Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-28 / 23. szám

4. oldal Gazdaság 1999. január 28., csütörtök Nyereség. Jó évet zárt a Hungexpo Rt. 1998-ban. Árbevétele meghaladta a 4,7 milliárd forintot, adózás előtti eredménye pedig a 670 millió forintot - jelen­tette ki szerdán Tóthné Pásztor Zsuzsa, a társaság vezérigazgatója. A cég az idén 23 saját szervezésű ki­állítást rendez, új pavilon építését tervezi és korszerű beléptetési rendszert alakít ki a kapuknál. Csökkenő ráta. Az előze­tes adatok szerint az 1998. évi átlagos munkanélküli­ségi ráta értéke 7,8 százalék volt - derül ki a KSH szer­dai gyorstájékoztatójából. Tavaly a negyedik negyed­évben 7 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, ami az egy évvel korábbinál 0,6 százalékponttal ala­csonyabb. Magyar Neki. Néhány hete már árulják a vendégeknek azt a McFu fantázianévre keresztelt szendvicset, ame­lyet a bábolnai székhelyű LÓBA Kft. fejlesztett ki. A távol-keleti fűszerezésű új terméket rövidesen a kör­nyező országok McDo­nald’s éttermeiben is for­galmazni kezdik. Az MNB hivatalos devizaárfolyamai (1 egységre, forintban) Angol font 359,44 Japán jen (100) 190,18 Svájci frank 155,60 USA-dollár 217,34 Euró 250,35 Átváltási arányok: 1 euro = 6,56 frf, 1,96 dem, 1936,27 iú, 13,76 ats. Feketelista készül a hátralékhalmozó cégekről? Szigorúan ellenőrzött adósok Az adóhátralékok csökkentése céljából adós-előminősítő rend­szer bevezetését fontolgatja az adóhatóság. A szállítói és a hite­lezői szférához hasonlatos módon „veszélyeztetettségi” listát készítenének a notórius hátralékhalmozókról. Dr. Mezei András, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) főtanácsosa szerint az előminősítő rendszer beveze­tése segítséget nyújtana a gaz­dasági társaságok felhalmozott adóhátralékának csökkentésé­hez. (Az előminősítő rendszer ötlete egyébként nem új, ugyanis létezik egy korábbi, kipróbálatlan változata, amely 1994-ben az asztalfiókba került.) A főtanácsos javaslata alap­ján a „veszélyeztetettek” listá­jára került cégeket az APEH te­rületi igazgatóságai fokozott felügyeleti szigorral illetnék, különösen a befizetési határ­napokon. Dr. Mezei András hangsú­lyozta: gazdaságtörténeti tény, hogy Magyarországon a külön­böző gazdasági szervezetek ha­talmas adósságokat halmoztak fel az elmúlt tíz év alatt. Ezek­nek jelenős hányada köztarto­zás, amelynek be nem hajtható hányada gyakorlatilag az állami költségvetéstől a cégek szá­mára „elvett” jövedelem. A mostani tervezet szerint az adós-előminősítést két lépcső­ben végeznék. A társaságiadó­bevallások feldolgozása során először a saját tőke és a jegyzett tőke aránya alapján minősíte­nék a gazdálkodókat. (A cég alakulásától eltelt időszak alatt tőkegyarapodásról lehet be­szélni, ha a saját tőke magasabb a jegyzett tőkénél. Ellenkező esetben tőkefogyásról van szó.) Ezt követően a cégek múlt­béli tartozásait térképeznék fel, vagyis azt, hogy ki hányszor került hátralékba. A „veszé­lyeztetettek” listája országos szinten születne meg az ágazati adatok és az egyedi értékelések összevetése után. A névsor is­meretében már a területileg ille­tékes adóhatóságok dolga lenne, hogy az érintettekkel foglalkozzanak. Németh Zsuzsa Klasszikus hitelkártya a magyar pénzpiacon is Számlanyitás és fedezet nélkül A januári start óta több ezren igényeltek már Citibank Visa hi­telkártyát. Ez a plasztiklap nem szokványos hazánkban, mert­hogy valódi hitelkártyaként működik. A világon rég bevált kártya révén most kiderül, megbízhatóak-e a magyar ügyfelek. Nem kell számlát nyitni, pénzt letétbe helyezni vagy oda rend­szeresen átutalni - tájékoztatta lapunkat a Citibank lakossági bankrészlegének marketing- igazgatója. A Magyarországon eddig kibocsátott mintegy 2,4 millió bankkártya többsége úgynevezett debit, betéti kár­tya, amely a tulajdonos általi kötést-vásárlást rendszerint a számlán elhelyezett összeg ere­jéig engedi. A Citibank Visa kártya, a klasszikus értelemben vett credit card, azaz hitelkár­tya, mert mögötte biztosíték­ként csak az ügyfél hitelképes­sége áll. A megbízhatóságot a személyi igazolvánnyal, a rend­szeres havi nettójövedelem­igazolással, a TAJ-kártyával és a legutolsó telefonszámla má­solatával kell dokumentálni. A Visa kártya elsősorban vá­sárlásra szolgál, de készpénz felvételére is alkalmas. A Citibankot a nemzetközi pénzvilágban a valódi hitelkár­tyák terén a piacvezetők között tartják számon. Elsősorban ez, illetve a két éve hazánkban elő­ször kibocsátott fedezetlen hite­lek és azok visszafizetési szo­kásaiból leszűrt tapasztalatok után mert a bank belevágni itt is ebbe a nálunk új „műfajba”. A bankkártyák éves díja nem kevés, 4900-11 900 forint kö­zötti. Társkártyát 3500-7900 forintért lehet igényelni. A hitel összege a havi nettó jövedelem­től függ: az Ezüst Kártyáról a minimum 50 ezer forintos nettó jövedelemnek a kétszerese ve­hető fel hitelként, magasabb jö­vedelmi sávokban a háromszo­rosa. Az Arany Kártyához mi­nimum havi 170 ezer forintos nettó jövedelem kell. A felvett hitelnek legalább az öt százalékát minden hónap vé­gén törleszteni kell. A hitel után fizetendő kamat 2,95 százalék, de havi törlesztések csúsztatá­sakor kamatos kamatot számí­tanak fel. Cs. J. Tej-, kenyér-, cukor- és húsárak Inflációt tükröző drágulás Az év első negyedében átla­gosan tíz-tizenöt százalék­kal emelkedik az alapvető élelmiszerek - a tej, a ke­nyér és a cukor - ára. A hú­sért majd akkor kell többet fizetni, ha a raktárkészletek megfogyatkoznak. A pékek várhatóan 10-12 szá­zalékkal emelik áraikat, még nem dőlt el, hogy februártól vagy márciustól. A kenyér és a péksütemények drágulását az energia- és üzemanyagárak növekedésével indokolják. A sütőipar szakemberei szerint a tavalyi energiaár-emelést még kompenzálni tudták az ol­csóbb liszttel; erre az idén már nincs lehetőség. A kenyér elállítási költségeiben azon­ban csak kis tételt jelent a liszt, az áremelésben nagyobb szerepe van az energia- és üzemanyagárak, a bérek és a közterhek, a cukor, az olaj és egyéb töltelékanyagok drágu­lásának. A kenyér áremelke­désének éves szintje nem ha­ladja meg az inflációt. Ä Magyar Pékek Ipartestü- lete szerint az idei termésű búzából őrölt liszt árának vál­tozása ősszel még módosít­hatja a kenyér árát. Ä tejipar követi az inflá­ciót, tíz százalékkal emeli az árakat. A Tej Terméktanács­ban a termelők és a feldolgo­zók megegyeztek az 1999. évi irányárakról. E szerint az extra tej irányára január else­jétől literenként 61 forint 50 fillérre emelkedik, és 4 forint minőségjavítási támogatást foglal magában. Az első osz­tályú tej irányára 56 forint. Farkas Ágnes, a termékta­nács titkára elmondta: a tej­ágazat leépülése tavaly meg­állt. A felvásárlás 5 százalék­kal, 1,650 millió literre növe­kedett, a belföldi értékesítés pedig 3 százalékkal bővült. A növekedést a nyomott árak­nak, a lakossági jövedelmi vi­szonyok szerény mértékű ja­vulásának és a jó marketing- munkának tulajdonítják. A szakemberek az idén is a tava­lyihoz hasonló mértékű, 5 százalékos termelésnöveke­déssel számolnak, mert bíz­nak abban, hogy az áremelés ellenére, ha szerény mérték­ben is, de tovább bővülhet a belföldi fogyasztás. Mivel az irányár egy évre szól, feltehe­tően további áremelésre az idén már nem kell számítani. A cukoripar decemberben már megemelte árait. Jelenleg egy kilogramm cukor nagyke­reskedelmi ára 100 forint, de ahhoz, hogy a termelő és a feldolgozó is jól járjon - az ágazat szakértői szerint - emelni kellene a mostani ára­kat. A Cukoripari Egyesülés adatai szerint - miközben a feldolgozók költségei az inf­lációnak megfelelően emel­kedtek - az édesítőszer ára csupán feleannyival nőtt. A drágulást elkerülhetetlennek tartják. Ä húsfeldolgozók sem sze­retnék halogatni az áremelést, ellenkező esetben a tönkre- menés réme fenyegeti a vá­góhidakat. A Vágóállat és Hús Terméktanács legalább 15 százalékos áremelést tart indokoltnak, erre azonban csak akkor látnak esélyt, ha meglódul a sertésexport, s a felesleget nem kell nyomott áron a hazai piacon érté­kesíteni. Újvári Gizella Befejezés előtt a földkárpótlás - Nógrádban 1390 hektárért lehet még „marakodni” Fortéllyal mentették a menthetőt Már csak tanulságokat lehet levonni a sokat vitatott földkár­pótlásról, mert az árverések az év végére várhatóan befejeződ­nek. Nógrádban kilenc település határában összesen 1390 hek­tár földterület „koncáért” lehet még marakodni a megszámlál­hatatlan mennyiségű kárpótlási jeggyel rendelkezőknek. Az árverések csínját-bínját hamar kitanulták az érdekeltek. No nem a volt tulajdonosok, mert közülük sokan már a mennyek­ből nézhették a földekért folyó példátlan méretű marakodást. Akik közel voltak a tűzhöz, gyorsan rájöttek, hogy ezt az egy­szeri, megismételhetetlen vagyonszerzést ki kell használni. Sokszor a helyieknek csak morzsa jutott a saját határukból. Az orosz piac ígéretes, de még nem most Tisztázatlan államadósság Orosz exportunk tavaly 30 százalékkal, az import pedig mintegy 15 százalékkal csökkent az előző esztendő­höz képest. Pár éve még Németország után a máso­dik legnagyobb kereske­delmi partnerünk volt Oroszország, a tavalyi eredmények alapján a ne­gyedik helyre került - nyi­latkozta lapunknak moszk­vai tárgyalásait követően Balás Péter, a Gazdasági Minisztérium helyettes ál­lamtitkára. Az orosz külkereskedelmi passzívum jelenleg 896 millió dollár - tudtuk meg a helyettes államtitkártól. - A nyár óta ta­pasztalható jelentős export­csökkentés ellenére - amely alapvetően a gépek és beren­dezések kivitelének 40, az élelmiszer-ipari termékek 30 százalékos visszaesését jelenti - a mai körülmények között is arra törekszik hazánk, hogy Oroszországot megtartsa a ha­gyományos magyar termékek piacaként. Az orosz gazdasági-pénz­ügyi válság elhúzódása erősen lerontja a magyar export össz­teljesítményét. A legnagyobb tételt az autóbusz-értékesítés jelentette volna, a pénzügyi nehézségek miatt azonban a kiszállítás csak részben történt meg. Az Ikarus-buszok iránt vál­tozatlanul élénk az érdeklő­dés, Moszkva és Szentpéter­vár teljesíteni tudja fizetési kötelezettségeit, de számos régió és kisebb önkormányzat képtelen erre. A MEHIB-nél vállalt 120 millió dolláros ál­lami garancia a legnagyobb tételnek számít, s mi minden­képpen azt szeretnénk - mondta Balás -, ha ez az ösz- szeg nem növekedne, mert a kormány nem kíván több kockázatot vállalni, növelni állami kinnlevőségeit. Ennek háttérében elsősorban az áll, hogy Oroszország adósságai­nak törlesztése illetve átüte­mezése körül jelenleg renge­teg a bizonytalanság.- A 200 millió dolláros áruhitelre vonatkozó javasla­tunkat az orosz fél nem ve­tette el, de bejelentette, hogy erre az adott körülmények között nem tart igényt törlesz­tési problémái miatt. Ez azonban nem zárja ki az orosz bankoknak történő, kereske­delmi hitelnyújtás lehetősé­gét. Felvetődött viszont egy 300-350 millió dolláros bar- terkonstrukció kidolgozása magyar gyógyszerek és élel­miszerek, illetve orosz gép­ipari berendezések cseréjére. Az orosz államadósság tör­lesztését illetően számbeli kü­lönbségek mutatkoztak. Az orosz fél 438 millió dolláros nyilvántartásával szemben a magyar követelés 540 millió; ezt tisztázni kell. Szerintünk még nem teljesültek bizonyos szállítások, nem érkezett be annyi áru, amennyiről a szer­ződés szól. Hadiipari és gép­ipari termékek (Moszkvics, Niva terepjárók, hajók) ener­giahordozók (földgáz, szén, elektromos áram) szállításá­ról vannak érvényes szerző­déseink. A 2000-ig befeje­ződő adósságtörlesztés reá­lisnak látszik, noha 300 millió dollár ellentételezéséről még nem tudtunk véglegesen megegyezni. (jtk) Kína nem értékeli le nemzeti valutáját Volt, aki bánatát versbe foglalta, mint a pilinyi földrendező bizott­ság elnöke, aki a falu határának idegenek kezébe jutásán keser­gett, évekkel ezelőtt a salgótaijáni művelődési házat megtöltő soka­ság előtt. Akkor Sepsey Tamás tartott tájékoztatást a kárpótlás lehetőségeiről, a földrendező- és földkiadó-bizottságok elnökei­nek, akik az árverések szomorú tapasztalatairól számoltak be. Ma már csak derülünk azokon az ese­teken, amikor a helyiek fortéllyal próbálták menteni a menthetőt. Volt, ahol veszekedést provokál­tak a kárpótlási jeggyel degeszre tömött táskájú idegen megbízot­tal és míg a kihívott rendőrök tisztázták a helyzetet, a teremben maradtak közös egyezség alapján árvereztek. Megkopaszított területek Az tény, hogy az önkormányzatok tapasztalatlansága és a törvény hi­ányosságai miatt elvesztek a fal­vak volt közös legelői, erdői. Ak­kor ezek fontosságára kevés he­lyen gondolták. Sok erdő került kivágásra, mikor a kezelőik meg­tudták, hogy a kárpótlási föld­alapba kerültek. Balassagyarmat határában még most is árverésre várnak ilyen megkopaszított terü­letek és a leendő tulajdonosok csak törhetik a fejüket, hogy tart­sák be az erdőtörvény előírásait. Valamilyen rendelkezés arról is szólt, hogy a földrendező-bizott­ságok önzetlen munkáját honorál­ják, költségeit megtérítik, de erről megfeledkeztek az illetékesek, mint ahogy sok másról is. Pár százat kaptak A második kárpótlási földalap ki­jelölését hiába hajtották végre a gyarmatiak a megyei kárrendezési hivatal útmutatása alapján, végül az igényelt közel kilencezer aranykorona helyett pár százat kaptak az érdekeltek. Pedig a volt megyeszékhelyre jutott kárpótlási jegy bőven. Szégyenteljes dolgot műveltek Pusztaberkivel, ahol a falu földjeit az állami gazdaság birtokolta és hosszú évekig peres­kedtek a helyiek az igazukért. A volt romhányi téesz területén az árverések elhúzódása miatt évekig műveletlenek voltak a földek. Az elmúlt négy évben szinte alig haladt előre a földkárpótlás ügye. Nógrádban várhatóan ez év­ben befejezik az árveréseket, a miskolci székhelyű BAZ és Nóg- rád megyei kárrendezési iroda munkatársai. Erről adott tájékozta­tást Vályi Nagy Béla főtanácsos, az iroda munkatársa. A megyei kárrendezési hivatal megszünte­tése után az elmúlt év júniusában vették át a feladatokat. A rájuk maradt 48 árverésből, 29 befejezé­sében közreműködtek a szolnoki és a budapesti irodák. Hátravan még kilenc település hét gazdál­kodójának 18 árverése, közel 9200 aranykorona értékben Nógrádban. Várhatóan márciusban kerül sor földárverésre, még az első ütem területein Drégelypalánkon, Hon­ion és Ipolyvecén. Ezen kalapács alá kerül 1046 hektár, 7650 arany­korona értékben. A második kár­pótlási földalap árverései még hat települést érintenek, Salgótaiján- ban 70 hektár. Szurdokpüspökiben 26 hektár, Rimócon is ugyaneny- nyi, Sipeken 6 hektár, Ludányha- lásziban 95 hektár árverésére kerül sor. Balassagyarmaton a II/1-ben 105 hektár vátja az érdeklődőket és a n/2-es földalapból is jut 22 hektár 86 aranykorona értékben a kalapács alá. Á gyarmati árverés idejét még az iroda sem tudja, mert a város önkormányzata kérte a Springa-domb környéki terület földalapból való kivételét a város fejlesztési céljaira. Egy tollvonással vissza... Borsodban nincs jogvita és Nógrádban sem árverési kifo­gás miatt vannak lezárásra váró ügyek. A Központi Kárrende­zési Hivatal dr. Koczka K. At­tila főigazgató vezetésével min­dent megtesz azért, hogy a lehető leggyorsabban befejeződjön a földkárpótlás. A még hátralévő árverések településein a helyi ön- kormányzat két héttel előbb köz­szemlére teszi az árverés tájékoz­tatóját. A miskolci kárrendezési iroda munkatársai az árverések kezdete előtt - igény szerint - fel­világosítást adnak az érdekeltek számára. Sajnos, a földkárpótlás nem igazán a vidéken élők, a he­lyiek érdekei szerint alakult. Lesz még vele gond bőven. Talán eb­ben igaza volt Torgyán József­nek, ahogy egy tollvonással elvet­ték, egy tollvonással is adják visz- sza. Ez már csak álom ma­rad. Szabó Endre Kína csak abban az esetben értékelné le valutáját, ha a ke­reskedelmi mérlegében jelen­tős deficit keletkezne - kö­zölte Taj Hsziang-lung, a Kí­nai Népi Bank kormányzója. Az ázsiai pénzügyi válság idején a leértékelést nem te­kintik ésszerű lépésnek - mondta, hozzátéve, hogy a jüan stabilitása megalapozott. Táj ezzel megnyugtatta az esetleges leértékeléstől a na­pokban pánikba esett ázsiai tőzsdéket. A China Daily Business című hetilap a hét elején meg­jelent számában elemzést kö­zölt arról, hogy kedvező dön­tés lenne a jüan leértékelése. Szakértők szerint a pekingi vezetés „próbaléggömböt” eresztett fel, kíváncsi volt, milyen lenne egy ilyen lépés fogadtatása. Táj közölte, hogy az idén a nemzeti termék 7 százalékos, a fogyasztói árindex 4-5 szá­zalékos emelkedésére számí­tanak. Jelezte azt is, hogy az idén újabb pénzpiaci liberali­zációs intézkedéseket hoznak, fokozatosan leépítik a külföldi valutákban felvett hitelekre vonatkozó központi kamatel­lenőrzést és a mostani 22 nagyváros helyett valamennyi városban lehetővé teszik kül­földi bankfiókok működését.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom