Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-28 / 23. szám

6. oldal Mozaik 1999. január 28., csütörtök Pogány Judit: Feltétel nélkül szerettem tanáraimat Kézen fogva a gyerekkel... Az Ámbár tanár úr című filmben Pogány Judit egy érzékeny és vágyakozó ta­nárnőt játszik, Mimikét.-Én a hibáikkal együtt, és feltétel nélkül szerettem a tanáraimat - mondja a színésznő. - Talán ezért tudtam ráhangolódni Mi­miké szerepére. Igen, én annyira szerettem a tanára­imat, hogy mindegyik azt hitte, az ő szaktárgyát fo­gom választani. Például a matematikatanáromba szinte szerelmes voltam, pedig őt a legjobb indulat­tal sem nevezhettük férfi- szépségnek. S mivel szeret­tem őt, szerettem a mate­matikát is. Szakkört szer­veztem, versenyeket nyer­tem. Ha a diák rajong egy tanáráért, annak a tantár­gyát is szereti. Én nem csak szerettem a tanáraimat, de ezt igyekez­el színésznő boldognak érzi magát tem is kimutatni: figyeltem, tanultam, segítettem, és a gyengeségeiket megértettem. Előfordul, hogy a diákok, ha van egy kis színészi hajlamuk, paro­dizálják a tanára­ikat. Én ezt nem tettem. Volt egy sánta fizikataná­runk. Mindenki csúfolta. Egy­szer kísérlet közben kialudt a villany, és per­sze az osztály üvöltött, mint a fába szorult fé­reg. Majdnem elsírtam magam, annyira sajnál­tam a tanárt: ő mindent meg­tesz, tanítani akar és nem tud. A tanárok iránti rajongásom mögött olthatatlan szeretetvágy rej­lett. Kisgyerekkoromban boldog családban, jólétben éltem, de a negyvenes évek végén apámat, aki kultúr­mérnök volt, bebörtönöz­ték. Aztán nem kapott munkát, és nyomorogtunk. Télen bútorokkal és köny­vekkel fűtöttünk. Apám meghalt, anyám beteg lett, én pedig Kaposvárról Bu­dapestre, a kisvárosból egy bérház harmadik emeletére kerültem gyámszülőkhöz. A jegyeimet lerontottam, lelkileg összetörtem, és így éltem huszonkilenc éves koromig. Ekkor történt, hogy az apró, szinte még totyogó gyerekemmel elő­ször álltunk kézen fogva az udvaron, néztünk felfelé, beszélgettünk a csillagok­ról. Ez, hogy a fiammal most már mindent megbe­szélhetek, és az, hogy a ka­posvári színházban játsz­hattam boldoggá tett. Azóta boldog vagyok. (A Tanárnő című magazin januári számában megjelent írás nyomán: N. G.) Olaszországban film is készül a Márai-regényből A gyertyák csonkig égnek Nem csillapodik a Márai-láz Olaszországban. Az II Mes- saggero című lap úgy tudja, hogy Giorgio Moser olasz rendező filmet készül forgatni A gyertyák csonkig égnek című sikerregényből, Luca Barbareschi pedig a Casano­váról szóló Márai-mű szín­padi feldolgozását tervezi. Márai Sándor A gyertyák csonkig égnek című regénye az elmúlt esztendő egyik legna­gyobb irodalmi sikere volt Olaszországban. Az Adelphi milánói kiadó által 1998 márci­usában megjelentetett, olaszul a Le braci (Parazsak) címet vi­selő mű már a nyolcadik után­nyomásnál tart és továbbra is az eladási lista élbolyában halad. Az II. világháború utáni emigrációjának jelentős részét Olaszországban leélt Márai olyan kiemelkedő szponzo­rokra számíthat, mint Massimo D’Alema miniszterelnök és Franco Battiato sztárénekes - írta az II Messaggero, amely a vezető olasz lapok közül utol­sóként szentelt egész oldalas méltatást a kommunista rend­szer elől Nyugatra menekült, de az amerikai életformából is ki­ábrándult magyar sikerszerző­ről. A kormányfő nyári olvas­mányként ajánlotta a Parazsa­kat, s a tíz éve öngyilkos lett magyar író bevallott rajongói közé tartozik a rocksztár is - írta az II Messaggero, amely fő­leg a Máraival baráti kapcsola­tokat ápoló Szőnyi Zsuzsa, a festő Szőnyi István Olaszor­szágban élő lánya visszaemlé­kezései alapján ismertette olva­sóival a San Gennaro vére című könyvében Nápoly sajátos vi­lágát is érzékletesen megörö­kítő író pályafutását. A lap felidézte, hogy a ta­vasszal megjelenő Eszter örök­ségét néhányan ismerhetik az idősebb olaszok közül is, mivel 1940-ben megjelent a La Let­tura című irodalmi folyóirat­ban. A harmincas években a Baldini és Castoldi kiadó pub­likálta Márai néhány regényét, de akkor azok nem keltettek kü­lönösebb figyelmet. Ingyenes hegymászóoktatás Salgótarjánban Egészséges mozgás „új” formája A salgótarjáni hegymászók túl azon, hogy gondozzák Magyarország egyik legjob­ban kiépített sziklamászó-is­koláját a mátrai Csörgő­völgyben, évek óta működtet­nek egy műfalat is. A megye- székhelyen az Arany János Általános Iskola biztosított erre lehetőséget, a Salgótar­jáni Hegymászó Klub, a Szik­laorom Hegymászó és Bar­langász Klub, valamint az Extrém Sport Klub pedig tár­sadalmi munkában vállalta az utak kiépítését, az üzemel­tetést, s természetesen az ok­tatást is. Nemrégiben itt tar­tottak nyílt napot, azzal a cél­lal, hogy minél többen meg­ismerkedhessenek ezzel az egyre népszerűbb sporttal. Erről a vállalkozásról és a nógrádi hegymászók-barlan- gászok jövőbeni terveiről Lu­kács Attila számolt be la­punknak.-A fal kihasználtságát nem tartottuk elégségesnek, ezért szerveztük ezt a nyílt mászóna­pot. Itt úgynevezett felsőbizto­sítást alkalmazunk, így baleset tulajdonképpen teljesen ki van zárva, s akár már hároméves kortól lehet biztonságosan gya­korolni - mondta Lukács Attila, aki természetesen nem csak eb­ben a műfajban mondható igazi profinak, hisz’ a most harminc­éves sportoló több mint tíz esz­tendeje vezet túrákat honi és külföldi hegyekben, barlan­gokban egyaránt.- Akadt olyan család, ahol a gyermek vállalkozókedvétől kaptak kedvet a szülők, minden bizonnyal ők állandó vendége­ink lesznek, ha nem is kívánnak komolyan foglalkozni a hegy­mászással - folytatta beszélge­tőpartnerünk, majd hozzátette: ebben az esetben talán a fal le­küzdésénél is hangsúlyosabb, hogy az egészséges mozgásnak ez egy kitűnő formája. Hegymászóink egyébként havonta terveznek ilyen prog­ramot, akár korcsoportos okta­tást szervezve, s ami nem mel­lékes: teljesen ingyenesen biz­tosítva a fölszerelést is. Ez a tény azért sem hanyagolható el, mert példának okáért a fővá­rosban egy ilyen falon való gyakorlás óránként kettőszáz­ötven és ezerötszáz forintos díj között mozog. Lukács Attilától megtudtuk azt is, hogy a saját maga üzemeltetett alpintechni- kai cég tevékenyen részt vesz a folyamatos bővítésben, ami le­hetővé teszi, hogy egyre többen próbálják ki magukat. A spor­toló, aki mintegy „mellékesen” vezetett már amatőr és profi csapatokat az olaszországi Al­poktól a Magas-Tátráig, hang­súlyozta, hogy a Balassagyar­mati Hegymászó Klubbal való jó kapcsolatuk is motiválja a bővítését, illetve ennek a sport­nak a népszerűsítését, hiszen Balassagyarmaton hosszú évek óta zajlanak országos szintű versenyek, melyeket a két város csapata közösen szokott szer­vezni. De, hogy ne csak a két leg­nagyobb település lakói, illetve közvetlen környezetükben élők ismerkedhessenek meg ezzel a műfajjal, a megszállott sporto­lók már Pásztón is keresik az alkalmas helyet egy hasonló építmény megalkotására. Bár ezen fogások után még nem le­het nyújtózkodni, elképzelhető, hogy hamarosan az ottaniak is biztonsággal kapaszkodhatnak a magasba. -dukay­Kétszáz éve hunyt el a Mont Blanc meghódítója Húsz Lajos-aranyért a csúcsra Szülővárosában, Genfben 1799. január 22-én hunyt el a maga ko­rában világszerte ismert természet- tudós és alpinista, Horace Bene­dict de Saussure. Saussure geológiát, földrajzot, fizikát és fiziológiát adott elő a genfi egyetemen. Tudományos ér­deklődése arra késztette, hogy 20 Lajos-aranyat tűzzön ki jutalmul annak, aki elsőnek indul a nép nyelvén „átkozott hegynek” (Mont Maudit) nevezett Mont Blanc meghódítására. 1784-ben és 1785-ben sorra ne­kivágtak vállalkozó kedvű genfiek a hegycsúcs meghódításának. Jac­ques Balmat chamonix-i illető­ségű kristálykeresőnek sikerült is gleccsereken át eljutnia egészen a csúcs alatti hómezőig, s ezzel fel­tárta a csúcsra vezető utat. 1786. augusztus 8-án azután Balmat - egy Paccard nevű orvos társaságá­ban - elsőnek jutott fel .Európa te­tejére”, a „Savoya koronája”-ként is ismert Mont Blanc csúcsára. Az akkori tél korai beköszönte miatt Saussure azonban csak 1787. augusztus 3-án jutott fel - huszadmagával - a hegycsúcsra. Ott azután tudományos kísérletek egész sorát végezte el - a légnyo­más alapján 4807 méterben állapí­totta meg .Európa tetejének” ma­gasságát. Keskeny és Társai Kft., 2660 Balassagyarmat, Régimalom u. 4., tel.: (35) 314 039, fax: (35) 301 822 FINANSZÍROZÁS A SZENVEDÉLY VEZET MINKET SEICENTO S Teljesítmény (Kw/LE) 39 Csomagtér (1) 170 Végsebesség (km/h) 140 Gyorsulás (s) 0-100 km/h 18 Fogyasztás (1) 90 km/h / 120 km/h / városban 5,1/6,1/7,9 1 425 OOO Ft ‘Amennyiben Ön igénybe veszi a Fiat finanszírozás által kínált lehetőségeket. A képen látható modell a Fiat Seicento Sporting. Figyelje a mutatókat! ztooo \ SEICENTO szenzáció \ í 20% kezdőrészlet befizetésével, kezelési költség nélkül, kamat akár 10% alatt +lév ingyenes CASCO*

Next

/
Oldalképek
Tartalom