Nógrád Megyei Hírlap, 1999. január (10. évfolyam, 1-25. szám)

1999-01-20 / 16. szám

SALGÓTARJÁN 2. oldal BALASSAGYARMAT Megyei Körkép Havonta egy szerdán: szót kér a Hírlapban az egészségbiztosítás Mit kell tudni a családi támogatásokról? 1999-től a családi pótlékra, gyes-re, gyermeknevelési támogatásra és az anyasági támogatásra vonatkozó elő­írásokat új törvénybe foglal­ták. A családok támogatásá­ról szóló törvény célja, hogy elősegítse a családok szociá­lis biztonságát és csökkentse a gyermeknevelés anyagi terheit. Alábbi írásunkban a családtámogatási ellátások formáit, jogosultsági feltéte­leit és az egyéb hasznos tud­nivalókat ismertetjük meg az olvasókkal. Nevelési ellátás Az így nevezett ellátás lénye­gében azonos a korábbi családi pótlékkal, de az iskolai tanul­mányok megkezdését köve­tően az ellátást iskoláztatási támogatásnak hívják. Lénye­ges változás, hogy 1999. ja­nuár 1 -jétől a család jövedelmi helyzetétől függetlenül jár. Családi pótlékra a vér sze­rinti és az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs (de élettárs nem!), a nevelő­szülő és gyám jogosult, ha a saját háztartásában még nem tanköteles gyermeket, vagy tartósan beteg, ill. súlyosan fo­gyatékos gyermeket nevel, vagy gondoz. Nevelőszülőként csak az szerezhet családi pót­lékra jogosultságot, aki neve­lőszülői vagy hivatásos neve­lőszülői jogviszony keretében a háztartásában a gyámhivatal által elhelyezett gyermeket gondoz, és ezt a tényt a gyám­hivatal jogerős határozatával bizonyítja. A családi pótlék az általános iskolai tanulmányok megkez­dését magában foglaló hóna­pig, utolsóként szeptember hó­napra jár. Ezt az ellátást a gyermek 16 éves koráig, vagyis a tankötelezettség vé­géig az iskoláztatási támogatás váltja fel. Szintén ez a támoga­tás jár az után is, aki már nem tanköteles, de általános iskola, középiskola, szakiskola tanu­lója, és a 20. életévét még nem töltötte be. Saját jogán jogosult az ellátásra a nagykorú árva, akinek mindkét szülője el­hunyt. A családi pótlék és az isko­láztatási támogatás összege azonos. Ezeket az ellátásokat, függetlenül az igénylés és a megszüntetés időpontjától, tel­jes hónapra kell megállapítani és folyósítani. Lényeges változás, hogy növekszik a családi pótlék ösz- szege, ahol a családban egy ki­sebb gyermek mellett olyan is van, aki pl. felsőfokú oktatási intézmény első oklevelet szerző hallgatója és rendszeres jövedelemmel nem rendelke­zik. E gyermek után ugyan nem jár családi pótlék, de a ki­sebbik gyermek után a két­gyermekeseknek - gyerme­kenként - járó családi pótlék összegét kell megállapítani. Aki 1998. december 31-ig a jövedelmére tekintettel nem volt jogosult a családi pótlékra, most az „Igénybejelentés neve­lési ellátásra” című forma- nyomtatványon teheti meg. A jogszabály szerint ilyen címszó alatt gyermekgondo­zási segély és gyermeknevelési támogatás jár a gyermeket ne­velő szülő, nevelőszülő, gyám részére. Gyermekgondozási támogatás Gyes-re jogosult az a szülő, aki a háztartásában 3 évesnél fiatalabb, vagy 10 évesnél fia­talabb tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyerme­ket gondoz. A gyes-ben része­sülő szülő a gyermek másfél éves koráig nem, azután pedig legfeljebb napi 4 órában foly­tathat keresőtevékenységet. Az otthon végezhető munkára nincs időkorlát. A szociális és családügyi miniszter a gyes-t megállapít­hatja a gyermeket nevelő kö­zeli hozzátartozónak, illetőleg meghosszabbíthatja beteg gyermek esetében. Az ilyen jellegű igényt a lakóhely sze­rint illetékes megyei egészség- biztosítási pénztárhoz kell be­nyújtani, csatolva a méltányos­ságot megalapozó igazoláso­kat. Gyermeknevelési támoga­tásra az a szülő, nevelőszülő, gyám jogosult, aki a háztartá­sában három, vagy több kis­korú gyermeket nevel. A tá­mogatás a legfiatalabb gyer­mek 3 éves korától 8 éves ko­ráig jár. Az ebben a támoga­tásban részesülő személy leg­feljebb napi 4 óra időtartam­ban, vagy pedig otthonában időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. Azok, akik 1999-ben elő­ször kérik a gyermeknevelési támogatást, igényüket a Nóg- rád Megyei Egészségbiztosí­tási Pénztárhoz, vagy annak balassagyarmati kirendeltsé­géhez nyújtsák be. Akik ko­rábban a helyi önkormányzat­tól már kapták ezt a támoga­tást, azoknak várhatóan márci­usig továbbra is az önkor­mányzat, azután pedig az NMEP folyósít. A folytatóla­gos igénybejelentéssel kapcso­latban tehát nincs semmilyen teendőjük a szülőknek. Amennyiben valaki tévedésből a helyi önkormányzathoz nyúj­totta be az új igényét, akkor sem éri hátrány, mivel az to­vábbításra kerül az egészség- biztosítási pénztár felé. Lényeges változás a folyó­sításban, hogy a jogszabályi előírás szerint a gyermekneve­lési támogatást az NMEP a tárgyhónapot követő hó 15. napjáig utalja a szülő lakcí­mére, vagy kérésére a bank­számlájára. A gyes és a gyermekneve­lési támogatás havi összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb össze­gével, ami 1999-ben 15 350 Ft. Amennyiben a szülők egyide­jűleg több gyermek után len­nének jogosultak a gyermek- gondozási támogatás egyik, vagy mindkét formájára, úgy a támogatást csak egy jogcímen és csak az egyik szülő részére lehet megállapítani. Anyasági támogatás Anyasági támogatásra jogo­sult a szülést követően az a nő, aki a terhessége alatt leg­alább 4 alkalommal, koraszü­lés esetén legalább egyszer terhesgondozáson részt vett. E tényt a terhesgondozást végző orvosnak kell igazolnia. Szin­tén jogosult erre az ellátásra az örökbefogadó szülő, amennyiben a szülést követő 60 napon belül az örökbefo­gadást jogerősen engedélyez­ték, gyám esetében pedig, ha ugyanezen időtartam alatt a gyermek jogerős határozattal a gondozásába került. Az anyasági támogatás ösz- szege azonos a gyermek szüle­tésének időpontjában érvényes öregségi nyugdíj legkisebb összegének 150 százalékával, ami 1999-ben 23 025 Ft. . Az anyasági támogatásra vonatkozó igényt a szülést kö­vető 60 napon belül lehet be­nyújtani a munkahelyi család- támogatási kifizetőhelyhez, vagy ennek hiányában a jogo­sult lakóhelye szerint illetékes egészségbiztosítási pénztár­hoz. A felsorolt ellátásokkal kapcsolatban fontos tudni­való, hogy az igény késedel­mes benyújtása esetén az el­látást visszamenőleg legfel­jebb 2 hónapra lehet megál­lapítani, amennyiben a jogo­sultsági feltételek ettől az időponttól kezdve fennáll­nak. Ha a fentiekben közöltekkel, illetve bármilyen egészségbiz­tosítást érintő témával kapcso­latban a Nógrád Megyei Hírlap olvasóinak kérdésük, észrevé­telük van, úgy azt a Salgótar­ján, Pf. 92. (3101) címre kül­dött levélben szíveskedjenek jelezni, vagy ügyfélszolgála­tunkon készséggel adunk felvi­lágosítást. Orvvadász a pácban Rutinigazoltatásnak indult, amikor az elmúlt hét végén úgy 17 óra tájban a bátony- terenyei URH-s rendőrök megállítottak egy személy- gépkocsit Nemti és Nádúj­falu között, amelyben két pétervásárai illetőségű férfi utazott. A járőrök ellenőrizték a gépjármű adatait, utasterét és csomagtartóját, amelyben va­dászfegyvert, egy bárdot és egy véres kést találtak. A kérdésre bevallották, hogy vadászni voltak, majd meg­mutatták az elejtett muflont is. A vizsgálat során megálla­pították, hogy a vadat a salgó­tarjáni Kohász Vadásztársa­ság területén lőtték ki, ezzel mintegy 350 ezer forintos kárt okozva a társaságnak. A fegyvert lefoglalták, majd házkutatást tartottak a két pétervásárai férfi - apa és fia- lakásán: ennek során azonban bűncselekménnyel összefüggő tárgyat már nem találtak. A vizsgálat során az is ki­derült, hogy az apa, E. L va­dász, a fegyver engedéllyel van a birtokában. Amint az a vallomásból kiderült, muflont még sosem lőtt: meglátta, a fegyver a gépkocsiban volt és lőtt. E. L, a fiú felszaladt a dombra, késsel még meg­szúrta az állatot. Éppen a vadért indultak, amikor a rendőrök megállítot­ták őket. A bátonyterenyei rendőrkapitányság a vadat visszaszolgáltatta a vadász- társaságnak, az apa és fia el­len lopás bűncselekményének alapos gyanúja miatt eljárás indult. H. E. Január 25-éri Nógrád megyébe látogat az USA budapesti nagykövete Újabb lépés a régiók érdekében Az Amerikai Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségének munkatársai tegnap sajtóbeszél­getésen tájékoztatták az újság­írókat a nagykövet, Peter Tufo január 25-i, Nógrád megyei láto­gatásáról és annak részleteiről. Peter Tufo a reggeli órákban érkezik a salgótaijáni városhá­zára, s gyárlátogatásokat köve­tően Szécsényben, majd Balas­sagyarmaton is találkozik a he­lyi vezetőkkel. A nagykövet látogatása to­vábblépés azon az úton, ame­lyet az ő kezdeményezésére kezdtek el építeni, az USA vo­natkozásában, az észak-, illetve kelet-magyarországi régiók fel­zárkóztatása érdekében. Feb­ruár közepéig Borsod-Abaúj- Zemplén, Hajdú, valamint Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben helyi irodákat nyitnak ame­rikai képviselettel a fejlesztési lehetőségek felkutatására. A hétfői látogatás után felte­hetően arra is fény derül, hogy melyik salgótarjáni szervezet képviselője képezi majd a köz­vetítő kapocs szerepét az ame­rikai nagykövetség - és tervei -, valamint Salgótaiján, illetve Nógrád megye között. Január 25-én a délelőtti órákban egy olyan szerződés aláírásánál is jelen lesz Peter Tufo, amelyet a Salgótarjáni Acélárugyár Rt.-ben írnak alá a gyár és az amerikai PRD nevű vállalat között. A szerző­dés a bordás acélcső gyártá­sára vonatkozik. A megvaló­síthatósági tanulmányt az USA kereskedelmi minisztériumá­nak kereskedelemfejlesztési irodája finanszírozza. A több millió dolláros, amerikai tech­nológiával megvalósuló beru­házás azt jelentené, hogy az acélárugyár rt. egy modem, infrastmkturális termék gyár­tását valósíthatná meg. A bor­dás acélcső felhasználhatósá­gára egy példát is hallottunk a sajtóbeszélgetésen: az autópá­lyák alatti vízelvezetés egyik eszköze, kiváltva a korábbi be­tonelemeket. A nagykövet újabb üzemlá­togatását a Salgglas Rt.-be ter­vezik, majd délután a szécsé- nyi Forgách-kastélyban talál­kozik a város és Balassagyar­mat vezetőivel. Peter Tufo em­lékfát ültet a kastélykertben, s útja végén, Gyarmaton meg­koszorúzza a Madách-szobrot. Még bizonytalan, de elképzel­hető, hogy Rétságon is tiszte­letét teszi. A budapesti amerikai nagykövetség munkatársai a salgótar­jáni városházi programegyeztetésen fotó: rigó Tibor A napokban egy idős úr ke­reste fel ügyeletünket (név és cím a szerkesztőségben) és megmutatta azt a pár sort, amelyet dr. Ottmár Piroská­nak, a salgótarjáni 3-as számú körzet háziorvosának fog eljuttatni, köszönetkép­pen, a doktornő odaadó, lel­kiismeretes munkájáért. Köszönet a doktornőnek A mondatok mögött per­sze komoly tartalom is rejtő­zik. Az idős urat -elmon­dása szerint - már kétszer hozta vissza a halálból dr. Ottmár Piroska, aki egyéb­ként rendszeresen fel is ke­resi betegét. De nem csak őt, hanem mindazokat, akik a korábbi­akban szintén az elismeré­süknek adtak hangot, s kér­ték, tolmácsoljuk azt a dok­tornőnek a nagy nyilvános­ság előtt. íme megtettük. B. M. A Hírlap postájából A Pf. 96 - A Hírlap postájából ■ az olvasók fóruma. A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tartalmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Tíz év múlva vajon lesz-e magyar kultúra? Közterületi vandalizmus A rendszerváltást követően többször is elhangzott széles e hazában, hogy korábban tönkretették a magyar kul­túrát. Az a korosztály, ame­lyik nem élte meg a történe­lem ezen időszakát, nem tud helyesen ítélni. Pedig dokumentumokkal, tényekkel bizonyítható, hogy akkor is voltak népdalverse­nyek, működtek pávakörök, néptáncegyüttesek, voltak igényes szellemi vetélkedők, a kultúra a különböző megnyil­vánulásai a lakosság minden rétege számára szinte anyagi ráfordítás nélkül voltak elérhe­tőek. S miért hallgatnak az ak­kori illetékesek, itt Nógrád megyében is? Nem jó a sze- mérmetes Erzsók-szerep! A magyar kultúra tehát élt, ápolták. Kérdés, hogy el­mondható lesz-e ez tíz év múlva, amikor a globalizáció a szórakoztatóiparban, az elekt­ronikus médiában is a tőke gyarapítását célozta meg. A bűncselekményeket, a garázda magatartást nagymértékben előidézi a rendszerváltás utáni bizonyos téboly, a filmek ne­gatív hatása. A fiatalokat nem mondhatni, hogy normális ál­lapotba tereli a zene, amelyet sok esetben kísér a drog, s a száguldozás következtében bekövetkezett haláleset. A tár­sasházakban bömböltetett magnók, zenegépek, az idő­sebb korosztályt súlyosan irri­tálják. Egyetértek azzal, hogy a fiataloknak szórakozni is kell, az igényeiket nem lehet az idősebb korosztályéhoz igazítani, de amikor a zene ag­resszívvá tesz, akkor rendkí­vül káros a társadalomra, a környezetre, nem utolsósor­ban a természetre. A közelmúltban, szilveszter éjszakáján a diszkóból kábul- tan ténfergő fiatalok a Nógrád megyében szolgáltatást végző KNC-nek, több tízezer forin­tos kárt okoztak. Leszaggat­ták, elvitték a fülkékben lévő telefonhallgatókat, tönkretet­ték a mikrofonokat, petárdákat dobáltak a készülékekhez. Nem gondoltak arra, hogy emberéletek megmentését akadályozhatják meg eseten­ként ezzel a tevékenységgel. A közterületi vandalizmus pél­dáit tovább lehetne sorolni. Ez kérem a kulturális, ne­velő tevékenység hozadéka. Éppúgy, mint azok a magyar hölgyek, akik testüket árulják a városokbarif az utak mentén. Igaz, e jelenség nemcsak a mi hazánkban tapasztalható, de ez ne vigasztaljon senkit. Két hónappal ezelőtt egy vi­lágszerte elismert amerikai közgazdász professzor az egyik budapesti tudomány- egyetemen tartott nagy figye­lemmel kísért előadást, amely még csak „langyos” baloldali­nak sem volt minősíthető. Az illető a gazdaságot, a kultúrát maga alá hengerlő globalizá­ciót az emberiség pusztításá­nak nevezte. Tehát gondolkozni, főleg cselekedni kellene az illetéke­seknek, amíg nem késő! A római katolikus egyházfő intelmei is megszívlelendők. Vissza kellene állítani az em­beri és nemzeti értékeket, amelyek az utóbbi években eléggé meg lettek tépázva, a nagy melldöngetések ellenére. Egyetértek azzal, hogy a szocializmusban sok hiba tör­tént. Ezek nagyobb része azonban külső kényszer hatá­sára. Nem lebecsülendő tehát az a veszély, amelyet az ese­tenkénti túlbuzgóság, a „te­gyünk még egy lapáttal rá!”- szemlélet és gyakorlat okoz. Annál is inkább, mert ez a fel­fogás napjainkban is veszélyt jelent a társadalomra, a belső békére. Az elkövetkezendő időben a történészeknek tény­szerűen, tárgyilagosan fel kell dolgozniuk, hogy mi történt a magyar kultúrában az elmúlt évtizedekben, években. De ne gyűlölködő, sértett emberek végezzék e munkát, vagy akik jól meg akarnak élni belőle. Ez vonatkozik Nógrád me­gyére is. Mutassanak példát más területeknek! Az emberek, a lakosság többsége emlékezetéből nem lehet a jó dolgokat kitörölni, azokat éppúgy bűn lenne el­hallgatni, mint a hibákat, té­vedéseket. Ozsvárt Barnabás Salgótarján

Next

/
Oldalképek
Tartalom