Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-09-10 / 7. szám

8. oldal Gazdaság 1999. január 9., szombat ________A VILÁG PIACAIN________ C sendes volt az évváltás A nemzetközi gabonapiaco­kon az ünnepek alatt nem mozdultak el a korábbi ala­csony árszintről a közeli ha­táridős búzajegyzések. A ké­sőbbi határidőknél a forgalom alakulásában fellelhető bi­zonytalanságok, amelyeket elsősorban az amerikai se­gélyprogram indítása körüli találgatások gerjesztik, kissé magasabb árakat eredményez­tek. A piacelemzők a speku­láció felerősödését prognosz­tizálják. A valóságos piacon is gyér volt a forgalom. Híresztelések szerint Egyiptom januárban 200 ezer tonna búzára kíván tendert hirdetni. Egyébként a búza jelenleg 101-106 dollá­ron cserél gazdát. A karácsonyi ünnepeket követően a kukorica piacán is gyér maradt a forgalom. A tengerit a Mexikói-öböl kikö­tőiben 95-100 dolláron adják- veszik. Nagy várakozás előzi meg az USDA január 12-én esedékes becslését. A piaci szereplők ettől, illetve az amerikai-orosz segélyprog­ram beindulásától várják, hogy elmozduljon a piac a je­lenlegi mélypontról. Csendesen búcsúzott az év­től a szója- és a darapiac is. A dél-amerikai termésről to­vábbra is kedvező hírek ér­keztek. Az árak alig változ­tak: az úszó árura (rotterdami kikötő) tonnánként 172 dol­lárt ajánlottak a keres­kedők. Wágner Katalin Mól: gázeladási rekord A nagylengyelt gázkitörés tapasztalatai alapján szoro­sabb együttműködésre tö­rekszik a lakossággal a Mól Rt. Korszerű elektronikus figyelőrendszer telepítését is tervezik azokon a települé­seken, ahol ez szükséges, mondta Magyari Dániel, a Mól vezérigazgató-helyet­tese pénteken. A nagylengyeli gázkitörés következtében a társaság vár­ható kára 150 millió forint lesz - jelentette be Magyari Dániel és hozzátette: a ka­tasztrófát emberi mulasztás okozta, így néhány dolgozó ellen szabálysértési eljárást indítottak. A vezérigazgató-helyettes arra is kitért, hogy húszéves hidegrekord dőlt meg 1998 decemberében, a gázfogyasz­tás még soha nem volt akkora Magyarországon, mint a tava­lyi év utolsó hónapjában. A társaság ennek ellenére min­den igényt ki tudott elégíteni, és az elkövetkező hónapok­ban sem okozhat problémát az átlagosnál hidegebb idő. A Mól tavaly decemberben ösz- szesen 2 milliárd köbméter tüzelőanyagot értékesített, míg az eddigi hazai eladási maximum 1,8 milliárd köb­méter volt 1997 januárjában. Hazánkban jelenleg. az amortizációval számolt olaj­kitermelési költségek barre­lenként 7,5 dollárt tesznek ki, ami a szakemberek szerint nemzetközi mércével is gaz­daságosnak számít. Az önkormányzatoknak is fel kell készülniük az uniós tagságra ISO: harmonikus együttműködés Sem az önkormányzati törvény, sem annak végrehajtási utasí­tásai nem felelnek meg az európai uniós elvárásoknak, illetve gyakorlatnak. A törvénymódosítás hosszú folyamat, ezért még a jogharmonizációs folyamat is veszélybe kerülhet. Az önkor­mányzatok gyakorlatilag kényszerhelyzetbe kerülnek, ön­állóan kell felkészülniük az európai integrációra — véli Kor­mány Tamás, az ISO 9001 minőségbiztosítás szakértője. Az uniós elvárások közül a köz- igazgatás harmonizációja állítja a legnehezebb feladat elé a pol­gármesteri hivatalokat. Példa­ként említhetjük a közbeszerzés területét, hiszen a csatlakozás pillanatától kezdve nem a nem­zeti, hanem az uniós piacon kell meghirdetni a közbeszerzési tendereket. Nem kevésbé fon­tos az ügyfélszolgálati tevé­kenység korszerűsítése, vagy az intézmények irányítása, napra­kész információkkal és doku­A Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztériumban megkezdődött az 1998 végén jóváhagyott PHARE-program végrehajtása. A pénzből az Eu­rópai Unió által legfontosabb­nak ítélt területeket fejlesztik, mondta dr. Nagy Árpád, a tárca PHARE-irodájának vezetője. Az integrációig meg kell erősíteni az ország keleti és déli határállomásain az állat-egész­ségügyi ellenőrzési rendszert. Bővíteni kell új karanténokkal, istállókkal a meglévő épülete­ket, korszerűsíteni az informa­mentumokkal való ellátása. Az apparátus sem lehet a jelenlegi módon, a Szervezeti és Műkö­dési Szabályozókon keresztül működtetni. Az unióban a polgármesteri hivatalok az ISO 9001-es mi­nőségtanúsítvány elvei alapján működnek, ami azzal az előny­nyel jár, hogy intézményháló­zatuk azonos szabályzók sze­rint épül fel, azaz ugyanabban a rendszerben végzik tevékeny­ségüket. így természetesen az tikát és a diagnosztikai labora­tóriumokat. Erre a célra 5 mil­lió euró áll rendelkezésre. A növény-egészségügyi szolgála­tok fejlesztésére, a határellen­őrző pontok működését segítő diagnosztikai laboratóriumok technikai parkjának feljavítá­sára 3 millió eurót szánnak.- Ahhoz, hogy a közös ag­rárpolitikában hazánk is részt tudjon venni - magyarázza Nagy Árpád - EU-konformmá kell tenni az agrárinformatikai és -statisztikai rendszert, át kell alakítani a jogi környezetet, ki egymás közti kapcsolatuk is át­tekinthetőbb. Magyarországon lassan ha­lad az ISO meghonosítása. Po­zitív példa a veszprémi önkor­mányzat, amely már auditál- tatja ISO 9001-ét. Elindult a felkészítés Nyíregyházán és Hódmezővásárhelyen is, sőt Budapesten is megtört ajég. Ami az átállás pénzügyi hát­terét illeti, nem is az ISO-tanú- sítvány megszerzése a drága, ennek az ára százezertől egy­milliói forintig terjed, a felké­szítés kerül igazán sokba az önkormányzatoknak. A megyei jogú városok szintjén az egy­éves felkészítés mintegy hat­millióba kerül, míg a kisebb vá­rosoknál ez az összeg 2,5-5 millió forint. Cs. J. kell építeni egy földhasználati információs hálózatot. Mind­ezekre szükségünk lesz ahhoz, hogy majd a későbbiekben fo­lyamatosan adatokat tudjunk szolgáltatni az EU döntésho­zóinak. A szakértői bizottságok ugyanis kizárólag ezeknek az információknak a birtokában döntenek az intervenciós, kom­penzációs támogatások odaíté­léséről. Erre a célra is 3 millió eurót kaptunk. Ugyanennyit ad a PHARE a minőségbiztosítási rendszerek bevezetésére a me­zőgazdaságban és az élelmi­szeripar versenyképességének javítására. A fennmaradó 2 mil­lió eurót pedig a vidékfejlesztés és a környezetgazdálkodás in­tézményrendszerének kiépíté­sére szánják. Újvári Gizella Repokamat. A Magyar Nemzeti Bank pénteken csökkentette a repokamato- kat. Az overnight aktív re­pokamat évi 19,5 százalék­ról 18,5 százalékra, az 1 hó­napos lejáratú passzív repo- és betéti kamat 16,75 száza­lékról évi 16 százalékra csökkent. Erősebb pozíció. Az OTP Bank Rt. növelte közvetlen tulajdoni hányadát az OTP- Garancia Biztosító Rt.-ben és az OTP Ingatlan Rt.-ben - közölte a bank a Magyar Tőkepiac pénteki számában. Felfelé tör a BUX. Folyta­tódott az áremelkedés a Bu­dapesti Értéktőzsdén pénte­ken: a BUX-index értéke 6943 pontra nőtt. Ez 170 ponttal, azaz 2,5 százalékkal magasabb az index előző napi értékénél. Zártkörű egyeztetés. A mezőgazdasági és vidékfej­lesztési stratégiáról kezdő­dött tanácskozás pénteken a Földművelésügyi és Vidék- fejlesztési Minisztériumban. A minisztérium vezetői az agrárium érdek-képviseleti szervezeteinek irányítóival vitatják meg a tárca által ki­dolgozott munkatervet. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 352,73 Japán jen (100) 192,42 Svájci frank 155,06 USA-dollár 214,57 Euro 250,30 Átváltási arányok: 1 euro = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 itl, 13,76 ats. Tennivalók a csatlakozásig 16 millió euró az agrárgazdaság felzárkózására Az Európai Unió Bizottsága tavaly óta a felvételre váró tag­országok esetében kizárólag a csatlakozásra való felkészülést támogatja. Erre hivatott az a 16 millió eurós segély is, amely a következő két évben az agrárágazat felzárkóztatását, intéz­ményrendszerének fejlesztését segíti. Egy statisztikai elemzés szerint nagyok a különbségek az eurozóna 11 tagállama között Elen a németek és a franciák Az Európai Unió közös pénze, az euró bevezetése kapcsán a 11 részvevő tagállam közti jelentős méret- és teljesítmény­beli, illetve strukturális különbségekre figyelmeztetett va­sárnap Párizsban közzétett elemzésében a francia állami statisztikai intézet (INSEE). Ami a földrajzi métereket illeti, négy állam - Német-, Francia-, Spanyol- és Olaszország - az eurozóna 72 százalékát jelenti. Ugyanez a négy tagállam mind a népesség arányát, mind a megtermelt hazai össztermé­ket, a GDP-t illetően az övezet 82 százalékát adja. Népesség és GDP-termelés tekintetében Németország a ve­zető, míg a franciák területben az első, a gazdaság és a népes­ség tekintetében a második he­lyen szerepelnek. Igen nagyok a tagok közti különbségek a munkanélküli­ségben: míg ez Luxemburgban jószerivel nem is létezik, addig Spanyolországban meghaladja a 20 százalékot. A latin országokban, így a spanyoloknál és az olaszoknál az aktív korú foglalkoztatottak aránya nem éri el az 50 száza­lékot - míg e mutató a zóna északi államaiban meghaladja a 60-at. A nagy különbség alap­vetően a dolgozó nők eltérő arányából fakad. Franciaországtól Finnorszá­gig teijedően a zóna északi tag­jainál lényegében azonos nagy­ságrendű a megtermelt GDP: egy-egy lakosra számítva a sáv 20500 és 22500 euró/év között van. (E sorból csak a kicsiny Luxemburg lóg ki a maga 33050 eurós GDP-jével.) A kö­vetkező sávot Olaszország és Írország alkotja a maguk 17 ezer euróra tehető bruttó hazai össztermékével, míg az iparilag kevésbé fejlett Spanyolország és Portugália 11890, illetve 9 ezer eurós GDP-vel bír jelen­leg. Ezzel együtt - hangoztatja az INSEE elemzése - a közös pénz megteremtésének első szakaszában, a máig eltelt öt évben a GDP- termelőképessé­gek közti különbségek fokoza­tosan csökkentek az EU-prog- ramoknak és a belső kapcsolat­rendszernek köszönhetően. A francia statisztikusok sze­rint ma már Németország és Portugália között nincs na­gyobb különbség, mint például az egyesült államokbeli Kali­fornia és Vermont államok kö­zött. A most létrejött eurozóna az 1997-ben megtermelt 5546 mil­liárd eurós együttes GDP-jével a világ második legjelentősebb gazdasági-pénzügyi térségét je­lenti az Egyesült Államok után (6848 milliárd euró), s jócskán megelőzi Japánt (3712 milliárd eurós GDP). Az eurozóna pol­gárai ugyanakkor ma még átla­gosan kevésbé gazdagok az egy főre eső évi 19182 eurós GDP- vel a japánoknál (22371 euró/ fő/év), s különösképp az ameri­kaiaknál, akik mindegyikére 27561 euró jutott a megtermelt GDP-ből. Várhatóan lassul a növekedési ütem 8. év az amerikai gazdaságban Az amerikai vállalatok új megrendelései újra gyarapod­tak novemberben az októberi visszaesés után, de a teljesítet­len rendelésállomány még mindig csökkent, ami a nem­rég kezdődött gyengülés rosz- szabbodására utal. Az új megrendelések 0,6 százalékkal 336,6 milliárd dol­lárra nőttek novemberben, mi­után októberben 1,7 százalék­kal csökkentek. Ezzel együtt a teljesítetlen rendelésállomány november végén 520 milliárd dollár volt, 0,9 százalékkal ki­sebb, mint október végén. Ok­tóberben is 1 százalékkal csök­kent a teljesítetlen rendelésál­lomány, miután szeptemberben nem változott. Ezek az adatok megerősítik azokat a mind álta­lánosabb előrejelzéseket, hogy k az idén, a fellendülés nyolcadik évében az amerikai gazdasági növekedés üteme lassulni fog. Elemzők szerint a lassulás fő tényezői az elmaradozó beru­házások a csökkenő profitok és a lassuló export miatt. Ezért az első negyedévben 2 százalék körüli éves szintű GDP-növe- kedés várható, az utolsó ne­gyedévre becsült 3 százalék he­lyett. Szakértők szerint a lelkes lakossági fogyasztás erősen hozzájárult a tavalyi növeke­déshez, de idén már nemigen várható, hogy a belső fogyasz­tás elegendő lesz a gyengülő export hatásának ellensúlyozá­sára. Németországban 4 millió fölötti munkanélküli Emelkedés szezonális okokkal Decemberben ismét erőtelje­sen növekedett a német mun­kanélküliek száma, átlépve a 4 milliós határt - jelentette be nürnbergi tájékoztatóján pénteken a Szövetségi Mun­kaügyi Hivatal (BfA) elnöke. Bernhard Jagoda elmondta: az állástalanok aránya ezzel a novemberben kimutatott 10,2 százalékról 10,9 százalékra nőtt. Az emelkedésnek a BfA jelen­tése szerint főleg szezonális okai vannak, továbbá a múlt hónap­ban elég tetemesen csökkent a közmunkaprogramokban foglal­koztatottak száma. December végén 4 197 300 munkaképes korú ember volt állás nélkül Németországban, 251 300-zal több, mint november végén, 1997. decemberhez képest vi­szont 324 300-zal csökkent a munkanélküliek száma. A keleti és a nyugati országrész között továbbra is különbség mutatko­zik. Nyugaton 140 ezerrel 2 884 800-ra emelkedett az ál­lástalanok száma, arányuk 9,3 százalékra nőtt, a volt NDK terü­letén pedig 111 300-zal gyara­podott a munkanélküliek tábora. Az ott állásra váró 1 312 500 személy a munkaképes korú la­kosság 17,4 százaléka. A de­cemberi növekedés dacára Ja­goda úgy vélte, nincs ok arra, hogy a BfA módosítsa a munka- nélküliség idei alakulására vo­natkozó előrejelzését. A hivatal azzal számol, hogy idén éves át­lagban 4,1 millió lesz az állásta­lanok száma. Tavaly az átlagos létszám 4,3 millió volt. Európai-ázsiai pénzügyi egyeztetés Hárompólusú rendszer Ázsia és Európa országai­nak pénzügyminiszterei a jövő héten értekezletet tar­tanak a világ főbb valutái­nak árfolyammozgásával, valamint a pénzügyi vál­ságért felelőssé tett befek­tetői alapok működésével összefüggő kérdésekről - jelentette be pénteken Mi- jadzava Kiicsi japán pénzügyminiszter. Sajtóértekezletén közölte, hogy a megbeszélés a véle­ménycserét célozza, azon te­hát döntéseket nem hoznak majd. Ä tíz ázsiai és a tizenöt eu­rópai ország, az Ázsia-Európa Fórum (ASEM) tagországai Frankfurtban fognak tanács­kozni a jövő héten csütörtök­től két napon át. E tanácskozás egyike azon fórumoknak, amelyeken elő­készítik az ősszel 30 ország - köztük a Hetek csoportjának - részvételével tartandó érte­kezletet. Erről a Párizsban tárgyaló Obucsi Keidzo kor­mányfő állapodott meg Jac­ques Chirac államfővel. A hárompólusú (eurón, dol­láron és jenen alapuló) nem­zetközi pénzügyi rendszer stabilitásáról, a valutapiacok esetleges ellenőrzéséről, a Nemzetközi Valutaalap dön­téshozó testületének reform­járól lesz szó e fórumon. Fogyasztói árszínvonal-emelkedés Szlovákiában Jó volt a december Szlovákiában 0,2 százalék­kal emelkedtek a fogyasztói árak decemberben az előző hónaphoz képest és 5,6 szá­zalékkal voltak magasab­bak, mint egy évvel koráb­ban - közölte pénteken a Szlovák Statisztikai Hivatal (SUSR). 1998 novemberében 0,4 százalékos fogyasztói ár­emelkedést regisztráltak Szlovákiában, és 5,9 százalé­kosat az egy évvel korábbihoz képest. Szlovákiában december végén az infláció havi moz­góátlaga (a havonta számított tizenkét havi adatok át­laga a megelőző tizenkét hó­napra), amely ez esetben a naptári évi átlagos inflá­ciót mutatja, 6,7 százalékos volt. Az elmúlt esztendőben a legkisebb tizenkét havi inflá­ciót decemberben mérték, a legnagyobbat pedig május­ban, amikor 7,6 százalékos volt. Az év első felét hét száza­lék fölötti tizenkét havi ada­tok jellemezték, a második fél évben majdnem minden hó­napban hat százalék alatt ma­radt a tizenkét havi drá­gulás. A fogyasztói árszínvonal emelkedését az elmúlt évben a szolgáltatások díjának ti­zenegy százalékos, a dohány­áruk és szeszes italok árának 9,6 százalékos növekedése gerjesztette. Az élelmiszerek és a nem alkoholtermékek 4,5 száza­lékkal drágultak, míg az energia és az üzemanyagok 4,2 százalékkal lettek drágáb­bak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom