Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)
1999-02-03 / 28. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép PÁSZTÓ 1999. február 3., szerda 46 évesen lett rokkant - Nem szokott kérni, de most segítséget remél Csapdahelyzetben egy család Sosem gondolta a bátonyterenyei Csikós Ernő, hogy a tavalyi márciust követő hat hónap teljesen megváltoztatja az életét. Addig hasonlóan éltek ők is, mint bárki más: dolgoztak, nevelték a gyerekeket, minden lépést megterveztek előre. Aztán márciusban bekövetkezett a baj: a családfő jobb lába érszűkü- letes lett. Szinte egymást követték a kórházi kezelések, de augusztusban már nem volt választási lehetőség, jobb lábát combközépen amputálni kellett. A Népkert úti kis családi ház takarosait rendben tartott képet mutat: a kerítés mögött fenyők, tuják árulkodnak a gazda természet iránti szeretetéről. A házban is mindenütt tisztaság, amely azt mutatja, az itt élők szeretik maguk körül a rendet.- Képzelheti, mennyire el voltam keseredve - mondja.- Ha nincs a család, és nem tartják bennem a lelket, sosem tudtam volna magam túltenni rajta. Csakhogy ez a műtét teljesen megváltoztatta az életünket: rokkantnyugdíjas lettem, 23 835 forintot hoz minden hónapban a postás. Az asszony jövedelempótló támogatáson volt, de miután lejárt, nem tudta vállalni a közhasznú munkát: nem tudok mozogni, most van folyamatban, hogy ápolási díjat kap majd. Nagyobbik lányunk már férjhez ment, sőt már két leányunokánk is született, a kisebbik még itthon van jövedelempótló támogatáson, jelenleg tanfolyamra jár. Havonta csak kétezer forintot költünk a gyógyszerekre, mert a másik lábam is érszűkületes.- Még az a szerencse, hogy a házon már nincs adósság - egészíti ki férjét a feleség, Katalin. - Soha nem volt tartozásunk, most meg úgy tudunk egyik hónaptól a másikig megélni, ha kölcsönkérek. Amint megjön a pénz, azonnal visszaadom és aztán kezdődik minden elölről. Ebből a csapdából szinte lehetetlen kiszabadulni. Ráadásul egy hónappal ezelőtt én is beteg lettem, a bal karomat felemelni is alig tudtam. Amióta a férjemet műtötték, rám hárul minden olyan munka, amelyet addig ő végzett, így a favágás is. Ebből a kevés pénzből meg nem telik arra, hogy meg is vegyem a fát, meg még fizessek is azért valakinek, hogy felvágja. Egyedüli megoldást az jelentene, ha be tudnánk vezettetni a gázt, akkor legalább ennyivel köny- nyebb lenne a dolgom.-De akárhogy osztunk-szor- zunk, ennyi pénzt sehonnan sem tudunk előteremteni - veszi visz- sza a szót Csikós Ernő.- Háromszor adtuk már be az önkormányzathoz a kérelmet, hogy az óvodától idáig hozzák el a gázcsonkot, de mindig elutasították azzal, hogy nincsen rá keret. Számításaik szerint legalább 780 ezer forintba kerülne, ajánlották, hogy próbáljuk meg inkább a tartályos gáz bevezetését: a mi anyagi lehetőségeinket azonban az is meghaladja. Hallottam, hogy vannak olyan alapítványok, amelyek foglalkoznak ilyen támogatással, de senki nem tudja megmondani, milyen címen és kihez forduljunk. Nem tagadom, az megfordult már a fejünkben, hogy talán ha valamelyik vállalkozó segítene. Láthatóan nehezére esik a kérés, mint mondja, nem szokott ehhez. Korábban mindig dolgoIgenis van palóc konyha Én ugyan csak „egy vendéglátós” vagyok és nem újságíró, de egy pár sorban reagálni szeretnék a Nógrád Megyei Hírlap január 31-i cikkére, amelyben T. Németh László fantáziátlannak, ne tán lustának nevezi megyénk vendéglátósait. Nem tudom, hogy a szerző a megye, illetve Salgótarján szülötte-e, de ha nem, engedje meg, hogy tudtára hozzam: a városban van néhány kiváló étterem, amelyik bátran állíthatom, az egri borok mellett az elfeledett palóc konyha „remekeit” is kínálja, illetve kínálná turistáknak is, ha elég hangsúlyt fektetnének a megye turizmusára. A Kulacs vendéglő „fantáziátlan” étlapján is szerepel néhány közkedvelt ételkülönlegesség. Például pikáns leves (raguleves, tejfölös habarással, főtt velővel, citrommal); salgó- vári falatok (natúr szelet, császárszalonna, kolbász, gomba, ketchup, tojáslepény, vegyes köret); öreg palóc kedvence (natúr szelet, natúr máj, sonka, sajt tócsniban, savanyú káposzta, almapaprika). A hozzánk betérő vendég a palóc ételeken kívül egyéb magyaros ízeket - például borjúszelet „Gundel módra” (libamáj, gomba, lecsó, sültburgonya) is megkóstolhat. Mint mindenki, mi sem vagyunk hibátlanok, azonban a hozzánk rendszeresen vagy esetszerűen betérő vendégek dicséretei, elismerő szavai számunkra a kritikánál is fontosabbak. Egyébként pedig a brinzás haluska szlovák ételspecialis- tás! Molnár Mária Salgótarján Éltető kultúránk A Magyar Kultúra Napja tiszteletére Pásztó önkormányzata városi ünnepséget rendezett a Teleki László Művelődési Központban. Az ünnepségen közreműködők - a szépprózamondó-verseny helyezettjei, a zeneiskola növendékei és tanárai, a Rozmaring népdalkor, s a Muzsla néptáncegyüttes - felvillantották a magyar kultúra értékeit, előadásukat nagy tetszéssel fogadta a közönség. Perényi Anna, a Cso- hány Baráti Kör elnöke, művésztanár, a nemzeti imává avatódott költeményre hivatkozott ünnepi beszédében, rámutatva arra, hogy a magyarság legdrámaibb, ugyanakkor legvonzóbb arcképe nem történelmében, hanem kultúrájában készült el. Gerhát Gyuláné Pásztó városi könyvtárvezető A „Bermuda-háromszögben” időnként eltűnnek a tévéjelek Mikor lesz képben Zagyvaróna ? Salgótarján észak-keleti peremkerületében, Zagyvarónán nemrégiben osztatlan örömöt váltott ki, hogy zöld utat kapott a régóta várt gázberuházás. Nos, az ott lakók minden bizonnyal a további városiasodást is üdvözölnék, ha például lakóhelyükre is bevezetnék a kábel- televíziót. Jelenleg a tarjáni átjátszó jelét, valamint a Kékes-tetői adóét fogják antennájukkal a zagyvarónaiak. Ha van jel. A Vadvirág utca két végpontja és a Ce- red felé vezető út háromszögében ugyanis időnként eltűnnek a tévéjelek. zott, nem keseredett el akkor sem, amikor helybeli munkahelyéről létszámcsökkentés miatt elküldték: mindössze öt hónapig volt munkanélküli, keresett, kutatott, járt a munka után, talált is állást hamarosan. Mindig ahhoz szokott, hogy terveik megvalósításáért nekik kell tenniük. Lassan, apránként érték el a kitűzött célt, most pedig 46 évesen rokkant nyugdíjas. Amióta leesett a hó, ki sem mozdult a házból, hiszen csúszós úton mankóval közlekedni nem a legbiztonságosabb. Nem beszélve a sok lépcsőről, amelyet meg kellene másznia. 1985-ben, amikor a házat vásárolták, nem gondoltak arra, hogy egyszer majd akadályt jelent a lépcsősor. Elkészült az ideiglenes műláb is, de nem tudja használni: bár többször is javították már, de így sem jó. Abban bízik, hogy egy év múlva már végleges műlábat kaphat, amelyet használni is tud és akkor keres valamilyen munkát, mert a rokkantsági nyugdíj éppen csak a megélhetésre elég, az összes megtakarított pénzüket felemésztette a betegség. Nehezen tűri a bezártságot, hiszen a műtét előtt öt percet nem tudott tétlenül ülni: vagy a munkahelyén dolgozott, vagy a házat csinosítgatták, szépítgették feleségével. A kérdésre, hogy miért nem kért tolókocsit, hiszen akkor könnyebben mozoghatna, dacosan válaszol:- Nem akarok tolókocsiba ülni, mert abban csak ellustulna az ember. így legalább itt benn dolgoztatom a másik lábam, azzal, hogy járkálok. Én nagyon bízom abban, hogy ha meglesz a végleges műlábam, csörög még nekem az'óra, hogy'munkába induljak. Hegedűs E. Megalakult a Patvarci Fiatalok Köre - Már szervezik az első baráti találkozót Kell egy hely az ifjúságnak A Vadvirág utca 4. szám alatt lakó Angyal Gyuláné külön naplót vezet a rejtélyes jelenségről.-A Magyar Televízió 1- es csatornáját és a kereskedelmi TV2-t tudjuk fogni - mondja Angyalné-, de sajnos nem csak azon múlik errefelé a tévénézés, hogy be- kapcsoljuk-e, vagy sem a készüléket. Tavaly, éppen karácsonykor, december 24- én nem volt adás az MTV 1- en. Legalábbis a mi számunkra nem. Szilveszterkor egész délután nem tudtuk nézni a programot. Mintegy másfél éve tapasztaljuk ezt a problémát. Kép hang nélkül-Csak az 1-es adóval van probléma?-Hol az egyikkel, hol a másikkal. Az is előfordul, hogy amikor tartósan nézhetetlen valamelyik tévécsatorna, akkor pár percre néha beugrik a kép. Az is gyakori jelenség, hogy kép van hang nélkül.- Tapasztalható valamilyen „logikája” az adáskimaradásnak, például kötődik-e rossz időjáráshoz ?- Az időjárástól teljesen független, jó időben, rossz időben egyaránt tapasztaltuk már a zavarokat. Az is kizárt, hogy csak a mi készülékünkben van a hiba, hiszen a környékünkön másoknak is problémát okoz ez a megmagyarázhatatlan jelenség. A végleges megoldást a kábeltelevízió bevezetése jelentené, csak hát erre egyhamar nemigen kerül sor. Egyébként amikor a KNC bevezette a telefont, a kérdőívükön bejelentettük a kábel- televízió iránti igényünket. Egyelőre azzal is megelégednénk, ha végre rendszeresen tudnánk nézni a két tévécsatornát. Szerkesztőségünkbe mások is jelezték, hogy karácsonykor és szilveszterkor „kikapcsolt” a tarjáni adó. Az acélgyári es a vásártéri városrészekben észleltek ilyen problémát, de csak az említett időszakokban, s náluk nem alakult ki „Ber- muda-háromszög”. Adóprobléma ? A budapesti Antenna Hungária Magyar Műsorszóró és Rádióhírközlési Rt. ügyfél- szolgálatán nem tudtak mit kezdeni a zagyvarónai jelenséggel, pontosabban azt javasolták, hogy forduljunk az Észak-magyarországi Hírközlési Felügyelethez, mivel nagy valószínűséggel nem adóproblémáról van szó. A miskolci székhelyű felügyelet előadója, Németvári László figyelmesen végighallgatta a „kórtörténetet”, s megígérte, hogy harminc napon belül kiszállnak Zagyvarónára és kivizsgálják az említett problémát. Megoldás a kábel A műszeres mérésekkel kideríthető az egyelőre ismeretlen ok (valamilyen környékbeli zavaró tényező). Ennek felderítésén túl viszont az is egészen biztosra vehető, hogy amennyiben ugyanazon időpontban a város több pontján sincs televíziós vételi lehetőség, akkor adókimaradásról van szó. Zagyvaróna ,jövője? érdekében felhívtuk a salgótarjáni kábeltelevíziós rendszer új tulajdonosát, a Telestar- Kábelkom Kábelkommunikációs Kft.-t is, és arról érdeklődtünk, hogy a salgótarjáni peremkerületben mikorra várható a kábelrendszer kiépítése. Antal József műszaki vezető elmondta, hogy 1998 végén jutottak hozzá a kábel- televíziós rendszer műszaki paramétereihez, illetve térképéhez, így jelenleg, a tanulmányozás időszakában pontos időpontot még nem lehet mondani. B. M. A fogvacogtató hideg este szinte néptelenné tette a patvarci főutcát, január utolsó szombatján. Csak a hóval borított házak kéményeinek pöfékelése mutatta, hogy van itt élet, de az inkább a jó meleg szobákban a tévé képernyője előtt. A falu közepén lévő volt iskola épülete viszont teljes kivilágításban szik- ráztatta a mindenre rátelepedő havat, jelezve, hogy ide szabad az út a betérő számára. A most polgármesteri hivatalként is szolgáló sokat megélt intézmény nagytermét fiatalok töltötték meg, akik székeikkel egy nagy kört alkottak. A kötetlen beszélgetés, -amelyet Gajdos Pál polgár- mester vezetett -, a helyi fiatalság életéről, lehetőségeiről szólt. Tenni kell valamit Ennek a találkozónak az előtörténetéhez tartozik, hogy a még rövid ideje polgármesterként szolgáló Gajdos Pál elhatározta, valamit tenni kell a falu kallódó fiatalsága érdekében. Ezt az ügyet szorgalmazta az önkormányzati testület is és ennek egyik eredményeként a volt polgármesteri irodában ifjúsági klubot alakítottak ki. Mert, hogy kell egy hely, mint ahogy jó pár éve a kastély épülete kultúrházként szolgált az akkori fiataloknak is. A kastély most már újra az eredeti tulajdonosé lett és nagyobb rendezvény megtartására alig van lehetőség Pat- varcon. A megszüntetett iskola tornatermét negyven-ötven ember már megtölti.- Hol tarthatunk mi itt bált? - kérdezték a fiatalok a polgármestertől, akinek meghívására sokan eljöttek. A választ Hrubecs Anikó adta meg, aki bejelentette, hogy itt a tornateremben lesz hamarosan egy buli, amit barátnőivel szerveznek. Anikó és társai már két hónapja tartanak itt aero- bik-edzéseket heti három alkalommal, aminek már híre ment.- Mit is kellene csinálni, hogy tartalmasabb legyen a patvarci fiatalok élete? - tette fel a kérdést a polgármester. S, hogy felkészült a találkozóra, az is jelezte, hogy jó pár oklevelet mutatott a társaságnak, amelyek azt bizonyították, hogy a különböző sport- és kulturális versenyeken szépen helytálltak az akkori patvarci ifjak. Arról beszélt Gajdos Pál, hogy az itt megjelent fiatalok szülei a nehézségek ellenére szép ifjúkort éltek meg Patvarcon. A mostani Kerámia helyén és utána a kastélyban kultúrház szolgálta a falut. Egy kis nosztalgia A most csaknem kilencvenéves Arató János tanító úr színjátszói számos helyen képviselték Pátvarcot. Szép népdalokat énekeltek a vetélkedőkön Fabók Mária, Sági Katalin éi, Sági Éva. Jó pingpongosai voltak a falunak Tihanyi János, Fabók János, Csikány István, Dénes János és társaik. Elismert sakkozóként tartották számon Rez- nicsek Jánost és Csábi István tanítót és iskolaigazgatót, aki sokat tett az idejében Patvarc- ért. A hatvanas évek végén tánczenekar alakult a faluban Cyklon néven. A tagok Rezni- csek Ferenc, Varga Mihály, Nagy Zoltán, Bartha Tibor és Gajdos Pál beatzenét játszottak az akkori bálokon. Országos híre volt Réti Zoltán énekkarának még a háború után. A patvarci focistáknak mindig rangjuk volt. Meló István, Reznyik Józseféi társai a labdarúgó pályákon sok nagy csatában képviselték a falut.- Mindez már csak emlék, de talán jó példaként szolgálhat a mostani fiatalok számára - vélekedett a polgármester. Molnár Tibor szóvá tette, hogy a községháza padlásán tárolják az Arató János tanító úr által összegyűjtött helytörténeti emlékeket. - Kiállítóhelyet kellene ezeknek kialakítani - vélekedett. Üres a pénztárca- Huszonketten dobtuk össze a pénzt egy rexasztalra, aminek felét az önkormányzat állta- mondta Ábrahám Krisztián. Az új szerzemény asztalborítója bizony felújításra vár, mint ahogy a klubhelyiségbe is el kelne még egy pár szék, de hát a kis falu pénztárcája üres. Szó esett arról, hogy pályázni kellene a fiataloknak, mert ha már Fidesz-kormány lett, nem létezik, hogy ne adjon segítséget a vidéki fiatalok életének javításához.- Tervezzünk programot hosz- szabb távra, akár a millenniumi pályázaton is részt vehetnénk. Parkosítani, fásítani kellene, akár a.főutcát. Ki fizetné a néptáncoktatót? Jó lenne fölvenni a kapcsolatot egy harcművészeti csapattal, akár a berceli szerszámíjas fiúkkal. Olyat csináljunk, amivel bemutatkozhatunk más helyeken is- vélekedtek a megjelentek.- Vagyunk mi többen is, összejöhetnénk máskor is. Én főzök paprikáskrumplit, ajánlotta a jól megtermett Koncsek Dávid és nagyapja citeráját is említette, amin egy-két nótát már ő is eljátszik. Ezen jót derült a társaság. Volt, aki közös kirándulás sokat javasolt, mások a kultúrház, a nagyobb terem hiányát kifogásolták.-Föl kellene újítani a szlovákiai Zahorával való kapcsolatot - javasolta Barna Zsolt, aki jó hírű atlétaként akasztotta a falra nem rég a szöges cipőt.- Falunapot kellene szervezni - vélekedett Faludi Norbert. Jól jönne a támogatás- Igen. Ne csak a búcsúban vigadjunk, bár annak a napját is színesebbé lehetne tenni - hangzottak a vélemények. Abban megegyeztek, hogy ezután rendszeresen fognak találkozni és programjaikhoz, elképzeléseik megvalósításához keresik az ifjúsággal foglalkozókkal való a kapcsolatokat. Hogy nevük is legyen, ezen a szombat estén megalakult a Patvarci Fiatalok Köre, amelyet ha szükséges hivatalosan is bejegyeztetnek.- így legalább tárgyaló félnek tekintenek bennünket- vélekedett Tóth Zsuzsa, aki Vácra jár be naponta diákként.-Ránk férne a támogatás- mondta a szőke Fabók Nóra, - és így pályázhatunk is. A megjelentek az ügyek intézésére egyelőre Molnár Tibort bízták meg. Úgy határoztak, hogy február 12-én, pénteken este hét órakor itt a tornateremben újra összejönnek és a teás, zsíroskenyeres találkozóra meghívják a falu volt tanítóit, Arató Jánost és Csábi Istvánt. A hely kicsi, de természetesen szívesen látják a testület tagjait és az érdeklődőket a Patvarci Fiatalok Körének első baráti találkozójára ... Szabó Endre
