Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-25 / 20. szám

4. oldal Gazdaság 1999. január 25., hétfő Olcsó hús kerestetik Az elmúlt években a bősé­ges élelmiszerkínálat mel­lett a élelmiszerek ára az egyéb fogyasztási cikkeké­től elmaradva növekedett, míg a fogyasztás csökkent. Szintén kevesebbet vásáro­lunk szeszes italokból és dohánytermékekből. A vásárlókért a magyar piacon is nagy verseny fo­lyik a multik között. Ebben a versenyben a magyar élelmiszeripar is méltó el­lenfélként vesz részt, hiszen ma már aligha mondható el, hogy a hazai élelmiszeripar a nyugat-európainál elma­radottabb lenne. Az Élelmiszer-feldolgo­zók Országos Szövetségé­nek nemrég végzett felmé­réséből kitetszik, hogy az élelmiszerfogyasztás 1992 óta minden évben csökkent az összes fogyasztáshoz ké­pest. Az ÉFOSZ munkatársa szerint ezért az árak eltérő emelkedése és a nem helyet­tesíthető termékekre költött összegek okolhatók, ami megváltoztatta a fogyasztás szerkezetét. A felmérés egyes részle­teit vizsgálva megállapít­ható, hogy az elmúlt öt év­ben 3,4 százalékkal csök­kent a szeszesital- és do­hányfogyasztás. A szakem­berek úgy tartják, hogy ez leginkább a masszív ár­emelkedésnek köszönhető. A fogyasztás szerkezeté­nek megváltozását igazolja az is, hogy az alapélelmisze­rek közül inkább az olcsób­bak kerülnek le hamarabb a polcokról. A sertés- és a marhahús helyett a pénztár­cánkat kevésbé megterhelő baromfihúst részesítjük előnyben. (h. gy.) Nőtt az érdeklődés hazánk iránt Annak ellenére, hogy még nincs vége a januárnak, és javában folyik a statisztikai adatok gyűjtése, illetve értékelése, a Gazda­sági Minisztériumban már kialakult a kép az elmúlt esztendő idegenforgalmáról. Erről dr. Somogyi Zoltán, a GM helyettes államtitkára nyilatkozott lapunknak. A turizmus népgazdasági je­lentősége nőtt az elmúlt eszten­dőben - hangsúlyozta dr. So­mogyi Zoltán. - Éz számokban is kifejezhető. A GDP-hez való hozzájárulásunk másfél száza­lék, némely szakértő szerint 9 százalék. A nagy eltérésnek két oka van. Az egyik a statisztikai rendszer hiányosságaiban kere­sendő, a másik pedig az, hogy a GDP jelentős része ma még a feketegazdaságban keletkezik. A mostani szabályozók szinte rákényszerítik a turisztikai vál­lalkozókat, hogy kivonuljanak a feketegazdaságba. Fontos megjegyezni azt is - mutatott rá a helyettes államtit­kár -, hogy ma a legjobb or- szágképformáló erő a turizmus. Kiadványaink, PR-lehetősége- ink, rendezvényeink nagyban hozzájárulnak Magyarország pozitív megjelenítéséhez. Az idegenforgalom tavalyi bevételeiről még nincsenek pontos adataink - közölte dr. Somogyi Zoltán -, de jelentő­sen nőtt nemzetközi keresle­tünk, meghatározóan javult a tengerentúli és a nyugat-euró­pai forgalom aránya, nőtt a mi­nőségi szolgáltatást nyújtó szál­láshelyek száma, komoly vál­lalkozói érdeklődés mutatkozik az idegenforgalom iránt. Nagy vonzerőnk a gyógytermál-, a konferencia- és a lovas turiz­mus, amelynek forgalma évről évre növekszik. Magas viszont az „egyna­pos” látogatók száma, és a nemzetközi átlagnál jóval ala­csonyabb a belföldi turizmu­sunk. Csökkent a szálláshely­kapacitásunk is. 1989-ben az összes szálláshelyek száma 314 ezer volt, ma pedig csak 300 ezer. Erényeinket és hiányossá­gainkat értékelve, elkészült az idegenforgalom fejlesztésének koncepciója, s február közepén kerül a kormány elé - mondta el lapunk kérdésére dr. Somo­gyi Zoltán, a GM helyettes ál­lamtitkára. (koós) BÁLINT GYÖRGY ROVATA Lapok a kertész noteszából Kevés az énekesmadár a városokban és a lakóhá­zak környékén - ez feltűnik ol­vasóinknak is. Valóban, alig száll cinege az etetőkre, és na­gyon ritka a kertben futkározó feketerigó is. Az ember közelé­ben élő madarakat úgyszólván csak a varjak, a galambok és a verebek képviselik. Ezért is na­gyon fontos, hogy annak a né­hány madárnak, amely a kör­nyezetünkben él, segítsünk át­vészelni a tél viszontagságait. A cinegék legjobban a „ma­dárkalácsot” kedvelik, amely faggyúba kevert napraforgó- magból készül, de szívesen fa­latoznak a szalonnabőrből és az olajos magokból is. A feketeri­gók a főtt krumplit és az almát becsülik a legtöbbre. Ügyeljünk arra, hogy fagyos időben a ma­daraknak folyamatosan legyen ivóvizük, mert a befagyott edé­nyekből, tócsákból nem tudnak vízhez jutni. A szobanövények is meg­sínylették a hosszú, téli éjsza­kákat. A lakások gyakori díszé­nek, a száraz és meleg szobale­vegőt jól tűrő könnyező pálmá­nak (filodendronnak) szüksége van időnként langyos vizes permetezésre. Ha erre nincs le­hetőség, akkor legalább a ha­talmas levelek felületét kell le­mosni. A hosszú légzőgyökere­ket nem szabad levágni! A fü­gebokrok még téli takarójuk alatt pihennek. Érdemes azon­ban átvizsgálni őket, hogy nem fészkeltek-e a bokorba egerek, mert ezek szívesen táplálkoz­nak a fugebokor laza szövetű vesszőivel. Ha azt látjuk, hogy a takaróanyag szétszóródott, akkor szórjunk szét a bokor tö­vében és körülötte az Egér-Ar- valin nevű csalétket. A fügebokor tavaszi ülteté­sénél keressünk a déli vendég számára védett, napos helyet a kertben, mert a füge igényes növény: ott fejlődik és terem, ahol bőségesen áll rendelkezé­sére a talajban víz és tápanyag. Gyümölcse kiváló csemege, de dzsem és lekvár, sőt bor is ké­szíthető belőle. A hazai füge aszalásra nem alkalmas. Határidők cégvezetőknek Január 23.- Közteherjegy ellenértékének átutalása a Magyar Államkincs­tárnak Január 25.- Bányajáradék bevallása és be­fizetése Január 26.- Befektetési szolgáltatók nyi­tott pozíció jelentése Január 28.- Jövedékiadó-előleg befizetése- Útalap-hozzájárulás Közúti közlekedés Január 1-jétől hatályos a közúti közlekedés szabályairól szóló 1988. évi I. törvény módosítása. Az 1998. évi LXXIII. törvény szerint az engedélykötelesnek minősített közúti közlekedési szolgáltatási tevékenységre (áru- fuvarozás, személyszállítás) vo­natkozó rendelkezések megsér­tői bírságot kötelesek fizetni. A bírság összege jogosulatlan személyszállításnál, illetve jogosulatlan árufuvarozásnál 100 000 forinttól 500 000 forin­tig terjed. Tilos a közút területén, a közút felett, illetőleg a közút tengelyétől számított ötven mé­teren - autópálya, autóút és fő­útvonal esetén száz méteren - belül reklámtáblát, reklámhor­dozót és egyéb reklámcélú be­rendezést elhelyezni. A tilalom nem vonatkozik azokra a - köz­vetlenül az út mellett elhelyezett- berendezésekre, amelyek kizá­rólag a közlekedés biztonságát elősegítő közérdekű tájékozta­tást tartalmaznak. A közlekedési hatóság a tilalom megszegőjét a jel, jelzés, reklámtábla, reklám- hordozó, reklámcélú berendezés vagy egyéb tárgy eltávolításába kötelezi. A közút kezelője a köz­lekedési hatóság rendelkezése alapján - a kötelezett költségére és veszélyére - elvégezheti vagy elvégeztetheti az eltávolítást. Á közút kezelője a hozzájárulása nélkül vagy attól eltérő módon a közút területén elhelyezett rek­lámcélú tárgyat vagy berende­zést eltávolíthatja. Ezeket a szankciókat azonban csak 1999. június 1-jétől kell alkalmazni. Külföldi vállalkozók A külföldiek önálló vállalkozó­ként történő gazdasági célú lete­lepedéséről szóló 1998. évi LXXII. törvénnyel február 1-jei hatállyal megszűnik az az anomália, hogy csak belföldiek működhetnek egyéni vállalko­zóként. A törvény alapján a jö­vőben külföldi állampolgár ön­álló vállalkozóként a magyar ál­lampolgárokra vonatkozó felté­telekkel jogosult gazdasági te­vékenységet kezdeni, illetőleg folytatni a külön törvényben meghatározott egyéni vállalko­zás, illetőleg az általa bejegyzett egyéni cég vagy önfoglalkozta­tás formájában, feltéve, hogy nemzetközi szerződés kifejezet­ten biztosítja számára ezt a jogo­sultságot, valamint annak érvé­nyesítésére vonatkozóan a nem­zeti elbánást. A törvény szempontjából ön­foglalkoztatásnak minősül min­den olyan 4- a jogszabályok sze­rint önállóan végezhető és az egyéni vállalkozásról szóló tör­vény hatálya alá nem tartozó - gazdasági tevékenység, amely­nek gyakorlója maga köteles gondoskodni az egészségbiztosí­tási, illetőleg a nyugdíjbiztosí­tási szolgáltatások fedezetéről. A külföldi állampolgár - mint önálló vállalkozó - devizabel­földinek minősül. A belföldiekre irányadó szabályok szerint kell megkötnie a külkereskedelmi szerződéseket, illetőleg - az en­gedélyköteles ügyletek esetén - beszereznie az engedélyeket. Fontos tudnivaló, hogy ugyan­akkor az ingatlanszerzésre vo­natkozó jogszabályok alkalma­zása szempontjából a külföldi ál­lampolgár önálló, vállalkozóként, is külföldi természetes személy­nek tekintendői . évindító aj anlato k! CüRSA MODELLEK AKAR 1 3 6 EZER FT-TAL KEDVEZŐBB ÁRON Vectra modellek akár 35D EZER Ft-tal kedvezőbb áron bármilyen Cqrsa vásárlásai kezelés i költség nélkü Ll HITEL az Qpel Banktói r

Next

/
Oldalképek
Tartalom