Nógrád Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-304. szám)
1998-12-11 / 290. szám
1998. december 11., péntek PÁLYAVÁLASZTÁSI MELLÉKLET 5. oldal Mi leszek, ha „nagy” leszek ? Sorsformáló idők a nyolcadik osztályosok számára Nem könnyű a döntés Bejutni könnyebb, mint helytállni. Szűk fél tanévvel a nagy esemény után, így hangzik a tavaly pályát választottak tömör helyzetjelentése. Legfőbb vonalakban az ilyen döntés előtt álló újabb nemzedék esélyei is hasonlóak lesznek Nóg- rád megyében. A változás a feltételek és a körülmények függvénye, s ezen a téren nincs túl nagy mozgás. Bár - a kedvezőtlen népességi mutatók ismeretében - talán nem túlzás, hogy a nyolcadikosok számának az előző évhez képest csekély (mintegy negyven-ötven fős) növekedése biztató jel lehet. A középiskolák befogadóképessége nagyrészt adott, az elmúlt évhez képest nincs számottevő eltérés. Tehát, ma is lényegesen több a hely, mint a pálya- választó. A tavalyi pályaválasztó nyolcadikosok 2600-2700-an voltak, s a következő tanévben a megyében összesen felvehető tanulók száma pedig 3026. Nóg- rádban - a korábbi tapasztalatok szerint - a tanulók mintegy tíz %-a választ megyén kívüli középiskolát, leggyakrabban Vácott, Aszódon, illetve Budapesten. Salgótarján önkormányzatának a középfokú oktatásról készült korábbi elemzése előrebocsátja a magyarországi középiskolák sajátos helyzetének egyik fontos jellemzőjét. Nevezetesen azt, hogy a megkezdett kísérletek, változtatások hatékonyságának azonnali fokmérője a munkaeropiaci megmerettetes. A szakképző intézmények iránt szimpatizálók pedig jó ha tudják, hogy az elmúlt három év alatt ezek kínálata sokszínűbbé vált. Mind a gimnáziumi, mind a szakközépiskolai képzés számára nagy kihívás a középiskolázás tömegessé válása, amely újabb oktatásszervezési problémákat vet fel. A csökkenő tanulólétszám már ’95-ben komoly beiskolázási gondokat okozott: a gimnáziumok nem vagy alig tudták teljesíteni tervüket, a Kós Károly Szakközépiskola nem tudta indítani a tervezett gimnáziumi osztályt. Középiskola megszüntetése, illetve kettő ösz- szevonása, létszámváltoztatás, a fokozottabb felújítási, karbantartási ráfordítás voltak a következmények. A város középiskolai oktatására új típusú működés vált jellemzővé. Ennek összetevői: bővülő feladatokat ellátó szűkülő intézménylánc. A ’97-’98-as tanév előkészítése során az önkormányzat áttekintette a középiskolák csoportterveit, a jellemző szakmacsoportokat. A legfontosabb változások között szerepelt egyebek mellett, hogy a Táncsics Mihály szakközépiskola megszüntette a kereskedelmi képzést, első osztályt már nem indított, a Bolyai gimnázium pedig két párhuzamos osztállyal működteti a hatévfolyamos gimnáziumot. A következő tanévre szóló beiskolázási javaslatát az intézmények terve alapján készítette el. A város középiskolai közül csak a Kereskedelmi és Vendéglátó-ipari Szakközépiskola képez szakmunkásokat. Ennek jellemzői: a 9-10. évfolyamon közismereti tárgyak tanítása (később az alapvizsgára való felkészítés) lehetséges szakmai iránykereséssel, majd all., 12. évfolyamon a szakképzés következik. Dr. Szalánczay György (megyeháza, közoktatási és művelődési osztály) szerkesztésében, a Nógrád Megyei Pedagógiai Intézet kiadásában látott napvilágot az a tájékoztató füzet, amely a következő tanévi középiskolai jelentkezések rendjéről és az intézmények felvételi lehetőségeiről ad útbaigazítást: a képzés egyes változatainál ott szerepel a felvehető tanulói létszám is. A kiadvány 1-2. oldalán a megye főjegyzője, dr. Barla László hívja fel a figyelmet a kötelező feladatokra. Egyebek mellett arra, hogy a nyolcadikos tanulóknak a jövő év február 22- éig kell leadniuk jelentkezési lapjukat osztályfőnöküknek. A továbbítás az igazgatók feladata, a határidő ’99. március 1. A felvételről szóló döntésről legkésőbb március 24-éig értesítik a végzősöket. A felvételt nyert tanulónak március 31-éig nyilatkoznia kell arról, hogy elfogadja-e az iskola (iskolák) ajánlatát. Az érintettek -diákok, szülők - tudják: dönteni mindig nehéz. A tájékozódás, a tájékozottság azonban megkönnyíti ezt a nehéz lépést. (mj) Hogyan tovább a középiskolából? - Érettségiző és érettségizettek véleménye Kell legalább egy diploma A pályaválasztás mindig nehéz - főleg a lányok számára! Mindig is voltak felkapott szakmák és „nem sikkesek” is. Manapság egyesek divatból választanak szakmát. Egy biztos: 18-20 évesen sem könnyű elhatározni, hogy az ember mit fog csinálni „felnőtt" életében. Mező Nikoletta 4. évfolyamos a salgótarjáni Stromfeld Aurél Gépipari és Építőipari Szakközépiskolában.- Magasépítési szakra járok. Hamar eltelt a négy év. Szinte még fogalmam sincs arról, hogy hol fogok tovább tanulni. Azt mindenesetre már eldöntöttem, hogy egy évet kihagyok az érettségi után. A pszichológia érdekel, mindenképpen ilyen irányban szeretném folytatni majd a tanulmányaimat. Szeretem az embereket, szeretnék velük foglalkozni. Többször tapasztaltam már magamon is, hogy milyen jól is jön néhány segítő szó, mikor az ember bajban van.- A szülei beleszólnak abba, hogy hol tanuljon majd tovább?- Nem. Az az elvük, hogy legalább egy diploma kell, hiszen az érettségivel manapság már sem1 mit sem ér az ember. De konkrétan nem mondják meg. hogy nekem ilyen vagy olyan egyetemre, főiskolára kell mennem. Kubinyi Annamária 19 éves, 1997-ben érettségizett a pásztói gimnáziumban.- Miért hagyott ki egy évet az érettségi után?-Úgy gondoltam, hogy legalább ennyire szükségem van ahhoz, hogy föl tudjak készülni a felvételire. Azután megpróbáltam a debreceni közgazdasági egyetemet, illetve az államigazgatási főiskolát. Bár egyik helyre sem sikerült a felvételim, nem törtem le. Már tudom, hiba volt kihagyni azt az egy évet.- Jelenleg mivel foglalkozik?- Dolgozom egy rt.-nél, üzletvezetőnek tanulok -nemsokára vizsgázom majd - és készülök az újabb felvételire. Az az álmom, hogy pénzügyi és számviteli dolgokkal foglalkozzam.- Miért fontos a továbbtanulás?- Az embernek mindenféleképp' kell legalább egy diploma ahhoz, hogy boldoguljon az életben, s munkát találjon. * Kun Kinga I. évfolyamos a salgótarjáni Kodolányi János Szak- középiskolában. 1997-ben leérettségizett, majd úgy gondolta, hogy egy évet dolgozni fog.- Könnyű manapság munkát találni?- Nem, de aki nagyon akar dolgozni, annak sikerül. Bár manapság egy érettségivel nem nagyon lehet dicsekedni! Végül álláshoz jutottam egy presszóban, ahol egész nap talpalhattam, s még fizetni sem akartak érte. Ezután egy gyárban dolgoztam, ahol szintén nem rózsás az élet. Nagyon meg kell dolgozni néhány ezer forintért is. Végül egy vegyeskereskedésben találtam magam, ahol még a mai napig is - iskola mellett - dolgozom.- Ha újra érettségizhetne, újra kihagyna egy évet?-Nem! Egy évet fölöslegesen elvesztegettem. * Bakos Judit II. évfolyamos a Kodolányi János Szakközépiskola gazdasági informatikus szakán. Júniusban befejezi az iskolát és újra elgondolkodhat a jövőjén.-Nem szeretnék dolgozni addig, amíg van lehetőségem arra, hogy tanulhassak. Szeretnék tovább tanulni a székesfehérvári Kodolányi János Főiskola kommunikációs szakán.- Érettségi után miért a Kodolányi János Szakközépiskolába jött tanulni?- Madáchos diák voltam, s számítástechnika szakra jártam. Úgy gondoltam, hogy csak hasznom származhat abból, hogyha egy kicsit jobban meg akarom ismerni a számítástechnika világát. Nem is tévedtem, hiszen az iskola jó, az oktatás is főiskolai szinten folyik. Egyedül csak azt sérelmezem, hogy én programozó szakra szerettem volna járni, s 1997 őszén - a kevés jelentkező miatt - csak gazdasági informatikus szak indult.- Mi történik, ha nem sikerül a székesfehérvári felvétel ?- Akkor dolgoznom kell. Valami olyan munkahelyet szeretnék, amelynek köze van a gazdasági informatikához és viszonylag jól lehet keresni vele. Fontos a pénz, mivel a mai világban csak az érvényesül és az tud megélni, akinek pénze is van! Fissza Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola, Salgótarján Hol terem a jövő közgazdásza? A salgótarjáni Táncsics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépiskola a megye egyetlen országosan is elismert, csaknem hat évtizedes hagyományokkal rendelkező középfokú közgazda- sági intézménye. Népszerűségét a színvonalas oktató-nevelő munkán túl nagy mértékben emelte, hogy eredményes pályázatával 1992 óta részt vesz a világbanki programban, 1998-tól pedig a szintén világbanki hitellel támogatott érettségi utáni szakképzés fejlesztésében. Iskolánk a művelt, igényes szakemberek képzésének intézménye. A kor kihívásainak megfelelően nem az ismeretek felhalmozását tartja a legfontosabbnak, hanem azt, hogy minden diák képessé váljon a megszerzett ismeretek későbbi, folyamatos bővítésére, elmélyítésére, alkalmazására. Az első szakasznak az általános iskolát követő négy (9—12.)* évfolyamot tekintjük. Tanulóink magas óraszámban tanulnak közismereti tárgyakat. A magyar, történelem, matematika óraszáma csaknem az általános gimnáziuméval azonos. Egy idegen nyelvet heti 5 órában, csoportbontásban oktatunk. Angol és német nyelv közül lehet választani. A természettudományos tárgyak közül a kémia, biológia, földrajz, fizika óraszáma viszonylag alacsony, ugyanakkor a hagyományos szakközépiskolai képzéshez képest új lehetőségeket jelent a tanulóknak. Az informatika tantárgy keretében megismerkednek a.diákjaink a legfontosabb irodai eszközökkel (telefax, másológép, írógép, telefon) jártasságot szereznek ezek kezelésében és az információ feldolgozásban, tanulnak programozási alapismereteket is. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink a számítógépeket megfelelően tudják kezelni, képesek legyenek a megszerzett ismereteiket a többi közismereti és szakmai tárgyban is alkalmazni. Jártasságot szereznek típusonként egy-egy konkrét programrendszer kezelésében (szövegszerkesztés, táblázatkezelés, adatbázis-kezelés). A tantárgyat csoportbontásban tanítjuk négy korA nagy múltú intézmény épületének homlokzata szerű számítógéptermünkben. A 9. és 10. osztályban szakmai tantárgyként gazdasági alapismereteket és gépírást tanítunk. A közismereti és szakmai tantárgyak aránya megváltozik a 11. és 12. évfolyamon -60-40 %-, ami jelzi, hogy megkezdődnek a közgazdasági szakmai alapozás tantárgyai: az elméleti közgazdaságtan és az üzleti gazdaságtan, amely magában foglalja a statisztikai, a számviteli, a pénzügyi és marketing alapismereteket. E képzés megalapozza valamennyi, az érettségit követő speciális közgazdasági képzést. Ebben a szakaszban tehát a széles körű alapműveltség megszerzésén és az érettségi vizsgára történő színvonalas felkészítésen túl esélyt adunk a felsőfokú intézményekben való továbbtanulásra és az érettségire épülő, munkaerő-piaci igényekhez igazodó szakmatanulásra. Az általános közgazdasági képzést köveik a szakképzési évfolyamaink (1/12 - 2/14.), ez tekinthető a második szakasznak. Akik nem felsőoktatási intézményben kívánnak tanulni, azok iskolánkban vagy egy másik középiskolában tandíjmentesen szerezhetnek szakmai képesítést. Ebben a szakaszban középvagy felsőfokú szakképzés folyik a munkaerő-piaci igények figyelembevételével az Országos Képzési Jegyzékben meghatározott szakmákban. Szakképzési évfolyamainkon várható kínálatunk: pénzügyi ügyintézői, számviteli ügyintézői, banki ügyintézői, vállalkozási ügyintézői, középfokú ügyintéző titkári, felsőfokú ügyintéző titkári szakmai vizsgára felkészítő képzés. A szakképző évfolyamokon szakmai elméletet és gyakorlatot tanítunk (70- 30 %). Felkészítjük tanulóinkat az adott képesítéssel betölthető munkakörökre, magasabb szakmai képesítés megszerzésére. Az 1999/2000. tanévben négy általános közgazdasági (világbanki) osztályt indítunk 128 tanuló számára. Aki hozzánk jelentkezik, annak felvételéről az általános iskolai eredménye alapján döntünk, de előtte egy rövid elbeszélgetés keretében személyesen is megismerkedünk vele. Szerencsi Gábor a diákönkormányzat elnöke Vadovicsné Tölgyesi Mária igazgató Egyetlen mezőgazdasági képzést végző intézmény a megyében Agrárszakemberek Szécsényből A mi iskolánk, a szécsényi Lipthay Béla Mezőgazdasági Szakképző Intézet Nógrád megyében az egyetlen ilyen jellegű intézmény. Ötvenkét éve folytatjuk a középfokú mezőgazdasági szakemberek képzését mindig az adott kor társadalmi-gazdasági igényeit szem előtt tartva, a képzési formák és szakmák kiválasztásával. A képzés főbb jellemzői: Közismereti képzés 9-12. évfolyamokon, pályaorientációval és szakmai alapozással bővítve szakközépiskolai és szakiskolai formában történik. A szakközépiskolai képzés 4 éves időtartamban a „világbanki” óratervek szerint folyik, mezőgazdasági szakma- csoportban. A 4. év végén érettségi vizsgát tesznek tanulóink és ezt követően folytathatják tanulmányaikat, felsőfokon vagy szakképzésben. A szakiskolai képzési forma két évében általános képzés mezőgazdasági pálya- orientációval és szakmai alapozással történik, melynek célja, hogy tanulóink felkészüljenek az alapműveltségi vizsgára és Országos Képzési Jegyzék szerinti szakképzésre. Az iskolában folytatható szakképzés területei: gépészet, növénytermesztés, állat- tenyésztés, kertészet, falusi vendéglátás. A 16. életévet betöltötték a sokféle mező- gazdasági szakképesítés közül választhatják például a mezőgazdasági gépész, állat- tenyésztő, lótenyésztő, gazda, gombatermelő, gyümölcs- termelő, dísznövény- és zöldségtermesztő, biotermelő, falusi vendéglátó, mezőgazda- sági vállalkozó képzés valamelyikét vagy többek kombinációit. Az érettségivel rendelkezők az előbb felsoroltakon kívül általános mezőgazda- sági technikus, mezőgazda- sági áruforgalmazó technikus képzések közül is választhatnak. Iskolánk igen széles skálát képez, előnye az egyes területek közötti átjárhatóság. Minden tanuló megtalálhatja a képességeihez legjobban igazodó képzési arányt. A felnőttek részére az iskolarendszerű szakmunkások szakközépiskoláján kívül, számos iskolarendszeren kívüli képzési lehetőséget ajánlunk, mint például számítógép-kezelői, gépjárművezetői, motorfűrész-kezelői, növényvédő- és méregraktár-kezelői, vadász, vadtenyésztő. A képzési feltételek néhány jellemzője: A közismereti és szakmai tárgyak oktatása szaktantermi rendszerben folyik. Kiemelten kezeljük az idegen nyelv, a számítástechnika és a korszerű szakmai oktatást. Az idegen nyelvi képzést anyanyelvi tanárok segítik. A számítástechnika szaktanterem jól felszerelt. Távollakóknak kollégiumi elhelyezés biztosított. A szakmai gyakorlatok fő színterei az iskolai laboratóriumok és a tangazdaság. A tangazdaság főbb egységei: tanműhelyek, erő- és munkagéppark, kertészet, szántóföldi terület, tanistálló. A tangazdaságban termelésszerű oktatás, továbbá takarmány- és zöldségnövények fajtakísérletei is folynak. Napi kapcsolatban állunk az alapanyag-előállító és -forgalmazó cégekkel, valamint a térség vállalkozásaival. A Szécsényben tanuló diákok lehetőségeit növelik, diákéveiket színesítik azok a nemzetközi kapcsolatok, melyeknek aktív részesei lehetnek. Szakmai gyakorlatokon Németországban, Ausztriában vehetnek részt, sport-kul- turális-turisztikai élményekkel Szlovákiában, Erdélyben gazdagodhatnak. Iskolánknál több olyan kiegészítő képzés is folyik, amely a tanulók egyéb érdeklődésének, vagy elhelyezkedési esélyük növelésének ad nagyobb lehetőséget pl. gépjárművezetés, számítógép-kezelés, lovaglás, főzés, varrás, virágkötészet. Az iskola hagyományait őrző és egyéb diákkezdeményezés által szerveződő rendezvények (gólyabál, szalagavató, osztálykirándulások, szakmai versenyek, szakkörök, szécsényi diákok művészeti találkozója, Lipthay-na- pok) érlelik jó közösséggé tanulóinkat. Elmondható, hogy diákjaink magukénak érzik az iskolájukat és e kis várost, ahol mezőgazdasági szakemberekké válhatnak.
