Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-09-10 / 7. szám
2. oldal SALGÓTARJÁN Megyei Körkép 1999. január 9., szombat Mátramindszentről a velencei karneválra Jól kezdődött az új év Hajas Ervin régóta előfizeti lapunkat fotó: rigó tibor Talán nincs is az országban olyan ember, aki legalább egyszer ne sóhajtott volna fel: de jó lenne egyszer élőben látni a velencei karnevált! Ez a lehetőség valóra vált a mát- ramindszenti Hajas Ervin számára: a januári előfizetők között a közjegyző előtt megtartott sorsoláson az ő nevét húzták ki. A trieszti városnézés után megismerkedhetnek Velence nevezetességeivel, részt vehetnek a a hangulatos karneváli forgatagban.- Mint régi előfizető, tudtam, hogy bizonyos időközönként sorsolásokat tartanak, ahol ki- sebb-nagyobb nyeremények találnak gazdára - mondja Hajas Ervin vállalkozó, aki 36 éves, nős, egy nyolcéves kislány édesapja. -Volt egy érdekes előzmény: feleségem szilveszter napján lencsefőzeléket főzött, mondván, legyünk szerencsések az új évben, de arra álmunkban sem gondoltunk, hogy ilyen hamar valóra válik. Miután értesültem a jó hírről, azonnal telefonáltam a feleségemnek, aki Salgótarjánban a Salcon Rt. külkereskedelmi osztályán dolgozik tolmácsként. Nagyon boldog volt, hiszen számára Velence a „városok városa”, ahol egyébként már két ízben jártunk. De még soha nem töltöttünk ott annyi időt, hogy mindent megnézhessünk, azt hiszem, ezt most pótolhatjuk egy kicsit. S hogy mekkora volt az öröm, talán elég, ha annyit mondok: feleségem már el is kéredzkedett főnökétől. Amint azt nyertesünktől megtudtuk, az egész család nagyon szeret utazni: vagy az országhatáron belül, vagy külföldön, de minden évben elmennek valahová. Külföldön utoljára másfél évvel ezelőtt voltak, akkor ugyan nem Velencében, de hát Olaszországnak más csodálatos tájai is vannak. Bár az útlevél érvényessége tavaly év végén lejárt, februárig még van idő a szükséges formaságok elintézéséhez. (hegedűs) Korszerűsítik a tarjáni kábeltévét - Díjmentes átépítés annak, aki nem tartozik Csillagpontos rendszerben (Folytatás az 1. oldalról) önálló rendeltetési egységek számának és rendeltetésének megváltoztatásával jár. Vagyis senki sem teheti meg, hogy csak úgy kénye- kedve szerint fúr-farag, átépít társasházi lakásában, veszélyeztetve ezzel saját magát és másokat is. Jelentős szigorítások Salgótarján rendezési tervéről szólva ismertette a város helyi védelem alatt álló területeit: a Mártírok út környéke, az Acélgyári út egyes épületei, a rónabányai bányászkolónia épületei, valamint a városközpont épületei. A védetté nyilvánított épületekre vonatkozóan a helyi építési szabályzat jelentős szigorításokat alkalmaz. Szólt azokról a folyosólezárásokról, amelyek az utóbbi években történtek a város emeletes házaiban, veszélyeztetve ezzel a lakók menekülési lehetőségeit tűz kitörése esetén. Az ezzel kapcsolatos eljárásokra a bíróság tett pontot, kötelezve az érdekelteket az elzárószerkezet lebontására. Kiemelte, hogy nem minden folyosólezárás építésienge- dély-köteles, de ha a tűzoltóság vagy bármely szakhatóság jelez vagy a lakókat veszélyezteti akkor ezeket is lebontásra kötelezik. Felhívta a figyelmet, hogy a jövőben nagyon meggondolandó az engedély nélküli építkezés, mivel az újonnan létrehozott építmény értékének közel háromszorosát teheti ki a bírság. Ez egy garázs esetében közel kétmillió forint, egy családi ház esetében harmincmillió is lehet. Szólt a város egyik nagy gondjáról, a gépkocsik elhelyezésének szabályairól, a parkolási rendelet elkészítéséről, parkolóház és parkolási terület létesítésének jövőbeni lehetőségeiről. Réti György ügyvezető igazgató bevezetőben elmondta, hogy a Telestar- Kábelkom Kft. a Salgótarjáni Kábeltelevízió Kft. tulajdonában lévő kábeltelevíziós rendszert (eszközöket) - az előfizetői kinnlé- vőségek beszedésének jogával együtt - megvásárolta, s mindazokat a jogokat, amelyek alapján ezt a szolgáltatást zavartalanul tovább lehet folytatni. Anélkül, hogy a különböző szerződéseket módosítanák. Alternatív hálózat A Telestar-Kábelkom Kábelkommunikációs Kft. alap- tevékenysége kábeltelevíziós hálózat építése és üzemeltetése. A társaság Egerben egy korszerű, csillagpontos kábeltelevíziós rendszert üzemeltet, amely megfelel a rádiózásról és televíziózásról (médiatörvény) szóló 1996. évi I. törvénynek, valamint a vonatkozó szabványok előírásainak. Emellett megteremtették egy széles sávú távközlési szolgáltatás lehetőségét is. Fejlesztési céljaik között szerepel, hogy hosz- szabb távon - amikor erre a törvények is lehetőséget adnak - ez a hálózat egy alternatív távközlési hálózat legyen, amelyen át Internet- és telefonszolgáltatást is nyújthatnak. Változik a díj is A Telestar-Kábelkom Salgótarjánban a meglévő hálózat korszerűsítését, átépítését tervezi, amely lényeges minőségi fejlődést jelent. A hálózat korszerűsítése az idén mintegy 200 millió forintos beruházással, a házhálózati rendszer átépítésével kezdődik. Amit nagyon lényeges tudni az az, hogy az új, csillagpontos rendszer kiépítése minden szolgáltatási megállapodással, de hátralékkal nem rendelkező előfizető számára díjmentes lesz. A cég szándékai szerint az idén, együttműködve minden előfizetővel, megtervezett és egyeztetett ütemben minden érdekelt lakásban új típusú kábelszerelvényeket, úgynevezett csillagpontos hálózatot építenek ki. A tulajdonban lévő régi szerelvényeket, hálózatot nem bántják, de ha igénylik akkor díjmentesen lebontják. Az igazgató bejelentette, hogy a szolgáltatás minőségének, a műsorok számának és mennyiségének változtatásával változik az előfizetési díj is. Eszerint februártól a salgótarjáni kábeltelevíziós hálózaton is lehet fogni a „Z+” magyar nyelvű könnyűzenei csatornát, amely a legújabb külföldi zenei klipek bemutatása mellett a magyar könnyűzenei életet is reprezentálja. Február 1-jétől összesen 21 tv- csätoma és kilenc rádióadó műsorkínálatából lehet választani. Ennek a kábeltelevíziós szolgáltatásnak a díja február 1-jétől áfával együtt 950 forint lesz. Újdonság, hogy újra lehet fogni a régi rendszeren is a HBO filmcsatomát is, ámde erre külön szolgáltatási megállapodást kell kötni, illetve szűrőletéti díj megfizetésével lehet előfizetni. Ennek az összege a havi szolgáltatási díjon felül 1848 forint. Értesítést kapnak A Telestar-Kábelkom azt szeretné, ha október végére nem lenne átépítetlen lakáshálózat. Ennek az átépítése a törzs-, a vonal-, és a fejállomás korszerűsítésével folytatódik, melynek eredményeként a jövőben további műsorbővítés történik és létrejön a széles sávú alternatív szolgáltatás lehetősége. Azt is megtudtuk, hogy a Telestar-Kábelkom szakembereinek felügyeletével és ellenőrzésével vállalkozók végzik el az új hálózat kiépítését. Az átépítéssel kapcsolatos tudnivalókról az előfizetők rövidesen személyre szóló levelet kapnak, de a cég megbízottai személyesen is felkeresik az érdekelteket. Pádár András Füstfaragók Alkotó pedagógusok, figyelem! Kiállítási lehetőség Az 1999-es tanévben a Nóg- rád Megyei Pedagógiai Intézet felhívásával és a Madách Imre Gimnázium támogatásával meghirdetik a pedagógus alkotók képző- művészeti kiállítását. Pályázni bármilyen kétdimenziós grafikai, festészeti vagy vegyes technikájú munkával lehet. Ha nem keretezett az alkotás, akkor a képeket 50x70 cm-es paszpartuban kérik beadni! (70x100 cm-es képek üveglap alatti kiállítására biztonsági okok miatt nincs mód!) A kiállítási lehetőség illeszkedik a Madách Galéria éves programjába. Beküldhető: maximum három alkotás. A kiállítás megnyitója és a díjak átadása 1999. február 17-én lesz. A zsűrizés és a kiállítás szakszerű megrendezése érdekében a művek beadási határideje: 1999. február 2. Cím: Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet (Pintér László) 3100 Salgótarján, Május 1. út 77. szám alatt. A gyógyszer ára a kiszerelés függvénye is Az indulat rossz tanácsadó „Kéményseprőt látok, szerencsét találok" - szól a mondás és látványára az ember önkéntelenül megfogja a kabát gombját, mert így tanították az ősei. Igaz manapság már csak a kalendáriumok lapjain találkozhatunk a pa- pucsos, kormos arcú, fekete ruhás, létrás kéményseprővel, főleg az új évi jókívánságok rajzain. Változó világunkban a kémények száma ugyan nem csökkent, sőt számtalan változatuk várja az esedékes tisztítást, de a kéményseprők száma erősen megfogyatkozott. Úgy két évtizede még jórészt a szilárd fűtőanyagok voltak használatosak. Akkoriban még évente négy alkalommal és szükség szerint kellett tisztítani a kéményeket, amelyek gondozásán a valaha nagy múltú kéményseprőcéh utódainak sokasága munkálkodott. A megváltozott fűtési rendszerek, a korszerű kazánok megjelenése és a tüzelőanyagok minőségének a javulása többek között azt eredményezte, hogy a kéményeket már elég évente kétszer tisztítani és ehhez jóval kevesebb kéményseprő is elegendő. így van ezzel a történelme során már sok átszervezésen keresztülment, jelenleg Nógrádi Tüzeléstechnikai Kft. néven tevékenykedő cég is, amelynek tíz kéményseprője ellátja a megyében lévőfeladatokat. Azt lehetetlen megmondani, hogy a kéményt ki találta ki. Ismereteink szerint a rómaiaknál már volt kémény, meg nem is. A régi római házban a világítást és egyben a füst elvezetését a központi helyiség az úgynevezett átrium, - a középső részen nyitott mennyezet - szolgálta. A központi fűtés ősét, a padlófűtést, a Krisztus előtti I. században találta fel egy bizonyos Sergius Orata nevű római lovag. Ez a fűtés máig a legegészségesebb. Akkoriban a háztartások zöménél főzésre és fűtésre parázsállványt használtak, amelynek serpenyőjében az izzó faszén szolgáltatta a meleget. A középkorban a tüzet még a ház közepén, egy gödörben a tetőbe vágott nyílás alatt rakták. A krónikák szerint 1038 körül Velencében már kémé- nyes házakat építettek és a mórok által megszállt Spanyolországban a fürdők fűtőberendezéséhez már kürtőt építettek. A kéményépítés a XII. század derekától már szerte Európában felbukkan. Ebben az időben jelenik meg a falnak és a kéménynek támaszkodó kandalló. A kémények elterjedése Eu- rópa-szerte hasznos divattá vált, amit egyes országokban gyorsan megadóztatott az állam. A ház fölé magasodó kéményeket ugyanis nem lehetett elrejteni és a jólét egyik jelének is tartották megépítésüket. A kémények, kandallók elterjedésével kialakult a „kémény tudománya”. Elszaporodtak a kályhások, kéményseprők, akik az 1720-as években felfedezték a „huzat" titkait, amelyek a fűtéstechnika forradalmának alapjait képezték. Hogy ki volt az első kéményseprő, azt ugyanúgy nem tudjuk, mint azt, hogy ki építette az első kéményt. Nagy a valószínűsége, hogy a vándor olasz kőművesek, kőfaragók, kandallóépítők nyomában jelentek meg a kéményseprők. A vándorló füstfaragókat „ szabad- művészeknek" nevezték a más szakmabeliek. Magyarországon az első írott adat 1432-ből maradt ránk, ami arról szól, hogy a soproni polgármester 32 dinárt fizetett a kémények kotrásáért. A kéményseprést a XVI. századtól tekintik hazánkban iparűző foglalkozásnak. Az ezt végzőknek testi erővel, bátorsággal és akrobataügyességgel kellett rendelkeznie. A sok mászó munka tette szükségessé, hogy télen, nyáron zokni nélküli „mezítlábas” papucsban járjanak. A sarkukat halzsírral kenték be, hogy ne repedezzen be. Nélkülözhetetlen eszközük volt a kaparóvas, a nyírfaseprű, a golyózó kötés és a lajtorja. A mesterség legsűrűbben fellépő ártalma a kutyaharapás volt. Az első kéményseprőcéh 1748-ban alakult meg Győrben és pár hónappal később Budán. A kéményseprés hazai történetében mérföldkő volt II. József európai színvonalú tűzrendészed rendelete. Az 1872-es első magyar ipartörvény kimondta a céhrendszer megszüntetését és szinte teljesen kötetlenné tette az iparűzést. A céhekből alakult kéményseprő ipartársulatok számos megoldásra váró feladatot kaptak útravalóul. 1892- ben indult első újságuk a Kéményseprő Szaklap, amelyet az akkor még több mint 700 szaki közömbössége megbuktatott. 1903-ban alakult meg a Kéményseprők Országos Egyesülete, rangos rendezvényeket tartottak védőszentjeik névnapján. A Szent Flórián és Remete Szent Antal valamint Szent Márton ünnepek a kéményseprő-közösségek szép, vidám találkozásainak számítottak. Mindannyiunkat szolgáló tevékenységük során a kéményseprőik az eltelt évszázadok alatt gondosan ügyeltek a szakma tekintélyének a megőrzésére. Kéményseprő-dinasztiák sora működött szerte az országban, akik az 1949-es államosítás utáni években szinte teljesen szétforgácsolódtak. A Nógrád-Hont Megyei Kéményseprő Közösségi Vállalatot a vármegye alispánja 1949. október 7-én alapította a volt szakiparosokból balassagyarmati székhellyel. A cég neve többször átalakult, a mesterek lassan elkoptak és a létszám a szakmát mit sem értőkkel lett felduzzasztva. A megyei kéményseprő- és cserépkályha- építő vállalat 1982-ben nógrádi tüzeléstechnikai vállalattá alakult és 1993-tól Notűz Kft. néven működik, amelynek a megyei közgyűlés volt az alapítója. A tíz főre olvadt kéményseprői létszám elegendő a megyei feladatok elvégzésére. A körzetes kéményseprők mellett, ha szükség van rá brigádmunkában is dolgoznak. Feladatuk a magán- és a közületi kémények tisztítása, a gázkémények ellenőrzése. A cég elkészíti a gázbekötések szakvéleményezését. A Nógrádban tevékenykedő kéményseprők szakmailag jól képzettek. A vanyarci Hugyecz Pál és Tuskan András neve jól cseng a szakmában. Sok ház kéményét tartja karban a Salgótarján térségében dolgozó Bognár Zsolt és a Nyugat-Nóg- rádban tevékenykedő szentéi Saliga István. Nem fogy a kémények száma, sőt most épül 3,5 millió forintért Rétságon a megye legnagyobb gázkéménye, mondja Váradi András a Nógrádi Tüzeléstechnikai Kft. ügyvezető igazgatója. A cég dolgairól szólva megemlíti, hogy az itt dolgozók úgy élnek, mint egy nagy család. Közös programjaikra mindenki hozza szeretteit és baráti kapcsolatokat ápolnak a szakmában határon innen és túl. Az utánpótlás egyelőre akadozik. Négy évvel ezelőtt még kéményseprő szakmai tanfolyamon végeztek fiatalok az. ipariskolával közös szervezésben. Ezt a képzést szeretnék ez évben újra elindítani, csak legyenek jelentkezők. A nógrádi kéményseprők az év kezdetén minden ügyfelüknek boldog új évet kívánnak és kérik, hogy ne küldjük el őket, mert az mindannyiunk biztonságát szolgálja. Szabó Endre Bizonyára sokunkkal előfordult már, hogy első felindulásunkban kemény kijelentéseket tettünk. Az is gyakorta megesik ebben a rohanó világban, hogy olyan dolgokat feltételezünk embertársunkról, amelyről alaposabb utánajárást követően kiderül: szó sincs arról, hogy tisztességtelenül viselkedett volna velünk szemben. Hasonló eset történt még az elmúlt év végén Surányi József Neműben élő nyugdíjassal is: elmondta, hogy reumás fájdalmainak enyhítésére a háziorvos Flu- galin drazsét rendelt, amelyet első ízben a bányavárosi gyógyszertárban váltott ki 315 forintért. Másodszorra a kisterenyei gyógyszertárban szeretett volna hozzájutni gyógyszeréhez, itt azonban meglepetés érte: a 315 forintos térítés helyett 555 forintot kellett volna fizetnie. Visszakérte a receptet, és másnap a salgótarjáni Pécskő úti gyógyszer- tárban váltotta ki: a gyógyszerért 315 forintot fizetett.- Hogyan lehet az, hogy ugyanazért a gyógyszerért különböző összegeket kémek?- kérdezte Surányi József.- Szó sincs arról, hogy ugyanazért a gyógyszerért különböző árat számolnának fel a gyógyszertárban - mondja dr. Tavaszi Ferencné, a kisterenyei Kastély- kerti patika vezetője. - Tudomásom van az esetről, emlékszem is rá, hiszen aznap nagyon sokan voltak a patikában, türelmetlenebbek voltak az emberek. Az történt ugyanis, hogy a Flugalin drazsé kétféle kiszerelésben kapható: az 50 milligrammos, 50 darabos ára valóban 315 forint, de a 100 milligrammos, 50 darabos kiszerelés ára már 555 forint. A kérdéses időpontban nálunk csak ez a kiszerelés volt készleten, tehát szó sem volt arról, hogy itt valaki be akarta volna csapni a bácsit. Ezt próbáltuk neki elmagyarázni, de türelmetlen volt, végig sem hallgatta a kolléganőt. A gyógyszer kötött áras, tehát minden patikában ugyanannyiba kerül. H. E.
