Nógrád Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-304. szám)
1998-12-07 / 286. szám
4. oldal ÚTON - ÚTFÉLEN 1998. december 7., hétfő Közlekedési kerekasztal: Az egy utca átka - Évtizedes gondok jelentkeznek - A technika nem helyettesíti a rendőrt Nálunk jobb a helyzet mint országosan A salgótarjáni polgárok azt érzik, hogy esetenként tűrhetetlenek a közlekedés körülményei és sokak szerint a helyzet csak rosszabbodhat. Ezért hívtuk kerekasztal-beszélgetésre mindazokat, akik illetékesek a témában, hogy megkérdezzük, valóban súlyos-e a helyzet, s mit lehetne tenni a javítása érdekében. A beszélgetés résztvevői: a polgármesteri hivataltól Kenyeres István városi főépítész, Lantos László főmunkatárs, Földesi László, a közterület-felügyelet vezetője, az Állami Közútkezelő és Közhasznú Társaságtól Fráter István igazgató, Dobos Csaba osztályvezető, a Városgazdálkodási és Üzemeltetési Kft.-től Angyal József részlegvezető, Székely István, a kereskedelmi és iparkamara közlekedési osztályának elnöke, a rendőrségtől dr. Máthé István ezredes, közbiztonsági igazgató, a közlekedés- rendészeti osztálytól Szatmári Zsolt őrnagy, Kiss Ferenc százados, Uzelman Antal hadnagy. Lapunkat dr. Csongrády Béla felelős szerkesztő, Pádár András és T. Németh László újságíró képviselte. A jelenlévők részleteket tekintettek meg abból a videofelvételből, amelyet a Gagarin általános iskola környezetéről, a Meredek út és a József Attila út kereszteződésének reggeli forgalmáról készítettek. Ez a városi közlekedés egyik legneuralgikusabb pontja. T. Németh László: Nemcsak itt van neuralgikus pont hanem máshol is. Az Arany János iskola klasszikus példa, de mondhatnánk az Acélgyári úti iskolákat is. Az utcából kiáradó forgalom okoz óriási dugókat. Az acélgyári iparvágányon a csűcsforgalmi időben történő tolatások félórákra is megfogják a forgalmat. Dr. Máthé István: Nem tudunk rendőrt adni, mert nincs. Országosan Nógrádban van a legkevesebb közlekedési rendőr. Ezek is megosztva Salgótarjánban és Balassagyarmaton dolgoznak. E két városhoz tartozik az egész megye területe. Salgótarjánban 15-20 olyan kritikus pont van, ahová rendőr kellene. Székely István: Baleseti gócot képez a Nemzetinél folyó építkezés is. A fordulóban lévő járdaszigetet sokan nem ismerik, s amikor jön egy kamion, az ott állót elsodorja. A Pólus Áruház építkezése miatt egy fekvőrendőrt kellene beépíteni a Rákóczi útra, mert a kanyar beláthatatlan. A kamionok ellen pedig a járdaszigeten egy ideiglenes korlátot a gyalogosok védőimére. Tények alapján T. Németh László: Javíthatnánk a közlekedési fegyelmet lélektani eszközökkel is. Például egy objektum „kint felejtése”, ami ott rendőri ellenőrzést sejtet. Radarkontroll feliratú tábla, használaton kívüli rendőrautó elhelyezése stb. Székely István: Gyakorlat már, hogy a jelzőlámpába bele van építve a kamera. Aki átmegy a piroson, megkapja a büntetését, amit felvétellel lehet dokumentálni. Dr. Máthé István : Rendszám alapján a járműtulajdonost nem lehet felelősségre vonni szabálysértésért, csak azt, aki elköveti. Csak rendőri ellenőrzéssel nem oldható meg a dolog. Ezért kísérletképpen tervezzük, hogy - 1976-hoz hasonlóan, amikor a KRESZ-vál- tozások történtek - most is kiképzőnk minden embert. Ri- mócon tervezzük, hogy a vezetői engedéllyel rendelkezőknek elmondjuk, hogy 1976- tól milyen KRESZ-változások vannak. Angyal József: Eddig csak a járművezetőkről beszéltünk. Mi a helyzet a gyalogosokkal? Ők ugyanúgy sértik a közlekedést, mint a járművezetők. Fráter István: A tényekből kell kiindulni. A közlekedési morál semmivel sem rosszabb, mint az országban bárhol. Amikor a Gagarin iskolát megépítették akkor már megteremtődött a jelenlegi helyzet, amely a forgalom biztonsága szempontjából kritikus, de alapvetően nem veszélyes. A baleseti helyzetből kell kiindulni. Legfrissebb adatok szerint 1996- hoz viszonyítva 1997-ben Nógrádban az országos tendenciától eltérően átlagosan mintegy 4 százalékkal csökkentek a közlekedési balesetek. Nagyon szégyenkezni ■ valónk nincs. 1993-tól 1997. december 31- éig Salgótarján közigazgatási területén a 21-es főúton összesen 83 baleset következett be, amiből 38 volt gyalogos elütése. Biztonságos hálózat T. Németh László: De nem tudunk az úttest alatt futó vezetékek aknáira fedlapot csinálni, az utak rosszul kátyúzottak. Mindezek a gépkocsik műszaki állapotát is veszélyeztetik. Fráter István: Az önkormányzat értékelte a város helyzetét, s megállapította, hogy egyes területeket leszámítva a város úthálózata biztonságos és jó. Megítélésem szerint nem rossz a közlekedési helyzet és a morál. Vannak gondok, de országos főútvonalon egy fekvőrendőr elhelyezése ötletnek jó, csak nem lehet végrehajtani. Ugyanis vannak helyi érdekek és vannak tranzit érdekek. Főútvonal esetében a tranzitérdek az elsődleges, még ha az az út átmegy a városon akkor is. Földesi László: Amikor kamionstopot lehet elrendelni, amikor korlátozni lehet az áru- szállítást, akkor hogyan lehetséges a legnagyobb csúcsidőben vonatot tolatni a főútvonalat keresztező vasúton? Kenyeres István: A városi közlekedés meglehetősen ösz- szetett, mint az egész közlekedési rendszer. Ahogy elhangzott, a völgyön keresztül megy egy nemzetközi főútvonal. Mindez határállomáshoz vezet, ahol egyre növekvő átmenő forgalomra lehet majd számítani. Ez a forgalom keresztül megy a városon, ha tetszik, ha nem. Ez is indokolja azt, hogy a 210-es út harmadik üteme minél hamarabb belépjen a forgalomba, akkor mindjárt más lesz a városközpont terhelése. Ezen kívül van egy meglehetősen szűkén beépített városközpont 40-30 évvel ez előtti utcákkal, szerkezettel. Ezzel sok mindent kezdeni nem lehet. Már a telepítéskor be lett építve az a hiba, ami most egyre inkább kiütközik. Nos, keskenyek az útjaink, épületeket nem lehet elbontani és intézményeket más helyre tenni. Én úgy gondolom, hogy a közlekedés biztonságáért a város elég sokat tett és tesz. A városközponttól északra fekvő terület végig a 30 km-es övezeti sávba tartozik, ami lassabb, de biztonságosabb haladást tesz lehetővé. Nagy szerepe van az emberi tényezőnek, azzal együtt, hogy a közlekedés a következő időszakokban a város számára is igen komoly probléma lesz, hisz1 a gépjárművek száma erősen nőni fog. Ma még az európai élmezőny felénél tartunk. Ha jól emlékszem, az európai országok átlaga 450 autó ezer lakosonként. Tarján- ban ma már 250. Ennek a sok autónak közlekedni kell, mégpedig az adott körülmények között. A beépítettség meg a földrajzi körülmények nemigen teszik lehetővé azt, hogy itt folyamatosan utakat építsünk a lakóépületek között. Erre sok lehetőségünk nincs, s ehhez sok pénz is kell, amiben az önkormányzatok magukra vannak hagyva. Sétálóutca nem? Az önkormányzati utak fejlesztésére igazából, költségvetési forrás külön kiegészítésből nem áll rendelkezésre. A területfejlesztési tanácsoknál létezik pályázat, de hát ez nem nélkülözheti a saját erőt. Az útalap pályázatai elsősorban a főúthoz kapcsolódó lakóutak csomópontjait, illetve járdák építését támogatják. A város lakóutcáinál ez kevésbé vehető igénybe. Ez összetett kérdés, nemcsak abból áll, hogy fekvőrendőrt teszünk ki, vagy ide oda tereljük a forgalmat. Vagy beszéljünk a vasútról. Itt van a városon keresztül vezető közlekedési pálya, ami helyi közlekedésben nincs igazán kihasználva, mit lehet tenni? Bekapcsolható-e jobban a helyi közlekedésbe? Dr. Csongrády Béla: Egy időben sétálóutca kialakításáról is volt szó a városközpontban. Van ennek valami realitása? Kenyeres István: Nem került le napirendről, de meg kell gondolni, hogy mit teszünk. Nagyon elegáns dolog sétálóutcáról beszélni, csak én igazán nem látom reálisnak az adott útszakaszon belül a megvalósítását. Fráter István: A városközpont forgalmát ráterelhetjük az országos közút részét képező 21-és útra de abból állandó forgalmi dugók lesznek. Kell a városban sétálási lehetőség, de nem a főútvonalak mentén. Dr. Csongrády Béla: Csak nincs mit nézni... Fráter István: Az más kérdés. Gyakorlatilag az, hogy hozunk egy intézkedést, az a dolognak csak az egyik oldala. Meg kell nézni a másik oldalt is, hogy mi következik belőle. Beszéljünk még a város forgalmának a biztonságáról. A városban tavaly helyeztük üzembe a templom előtti fényjelző készüléket. Az üzembehelyezést követően rögtön megjelent egy olyan vélemény, hogy lassítja a közlekedést. Végül elfogadta a lakosság és jól működik. Szerintem rendkívül jó a forgalombiztonsági, gyakorlati hatása. Rövidesen megnyílik Zagyvapálfalván a Pólus Center. A várossal közösen, mintegy 35 millió forintos útalapos támogatással készítettük el a csomópont korszerűsítését. Jelzőlámpát telepítettünk, amit az ott lakók már régen kértek, s végre megvalósul ott is a szabályozott formában történő közlekedés. Én abból indulok ki, hogy az úton a szabályok szerint kell közlekedni s minden emberről azt tételezem fel, hogy szabályosan közlekedik. A szabálytalankodókkal, meg a renitensekkel nem lehet mit csinálni. Aki nem akarja figyelembe venni a szabályokat, azt még a rendőr sem tartja vissza. Kerékpáros gondok T. Németh László: Salgótarjánt tekintve elsősorban a határ és belváros között egyre erősödik a kerékpáros forgalom. Erre az útszakaszra táblát kellene kihelyezni a tranzit forgalom résztvevői figyelmének felkeltésére. Dobos Csaba: A KRESZ jelenleg is ismeri a kerékpáros veszélyt jelző táblát, de a kihelyezésére jogszabályok rendelkeznek. A mi forgalomszámlálási adataink nagyon gyér kerékpárforgalmat mutatnak ezen a szakaszon. Fráter István: A megoldás nem táblával lehetséges. Elsőrendű főútvonalról van szó. Ezt a problémát igazán úgy lehetne kezelni, hogy ezen a szakaszon minél előbb megvalósulhasson egy karékpározásra alkalmas területsáv, amit utána a pénztől függően egyre jobbá lehet tenni. Ennek ellenére meg lehet nézni a dolgot. Megvizsgáljuk, és ha táblával szabályozható, azon nem fog múlni. Földesi László: A kerékpárosok veszélyeztetettek, de tudomásul kell venni, hogy a kerékpárosok is veszélyeztetik a gyalogosokat. A járdán cikk-cak- koznak, pedig a KRESZ szerint a járdán nem lehet kerékpározni. Nekimennek az idősebbeknek. Dr. Csongrády Béla: Belenyugodtak-e az emberek a város autóbusz-megállóinak átszervezésébe? Kenyeres István: Mostanában nem érzékelek olyan heves viharokat, mint néhány hónapja. Inkább menetrendi problémák vannak, mint járat- és útvonal problémák. Amikor a közgyűlés erről döntött, nem tett mást mint egy korábbi rendezési tervet legalizált. Nekem annak idején volt egy ötletem, hogy a mostani távolsági pályaudvar legyen a városi közlekedésnek a pályaudvara, s cseréljen helyet a két funkció. A helyi közlekedést ez oldotta volna meg leginkább. A közgyűlés azonban nem így döntött. Hol parkoljunk? Lantos László: A város területén több helyen folyik a forgalmi rend felülvizsgálata. Ilyen a Pécskő út, a Meredek út, a Damjanich út, a József Attila út környezete, a Szamóca előtti terület. Korábban elkezdtük és folyamatban van a városközpontban a járdákon való parkolásnak az ellenőrzése, a fizető várakozóhelyek kijelölésének, és módosításának a szabályozása. Felmerült az egyirányúsí- tás irányának a megváltoztatása, s az is, hogy célszerű lenne a József Attila út egyirányú forgalmát visszaállítani kétirányúra. Kenyeres István: A parkolás kényes téma. Próbálkozunk valamilyen zónásítás megvalósításával, elsősorban a díjak tekintetében. Egyre inkább meg kell barátkozni azzal a gondolattal, hogy vagy felfelé vagy lefelé kell valami módon a parkolóhelyeket megépíteni a városközpontban. Ez meglehetősen komoly pénzeket jelent. De nem nagyon kerülhető el. Dobos Csaba: Szó esett az ALBACOMP-üzletház építésével kapcsolatos bonyodalmakról, illetve az ezzel járó kellemetlenségekről, veszélyhelyzetekről. Ebben a tekintetben valamifajta kompromisszum, tolerancia szükséges. Azon az útszakaszon a forgalomkorlátozás jelenleg is érvényben van, de ennél többet nem tudunk tenni. Lantos László: Kétségtelenül szűk a hely. Ez sajnos, akkor alakult ki, amikor megépült a 210-es út második üteme és létrejött az ideiglenes átkötés a Kossuth Lajos úton keresztül a Rákóczi útra. Fráter István: Az a csomópont nem szabványos. Csak ideiglenesen működhet, hogy a forgalmat visszahozza a 21-es útra. Az az útátjáró megszűnik a harmadik ütem megépülésével. Fekvőrendőr kellene Szatmári Zsolt: A rendőrség a közlekedésben igencsak a végeken álló végrehajtó szerepet tölt be. Nem rendelkezik jogi felhatalmazással arra, hogy közlekedésszervezési kérdésekben döntsön és beleszólhasson. Véleményezési jogunk van, amivel élünk is. Ezt azonban figyelmen kívül is lehet hagyni, ahogyan ezt gyakran tapasztalni. Senki ne várja a rendőrségtől olyan esetek szankcionálását, amikor forgalomtechnikai eszközökkel is kiküszöbölhető lenne a gyorshajtás. A Pécskő utcában lehetne például fekvőrendőrt kirakni. Beszéltünk Salgótarján baleseti statisztikájáról. A város közlekedésének ilyen fajta statisztikája nem rossz. Ámde a számok csak a személyi sérüléssel járó baleseteket mutatják. Sokkal több az anyagi kárral járó baleset a városban, amit mi sem tudunk kimutatni. Mi rendőrök foglalkozunk a közlekedéssel, de maga a balesetmegelőzési tevékenység, mint ahogyan a világ legtöbb részén már egyáltalán nem rendőrséghez kapcsolt kötelesség, hanem társadalmi feladat. Fráter István: Egyetértek vele, hogy olyan forgalomtechnikai eszközöket kell alkalmazni, amelyek fizikai akadályt jelentenek, s nem teszik lehetővé a száguldozást. Ámde amikor van egy lakossági igény, amikor kérik, hogy korlátozzuk a sebességet, a kevés pénzből gyakran csak táblára telik. Dr. Máthé István: Én sokkal veszélyesebbnek látom a Tarján vendéglőnél lévő helyzetet, mert sok a baleset a kihajtás miatt. S lehet a litkei csomópontban is, ha a Penimarket beindul. Nem tudjuk megtanítani az embereket a telezőidre közlekedni. Az Arany János úti kereszteződésben szerencsére nincsenek balesetek. * A beszélgetésben minden gondot nem lehetett áttekinteni, de úgy érezzük, hogy a salgótarjáni közlekedés legal- lergikusabb kérdéseiről sikerült szót ejteni. Bízunk abban, hogy a közöltek nemcsak továbbgondolkodásra, hanem közös cselekvésre is ösztönöznek. S ebben mindenki úgy vállalhat részt, hogy szabályosan közlekedik. Pádár András Uzelman Antal hadnagy a Gagarin iskola környéki közlekedés megoldásáról beszél
