Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)
1999-01-29 / 24. szám
1 ’99 az idősek éve Az idősügyi tanács különféle programokkal készül az idei, idősek éve megünneplésére. Célja, hogy a rendezvények révén hívják fel a figyelmet az idősek problémáira, illetve a magyar társadalom elöregedésére. A tervek között országos és regionális konferenciák, sportversenyek, vetélkedők és olyan kutatások szerepelnek, amelyek segítségével képet lehet alkotni az idősek életkörülményeiről és ellátásuk minőségéről. Megkezdődött az úgynevezett idősügyi charta kidolgozása is. - A Szociális és Családügyi Minisztérium közlése szerint a programok költségeit a központi költségvetésben elkülönített több tízmilliós keretből, illetve a szponzorok által felajánlott pénzből fedezik. Palotás, Magyargéc - Itt szervezik, ott jól megy Kis fiatalítás is elkelne Három éve már, hogy megszűnt a palotási idősek klubja, a helybeli hatvanon, hetvenen felüliek akkor kevesen és csak rövid időre vették igénybe a sajátos szolgáltatást Évek múltával azonban újra jelentkezett egy hasonló közösséghez tartozás vágya, olyan együttlété, amelyre rendszeresen teremthetnének alkalmat, kötöttséget viszont mégsem jelent Nyugdíjasklubot volna jó összehozni, vélték, vélik a helyiek. A toborzás még tart, az eddigi jelentkezők száma negyvenhat. Akik csatlakoznának, a helyi művelődési házat keressék fel. Magyargéc község az idősek arányát tekintve nem marad el Palotástól. Ebben a faluban évek óta működik a kívül-belül szép kivitelű idősek klubja, amely nappali szolgáltatást nyújt, s ahol gyakorlatilag ma is telt ház van. A település részein ma már a falugondnok is tesz az öregekért, egyedülállókért például azzal, hogy naponta szállítja részükre a meleg ebédet. It Öregnek nem kell drága gyógyszer Bázelben egy hetvenéves korházi betegtől az egészségbiztosító megtagadta egy igen költséges vérzés- csillapító gyógyszer alkalmazását. Egy szóvivő megerősítette: költségkímélés céljából a társadalom- biztosítás bizonyos orvosi szolgáltatásokat korlátozni kíván. A 70 éves beteg esetében egy olyan gyógyszerről volt szó, amelyet életveszélyes vérzések csillapítására alkalmaznak, s amelyből minden egyes kezelés több százezer svájci frankba kerül. A klinika és az illetékes hatóság annak ellenére döntött a szer alkalmazása ellen, hogy a beteg családja hajlandó lett volna állni a költségeket. Az idős beteg a kérdéses gyógyszer elmaradása ellenére életben maradt. Az illetékesek kifejtették: az eset jó alapot szolgáltat ahhoz, hogy megvitassák az időszerűvé vált kérdést: vajon minden esetben bevessék-e az összes lehetséges eszközt, amelyet a társadalombiztosítás fedez, mégpedig végső soron az adófizetők pénzéből. „Viagra-katasztrófa” S zoszo kedden korán kelt, s még hét óra előtt telefonon egymás után felhívta a haverjait. Addig ki se mozduljanak otthonról, amíg a postás meg nem érkezik. S amikor átvették a nyugdíjat, a szokásosnál ötszáz forinttal kevesebbet adjanak az asz- szonynak.- Arra gondolj, hogy te leszel a szerencsés, aki megnyered a Viagrát! Délután találkozunk a szokott helyen! Amikor végzett azt számolgatta, hogy mennyibe is kerül neki ez. Jobban szerette ha csak őt hívják. S ekkor megcsörrent a készülék.- Szokodi úr - hallotta - jöhet, ahogyan megbeszéltük. Itt van az áru, amit volt szíves megrendelni. Nehezen jutottam hozzá, mert aki megígérte végül is nem tudta megszerezni. Egy másik illetőt kellett megkérni, hogy segítsen. De sajna, ez néhány száz forinttal többe kerül.. . Szoszo az egészből annyit jegyzett meg, hogy elérhető közelségbe került hozzá végre a csodapirula. Meg azt a keserves tényt, hogy többet kell érte fizetni. Hirtelen felindult- ságában csak annyit válaszolt, hogy rendben van, este megy érte és lcsapta a hallgatót. Egész délelőtt járkált, nem találta a helyét a lakásban. Elmenni nem tudott, mert ő is várta a postást. Végre csöngettek s megérkezett. Hangosan köszöntötte a gyűrött arcú Szoszot, s miközben átadta az utalványt, arra célozgatott, hogy jó napjuk van most a nyugdíjasoknak. Mivel semmiféle választ nem kapott, kiszámolta a pénzt Szoszonak, s megjegyezte, hogy azért mégis csak kellemes több pénzt átvenni, mint kevesebbet. Szoszo erre sem reagált, sőt a szokásos öt forint jattot is elfelejtette leszurkolni a kedé- lyeskedő fiatalembernek, aki ezt már végképp nem tudta elviselni. Belekotort a táskájába, s kivett egy táviratot. - Remélem nem valami rossz hír - jegyezte meg némi kárörvendés- sel a hangjában. Szoszo a konyhaszekrényre dobta a táviratot, elzárta a pénzt s törte a fejét. Ki táviratozhat neki? A rokonság nem, akkor kicsoda? Erőt vett magán s elolvasta: „Kedves Mu- cikám, pénteken este érkezem hat órakor, busszal. Várj a pályaudvaron. Ölel Madárkád.” Úristen, hasított az emlékezetébe valaki, akit Madárkának hívott. Akivel akkor ismerkedett meg amikor egyhetes tanfolyamon volt Pesten. Három estét is a lakásán töltött, de arról sosem beszéltek, hogy hozzá is ellátogat. Úgy emlékszik, hogy elszámoltak egymással. Annyira jólesett az együttlét a hölgynek? Kihúzta magát, mire fájdalmasan megroppant a dereka. E gyre sűrűsödtek a gondolatok a fejében. Nem értette, hogy Madárka mit akar. Pontosabban értette, de mégsem értette. Lehet, hogy a mámor perceiben meggondolatlanul ígért neki valamit? Az szörnyű lenne. Délután sietett a Kis Mocskosba. A kocsmában lévők mind rábámultak amikor mögötte, bevágódott az ajtó. Pafi, Pofi, Pufi és Szuszu már a pultot támasztották. Előttük a szokott rundó. Elképedtek amikor a dúlt arcú barátjukat meglátták. Pafi jutott szóhoz elsőnek a meglepetésből. Elvégre ő volt a művezető.-Csak nem történt valami baj? - kérdezte részvéttel, de amikor Szoszo csak intett a csaposnak, hogy eléje is egy italt, megnyugodott. Barátjuk egymás után kétszer öntötte le a torkán az italt, majd csak ennyit mondott: Ne bámuljatok mint a csuka! Hoztatok-e elegendő pénzt? M indegyikük a zsebét kotorászta és elővette a bugyellárist. Kivették a megbeszélt ötszázas bankót és szótlanul letették maguk elé. Csupán Szuszu jegyezte meg rekedtesen, kiszáradt torokkal: Azután nehogy valami ravaszság legyen a dologban he! Látni kellene előbb azt a pirulát. Azután sorsoljunk. Szoszo nem nyúlt a bankókhoz, ami nagyon meglepte a haverokat. Csönd támadt, majd Szoszo váratlanul megszólalt: Valamivel drágább lesz a dolog, mint gondoltuk. Erre mind a négyüknek elakadt a lélegzete. Az arcok lassan vörösre váltottak. Mielőtt kitört volna a gyalázat Szoszo gyorsan rendelt egy kört, hogy lehűtse őket. Ezzel azonban nem úszta meg a bajt. Magyarázkodnia kellett. Ez újabb rendelést követelt. Végül is mindegyikük hajlandó volt az ötszázashoz egy hatodikat is hozzá tenni. Abban egyeztek meg, hogy másnap itt kisorsolják a Viagrát. Ámde mintha már nem lett volna akkora az érdeklődés, mint korábban. Szoszo elfelejtett vacsorázni is. Lázasan törte a fejét hogyan nyerhetné meg ő a Viagrát. Teljesen összezavarodott mikor az az elvált fiatalasszony jutott eszébe, akivel minap a lépcsőházban találkozott. Remek alakja, feszes keblei valósággal megbűvölték. Amíg felballagtak a harmadik emeletre már azt is megtudta, hogy csalódásában vált el, s már nem bízik csak az érett férfiakban. Szoszo szemérmetlenül meghívta egy kávéra. A hölgy meg elfogadta. A férfi felbátorodott és hét végére meghívta magához egy kis beszélgetésre. S most itt van Madárka is! - hasított belé a gondolat. Nincs mese, holnap táviratozik neki, hogy ne jöjjön, mert elutazik. Igaz, megint kiadás, de ez a megoldás. Végül elaludt. Későn ébredt, s csak hevenyészve készítette el a cédulákat a sorsoláshoz. Egyenként felírta a neveket és készített még egy sorozatot, de azokra csak az ő nevét írta rá. Délután már várták a kocsmában. Szótlanul a különterembe vonultak, s Szoszo elővett egy fémdobozt, reszkető kézzel kivett belőle egy kék tablettát és az asztal szélére tette. Cimborái meg- igézve nézték és vártak. Szoszo egyre idegesebben kotorászott a zsebében, hogy meglelje a sorsolási cédulákat, de nem találta. Nagy lendülettel dobta le magáról a zakót, hogy úgy kutassa át, mire a Viagra nagy ívben repült le az asztal széléről. Szuszu a szívéhez kapott és lehanyatlott egy székre. A többiek egymást akadályozva ugrottak a tabletta után, de nem látták sehol. Összegabalyodtak, egymásra estek, nem találták. R eménykedve emelkedtek fel, de akor döbbenten vették észre az asztal lába mellett a kék színű törmeléket. Pádár András Tiszteljük a becsületes munkát végzőket - mondja a nyugdíjas tanár Jöttek a megszépítő esztendők Azt mondja, átmentette magát a förtelmesen sok szabad idővel rendelkező nyugdíjas évekre. S lefoglalja magát mindazzal, amit egy családi házban el lehet, el kell végezni. Egy 1975-ös jogszabály előírása szerint az általa ledolgozott 44 év és 228 napból csupán 42 évet vettek figyelembe. így nyolc évvel ezelőtt havi 10 600 Ft-tal kezdte a nyugdíjas éveket K. J„ a Salgótarjánban élő, diplomás műszaki oktató, aki utoljára egy középiskolában dolgozott. Négy munkahelyen töltötte el aktív évtizedeit, mindahányszor megszakítás nélkül, áthelyezéssel foglalta el új helyét. Ezek között a következők szerepelnek: Salgótarjáni Acélárugyár, Nógrádi Szénbányák, építőipar, majd a középiskola.- Mindenütt jól éreztem magam, amíg a becsületes munkát figyelembe vették. Tiszteltem a munkatársaimat. Volt diákjai, amikor találkoznak vele, tanár úrként, vagy Józsi bácsiként köszöntik.- Sokukból lett mérnök, de van köztük katonatiszt is, - mondja melegséggel a hangjában Napi programja, akárcsak aktív korában, a korai rádióhallgatással kezdődik.- Kedvelem a vitaműsorokat, de nem fogadok el mindent, ami ott elhangzik. A Duna tévében tetszett a „Hírmondó” című műsor, ami a határon túl élő magyarok életéről szólt. A Svédországban és Svájcban élők közül ismerhettük meg néhányukat. Tetszett, mert őszinte volt. A megszólalók elmondták, mit várnak a magyar kormánytól. A tanár úrral lehet találkozni a piacon, van amikor baráti körével elmegy egy fröccsre. Odahaza pedig szeret barkácsolni.- Örülök, ha meg tudom javítani a zárat, a vízvezetékcsapot, elvégzem a villanyszereléssel kapcsolatos munkákat. Ilyenkor úgy érzem, nem vagyok szenilis, nem felejtettem el a szakmát, ami egyúttal hivatásom is. Ars poétikám: amit tudok, azt magam csináljam meg, és segítsek mást ahhoz, hogy el tudja azt végezni, amit én.- Önt közéleti emberként is ismerik...- A forgatagban korábban is benne voltam, de „pnm”-sze- repet soha nem vállaltam. Tudásomnak megfelelően eleget tettem a vállalt kötelezettségemnek. Aktív korom utolsó évtizedében gyerekekkel foglalkoztam. Mindig szerettem és kedveltem őket, pozitív és negatív tulajdonságaikkal együtt. Megítélésüknél mindig figyelembe vettem a családi körülményeket, a hátteret, például azt, hogy kulcsos gyerekről volt szó. Feleségével 43 éve házasok, a neje is nyugdíjas, 55 éves korában hagyta abba a munkát. A tanár úrnak két lánya van. A nagyobbiknak kettő, a fiata- labbnak három gyermeke van.-A kisebbik lányommal és az unokákkal minden nap találkozom. A nagyobbal ritkábban.-A közelmúltból mire emlékszik leginkább?- Arra a politikai változásra, amit vártam. Nehéz időszakot élünk, a kitűzött célokért sokat kell dolgozni. A múlt évben rendeződött az egészségem. Egyébként, ahogy telik az idő, minden széppé, jóvá lesz, a rossz feledésbe merül. Ahogy a nótában van: „Csak a szépre emlékezünk...” Az idő kerekét nem lehet visszaforgatni, megváltoztatni.- Mit vár az idei esztendőtől?- Ne a rosszat keressük egymásban, hanem azt fogadjuk el, hogy mindannyian emberek vagyunk. Attól nem lesz jobb a sorsunk, ha mindig csak kritizáljuk egymást. Kezdjünk el dolgozni, tiszteljük azokat, akik becsületes munkát végeznek. Jó lenne, ha mindenki teljesítené, amit vállal és ne azon törje a fejét, miként magyarázza meg, miért nem tudta kötelezettségét teljesíteni. Ugyanakkor vállalja a felelősséget is. Az is az ember jó tulajdonságához tartozik: ha hibát vét, akkor ismerje el! Családomnak, amiben tudunk, a feleségemmel együtt segítünk, így bizonyítjuk, hogy az összetartó erő milyen fontos. V.K. Olvasóink közül többen fordultak hozzánk nyugdíjjal kapcsolatos, alábbi kérdésekkel. Válaszadásra dr. Danyi Sándort, a Nógrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság igazgatóját kértük fel.- A SZOT, MHSZ miniszteri kitüntetésekért kapott anyagi elismerés most beleszámít-e a nyugdíjalap kiszámításának összegébe? Válasz: Az állami és társadalmi szervek által adományozott, kitüntetéssel járó összeget akkor lehet figyelembe venni a nyugdíj összegének meghatározásánál, ha annak kifizetése az irányadó béridőszakban történt és a nyugdíjjárulékot is levonták.- Három éve előnyugdíjas vagyok, az idén májusban érem el 55 évesen a kötelező nyugdíj- korhatárt. Ettől kezdve az öregségi nyugdíjat emelten fogom-e megkapni százalékos arányban, 30 éves munkaviszony után? Tekintettel arra, hogy az előnyugdíj alacsony összege miatt, (most 16 ezer forint), az akkori fizetésem 50 %-át kaptam meg, amiből még tb-járulékot is vontak. Mire számíthatok? Válasz: Amennyiben az előnyugdíjban részesülő a reá irányuló öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt betölti (betöltötte), az előnyugdíjat öregségi nyugdíjként folyósítják tovább, tehát „újból” nyugdíjat nem lehet megállapítani. Egy 53 éves hölgy kérdése: Ha két év múlva, 55 éves korában, 38 éves munkaviszonynyal, el szeretne menni nyugdíjba, korkedvezménnyel megtehetne, és mennyi, hány százalék nyugdíj járulékra számíthat? Válasz: A jelenlegi hatályos, 1997. évi LXXXXI. törvény értelmében az 1946-ban született nő öregségi nyugdíjra jogosító korhatára a betöltött 61. életév. Amennyiben a nő legalább 38 év szolgálati idővel rendelkezik, abban az esetben legkorábban az 56. életévének betöltése napjától csökkentés nélküli előrehozott öregségi nyugdíjra jogosultságot szerezhet. A 38 év után a nyugdíj összege a nyugellátás alapjául szolgáló nettó átlagkereset 77 százaléka. Egygyerekes, nyugdíj előtt álló hölgy kérdezi: A gyest egy évig vette igénybe. így gyereke után kap-e nyugdíj-korkedvezményt és mennyit? Válasz: Az 1998. január 1. előtti gyes folyósításának időtartama is szolgálati időnek minősül. Az anya ténylegesen megszerzett szolgálati idejét annyiszor 365 nappal kell növelni, ahány gyermeke született 1968. január 1. előtt. A szolgálati idő növelése mellett „kor- kedvezmény” ezen a címen nem jár. Tehát legkorábban a rá irányadó öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltésétől jogosult nyugdíjra. Külföldön foglalkoztatottak figyelmébe Szolgálati idő lehet, ha Korosodó narkósok otthona Hamarosan megnyitja kapuit Rotterdamban a korosodó kábítószer-élvezők otthona, amely a maga nemében az első lesz a világon. Az épület címe titkos. Az első „turnusban” hét idősebb drogos lel majd otthonra falai között. Bár egyikük sem aggastyán, valamennyien elmúltak már 55 évesek. Úgy nyilatkoztak, hogy szeretnék életük utolsó szakaszát sorstársak, azaz kábítószer-élvezők között eltölteni. A külföldön tartós kiküldetésben foglalkoztatottak - ha a két ország külön megállapodásban erről nem rendelkezett - eddig nem szerezhettek a nyugellátás megállapításához szükséges szolgálati időt távollétük alatt. Ez év januárjától azonban ők is köthetnek egyéni megállapodást a nyugdíj- biztosítóval. A tudnivalókról a Nógrád Megyei Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság tájékoztatta lapunkat. Eszerint azok a biztosítottak, akik 1996. december 31. és • • • 1999. január 1. között dolgoztak más országban, a jelzett évekre szolgálati időt szerezhetnek, ha az őket foglalkoztatóval megállapodásban vállalják az érintett időszakban érvényes mértékű, nyugdíjbiztosítási és nyugdíjjárulék egyösszegű, utólagos fizetését. A megállapodás megkötése, a járulék befizetése határidőhöz kötött, erre június 30-ig van lehetőség a dolgozó lakóhelye szerint illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságon. Olvasóink kérdeztek, az igazgató válaszol Nyugdíj előtt és után
