Nógrád Megyei Hírlap, 1999. február (10. évfolyam, 26-49. szám)

1999-02-01 / 26. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép jjlijjl PÁSZTÓ 1999. február 1., hétfő Járulékbeszedés APEH-hatáskörben - Az intézkedés több szempontból is vizsgálható Mérlegen az egészségbiztosítási pénztár Mennyiben tükrözi a Nógrád Megyei Egészségbiztosítási Pénztár tevékenysége a megyében is végbemenő gazdasági változás irányát? Az új kormány intézkedése révén a járu­lékbefizetés, illetve - beszedés átkerült az újonnan létreho­zott APEH Nógrád Megyei Járulékigazgatósághoz. Előnyt vagy hátrányt jelent-e ez a pénztárnak? Többek között e kérdésekre kértünk választ Bibók Pétertől, a Nógrád Me­gyei Egészségbiztosítási Pénztár igazgatójától. Valamivel jobb •••- A hivatalos közlemények sze­rint az elmúlt esztendőben az ország gazdaságának fejlődése jó irányba mozdult el. Milyenek az Önök tapasztalatai?-A változást a gazdaság helyzetéből, a járulékfizetők összetételéből és fizetési mo­ráljából tudtuk lemérni. Vég­leges és teljes számadatok még nem állnak rendelkezé­sünkre az 1998-as évről. Az előzetes számítások azt mu­tatják, hogy az általunk kezelt folyószámlák összetételében és számában alig volt eltérés 1997-hez képest. December 31-én csaknem 32 ezer folyó­számlát tartottunk nyilván, melyből az élő (aktív) és megszűnt, de egyenleget mu­tató folyószámlák száma 14 ezer volt. Ebből közel 6700 volt azok száma, amelyeken tartozást tartottunk nyilván. Ez a szám magas, de ezzel párhuzamosan, majdnem négy és fél ezer volt azoknak a folyószámláknak a száma, ahol viszont túlfizetést re­gisztráltunk. A megye gazda­sága élénkülésének is betud­ható, hogy 1998. november 30-ig az összes járulékterhe­lés (bevallás) meghaladta a 15 milliárd forintot. Ehhez viszonyítva a tényleges befi­zetés is 98,7 százalékban — igen jó arányban - megvaló­sult. Főbb mutatóit tekintve ez az arány megfelel az or­szágos átlagnak.- Milyennek ítéli meg ügyfe­leik vagy partnereik fizetőké­pességét, -készségét?- Minden tekintetben előre­léptünk. Továbbra is akadnak olyan egyéni és társas vállal­kozók, akik objektív vagy szubjektív ok miatt kisebb- nagyobb összeggel elmarad­tak a törvényben előírt köte­lezettségük teljesítésétől. A kimutatott tartozás magába foglalja a törvény szerint ki­számított késedelmi pótlékot is. A fizetésben elmaradók ré­szére, kérésükre, fizetési könnyítést adtunk. Ez na­gyobb részt részletfizetési le­hetőséget, kisebb részt fize­tési halasztást jelentett. Kevés a remény- Az előző év végén mennyi volt a kintlévőségük?-Ehhez érdemes látni a tendenciát is. 1995 végén 4,8 milliárd forint volt a megyé­ben a járulék-kintlévőség, ez a szám 1996. illetve 1997 vé­gére 3,7, illetve 2,9 milliárd forintra csökkent. Az elmúlt év végére a kintlévőség vár­hatóan már nem csökkent ilyen látványosan, előzetes számításunk szerint 2,8 milli­árd forint lesz. Megjegyzem, hogy ebből egykori, jelenleg is felszámolás alatt álló nagy- vállalat tartozása meghaladja a 2 milliárd forintot. Rende­zésre csak a felszámolási eljá­rás befejezése után kerülhet sor.- Nem sok remény van a szénbányáknál felhalmozott összeg beszedésére?- Ezt ön mondta.-Gyakori vendégek a bíró­ságokon?- Viszonyítás kérdése. Ha a járulékperekre gondol, a bíró­ság bizonyítékaink alapján csaknem minden esetben ne­künk adott igazat. Mire mennyit?- Mit jeleznek a kiadások?- Az egészségbiztosítási pénzbeni ellátások, benne a rokkantsági nyugdíj, 631 mil­liót képvisel, a családtámoga­tási ellátások a központi költ­ségvetésből kerülnek kifize­tésre, ennek összege hárommil- liárd 305 millió forint, a termé­szetbeni (egészségügyi) ellátá­sok 6 milliárd 950 millió forin­tot jelentenek, melyből csak a gyógyító-megelőző ellátás, me­lyet négy kórház lát el, 4,903 milliárd forint. Gyógyszertá­mogatás címén 1,936 milliárd forint volt a kiadás.- 4 kormány intézkedése ré­vén a járulékbefizetés, illetve - beszedés. átkerült az újonnan létrehozott APEH-szervezet ha­táskörébe. Előnyt vagy hátrányt jelent ez önöknek?- A megyében is létrejött az APEH Nógrád Megyei Járulék- igazgatósága. Számunkra nem csak feladat-, hanem létszám- és eszközátadást is jelentett a megalakult szervezet számára. Az intézkedést több szempont­ból lehet vizsgálni. Feladat ol­dalról jelenthet számunkra könnyebbséget is, ugyanakkor azt is érzékeljük, hogy az NMEP feladatellátásához szá­mos információra, adatszolgál­tatásra van szükség, mellyel a pénztár korábban önmaga ren­delkezett. Aggódás és bizakodás- Egészségügyi kiadványban olvastam, hogy a megyei igazgatóságokat területi ré­giókba kívánják átszervezni. Ez a téma foglalkoztatja-e a pénztár dolgozóit?-Igen. Bár egyelőre ne­künk is csak annyi informá­ciónk van erről, amennyit a sajtó közölt. A Miniszterel­nöki Hivatal foglalkozik az egészségbiztosítás regionális átszervezésének koncepció­jával. Az aggódó vélemé­nyek ellenére a pénztár dol­gozói felelősséggel végzik munkájukat, bízva a szá­mukra is előnyös megoldás­ban.-A megváltozott körülmé­nyekre való tekintettel mire hívja fel a megyei járulékfize­tők figyelmét?- A járulék bevallásával és befizetésével valamint nyil­vántartásával kapcsolatos feladatokat - mint a fentiek­ben szó volt róla - 1999. ja­nuár 1-jétől az APEH Nóg­rád Megyei Járulékigazgató­sága látja el. Tehát a a me­gyei egészségbiztosítási pénztárnak, a fenti időponttól kezdődően az előbb említett kérdésekben már nincs kom­petenciája, beleértve ebbe a méltányossági jogkör gya­korlását vagy a hatósági iga­zolások kiadását is. Venesz Károly „Ultima ratio” a vízműtől „Utolsó kísérlet” Megjelent egy hirdetés lapunkban. Ebben a Nyugat-Nógrád Vízmű Kft. arról értesíti Te- rény, Cserhátsurány, Csesztve, Nógrádsáp, Galgaguta, Herencsény, Alsópetény és Szente ön- kormányzatait, hogy rendezzék az üzemeltetés rájuk háruló kötelezett­ségeit. Ellenkező esetben a szolgáltató februártól csak az adott település összesített vízfogyasztá­sát olvassa le, és szám­lázza az önkormányzat nevére, másrészt év kö­zepétől az üzemeltetési szerződésüket fel­mondja. Ezután csakis emelt díj ellenében szol­gáltatják a vizet. Megkérdeztük Vogel Csabát, a cég ügyvezető igazgatóját, mi vezetett e szomorú helyzetig? — A hirdetésünkben megszólított települések önkormányzatai vízi köz­műrendszerét négy-öt éve üzemelteti a társaságunk, üzemeltetési jogviszony nélkül. (Cserhátsurány ki­vételével, a többi település 100-100 ezer forintos üz­letrésszel tagja a kft.-nek.) Az üzemeltetett vízi közművagyon után nem képződik amortizáció, nincs fedezete a felújítási, rekonstrukciós munkák­nak, továbbá vízmérőcse­réknek. Szabályszerű számviteli elszámolások nem lehetségesek. Az el­múlt több, mint két évben három taggyűlési határo­zat is született a szabályta­lan helyzet rendezésére, több személyes levéllel fordultunk az érintett tele­pülésekhez, de érdemi eredménye ez idáig nem született. A feladott hirdetést „ul­tima ratio”-ként fogjuk fel, véleményünk szerint a te­lepülések polgárai csak így juthattak információ­hoz. (A hirdetések hatá­sára Terény és Nógrádsáp már döntött a vagyonren- dezésről.)- Mit jelent a vázolt szank­ció az érintett lakosság szempontjából ?- Ameddig nem rende­ződik a szabályszerű üze­meltetési helyzet, addig a lejárt hitelességű egyedi mérőkre nem számlázha­tunk, csak a települési fő­mérőre, nem végzünk te­lepülésen belüli hibaelhá­rítást, csak önkormányzati külön megrendelésre és fi­zetésre, júliustól a telepü­lésen belüli üzemeltetési feladatokat nem végzünk és a vízszolgáltatás az adott község egyedi költ­ségviszonyai szerint szá­mított ár alkalmazásával történik, s megszűnik a ma alkalmazott „egységes közteherviselésen” alapuló áralkalmazás. (Ezen tele­pülések egyedi költségvi­szonyai 300-500 Ft/köb- méter árat indokolnának, míg az általunk üzemelte­tett 53 település átlag költ­ségei alapján 205 Ft/köb- méter a hatósági vízdíj 1999-ben.) (németh) Fejlesztik a számítógépes kultúrát Neumamm János nevével A ’80-as évektől működött aktívan a Neumann János Számítógéptudományi Társa­ság, akkoriban még több száz tagja volt a szervezetnek. A nagy számítógépes rendsze­rek megszűnésével azonban „hibernálódott” a társaság, titkárának, Galanics Tibor­nak köszönhető, hogy nem szűnt meg. Nemrégiben új ve­zetést választottak. A társaság Nógrád megyei titkára Rádi György, a salgótar­jáni Pénzügyi és Számviteli Fő­iskola adjunktusa, elnöke Gu­bán Ákos, a főiskola matemati­kai tanszékének tanára. A tudo­mányos szervezet új vezetésé­nek egyik feltett szándéka, hogy megkeresi Nógrád megyében a tehetséges fiatalokat. Erről kér­tünk tőlük tájékoztatást.- Szeretnénk bevonni az ösz- szes megyei középiskolát, alap­vetően azért, hogy fejlesszük a számítógépes kultúrát, másrészt hogy megszervezzük a megyei versenyeket. Ennek nincs előz­ménye. Több szintben gondol­kodunk. A Bolyai János társulat­tal közösen szervezendő verseny arról szólna, hogy mit ismernek a diákok a számítástechnikából, milyenek az elvi fogalmaik, ma­tematikai alapjaik. A felhaszná­lói verseny lenne a számítás- technikai rész. Első körben loká­lis, egységes iskolai versenyt rendeznénk, úgynevezett leve­lező fordulót, a diákok színvona­lának megfelelő korcsoportokra bontva. Helyben maguk az isko­lák döntsék el, kik induljanak ré­szükről. Egy szécsényi iskola már jelezte, hogy szívesen meg­rendezné a megyei versenyt. Ezért keressük a kapcsolatot a megye középiskolás tanáraival, akik a 32/417-133 telefonszá­mon érhetnek el bennünket, a faxszámunk 32/310-821, E-mail címünk: radi@salgo.pszfs.hu .- A megye távolabbi részében tanulók részére a többnapos programok idején szálláshelyet biztosítunk a főiskolai kollégi­umban. Segítenénk a középisko­lásoknak a felkészülésben, a fő­iskola szakemberei, illetve a Neumann János Számítógéptu­dományi Társaság szakértői irá­nyítanák őket tevékenységük­ben. Az első konzultációt még a tanszéki időszakban lenne cél­szerű megtartani. Van már el­képzelésünk, de kíváncsiak va­gyunk az ő véleményükre is. Azt tapasztaljuk, hogy sok tehetsé­ges gyerek lenne, de sajnos el­kallódnak, elmerülnek a számí­tástechnika játékos részében. A szervezet kiépítésében dön­tően az ifjúsági tagozatra szeret­nénk alapozni, illetve bevonni azokat a számítástechnikával foglalkozó nagy- és kisvállala­tokat, vállalkozásokat, akik úgy gondolják, hogy érdekeltek len­nének a számítástechnika nép­szerűsítésében. Nagyon nehéz jó előadókat, szakembereket sze­rezni a különböző konferenci­ákra, a szervezeten keresztül mi tudunk ebben segíteni. Évek óta a főiskola keretein belül szervezzük az INFOP- ROG-ot, a felvidéki magyar tannyelvű iskolák számítástech­nikai versenyét, a fúleki gimná­ziummal közösen. Tavaly be­vontuk a szécsényi Körösi Csorna Sándor és a salgótaijáni Bolyai gimnáziumot. Idén már ezt a kört is bővítjük, amikor - a főiskola érdemeit nem csök­kentve - ezt a versenyt is a Ne­umann János társaság szerveze­tében bonyolítjuk, biztosítva a szakmai hátteret. D. I. Keresztény szociális-közéleti hivatás az ezredfordulón - Az igazság mindig fiatal Rombolni elég volt egy pillanat... Telt ház volt a Madách Imre Városi Könyvtár kupolatermében Balassagyarmaton a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége he­lyi szervezetének rendezvényén, amelynek előadója dr. Semjén Zsolt helyettes államtitkár volt. A nagy érdeklődés nemcsak a politikusnak szólt, hanem a kötetlen beszélgetés témájának is. Az állam, egyház, társadalom, a kereszténység szociális-közéleti hivatása az ezredfordulón sokun­kat foglalkoztató kérdések. Nem tolerálható az állam részéről az, hogy gyűlöletkeltés folyjék a tör­ténelmi egyházakkal szemben. Az egyház szó- védelmét biztosítani kell - jelentette ki Semjén Zsolt. A helyettes államtitkár szólt az el­szaporodó szektákról. Ezek vallási közösségekként működhetnek, de nem a történelmi egyházakkal egyenlő elbánásban. Az úgyneve­zett történelmi honosság megítélé­sénél természetes, hogy az évszá­zadok óta itt élő szlovákok, horvá- tok, románok, szerbek történelmi joga nagyobb, mint egy közel­múltban érkezett bevándorlónak. Nem a cselédlépcsőn- Most, hogy a nemzet útkereszte­ződéshez ért, Szent István és utó­dai a példáink, nem egy „hambur­geres” Magyarország. Nekünk nem a cselédlépcsőn kell bekul­lognunk Európába, hanem a törté­nelmi jogunk alapján. Ehhez az európai civilizációhoz a történelmi egyházakkal kapcsolódhat Ma­gyarország - vélekedett dr. Sem­jén Zsolt. A hallgatóság kérdései érintet­ték a kereszténydemokrácia ügyét.-Az idő igazolta, hogy egy polgári szövetség lett volna jár­ható út. A társadalomban mélyen megvan a kereszténység bázisa és ennek képviselete nélkül nem tel­jes a politikai paletta - mondta a helyettes államtitkár. Szerinte egy KDP, MDF, MDNP szövetség üde kapcsolata a Fidesszel fejezné ki a magyar ér­tékeket. A pártok politikusai kö­zött is életérzésbeli különbségek vannak. A különböző pártokban számos keresztény vonal van. Semmi olyat nem szabad tenni, ami a kormányt gyengítené. Nógrád tragédiája- A Szent István-i vármegyerend- szert miért akatják szétverni, át­alakítani régiókká? - szólt az ag­godalmaskodó kérdés. Semjén Zsolt válaszában kifej­tette, hogy a természetes régiókra szükség lesz az infrastrukturális, gazdasági beruházások miatt. Nógrád tragédiája, hogy az ország közepéből egy történelmi sorsfor­duló a perifériára sodorta. A Szlo­vákiával való kapcsolatok remél­hető javulása újra helyreállíthatja a természetes gazdasági kapcsola­tokat a Felvidékkel. A történelmi igazságtalanságot valahogy mér­sékelni kellene Nógrád esetében. Az egyházi iskolák finanszíro­zása kérdésében Semjén Zsolt úgy vélekedett, hogy azok nem élhet­nek bizonytalanságban. Lehetővé kellene tenni, hogy az ingatlanok­ért kapott pénzből ne új iskolák épüljenek, hanem fejlesztés le­gyen. A lakosság döntse el, hogy melyik iskolát válassza, ne az ál­lam, vagy az önkormányzat. Szóba került a hitoktatás ügye és az úgynevezett „védett idők” kérdése. A polgári, etikai tárgy­ként számon tartott hittanra való oktatást mindenki maga dönti el gyermeke esetében.- A „védett időt” azért javasol­tam a 8. és a 14. óra között első, vagy utolsó tárgyként a hittannak, hogy ne legyen lyukasóra. Ezt a közoktatási törvénybe be kell venni - mondta a helyettes állam­titkár. A kérdések között szerepelt Bu- lányi atya már régóta húzódó kál­váriája. Az egyházi hivatal erősen benne volt az ügyben, amivel megpróbáltak az egyházon belül feszültséget szítam.-Bulányi felfogása belefér a katolikus egyházéba, de egyes irányzatai nem. Ezeket akár az in­tellektuális bűnözés körébe sorol­hatjuk. Most a plébániarendszer szabadsága idején a földalatti mozgalmak fölött eljárt az idő - magyarázta Semjén Zsolt. Kovács Gábor, volt KDNP-s országgyűlési képviselő, a gyar­mati testület tagja hitoktatóként is úgy vélekedett, hogy az etikai is­meretek nem hiányozhatnak a ne­velésből. A hitoktatás mellett szükség van egy polgári, etikai ta­nításra. Erkölcsi megújulás-Ez így van - szólt a válasz, - "mert erkölcsi megújulásra van szükség. Ehhez erkölcsi ismeretek kellenek és ennek a törvényi hátte­rét meg kell teremtem.- És, hogy alakul a politikusok erkölcsi továbbképzése? - érdek­lődött a hallgatóság derültségétől kísérve Vendrei Gábor. - Mi, akik itt vagyunk, látjuk a bajokat és látjuk, hogy szükség van erköl­csi megújulásra, de úgy látjuk bi­zonyos parlamenti pártoknak nem ez a céljuk. Szomorú, hogy még magukat kereszténynek nevező politikusok között is hiányzik a minimális tisztesség, pedig létfon­tosságú a közélet tisztasága - mondta a szalézi atya.-Egy keresztény politikusnak tisztességesnek kell lenni, mert az eredmények ellenére hiteltelenné válik. A kereszténység azt is je­lenti, hogy a ránk bízott értékeket hatékonyan tudjuk képviselni. At­tól, hogy valaki jámbor ember, nem megy előre a világ. Aki ke­resztényként politikai szerepet vál­lal, egyszerre kell tisztességesnek és kereszténynek lennie. Az én po­litikai szereplésemet nem az hatá­rozza meg, hogy a székbe kapasz­kodjak - jelentette ki Semjén Zsolt. Felelősen dönteni Juhász Péter polgármester az is­kolavárosként számon tartott Ba­lassagyarmat nagy gondjaként em­lítette azt, hogy a magas működési hiány miatt a város átadólistára tette patinás intézményeit. - Teher rajtam a döntés. Minden intéz­ményt végigjártam és láttam, hogy mennyire ragaszkodnak a város­hoz. Éontos lenne a döntés előtt az első számú vezetőknek nyilatkoz­niuk a jövőről. Kevés az informá­ciónk és így lehet, hogy végzetes hibát követünk el. Felelősen sze­retnénk dönteni, de most azt lát­juk, hogy az állam az egyik zsebé­ből a másikba rakja a támogatást. A város és környékének lakói ag­gódnak gyermekeik esetleg szű­külő lehetőségei miatt - mondta Gyarmat polgármestere.-Az elmúlt évtizedekben el­koptak a tanáregyéniségek. Kikre lesz bízva az erkölcstan tanítása? - hangzott az újabb kérdés. Dr. Semjén Zsolt válaszában elmondta, hogy bizonyos tanfo­lyamot kell elvégezni, amire a hi­toktatók is jelentkezhetnek. Fon­tos az egyházi tanítóképző és egyetem léte és színvonalas kép­zése. Most olyan időket élünk, hogy nőnek az esélyei a keresz­ténységnek, mert az igazság min­dig fiatal. Rombolni elég volt egy pillanat, de felépíteni nehéz és ah­hoz emberöltők kellenek, hogy ez a hatás mint a kovász átjárja a tár­sadalmat. Szabó Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom