Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-15 / 38. szám

2. oldal Megyei Körkép 1999. február 15., hétfő A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából - az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Változások a középiskolai felvételi eljárásban Legyen azonos a jogértelmezés! A Nógrád Megyei Hírlap feb­ruár 6-7-ei számában „Hiú­ság: középiskola a neved?” címen megjelent cikk egy állí­tásához szeretnék pontosító megjegyzést fűzni: Az említett írás az általános iskola 8. osztályos tanulóinak felvételi eljárásában bekövet­kezett változtatásokkal foglal­kozik. Az eljárás egyik újítása, Lesz-e orvos? Két éven belül két házior­vos is távozott a lucfalvai körzetből. A betegellátást közel egy esztendeje he­lyettesítéssel oldotta meg a lucfalvai önkormányzat. A nagybárkányi háziorvos, dr. Sípos Gaudi Albert, vál­lalta Luciáivá, Nagykeresztúr és Sámsonháza lakosságának orvosi ellátását, ami nem ke­vés feladatot adott számára, saját körzete betegeinek or­voslása mellett. A helyettesí­tésre szóló szerződése e hó­nap végén lejár, ezért a luc­falvai önkormányzat egyik legfőbb gondja mostanság, hogy orvosa legyen a telepü­léseknek. Az ügy érdekében pályázatot hirdettek az orvosi állásra. A beérkezett pályáza­tokat február 15-én, hétfői testületi ülésén bírálja el az önkormányzat. hogy a jelentkezőre bízza a fel­vételi ajánlat elfogadását illetve elutasítását, egyben kötelezett­ségévé is teszi döntéséről a nyi­latkozattételt. A cikk azon állítása érthető félre, miszerint a nyilatkozat középiskolába történő eljuttató­jaként a diákot illetve a szülőt nevezi meg. Az oktatási miniszter 6/1998. Hosszú idő óta közismer­tek a híradásokból azok a jelentések, amelyek az utak mentén uralkodó ál­lapotokról szólnak. Külö­nösen a főutak környéke az, ahol a „szexuális nagy­üzem” zajlik. Természete­sen közérdek, hogy ez a te­vékenység mielőbb meg­szűnjön, illetve törvényileg szabályozott keretek közé szoruljon. Úgy tűnik, Nógrád me­gyében is megpróbálnak te­ret nyerni a könnyűvérű höl­gyek: erre utal legalábbis, hogy február 8-án Tar és Mátraverebély között, a 21- es főút mentén ajánlotta fel gépkocsivezetőknek „sze­xuális szolgáltatásait” P. M. salgótarjáni lakos. Tevékenységét siker is (X. 21.) módosító rendeletének 3t. paragrafus 2. bekezdése az értesítési kötelezettséget az ál­talános iskolák feladatkörébe utalja: „(2) A felvételi ajánlat­tal kapcsolatos elfogadó, illetve elutasító nyilatkozatokat annak az iskolának az igazgatója, amelyikkel a jelentkező' tanulói jogviszonyban áll, illetve az egyéni jelentkező 1999. április 6-ig visszaküldi a felvételt hir­dető iskolának. ” E sorok értelmezéséből egy­értelműen következik, hogy a cikkben felsorolt iskolák a ren­deletből fakadó kötelezettségü­ket teljesítik, s a középiskolák - a jelentkező tanulók érdeké­ben- abban bízhatnak, hogy minden általános iskolában azonos lesz a jogértelmezés. Paumann Mária Salgótarján Madách Imre Gimnázium igazgatóhelyettese koronázta, hiszen a bátony- terenyei rendőrök éppen ak­kor igazoltatták, amikor a szolgáltatásait igénybevevő teherautó-sofőr visszavitte a kiindulási pontra. P. M. egyébként elis­merte, hogy ezerötszáz fo­rintért árulta kegyeit: tevé­kenységét azzal indokolta, hogy máshogyan nem tudta megélhetését biztosítani, így tehát nélkülözhetetlenül szüksége volt az ilyen mó­don megszerezhető, a lét- fenntartását biztosító pénzre. Hogy ez az állítása mennyiben fedi a valóságot, egyelőre persze nem lehet tudni. Az azonban bizonyos, hogy tiltott kéjelgés sza­bálysértés alapos gyanúja miatt most eljárás folyik el­lene. Rendőri igazoltatás a „kiindulási ponton” Örömlány az útszélen Munkavédelem: elmozdulás a középüzemekben Visszaköszönő hiányosságok Közismert, hogy a munkanélküliség által gerjesztett félelem sokakat elriaszt betegségük gyógyításától. Olyan vélemények is közszájon forognak, hogy a kisebb baleseteket elhallgatják az érintettek munkahelyük megtartása érdekében. A mun­kavédelem betartása, az ezzel kapcsolatos előírások biztosí­tása mind a munkavállaló, mind a munkáltatók érdeke. E gondolatok jegyében kértük arra Peregi Istvánt, a Nógrád Megyei Munkaügyi Központ munkabiztonsági főfelügyelő­jét, hogy ossza meg a megye közvéleményével az ellenőrzé­seik során tapasztaltakat.-A múlt évben milyen irány­ban mozdult el megyénkben a dolgozók munkavédelme, ja­vultak-e a biztonságos munka­végzés feltételei?- Nagy eredményekről nem tudok beszámolni. Az általunk el­lenőrzött munkáltatóknál, mun­kahelyeken jó irányú elmozdulás tapasztalható. Ezek a berendezé­sek biztonságában, a levegő tisz­taságában, a zajcsökkentésben, a korszerű világításban érhetők tet­ten. Talán ennek is köszönhető, hogy pár év óta csökkennek a balesetek, a folyamat 1998-ban tovább folytatódott, 9-10 száza­lékkal kisebb, mint 1997-ben. Az előrelépés elsősorban a termelési ágazatokban és a középüzemek­ben következett be. A kereskede­lemben és a szolgáltatásban stag­nál, noha emelkedett a foglalkoz­tatottak száma.- Folytassuk a visszakö­szönő témákkal!-A spórolós vagy tőkehiá­nyos kisvállalkozóknál az egyéni védőeszközök hiánya csaknem mindenütt fellelhető volt. A dol­gozók egy része sem angyal. Nemcsak az előbbi helyeken, ha­nem másutt és más ágazatokban is vannak olyanok, akik elmu­lasztják a védőeszközök haszná­latát. Az építőiparban nem ked­velik a sisakot, a gépiparban a védőszemüveget, a védőlábbelit. A védőeszközök kötelező hasz­nálatát az érintett vezetőnek el­lenőrizni kell. Nehezen mozdul jó irányba a gépek, berendezések biztonságos állapota. Sok az el­avult, nullára leírt megmunkáló­gép-munkaeszköz.-Az ellenőrök nem tartoz­nak a hőn óhajtott és kedvvel fogadott vendégek csoport­jába. Önök mit tapasztaltak a meglátogatott cégeknél?- Sok munkáltató szívesen fogadja feltáró segítségünket. Ezek csak a telepített cégekre vonatkoznak. Nem tartoznak ebbe a körbe az építőiparban dolgozók, a kis, javító- és karban­tartó műhelyben tevékenykedők. A felügyelők a dolgozók védel­mét másként közelítik meg és mutatják be, mint ahogy az üze­mekben látják.- Egy-egy szabálytalanság­nak van-e napi ára?-A szabálytalanság mértéké­től függ. A felügyelők 1998-ban 1300 esetben ellenőriztek, mely­ből 270-nél találkoztak olyan szabálytalanságokkal, amit bír­ság követett. Ennek összege 1 millió 900 ezer forint, melyet 25 százalékban a mulasztó dol­gozók, a többit a munkáltatók fi­zettek be. Sokan a jegyzőkönyv felvételével, illetve munkáltatói határozattal úszták meg.- Ha jól érzékeljük szavait, az öHök’ tevékenységét fíétri a min­denáron való büntetés jellemzi.- Intézkedéseink közösen szolgálják a munkáltatók és a dolgozók érdekeit. Nem dicsek­vésképpen, de úgy érzem, köte­lességem megemlíteni, hogy a felügyelők közül többnek köszö- netüket tolmácsolták a munkálta­tók és dolgozók a tőlük kapott segítségükért.- A rendszerváltás után erősen megkarcsúsították a munkavédelemmel foglalkozók táborát. E területen van-e némi előrehaladás?- Igen. Munkavédelmi szakemberek saját vállalko­zásként próbálják szaktevé­kenységüket kifejteni. Ez anyagilag előnyös a munkálta­tóknak is. A munkavédelmi törvény szerint csak száz főt foglalkoztató cégeknél köte­lező a munkavédelmi szakem­ber beállítása. Döntő többsé­güknél megvan. Azon munkál­tatók, akik erről elfeledkez­nek, azokat megpróbáljuk meggyőzni, hogy saját érde­kük a munkavédelemmel fog­lalkozó szakember alkalma­zása. Egyre több helyen való­sítják meg a védelmi feladatok (munkavédelem, tűzvédelem stb.) összevonását, azaz egy szakemberre koncentrálják az ellenőrzési tennivalókat.- Mikor beszélhetünk a munkavédelem régi elismert­ségének, rangjának végleges visszatéréséről ?- Abban reménykedem, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás előkészítésének időszakában ránk is vonatkoz­nak az ottani előírások. Kérem a munkáltatókat, számoljanak ezzel, s már most lehetőségeik szerint készüljenek a mainál jóval Szigorúbb követelmé­nyek számonkérésére. V.K. A fejlesztési pénzek útjai kifürkészhetetlenek - Nógrád váxja a központi támogatásokat Palócföldön járt a kisgazdapárt fötitkára A kormánypárti polgármesterek közül sokan úgy látják, hogy a fejlesztési pályázataik sorra elutasításra kerülnek. így van ez a munkanélküliséggel küzdő Balassagyarmat esetében is, ahol veszélybe került a több településsel közösen tervezett víz- és csatornahálózat bővítése és a kommunális szemétle­rakó-telep megépítése. Ha ez így megy, elveszíthetjük a sza­vazók bizalmát, magyarázta a sok gonddal küszködő városa helyzetét Juhász Péter polgármester Bernáth Varga Balázs­nak, akit hivatalában fogadott. A kisgazdapárt főtitkárát a balassagyarmati szervezet hívta meg, hogy a helyszínen tájé­kozódjon a város dolgairól, és találkozhasson a párt tagjaival. Eredményesen nyomoztak - Kevesebb volt a bűncselekmény Élen a nógrádi rendőrök A városházi beszélgetéseken je­len volt Betz József, a párt me­gyei elnöke, aki Nógrád Megye Közgyűlésének alelnökeként te­vékenykedik, és ott volt a látoga­tást kezdeményező Osztrolóczki Mihály városi elnök, a testület tagja, a helyi szervezet vezetői­nek kíséretében. Gyarmati aggodalmak Juhász Péter polgármester a város számos problémáját említve szólt arról, hogy a várható közel négy­százmilliós működési hiány miatt átadólistára került kilenc intéz­mény, köztük középiskolák, a ze­neiskola és a szociális otthon is. Miért nem talál a kormány erre jobb megoldást? Mert a megye pénztárcája is üres. Hogy van az, hogy a város nem kap erre pénzt, a megye pedig igen? A Balassa­gyarmaton és környékén élők ag­gódnak, hogy tradícióval rendel­kező intézmények szűnhetnek meg így. Ha február végén a tes­tület a város bevételeinek ismere­tében a középiskolák átadása mellett dönt, lehet, hogy végzetes hibát követ el. A város más dolgairól szólva elmondta, hogy a volt megye- székhely helyzete siralmas. A va­laha sikeres kábelgyárat a Sie­mens eladta, a vágólűd a privati­záció áldozataként évek óta üre­sen áll. Megszűnt a Kerámia, az Agroker, s a Fémipari Vállalat sem a legfényesebben működik. A város ugyan elnyerte az Ipari Park címet és a pályázata is sike­res volt, de a befektetők Balassa­gyarmatra és Nógrádba terelgeté­séhez kellene a külső segítség. Bemáth Varga Balázs, a gyar­matiak gondjait meghallgatva ígéretet tett arra, hogyha a prob­lémákat írásba fektetik és megfe­lelően alátámasztják, azokat az il­letékesek felé továbbítja. Jogos igények Úgy vélekedett, hogy a kor­mánypárti vezetésű települések nem lehetnek a következő évek vesztesei. Természetesen a köz­ponti támogatások elosztásánál nem a pártszínek döntenek, ha­nem a jogos igény.-A kisgazdapárt főtitkára ta­lálkozott a helyi és a megyei szervezetek képviselőivel. Tájé­koztatót adott a párt programjá­nak a gyakorlatban való megva­lósulásáról. Szólt a földművelés­ügy és a honvédelem kisgazda irányításának dolgairól. Az agrár- támogatás rendszerében kiemel­ten támogatják a kistermelőket, a családi gazdaságokat. Folyamat­ban van az új típusú szövetkeze­tek szervezése. A mezőgazdaság talpra állásának már vannak ked­vező jelei. A termelőket szolgál­ják a most munkába állt falugaz­dászok, az átalakuló megyei földművelésügyi hivatalok, ame­lyek vezetőinek kiválasztásában a kisgazdapárt eredményesen köz­reműködött. Erősödik a párt Az Európai Unió által támoga­tott erdősítések a termőföld csök­kenését eredményezhetik, és csak két három évre szóló munkaal­kalmat biztosítanak. Magyaror­szág mezőgazdasági adottságait védeni kell és a lehetőségeit ki kell használni, ezt képviseli a kis­gazdapárt agrárpolitikája. A NATO-hoz való közelgő csatlakozásunk történelmi jelen­tőségű, amelyet indokolnak a vi­lágban lejátszódó kedvezőtlen fo­lyamatok - vélekedett a kisgaz­dapárt főtitkára. A szervezeti kérdéseket érintve szólt arról, hogy a párt erősödését várják a megyénként beállított szervező titkárok aktív működésétől. A kisgazdapárt sikert könyvelhet el Nógrádban, ahol képviselői szá­mos önkormányzatban vannak je­len és a megyei közgyűlés alel- nöke is a párt tagja. A párt sajtója, a „Kis Újság” ügyében megemlí­tette, hogy szükség van a lapra, amelyet tartalmában igyekeznek vonzóbbá tenni. Bemáth Varga Balázs a köz- társasági elnök megválasztásáról szólva kijelentette, hogy a koalí­ció egyik feltételeként a kisgaz­dapárt jelöli a köztársasági elnö­köt, és ez dr. Torgyán József, a párt elnöke lesz. Nógrád megye dolgairól adott tájékoztatást Betz József, a kis­gazdapárt megyei elnöke, a me­gyei közgyűlés alelnöke. Szólt ar­ról, hogy az MSZP-s kormány je­lentős fejlesztési támogatásokat juttatott az elmúlt időben a szoci­alista párt vezetésű Rétság, Szügy és Salgótarján pályázataira. Ezt a gondoskodást Balassagyarmat és a megye más települései eddig nem élvezhették. Most, hogy a polgári koalíció van hatalmon, fordulnia kell a kockának. Nógrád mezőgazdaságának ka­tasztrofális helyzetéről szólt Ba- csa Béla falugazdász, a gyarmati önkormányzat képviselője. Sok a parlagon lévő föld, jelentősen csökkent az állatállomány. A kis­termelők még nem tudnak élni a lehetőségekkel, a még talpon álló szövetkezeteket pedig hátrányo­san érintik a jelenlegi rendelkezé­sek, pedig munkahelyeket bizto­sítanak. Az újra talpra állt balas­sagyarmati gazdakör február 18- án a kistermelők szövetkezésének előzetes megbeszélését tartja. Mezőgazdaság Dr. Döbrei Tamás falugazdász azt említette, hogy Nógrádban egyharmadára csökkent az állat- állomány, a valaha sok száz munkahelyet biztosító gyarmati és a salgótarjáni Karancshús vá- góhídjára már nincs is szükség. Ez és a szántatlan földek ugyan negatív jelek, de országosan a mezőgazdaság jó eredményt mu­tatott föl és a kormány intézkedé­sei az Európai Unióhoz való eredményes csatlakozást szolgál­ják. A hozzászólások szervezeti kérdéseket érintettek, amelyek megvitatása után a kisgazdapárt főtitkára gyarmati útját eredmé­nyesnek minősítette. Sz. E. Minap Salgótarjánban értékel­ték a megye rendőrségének ta­valy végzett munkáját és meg­határozták az idei feladatokat. A megyeházán rendezett ta­nácskozáson részt vett az Or­szágos Rendőr-főkapitányság és Belügyminisztérium Felügyeleti és Ellenőrzési Hivatalának kép­viselője. A tanácskozás után a megye rendőri vezetői sajtótájé­koztatót tartottak. Dr. Havasi Zoltán ezredes, a Nógrád Megyei Rendőr-főkapi­tányság vezetője elmondta, az ORFK kritikus értékelésében el­ismerte, hogy a nyomozási ered­ményesség tekintetében a megye rendőrsége országosan élen van. A főkapitány a statisztikai mutatók tükrében mutatta be a testület fej­lődését, problémáit és a jövő fel­adatait. A bűncselekmények vo­natkozásában kiemelte, hogy ta­valy alig több mint 8000 bűncse­lekmény vált ismertté, ami 1997- hez viszonyítva visszaesést jelent. Hosszú évek után tehát csökkenés következett be. Továbbra is a vagyon elleni bűncselekmények vezetik a sort, ezek teszik ki az összes bűncse­lekmény csaknem 70 százalékát. Jelentős azonban a betöréses lopá­sok és a lakásbetörések aránya, s ez aggasztó. Csökkentek az életel­lenes bűncselekmények. Tavaly egyetlen gyilkosság történt egy családi perpatvar végén. A nógrádi rendőrök tavaly ma­guk elé tűzték a kábítószer-bűnö­zéssel kapcsolatos tendenciák el­leni küzdelmet, mivel nálunk is rendkívüli arányban nőtt a kábító­szerrel való visszaélések száma. Amíg 1997-ben csak két ügyben nyomoztak, 1998-ban ez 47 eset­bén történt. S ez még csak a jég­hegy csúcsa. Hangsúlyozta, hogy a jövőben nagyobb figyelmet kell fordítaniuk a Budapestről, Pest és Heves megyéből hozzánk irányuló kábítószer-útvonalakra. A szervezetszerűen elkövetett bűncselekményekről szólva kie­melte, hogy tavalyelőtt hét ilyen ügyben dolgoztak, tavaly viszont már 147 ilyen bűncselekményben nyomoztak. Az országosan is be­következett aggasztó tendenciák miatt történt meg a bűnügyi szol­gálat átszervezése, amely lehető­séget nyújt a rendkívül fontos a bűnügyi hírszerzés aktivitásának a növeléséhez. A hatékonyabb küz­delemhez a szervezeti keretek adottak, a feltételek tekintetében azonban nem rózsás a helyzet. Kiemelte, hogy hosszú évek után a nógrádi rendőrség adóssá­gok nélkül kezdhette az évet, de a költségvetésük olyan jelentős hiá­nyokat takar, amelyeket saját erő­ből nem lehetséges pótolni az idén. Azt azonban nem engedhetik meg, hogy az anyagiak hiánya mi­att romoljon a rendőri munka mi­nősége. Éppen ezért a rendőrök számítanak az önkormányzatok, a civil szervezetek és a lakosság se­gítségére. Ehhez pedig jó kerete­ket nyújt a Nógrád biztonságáért társadalmi program. Az állomány erkölcsi, fegyelmi helyzete tavaly annyiban rosszabbodott, hogy je­lentősen megnőtt a felelősségre vontak száma. Ezt magával hozta az is, hogy egyre nagyobb és igé­nyesebb feladatokat támasztanak a rendőrökkel szemben. A korrup­cióval szemben nem voltak és nem lesznek elnézőek. Az idei feladatokról szólva a működőképesség fenntartása mel­lett elsődlegesnek tekintik a szer­vezett bűnözés elleni küzdelmet, a kábítószer elleni harcot, a vagyon elleni bűncselekmények tekinteté­ben pedig kiemelten a lakásbetö­rések és a betöréses lopások elleni fellépést, a bűnmegelőző és felde­rítő munka erősítését. P. A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom