Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-05 / 3. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN m & BALASSAGYARMAT Megyei Körkép i PÁSZTÓ 1999. január 5., kedd Kényszerpályán az iskolák, intézmények fenntartása Évköszöntő beszélgetés Balta Mihállyal, Nógrádi megye 4. számú választókörzetének országgyűlési képviselőjével (Folytatás az 1. oldalról) közel sem fedezi a különböze- tet, amit a költségvetés hiánya okoz. Kötelező feladat-A gyarmati önkormányzat más megyei településekhez ha­sonlóan kényszerpályán van az intézményeinek fenntartását il­letően és ez áldozatokkal is jár­hat. A tanév végén elképzel­hető', hogy egy pár intézmény­nyel szegényebb lesz a város?- Az intézmények nem szűnnek meg. A megye finan­szírozza a továbbiakban őket, ha a város alapos megfontolás után, a tárgyalások során az át­adás mellett dönt. Az más kér­dés, hogy a finanszírozás ösz- szege a megyén keresztül fog jönni, ugyanis a megyének ezek az intézmények kötelező fel­adatot jelentenek.- Igen. Ez így van. De a me­gye szegény és bár kényszer- helyzetbe kerülve átvesz intéz­ményeket - nemcsak gyarmati­akat - neki is dönteni kell, hogy gazdaságosan, ésszerűen ho­gyan működtesse tovább őket. A gyarmatiak és a környékbeliek félnek, hogy egy-két nagy múltú, jól működő iskolájuk megszűnhet, elviszik Salgótar­jánba, négy év múlva esetleg egy másik kormány nem ad le­hetőséget a visszarendező­désre.- Ezt úgy látom, hogy ez azért nem lehet így, mert nem tartom normális dolognak azt, hogy mondjuk egy rétsági középisko­lás, vagy szakmunkásképzős fiatalnak Salgótarjánba kelljen járni. Ezek az iskolák szinte tel­jes kapacitással működnek, ezekre itt szükség van. Csak Tisztelt Szerkesztőség! Azzal a kéréssel fordulunk Önökhöz, hogy a Rimócon mű­ködő Gyöngyösbokréta hagyo­mányőrző együttest a megyei lapban bemutatni szíveskedjenek. Azon okból gondoltunk erre, hogy az együttesünk a múlt év őszén, októberben Szerencsen a III. Vass Lajos országos népzenei versenyen olyan eredményt ért el, amilyet a faluban működő együt­tesnek, társaságnak, sportkörnek nem sikerült még ez idáig elérni. Együttesünk vezetője Holecz Ist- vánné szólóéneklésben arany fo­egy dolog változik. Az állami támogatásokat a megyei ön- kormányzat sokkal egyértel­műbben meg tudja szerezni, mint adott esetben a városi tes­tület. Hiszen a Pénzügyminisz­tériumnak első kérdése ilyen­kor, mikor nem kezelhető a működési hiány, mi az, ami nem kötelező a város számára. Én nem tartok attól, hogy bár­miféle leépítés várható.-Sokan azt mondják, hogy miért jó az, hogy az állam az egyik zsebből a másikba teszi a pénzt, mikor a feladat ugyanott marad?- A megye számára kötelező feladatként meg kell tartani ezeket az iskolákat, intézmé­nyeket, hiszen a térséget szol­gálják. Sok a kérdés- A megválasztása óta eltelt időszakban a választási körzet számos gondját megismerhette. Melyek azok a feladatok, ame­lyeket a közeljövőiben szeretné, ha megoldásra kerülnének?- Sajnos, sok kérdés van. A munkahelyteremtés mellett a megyében és itt Nyugat-Nóg- rádban egyik megoldásra váró feladat a szennyvízhálózat kié­pítése. Ebben Surján Lászlóval közösen dolgozunk, de a megye többi képviselőinek is velünk együtt fontos feladata a szennyvízberuházások támoga­tása, segítése. Nagy pénzekről van szó, mert például Érsek- vadkert és környéke szenny­vízgondjának megoldása más­fél milliárd forintba kerül, de kisebb településeknek is meg­közelíti a több százmilliós té­telt. Ez nemzetközi szempont­ból is fontos, megoldásra váró kozat kiváló minősítést, Laczkó Andrásáé szólóéneklésben arany fokozatot, valamint az együttes vegyes kara szintén arany fokoza­tot kapott a zsűritől. Sikerünknek az egész falu vezetősége és lakos­sága örült. Ennek kapcsán köszönetét sze­retnénk mondani Beszkid Andor polgármesternek és az általa ve­zetett testületnek önzetlen er­kölcsi és anyagi támogatásáért. A polgármester úr tiszta szívből gratulált nekünk és további eredményes munkát kívánt. Együttesünk létszáma 40 fő, a infrastrukturális és környezet­védelmi kérdés. Kiemelt feladat a térségben a területfejlesztés. Nógrád az alapvetően hátrá­nyos megyék közé tartozik. Je­lenleg is a kormányzat részéről kiemelt támogatást kap Sza­bolcs és Borsod megyével együtt. Ez az új költségvetés­ben is így lesz.- Karácsonykor katasztrofá­lis volt Balassagyarmaton a közlekedés. A város mér régóta hajtja minden fórumon az elke­rülő út megépítését. Hogy áll ez az ügy?- Nem vagyok optimista eb­ben. Amíg nem látom át ezeket a feladatokat, addig nem is gondolkodtam abban, hogy én ezt akár egy választási program részeként is megadjam. Most viszont ott tart a dolog, hogy kikértem a KHVM-től az útra vonatkozó tájékoztatást. Egy rövid választ kaptam, hogy semmiféle előkészítés nem tör­tént ebben a kérdésben. De nem akarok elébe menni a dolognak, mert a részletes minisztériumi értékelést január elején szeret­ném megkapni és ennek birto­kában nyilatkozhatok a Gyar­matot elkerülő út ügyéről.- A volt megyeháza hasznosí­tása ügyében tud jó hírt mon­dani?- Az elképzelés továbbra is az, hogy valamilyen felsőfokú szakképzési intézménynek ad­jon helyet. Most ki kell várni, amíg letisztázódik, hogy mi­lyen egyetemi és főiskolai cent­ralizációk jönnek létre az or­szágban. Én látom annak a le­hetőségét, hogy olyan szakkép­zési intézmény jöhet létre a volt megyeházán, amely elsősorban gazdasági, illetve valamilyen 2 évestől a 91 éves korig, min­den korosztály képviselve van. 1969-ben alakult, azóta többször átszerveződött. Munkánkat az ország több pontján díjazták már, több alkalommal készült velünk rádió- és tévéfelvétel. Tavaly felléptünk Budapesten, Pásztón, Balatonföldváron, Ba- latonszemesen, Bogácson, Ba­gón, Szentendrén, Hollókőben, Égerben is. Holecz Istvánná részt vett Kecskeméten a nem­zetközi népzenei találkozón és Egerben az „ősszel érik babám” népzenei versenyen szólóéne­kesként, ahol tehetségét kiváló minősítéssel díjazták. A Duna TV tavasszal felvételt készített az együttessel a rimóci pünkösdi szokásokról. Nagy örömünkre szolgált, hogy a Jászberényben megrendezett országos szóló­táncversenyen a rimóci tánc volt a kötelező gyakorlat. Együtte­sünk célja a palóc néphagyo­mány, ezen belül elsősorban a rimóci és környékbeli szokások őrzése és fölelevenítése. Tisztelettel: az együttes tagjai más szempontból meg fog fe­lelni az európai uniós képzés­nek.-A külügyi bizottság tagja­ként van-e információja arról, hogy a Balassagyarmat és Ipolyság között valaha meglévő vasútvonal újra üzemeljen ?-Én úgy látom, hogy nem­zetközileg is nagyon fontos inf­rastrukturális dolgokat vetünk föl, akkor elsősorban épüljön fel az Esztergom-Párkány kö­zötti Duna-híd. Magyar részről elkötelezettek az ügyben, a szlovákok még nem nyilatkoz­tak. Első a párkányi híd- Újságunkban a közelmúltban nyilatkozott Csáky Pál szlovák miniszterelnök-helyettes. El­mondta, hogy a kisebbségi és vidékfejlesztési ügyekért felelős minőségében legfontosabb fel­adatának tartja a párkányi híd megépítését és ha ez megvan, akkor jöhetnek az Ipoly hidjai és a vasút ügye.- Ez teljesen normális dolog. A korszerű, mozgatható Duna- híd megépítése nagy jelentő­ségű lenne és megkönnyítené jó pár probléma megoldását, mint például a gyarmati elkerülő út­hoz szükséges területcserét is. Ez folyamatban van és‘remél­hetőleg hamarosan jóváha­gyásra kerül a szlovák fél ré­széről is.- Megválasztása óta már sokfelé járt külföldön is. Milyen minőségben ?- Részben a külügyi bizott­ság tagjaként jártam külföldön. Egyik ilyen utam, amelyet fon­tosnak tartottam az Okucsányi- ban állomásozó magyar SFOR- kontingens meglátogatása volt. A Nógrád Megyei Hírlap 1998. de­cember 19-20. számának 2. oldalán „A doktor szívügye közügy” cím­mel megjelent cikk késztetett arra, hogy megosszam történetemet a T. címmel és a közvéleménnyel. Elképzelésem szintén a turisztika szempontjából lett volna talán hasznos a város számára is. Sokat utazok, szintén járom a természetet megyén belül, megyén kívül, elég gyakran határon kívül is. Utazásaim során megtapasztaltam, hogy sokkal rosszabb természeti adottságokkal, kultúrával rendel­kező falvak, városok, országhatáron kívüli települések, milyen magas színvonalon használják ki a turiz­musban rejlő lehetőségeket. Miként Fancsik doktort, engem is a térség turisztikai fejlesztése mo­tivált arra, hogy a Salgó térségében található több évtizede használaton kívüli, gazzal benőtt sportpályát vállalkozás céljára megvásároljam. Megyei viszonylatban színvonalas kempinget szerettem volna kialakí­A külügyi és honvédelmi bi­zottságnak volt egy kihelyezett kétnapos ülése Horvátország­ban. Égy külön fejezetet meg­érdemelne az, hogy a magyar katonák milyen kitűnő helytál­lásról tettek tanúbizonyságot kint. Végigjártuk azokat a tere­peket, ahol a magyar műszaki kontingens működik és a leg­jobb benyomásokkal tértünk haza a jelenleg 260 fős alakulat munkáját illetően.- Rétság és környékének munkahely-teremtési dolgai jól haladnak és már az a gondja a város vezetésének, hogy inkább kevesebb létszámmal, de na­gyobb termelési értékkel mű­ködő cégeket találjanak. Balas­sagyarmat elnyerte az ipari park címet és a támogatást is. Elképzelései szerint milyen le­hetőségei lesznek a városnak, hogy itt új munkahelyek terem­tődjenek?-Látok lehetőséget, de fon­tosnak tartom azt, hogy első­sorban a befektetési szándék je­lenjen meg. Ezen dolgozunk is, de alapvetően abban kellene gondolkodni, hogy középvál­lalkozói szintet jelentsenek a várható bel- és külföldi befekte­tők. Úgy gondolom, hogy a nagy multinacionális cégek megjelenése nem lenne hátrá­nyos Gyarmat számára, de azt hiszem, hogy a piaci működés­ben jobban átláthatóbb lenne egy középvállalkozás. Azt tar­tanám a legfontosabb szem­pontnak, hogy olyan vállalko­zások jelenjenek meg itt az ipari parkban, amelyek időtál- lóak lesznek. Nem vagyok híve annak, hogy bárki is jöhessen. Csak igazából biztos befekte­tőknek kell lehetőséget adni. tani, bízva, hogy a város illetékesei szintén felismerik az ebben rejlő le­hetőséget és talán segítenek, nem pedig elütnek a lehetőségtől. Ezek után nekikezdtem tervem megvalósításához. Utam a földhiva­talhoz vezetett, hogy megtudjam a terület tulajdonosának kilétét. Miután ez sikerült, fölkerestem az ügyben illetékes hatóságot, a Salgó-Vagyon Kft.-t 1998 tavaszán. Itt tájékoztattak, hogy a kérdéses te­rület rendezési terve nem készült el, így később érdeklődjek. Ezt még egy alkalommal megtettem. Mivel a válasz ugyanaz volt, javasolta az ügyintéző, hogy vételi szándékomat írásban jelentsem be, amit 1998. jú­lius 20-án megtettem. Mivel választ nem kaptam, szeptember végén is­mét személyesen érdeklődtem, és közölték, hogy levelem 1322-2/98. számon iktatták. Türelmesen várakoztam tovább, már bízva abban, hogy elképzelé­Ezt így látom. Természetesen itt a legfontosabb dolog az, hogy a térség foglalkoztatási gondjai megoldódjanak. Nem beszélve arról, hogy Gyarmat számára is a helyi adók bevéte­lei növekednének ezáltal. Nagy kihívások- Országgyűlési képviselőként milyen új évet vár az Orbán- kormány számára?- Természetesen sikeres évet, éveket várok, de nem lesz ne­hézségektől mentes a ránk váró feladat. Másrészt azt hiszem, hogy nemzetközileg is lesz né­hány nagy kihívás az Orbán- kormány előtt. Elsősorban a NATO-csatlakozás kérdése, ami közeli, mert az tavasz előtt meg fog történni. A következő tár­gyalási folyamat a november 10-vel elindult európai uniós csatlakozás. Azt hiszem, ma külpolitikai szempontból a leg­fontosabb feladat az Orbán- kormány számára az Euro-tran- szatlanti integráció. Másrészt belpolitikai szempontból fi­gyelmet érdemel az, hogy alap­vetően családcentrikus költség- vetési politikát szeretne folytatni a kormány. Ez egy fontos és po­zitívan értékelhető lépése az el­múlt időszaknak és azt a gon­doskodását a kormány továbbra is folytatni szeretné.- Mit kíván az új esztendő­ben választóinak?- Természetesen minden jót, amit ilyenkor egyik ember kí­vánhat a másik embernek. Kí­vánom, hogy mindenki sikeres ’99-es évet zárjon és kívánom, hogy mindenki ezt jó egészség­ben, szeretetben élje át!- Köszönöm a beszélgetést! Szabó Endre sem sikerülni fog. Sajnos, nem így történt. 1998. november 5-én levél­ben közölték velem, miszerint ké­relmemet elutasítják, mert az ingat­lan apportálásra került. Most már csak abban bízok, hogy a kérdéses területen hamaro­san olyan beruházás fog megvaló­sulni, amely úgy a városnak, mint az itt lakóknak hasznára válik. Nem titkolom, hogy szerettem volna kialakítani kifejezetten a ba­kancsos turizmusnak megfelelő szolgáltatást, ahol nem lett volna kötelező a nyakkendőviselet. A város szempontjából nagyon fontosnak tartom, hogy olyan szem­lélet alakuljon ki az illetékesek ré­széről, miszerint a tenni akarók ne tudjanak folyton arra „hivatkozni”, ha lehetne, ha engednék, ha támo­gatnák stb., és minden érdekelt úgy gondolná, mint a Doktor Úr. Tisztelettel: Barta Sándor Salgótarján, Fáy A. krt. 102. 1M '■ v A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából ■ az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Szép évet zárt a Gyöngyösbokréta Kötelező volt a rimóci tánc Ismét sikeres karácsonyi rendezvényt tartottak a síküveggyári nyugdíjasok „Ajándék” a munkában megfáradtaknak Köszönetét kell mondanom mindazoknak, akik támogatá­sukkal hozzájárultak és bizto­sították a rendezvény sikeres megszervezését. A rendez­vényt a Gerelyes Endre Műve­lődési Házban tartottuk. A találkozón mintegy nyolc­van fő nyugdíjas vett részt, zö­mükben a létminimum alatt élő 75-80-85 éves emberek voltak. Az alkalomra a műsort az Arany János iskola diákjai nyújtották. Ezért Veres Gizella igazgató asszonynak a nyugdíjasok nevé­ben mondok köszönetét. Az iskolások műsora után egy nyugdíjas, Csákvári László mu­tatkozott be egy 20 perces vers elmondásával, amit kitörő taps­orkán fogadott. Egy másik idős nyugdíjas, a citera bűvölője. Hajdú Ferenc is fellépett ha­sonló sikerrel. Ezek után Czikora István régi formájában három népdalt éne­kelt. A neves Főnix tánccsoport négy részben mutatta be varázs­latos műsorát. Meg is kapták a nyugdíjasoktól az igazi elismerést, a nagy tapsot. Ezért is csak hálás köszönetemet tudom vezetőjüknek, Andó Ló- rántnénak kifejezni. Ezek után köszöntötték a nyugdíjasokat. Hála Istennek be­futottak a várt vendégek: Gaál Gyula vezérigazgató, majd ké­sőbb Dóra Tamás is. Becsó Zsolt, a megyei közgyűlés el­nöke értesített távolmaradásáról. Végezetül pedig megköszö­nöm mindazok jólelkűségét, akik még nem feledkeztek el a nyug­díjasokról. Köszönetét kell mondjak Fejérvári Gézának, a Síküveg Kft. igazgatójának, Tolmácsi Ferenc volt képvise­lőnek, Nagy Sándornak, a Bor­sodi Sörgyár igazgatójának, aki sokat tesz értünk, Rab Ferenc­nek, az országos szakszervezet alelnökének, városunk polgár- mesterének, Puszta Bélának és Becsó Zsoltnak. Nem véletle­nül hagytam a végére Gaál Gyula vezérigazgató urat, a Salglass Üvegipari Rt. részéről. Mert ő egy igazi vezető, aki még az itt­léte alatt soha nem tudott nemet mondani, akármilyen kéréssel fordultam hozzá. Czikora István Síküveggyár Nyugdíjas Szak- szervezeti és Érdekképviseleti Elnöksége nevében Ahogy a doktor úr gondolná.., Az együttes „törzsgárdája” a kitüntetett szólóénekesekkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom