Nógrád Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-304. szám)
1998-12-08 / 287. szám
1998. december 8., kedd Hazai Körkép 5. oldal Aláírások a nyugdíjemelésért. Reméljük, hogy a 400 ezer aláírást figyelembe veszik döntésüknél a koalíciós pártok képviselői - jelentette ki Rabi Ferenc, az MSZOSZ alelnöke, amikor tegnap az Országházban a nyugdíjas-érdekképviseletek tagjaival együtt petíciót nyújtott át Har- rach Péter szociális és családügyi miniszternek. Az aláírók a nyugdíjak törvény szerinti emelése mellett a bérek infláció- követő emelkedését és az érdekegyeztetés intézményeinek megőrzését is követelik. A miniszter rámutatott: a kormány eddig nem találkozott olyan érvvel, ami miatt meg kellene változtatnia korábbi döntését, de nyitott minden megoldási lehetőségre. fotö: feb/kallus György Elégedetlenek a közszolgálati szakszervezetek Megvárják a januári fizetést Mind erősebb a közszolgálati szakszervezetek körében az az álláspont, hogy várják meg a januári felemelt (vagy fel nem emelt) első fizetést, és látva annak valós értékét, azt követően, a tagság véleményének birtokában döntsenek a további bérharc formáiról. Szabó Endre, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának elnöke lapunknak elmondta: az Országgyűlés a költségvetési vitában egy sor, a közalkalmazottak, köztisztviselők, közszolgálati viszonyban állók jövő évi kereseti helyzetét befolyásoló kérdést már lezárt, mások azonban még nyitottak.- A kormány átlagosan 2-2,5 százalékos reálbér-növekedést irányzott elő a közszférában, ami szerintünk kevés. Ennek a körnek ugyanis a nemzetgazdasági átlaghoz képest több mint 10 százalékos az elmaradása. Ezért gondoljuk azt: a gazdaság felfelé ívelő szakaszában valamivel többet kellene kapnunk. A helyzetet bonyolítja, hogy túlzottan „szóródnak” az emelések. Lesznek csoportok, amelyek többet kapnak, ilyenek például az igazságszolgáltatásban dolgozók, a fegyveres szolgálatban állók és bizonyos mértékig a pedagógusok is. Ez nem baj, ám ugyanakkor a közszféra kétharmadának a reálbére nem emelkedik.- Annak az egyharmadnak is csak 5 százalékkal lesz több a borítékjában, amikor 11 százalékos várható jövő évi inflációról beszélünk - tette hozzá Szabó Endre. - Tavaly a közalkalmazottak reálbére 2 százalékkal nőtt, előreláthatólag az idén is ennyi lesz az emelkedés. A folyamat 1999-ben a jelek szerint a visszájára fordul. A SZÉF elnöke külön kitért a pedagógus-béremelésre, amelyből kimaradnak az iskolák, oktatási intézmények kisegítő, technikai dolgozói. A nevelők borítékjával sem lesz minden rendben. Sorra jelzik ugyanis az önkormányzatok, hogy a központi támogatásban nincs benne az az összeg, amivel januártól meg tudnák emelni a pedagógusok fizetését.- A szakszervezetek szerettek volna a tárgyalóasztalnál eredményeket elérni, de a kormány mereven elutasította javaslatainkat - nyilatkozta Szabó Endre. - Tiltakozó akciót szerveztünk a Sportcsarnokban, azt gondoltuk, ez már súlyosabb figyelmeztetés, de ez sem hozott eredményt. Abban egyetértés van köreinkben, hogy akkor sem szabad befejezni a tiltakozásokat, ha a költségvetés vitája lezárul. Mind erősebb az az álláspont, hogy meg kell vámunk a jövő évi első fizetést. Nemcsak a közelgő karácsonyi ünnepek miatt, amely időszak köztudottan nem a tiltakozások, a demonstrációk időszaka. Azért kellene megvárnunk az első fizetést, hogy az emberek a saját szemükkel láthassák, maguk tapasztalhassák, mennyivel vásárolhatnak majd többet a fizetésükért. Koós Tamás Pengeváltás, napirend előtt Szerződések felrúgásával vádolta a kormányt a volt kormányfő Az Országgyűlésben tegnap elfoglalta képviselői helyét Ivá- nyi Gábor (SZDSZ), aki Demszky Gábor főpolgármester lemondása után jutott mandátumhoz. Szabó Lukács kilépett a MIÉP frakciójából és függetlenként folytatja munkáját. Az ülésen Kuncze Gábor (SZDSZ) a Szabó Lukácsügyhöz szólt hozzá. Emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság a ciklus kezdetén megadta ugyan a MIEP-cso- portnak a frakcióalapítás jogát, de csak az alakuló ülésen meglévő létszámmal. Most ez már nincs meg, ezért szerinte kétséges a frakció léte. Napirend előtt Várhelyi András (FKGP) a magyar televíziózást ostorozta, mert - mint mondta - „ember- és gyermeknyomorító mocsok az, amit mindazok kénytelenek nézni, akiknek a kultúrából és a szórakozásból csak a tévére telik”. Kosa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere a vidék közlekedési gondjait állította szembe a budapesti metróépítkezés által igényelt 180 milliárddal. Dávid Ibolya igazságügyminiszter arról szólt, hogy az MSZP és az SZDSZ az előző négy évben, kormányzásuk alatt az ellenzék által kezdeményezett 25 vizsgálóbizottságból csak 7-et engedett működni, és ezek közül is csak 3- ban juthattak el a parlament által elfogadott jelentésig. Hosszú hallgatás után megszólalt Horn Gyula volt kormányfő is, kijelentve, hogy a kelet-közép-európai térségben Magyarország helyzete a legjobb, de ez az MSZP-SZDSZ kormány érdeme. A kormányt szerződések és ígéretek felrúgásával, a nyugdíjasok becsapásával, félelemkeltéssel vádolta. A Postabankról szólva úgy vélte: Orbánék kényük- kedvük szerint manipulálnak a számokkal. A miniszterelnök helyett Torgyán József válaszolt, visszautasítva a vádakat „gratulált” Horn frakcióvezetőhelyettesi kinevezéséhez. S. A. Az alkotmányjogász szerint emberi jogainkról csak törvény intézkedhet A kétharmad egyetértése kellene A Fidesz-frakció közeljövőben vitára bocsátandó módosító javaslatainak ellenére is több ponton alkotmányellenesnek tartja az adórendőrség létrehozásáról szóló törvénytervezetet Halmai Gábor alkotmányjogász. Szerinte a nyugati országokban elképzelhetetlen, hogy köztisztviselőket rendőri feladattal és kényszerítő eszközök használatával bízzanak meg. Halmai úgy tudja: a vezető kormánypárt hajlandó apróbb változtatásokra a tervezetben. Kihúzták a szövegből például azt a kitételt, amely szerint az adórendőr „megelőzési” céllal is kényszerítő eszközökhöz nyúlhat, illetve azt a passzust, amely kimondta: egyszerű miniszteri rendelettel is feladatokat lehet majd adni az új testületnek. Az ismert alkotmányjogász hangsúlyozta: új fegyveres szervezetet nem lehet „feles törvénnyel” létrehozni, ezért a legjobb megoldás az lenne, ha továbbra is a kétharmados törvénnyel életre hívott rendőrség, illetve annak valamelyik részlege végezné az adózással kapcsolatos bűncselekmények felderítését, ahogy az más országokban is szokás. A szakember alkotmányellenesnek tartja azt a kormányzati elképzelést is, amely szerint végső esetben egyszerű kormányrendelettel döntenének az adórendőrség felállításáról. Mint mondotta, alapvető emberi jogokat érintő kérdéseket csakis törvényben lehet szabályozni. Az APEH-tisztviselők fegyverrel és különleges jogokkal való ellátása olyan abszurdum, véli, mintha az egész minisztériumi apparátust felfegyvereznék. Adatvédelmi szempontból is támadhatónak érzi a készülő jogszabályt. A különleges csoport tagjai ugyanis a tervek szerint közérdekű adatoktól zárhatnák el a nyilvánosságot. Takács Mariann 4 ... A döntés felelőssége az orvosé - halottat nem lehet feljelenteni Be kellett adni az injekciót? Ha csak fizikai megfékezést - tehát lekötözést - alkalmaznak egy őrjöngő beteggel szemben, akkor a nyugtalan viselkedésből fakadó menekülési reakciókba is belehalhat az, akinek keringési rendellenességei vannak - tudtuk meg dr. Dok- torits Bélától, a Mentőkórház főorvosától.-A Malév-gépen randalírozó utas esetében tehát a nyugtató injekció alkalmazása akár életmentő beavatkozásnak is felfogható? - kérdeztük annak a tragikus esetnek a kapcsán, amelynek következtében az őrjöngő utas meghalt. A többiek védelmében eljáró magyar orvos felelősségének megállapítására akár 4-5 hónapig is elhúzódó vizsgálat indult.- Ilyenkor természetes, hogy igazságügyi orvostani boncolás és nemzetközi ügyészségi kivizsgálás is történik - hangsúlyozza dr. Dok- torits Béla. - Mindig nehéz vészhelyzetben sürgősségi ellátást nyújtani, mert ilyenkor sem konzíliumot, sem laboratóriumi vizsgálatot nem kérhet az orvos, de minden perc számíthat. Az általam ismert körülmények között a kolléga jól tette, hogy beavatkozott. Szakmai értelemben a döntés joga és felelőssége egyértelműen az övé, ebben nem kell a gép kapitányával „egyeztetnie”, de a pilóta sem utasíthatja az orvost, hogy adjon be valamilyen injekciót egy utasnak. Az adott helyzetben viszont nyilván megbeszélték, mit lehet tenni. Értelmezhetetlennek nevezte Simics Iván jogász azt a hírt, miszerint a Malév Rt. feljelentést kíván tenni a halott finn férfi ellen, mert - mint mondta - a Btk. idevonatkozó paragrafusa szerint a már folyó pert is azonnal megszüntetik a gyanúsított halála után. Magyarán, a nyomozó hatóság elvből hozzá sem kezd az igen költséges eljárás lefolytatásához, hiszen a bíróság úgysem állapíthatná meg egy, védekezésre már képtelen ember felelősségét. N. Zs.-T. M. Csaknem négymilliárd forintot kíván fordítani a hátrányos helyzetű fiatalok felzárkóztatására az Oktatási Minisztérium - mondta Pokomi Zoltán oktatási miniszter hétfőn „A könyvtárak a kirekesztés ellen” című konferencián. A drogtörvényt módosító javaslat a nemzetközi tapasztalatokkal ellentétes szabályozást vezetne be Magyarországon - hangzott el a „Drogprevenció és büntetőjog” címmel Budapesten megrendezett tanácskozáson. Lévay Miklós, a Bűnügyi Tudományok Intézetének vezetője szerint a szabályozástervezet egyetlen pozitívuma, hogy pontosan meghatározza a jelentős és csekély mennyiség fogalmát. A MIÉP képviselőcsoportja nem foglalkozott hétfői ülésén Szabó Lukács kizárásával, ám valamennyi országgyűlési tisztségéből visszahívta a pártból kizárt politikust. Szabó Lukács helyére nem választottak másik frakcióvezető-helyettest. Szabó nem vett részt a frakcióülésen, mivel úgy értékeli, hogy kizárásáról már az előző héten határozott a képviselőcsoport, ezért úgy döntött, kilép a frakcióból. Az Országgyűlés Önkormányzati és Rendészeti Bizottsága a szervezett bűnözés elleni törvényjavaslathoz benyújtott 91 módosítás csaknem egy- harmadát támogatta hétfői, rendkívüli ülésén. A testület egyetértett azzal a javaslattal is, hogy a védett övezet - ahol a prostituáltak nem végezhetnék tevékenységüket - bővüljön ki a diplomáciai és konzuli képviseletekkel, illetve az ilyen elbírálás alá eső területekkel. Aláírták a megállapodást. A kormánnyal kötött megállapodás értelmében 1999-től évente 700 millió forint járadékot kap egykori ingatlanjai után, valamint közfeladat-átvállalásának elismeréseként a Magyarországi Evangélikus Egyház - hangzott el a szerződés aláírásakor hétfőn, a Kulturális Minisztériumban. Az egyezményt a kormány részéről Hámori József, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője, az egyház képviseletében Harmati Béla püspök-elnök, Szebik Imre püspök, valamint Frenkl Róbert országos felügyelő látta el kézjegyével. Megkezdődött a per. A Vas Megyei Bíróságon hétfőn megkezdődött a körmendi gyermekgyilkossággal vádolt 19 éves T. Gábor büntetőpere. A fiatalember a bíróság előtt tett vallomásában tagadta, hogy idén április elsején Körmenden megölte volna a H éves H. Zsófiát. Állítása szerint soha nem járt a család lakásában. Díjnyertes fotók. Az Axel Springer Magyarország Kft. pályázatot írt ki a gondozásában megjelenő megyei napilapok fotóriporterei számára. A legjobb pályamunkákból hétfőn kiállítást nyílt a Magyar Újságírók Országos Szövetségének székházában. Képünkön: Tóth László, az Új Dunántúli Napló munkatársa az egyik díjazott fotósorozata előtt, fotó: feb/körmendi imre Elkészült a Ferikegy 2B. Tegnap átadták a 120 millió dollár költséggel épült Ferihegy 2B utasforgalmi terminált. A Ferihegy 2A és a hozzá kapcsolódó új épület együttesen az eddiginél kétszer több, évi 5,5 millió utas kiszolgálására lesz képes, fotó: feb/kallus györgy
