Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-23-24 / 19. szám

6. oldal Mozaik 1999. január 23., szombat VADNYUGATI TÖRTÉNETEK Cowboyok és indiánok Gyermekkorunk legendás alakjai tűnnek elő képzeletünk­ből, ha cowboyokra vagy indiánokra gondolunk. Winnetou, az utolsó mohikán, vagy a végtelen prériken vág­tázó mesebeli cowboyok jutnak eszünkbe. De vajon kik is voltak azok az igazi személyek, akik példa­ként álltak a történetírók előtt? Sorozatunkban azokat a híres indiánokat és cowboyokat mutatjuk be, akik valójában léteztek és akiknek élete számta­lan film és könyv alapjául is szolgált. John Wesley Hardin Hardin tiszteletes becsületes em­bernek akarta nevelni a fiát, de a polgárháború utáni évek könnyen megváltoztattak valakit. Wesley 15 éves korában egy verekedés .után agyonlőtt egy négert, majd az őt ül­döző 4 emberrel is végzett. Míg menekült, volt ideje gyakorolni a célba lövést és gyorstüzelést és eze­ket leginkább embereken gyako­rolta. Börtönbe is került, de megölte a börtönőrt és elmenekült. Mikor hazament apját meglátogatni, újra elkapták és két rendőr be akarta kí­sérni a városba. Vesztükre éjszaka a tábortűz mellett elaludtak és már nem érték meg a reggelt. Wesley Texas felé vette az útját és Abilene-ben kötött ki, ahol a hí­res seriff Wild Bill Hickock volt a rendfenntartó. Itt ismerkedett meg Wes a hírhedt banditával, Ben Thomsonnal, aki rá akarta venni, hogy ölje meg Wild Bill Hickockot. Wes azonban nem akart újat húzni a seriffel, mivel erre semmi oka nem volt, sőt később még össze is ismer­kedett vele. Wes továbbállt és megházaso­dott, de előző életével nem hagyott fel. Két kisváros serifijét is lelőtte. Még 21 éves sem volt, amikor már 40 embert ölt meg. A bűnüldözők híres csapata, a Texas Rangers, azonban elfogta, igaz ugyan, hogy Floridáig követték. 25 év börtön- büntetésre ítélték. A börtönben el­kezdett jogot tanulni, és 15 év után szabadlábra helyezték. Letette az ügyvédi vizsgát és El Pasóba költö­zött, ahol ügyvédi irodát nyitott. Azonban egyfolytában ivott, dicse­kedett, mindenkivel veszekedett. Rövid idő elég volt ahhoz, hogy valaki megharagudjon rá. Egy fia­talemberrel való veszekedés után annak apja, féltve fia életét, elhatá­rozta, hogy elteszi West láb alól. Wes egy kocsmában kockázott, amikor az apa belépett. Pontosan célzott és lövése halálos volt. Wes 42 éves volt és csak egy évvel ko­rábban jött ki a börtönből. Tejan Nem volt ritka dolog, hogy az indi­ánok fehér fiúkat raboltak el és saját gyermekükként nevelték fel őket. Az ilyen gyerekeknek rendszerint a Tejan nevet adták. A leghíresebb Tejan Mamanti, a nagy varázsló fo­gadott fia volt. Egy őszi nap dél­utánján az amerikai katonaság 3 embere lovagolt a sziklás, bozótos texasi tájon. Lassan, körültekintően haladtak, hiszen valahol a közelben lehettek Lone Wolf kiowa harcosai. Feladatuk volt a tábor becserké- szése, hogy megtudják, mekkora erővel rendelkezik a félelmetes törzsfőnök. A közelből zajra lettek figyelmesek a katonák, mire elbúj­tak egy bozótos részen. Egy szőke, hosszú hajú, félelmetes lovas tűnt fel a tisztáson. A katonák meglepet­ten léptek elő, mire a 18 év körüli fiatal fiú puskát fogott rájuk. Majd angolul bemutatkozott, hogy a neve Tejan. A fiú törve, de jól beszélt an­golul. Miután a katonák elvették a fegyverét, magukkal vitték a tá­borija. Tejan úgy tett, mintha örülne annak, hogy visszakerült a fehérek közé, de igazából nem szerette a faj­táját. Mamanti gondoskodott róla, hogy ellenük nevelje. Tejan csak arra várt, hogy valahogy megszök­hessen, ezért nagyon örült, amikor indiánok támadtak rá egy szekérka­ravánra. Az indiánok nem győzték le a katonákat, de bekerítették őket és arra készültek, hogy kiéheztetik őket. Pár nap múlva, amikor elfo­gyott a katonák vize, néhányan vál­lalták, hogy a közeli patakból vizet hoznak. Tejan is a vállalkozók kö­zött volt. Alig jutottak el néhány méterre, amikor az indiánok lőni kezdték őket. Tejan holtnak tetette magát, majd elkúszott az indiánok felé. A kiowák hősként kezelték Tejant, aki további harcokban is je­leskedett. Miután a fehérek lever­ték a kiowákat, Tejan nyugatra ment és az apacsok közt élt. Ott tudta meg, hogy mostohaapja, Mamanti meghalt. Ekkor elhatá­rozta, hogy visszatér törzséhez, akik akkor már rezervátumban él­tek. Egyedül vágott neki a végtelen prérinek és soha senki nem hallott felőle többet. Frank Aponyi Jelentés a hegyről Vöröslő alkonyatok Pirosán kelt s most is pirosán int mikor leszáll a hó-ködös hegyen. A fátyolban olyan a színe, mint a pirosság a himpirók-begyen. Áprily Lajos Január vége felé közeledve már kifejezetten hosszab­bodnak a nappalok, leg­alábbis egyik végükön, a délutánokon. A virradat ugyan még napról napra mindig késik, de már keve­sebbel, mint amennyivel a naplemente. így, ha csak egy-egy tyúklépéssel is, de biztosan haladunk a tavasz felé. Ennek bizonyítékaként a kerti bokrok alján bujkálva már halkan megszólal a feke­terigó éneke is és kibújtak a hóvirág zöld lándzsás leve­lei. A város utcáiról, tereiről elkopott a hó, a sáros tócsák éjjelente még befagynak, de nappal újra felengednek, s a járdaszéli megfeketedett hó­kupacok alól sós víz szivárog szanaszét a havazás idején kiszórt érdesítő anyagtól ko­szos aszfaltra. Bizony, most isszuk (tapossuk) a levét a téli sózásnak. Tudom, hogy fontos szempont mind a gya­logosok, mind a gépkocsik részére a biztonságos közle­kedés feltételeinek téli meg­teremtése, de van annak más módszere is, amint azt más városok, a falvak és a mi csa­ládi házas utcáink jó néme­lyikének a példája is bizo­nyítja. Ennek a túlzott sózás­nak talán több a kára, mint a haszna. A cipőt kifehérítő la­tyakban kellemetlenebb a já­rás, mint a letisztított járdán, s a hó azonnali elszennyezé- sével feleslegesen megfoszt­juk magunkat a vá­ros téli hangulatától. Ráadásul ez is sok pénzbe kerül, s hó­olvadás után hetekig tart a tonnaszám ki­szórt sós homok összetakarí- tása, elszállítása. Kár, hogy ennyire leszoktunk a hósöp­résről közületileg is és ma­gánemberként is. De félre a füstölgéssel! Él­jünk a lehetőséggel, s keres­sük fel a város körüli hegye­ket. Most látszik csak iga­zán, hogy mit jelent az a né­hány száz méternyi szintkü­lönbség. Kint a hegyen még javában tart a tél. A Medvest vastag hó borítja, az Ickós- kút körüli bükkösben csak­nem térdig ér. De havasak még a Salgó körüli erdők, erdei ösvények és a szekéru- tak is. A borongós, szürke délutánon farönköket szál­lító lovas szánnal és rőzsével megpakolt szánkót húzó gyalogossal is találkozunk. Itt sokáig szükség lesz még a tűzifára. A két vár közi fenyves­erdő sűrűjének félhomályá­ban a Boszorkánykő felé ha­ladva hirtelen tüzes fénycsí­kok villannak ki a fák közül, majd az erdőből kiérve va­kító vörösen megjelenik az ég alján éles vonalban meg­szűnő felhőcsík mögül a le­nyugvó nap. A felette kifé­nyesedő égbolton repülőgé­pek kondenzcsíkjai cikáz­nak, majd perceken belül el­úszik a hatalmas korong a Cserhát vonulataira ülepedő szürke ködpárnában. Janu­árban gyakori az ilyen vará- zsos naplemente. Fancsik János Jó megfejtés, szerencsés nyertes Elmúlt heti rejtvényünk meg- Schifferre. Ezerforintos vásár- sz. A mai rejtvény helyes meg­fejtése: Tegnap azt mondtam lási utalványt nyert: Patai Jó- fejtését január 28-áig kell be- neki, hogy hasonlít Claudia zsef Bátonyterenye Ózdi u. 21. küldeni. MEG NEM HATÁRO­ZOTT HELYEN > FINN NÉPI EPOSZ A VJCC rjr RÉSZ V^ROSt KÖZLE­KEDÉS! TERÜLET NŐVÉN­ÜNNE­PÉLYE« TORT­SZÄM­NEV SKF BŐSÉ­GES évé»­IV ÁS pj­V V V V LA&IRJUT^ 1 • JL JÉGBŐL KI EME L- K£DŐ SZIKLA > NÉMÁN ÍVÉU SPANYOL FOLYÓ > NŐS­TÉNY MADÁR > l> V 1 S2ÉKE.S­S.GYHA2 > MÉG- „ TASIRA VALÓ > V HAZA­FELEI > RÉG! LABDA­iéJÁ#,,,.,., OLASZ ... FAIR LADY FŐVÁ­ROSA; VÁRÉN u" TELE­FONBA MONO­JUK'; TÖRÖK autojel OERMÁ- Ml UM r ...V. APÓÉN 2. RÉSZE DÖNTET- IfK >V ..........V" q ~~T" ''"CE'ss J» OLASZ KIKÖTŐ­yÁeas_ MQLia­DEN > ' ARGON PÁROS NYÁRI > sOte­MÉNY­C&UI _____ F IATAL V > SZOK­NYA a yizEK VAROSA Y betöT PORS. ____ V > A NÍLUS KíHftÁS­V > ÚJr EZÜST >-T MUNKA­HELY FAFAJTA FRANCIA FOLYÓ IGÉN, 9MS&UL JAPÁN . ;7SÁSZA* > T“ ROMAN LÉG!­TÁRS. ARA» > v A o p> ftJÉR MÍOYfl «Og-jO­> SZORÍTÓ- ESZKÖZ VÉL, TÁJ­__ 5 A f U EGYE! EGYEN­LŐ RÉSZ­BEN > ZOKOG »ÜLE­DÉK > V 1 ROMÁN AUTÓJEL > > y r­BELSŐ HANGI • MAfltLYN !53F" \ FÉRFI­NÉV AZ USA HATODIK ELNÖKE (JOHN) > V CSEH VÁROS : .v. POHÁR­BA TÖLT > y ÚJSÁG BUE­NOS ... SZÍN­TELEN > PAPÍR­RA ver > y KAIRÓ LAKÓJA > V TANYA­BIRTOK ALBÁN . P ÉNZ P GYERE­> v . V TÉTÉT­L«N3 > REND­BEN VAN fizet­ség HÉLIUM SÍCgs" > ..y B URNÓT­__ T AN­sí»­> GÖRÖG LEVEGŐI LÉTEZIK > ELŐTAG: Bőiuő.~... V*L TÜZEL > w j> FOLYA­DÉK RÁDI­USZ > ■ v>" VAS MEGYEI KÖ2StG > pv*“ EGYE­TEM asr­4^ T" 9 « HIZLALT SZARVAS MARMA > Templomaink története Neogót stílus - KARANCSSÁG, SÁGÚJFALÜ A ma álló templom 1892-ben épült Salgótarjántól nyugatra fekszik mindkét helység, birtoktörténe­tük szinte megegyezik. Ka- rancsság előneve a közeli hegy­ségre utal, míg a hazánkban oly gyakori „ság” (= domb, erdős magaslat, erdő) utónévtag vita­tott etimológiájú. A mellé épült Új-Falu, Sagh Újfalu, régebbi iratokban Saagwyfalw, Wyfolw pedig az újonnan épült telepü­lést jelenti. A Zách-nemzetség ősi birtoka az egész terület, melyet Zách Fel­icián visegrádi merénylete után Róbert Károly 1332-ben Ákos nembeli Cselen fia, Sándor fia Já­nosnak adományozott. Karancsság 1348-ban Nagy Lajostól vásártar­tási jogot kap. 1398-ban az egész terület földbirtokosa Méhi Jakab fia János, Karancsság 1475-ben Sághy Lászlóé. 1548-tól Balassa Zsigmond és Szentmariai György uralja a két települést, majd 1660- tól Balassa Imre divényi uradal­mához csatolják. 1715-ben 10, 1720-ban 12 magyar háztartást ír­nak össze Karancsságon, míg Új- Faluban mindkét adatszámlálásnál 12-12 háztartást jegyeztek fel. 1770-ben Kubinyi Gáspár mindkettő földesura, Ságújfalu a xvm. sz. elején a gróf Koháry család, majd 1826-tól a báró Pró- nay család a földesúr. Karancsság plébániája egy 1335-ös okmány szerint „posses­sio ecclesiae de Saag” már szere­pel, az 1332-37-es pápai tized- jegyzékben Lőrinc nevű papjáról írnak. Pázmány szerint „Saag” az 1629-es összeírásban a nógrádi fő- esperesség plébániája. Román stí­lusú templomát az 1688-as Cano- nica Visitatio említi, ám szűknek találták és lebontása után 1892- ben Elsner Ferenc tervei szerint megépítik a mai, neogót templo­mot. A templom falazatába a régi­ekből meghagyott, faragott, felirá- sos köveket is beépíthették. Sok ilyen azonban a bontáskor meg­semmisült, vagy eltűnt. A régi berendezésből három, 1850 körül készült olajkép is megmaradt, Szent Margit, Szent Bernadett, Szent István alakjaival. A templomot 1957-ben kívülről, 1961-ben belülről felújították, 1975-ben az új liturgikus tér be­rendezéseit dr. Géczy János készí­tette. A Szent István tiszteletére felszentelt templom plébániakert­jében álló kápolna „1767-ben épült Nepomuki Szent János tisz­teletére... a bosnyáki vár törmelé­keiből...” A községtől délre 3 km- re van a karancssági Szentkút. Ságújfalu temploma az 1688-as egyházlátogatáskor „elhagyottan áll”. Akkori filiái Szalmatercs, Pi­linyfelfalu, Endre- falva voltak. Páz­mány már 1629-ben a nógrádi főesperesség plébániájaként említi; 1630 és 1690 között ságújfalui papok jár­tak Karancsságra is, és a „sági” filiákba: Etesre, Szalma- teresre. Mindkét falu­ban állnak az etesiek- hez hasonló kézi fa- ragású fakeresztek, a XIX. sz. népies motí­vumokkal teli alkotá­sok. (Lehetnek azo­nos kéz munkái?) Ságújfalu 1948-tól önálló lelkészség lett, 260 nm alapterületű új templomát 1939- ben, Magyarok Nagyasszonya ünne­pén szentelték fel, 1977-79 között külső és belső renoválást kapott. Az egyházközség 1973-ban vásárolt új épülete a lelkészlak, benne Szent József tiszteletére felszen­telt téli kápolna van. Ságújfalu lelkészei 1948-tól: Kovács Vencel, Bartal Rafael, Csábi József, Weibl Lipót, dr. Merva László, Berta Fe­renc. Szalmatercs Karancsság filiája (ma Ságújfalu is az), István nevű papját már az 1332-37-es pápai ti- zedjegyzék említi. A falunak ká­polnája van. Karancsság papi feladatait - és a filiákét - már két és fél évtizede Gruber Géza kerületi esperes látja el. Elődei voltak Erhardt Viktor, Polák István, Milbich Tamás, dr. Horváth József, Brinzik József, Miklósi László, Nagy László, Ba- ranyi László. D.F.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom