogy a terv valósággá válik 2000-re, mert ahhoz július 1-jéig le kellene adni a dokumentációt. Pécs ügyének halasztásáról Kovácsi elmondta: felvételét a világörökségi listára két évvel ezelőtt kérte a magyar kor­mány, a dokumentáció értéke­lésére azonban csak tavaly ke­rült sor. Módosítások váltak szükségessé az önkormányzati garancia biztosítása miatt. Ezért a tavalyi konferencián nem is kértük az ügy tárgyalá­sát. Csak a módosításokkal együtt nyújtjuk be ismételten kérelmünket. Cs. J. Éles bizottsági vita. Az Or­szággyűlés költségvetési bi­zottsága hétfői ülésén szemé­lyeskedésektől sem mentes, hosszas ügyrendi vita után el­utasította azt a képviselői kez­deményezést, hogy a testület hallgassa meg Járai Zsigmond pénzügyminisztert és Tarafás Imrét, az ÁPTF elnökét a fel­ügyelet tevékenységével kap­csolatos PM-vizsgálatról. Regionális stúdiókért. A regionális stúdiók helyzetének javítása mellett emeltek szót „A közszolgálati regionális televí­ziók jelene és jövője” címmel rendezett parlamenti beszélge­tésen. Bejelentették: az Or­szággyűlés kulturális és sajtó- bizottságában MDF-es kezde­ményezésre egy hónapon belül hatpárti egyeztetést kezdemé­nyeznek a kérdésről. Egyetértés a légtérről. Hét­főn négyszemközti megbeszé­lést folytatott Bánk Attila kis­gazda- és Kovács László szoci­alista frakcióvezető. A talál­kozó után Kovács László el­mondta: egyetértettek abban, hogy ha elkerülhetetlenné válna a NATO katonai beavatkozása a koszovói válság miatt, akkor Magyarország biztosítja légte­rének használatát a NÁTO-gé- pek számára. Milliárdos károk. A februári hófúvások okozta kár, azok el­hárítása, valamint a mentés több mint egymilliárd forintba került - összegezte a megyei védelmi bizottság ülése után tartott tájékoztatóján Zilahi Jó­zsef, a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei közgyűlés elnöke. Á megyei védelmi bizottság kérte a Belügyminisztériumot, hogy a kárelhárítási költségeknek legalább a felét gyorssegély­ként biztosítsák a települé­seknek. Egyetem vita. Újabb ponton változott az Oktatási Miniszté­rium felsőoktatási integrációs terve, ugyanis az eredeti elkép­zelésekkel szemben a keszthe­lyi Georgikon Mezőgazdaság­tudományi Kar a Veszprémi Egyetemhez csatlakozik - de­rült ki az FKGP hétfői frakció­ülésén, amelyen részt vett Po- komi Zoltán miniszter is. Szerelősztrájk? A repülőgép­szerelők pénteken döntenek ar­ról, hogy sztrákba lépnek-e, mert a Malév Rt. és a társaság tulajdonában álló Aeroplex Kft. munkatársainak bértárgyalásai nem hoztak eredményt - jelen­tette be Fűrész Ferenc, az érin­tett szakszervezetének ügyvi­vője. Elmondta: újabb ajánlatot kaptak a légitársaságtól, amely ugyan bérben nem, de a béren kívüli juttatásokban jelentős előrelépést jelent. Az ajánlatot kedden ismertetik a szakszer­vezet választmányával. Sándor László furcsállja, hogy a miniszterelnök nem akar találkozni vele A párbeszéd egyelőre a múlté A reálbérek szükségesnél kisebb mértékű emelése, a lakosság zömét sújtó új adóztatási rend, a nyugdíjtörvény egyoldalú módosítása és a Munka törvénykönyvével kapcsolatos koalí­ciós elképzelések miatt feszült a szakszervezetek és a kormány viszonya - vélekedik Sándor László, az MSZOSZ elnöke. Sándor László, az MSZOSZ elnöke fotó: feb/körmendy imre Sztrájkhangulat az egészségügyben Minden munkahelyi alap­szervezethez eljutott a szak- szervezet ismertetője a sztrájk esetén törvényes és elégséges szolgáltatás szint­jéről - jelentette be Gulyás Judit, az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének elnöke. Az alapszervezeti tanács­nak a vezetés azt javasolja, hogy szükség esetén vessék be a nyomásgyakorlás min­den eszközét, a demonstrá­ciót és a sztrájkot is. A kialakult sztrájkhangu­lat oka az, hogy az egész­ségügyben és a szociális el­látásban dolgozók idei, átla­gos béremelése mindössze 6-7 százalékos volt, amit az érdekképviselet elfogadha­tatlannak tart. n. zs. Amint azt a Ferenczy Euro- pressnek adott inteijújában el­mondta: furcsa, hogy a minisz­terelnök a nézeteltérések elle­nére sem kívánt mindeddig személyesen találkozni a hat konföderáció vezetőivel.-Sándor úr! Előítéletekkel telve, vagy bizalommal fogadta az új kormány hivatalba lépését az MSZOSZ tagsága?- Is-is. Mivel a munkaválla­lók tudják, hogy boldogulásu­kat csakis egy sikeres kormány képes biztosítani, sokan kifeje­zetten drukkoltak azért, hogy folytatódjanak a ’97-ben elin­dult pozitív tendenciák. Mások negatív fordulatra készültek fel. A tb-önkormányzatok azon­nali felszámolása és az érdek- egyeztetés két hónapos szüne­teltetése már jelezte: a kabinet nem igazán kíváncsi az ellenvé­leményekre, de tavaly ősszel még tartózkodtunk az éles nyi­latkozatoktól. Vártunk.- Mire?- Egyebek mellett kíván­csiak voltunk az új adójogsza­bályok és az egyoldalúan meg­változtatott nyugdíjtörvény ha­tásaira. Sajnos az idei első bér- és nyugdíjkifizetésnél bebizo­nyosodott, hogy az ígéretekkel ellentétben épp a legrászorul­tabbak jártak a legrosszabbul. A kormány arroganciájára és az érdekegyeztetés hiányára a munkavállalók év elején sztrájkkal, sztrájkkészültséggel válaszoltak, ám a kabinet ezek­ből az eseményekből sem okult.-Dehogynem! Múlt héten a Munka törvénykönyve módosí­tására irányuló részletes vita elhalasztását kérte az ország- gyűlés elnökétől - sikerrel.- Mondhatnám, hogy ered­ményes volt a hat szakszerve­zeti konföderáció egységes fel­lépése, ám nyugtával dicsérjük a napot.-Milyen a kapcsolat Orbán Viktor miniszterelnök és az MSZOSZ elnöke között?- Semmilyen. A kormányfő - kezdeményezésünk ellenére - sem velem, sem a többi nagy ér­dekvédelmi szervezet vezetőjé­vel nem kerített még sort a sze­mélyes találkozásra. A Horn kormány négy éve alatt „intéz­ményesen” legalább 6-7 alka­lommal váltottunk szót az akkori miniszterelnökkel. Úgy tűnik, ez a fajta párbeszéd egyelőre a múlté. Takács Mariann

Next

/
Oldalképek
Tartalom