Nógrád Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-304. szám)

1998-12-07 / 286. szám

1998. december 7., hétfő Mozaik 9. oldal Gombamód szaporodnak Nógrád megyében a lovas egyesületek - A legjobb év 1998 volt / El Bárány Anzelm „atyai” öröksége Még ma is sokan azt tartják Nógrádban, hogy szegény Bárány Anzelm patvarci és nógrádmarcali plébánost a lovai vitték a sírba, mikor fékezhetetlenül vágtázva felborították a hintáját a marcali templom előtt. Bárány Anzelm nem csak papként volt szeretett és megbecsült személyiség, hanem neves állattartó­ként is. Mindennapos vendégei voltak a környékbeli gazdák. Talán ősei fóldszeretetét örökölhette, amit az elhivatott egyházi szolgálatában sem tagadott meg. Bátorította a földműveléssel foglalkozókat a talpra állás lehetőségeinek keresésében. Pat- varcon még kis tejfeldolgozót is tervezett beindítani. A falu apraja-nagyja ott volt a téesztől visszaszerzett Szikorka nevű tábla megszentelésén, amelyet Záborszky Csaba evangélikus lelkésszel közösen áldottak meg. Igazából talán a lovakat szerette a legjobban, fő­leg a lipicaikat. Alapító tagja volt a Palóc Lovasok Baráti Körének. „Anzi atya” -aho­gyan nevezték - javasolta Gál Andor mezőgazdasági vállalko­zónak, hogy ha lovat vesz, az lipicai legyen. Gárdonyi bázis Ma már Gál Andor és családja nógrádgárdonyi lovas tanyáján a barátok tulajdonában is lévő jó pár ló szolgálja az érdeklő­dőket, akik lovagolhatnak, ko- csikázhatnak kedvükre. Három éve szállást is biztosítanak a messziről érkezőknek és nya­ranta a tanya területén sátoros táborozási lehetőség is kínálko­zik. Ezen a nyáron még a Palóc Lovasok Baráti Körének is ott­hont adó balassagyarmati mű­velődési központ hagyományos kézműves táborát is vendégül látta Gálék tanyája. Ide járnak a környék óvodásai. Az őrhalmi általános iskola lovas képzést biztosított tanulóinak a nógrád­gárdonyi lovas bázisra építve. A Palóc Lovas Egyesület Nógrádgárdony Major üt 1. cím mögött a lótartás iránt elkötele­zett tagság sokévi munkája hú­zódik meg, amelynek látható eredményeit a megyében sza­porodó lovas egyesületek is jel­zik. Hesz Mihály, a Palóc Lova­sok Baráti Körének elnöke, aki a Nógrád Megyei Lovassport Szövetségnek is elnöke, még 1992. május 1-jén megszer­vezte barátaival az első Bárány Anzelm díjugrató és fogatver­senyt Nógrádgárdonyban, az akkor még bérelt Gál-tanyára alapozva. Országos rendezvény Az akkori sokezres közönség megerősítette a palóc lovaskor tagjait a lótenyésztés felvirá­goztatását megcélzó hitükben és azóta már az évenként meg­rendezett nógrádgárdonyi lo­vasnap országos rendezvénnyé nőtte ki magát. Nógrádban elő­ször Balassagyarmaton meg­alakult Palóc Lovaskor mellett mára további nyolc lovas egye­sület tevékenykedik a megyé­ben és ezekből három működik Salgótarjánban. Ez örvendetes, de vannak árnyoldalai is. Gál Andor azt emlegeti, hogy valamikor azért adták a palóc nevet, hogy a térség lova­sait képviselhesse. Szerinte igazából nincs versenyzői alap­bázis az elaprózódó egyesüle­tekben. A megye fogathajtóiból a hat igazolt versenyző közül öt a palóc lovaskor tagja. Gál An­dor szerint tömörülni kellene. Nem a szín a fontos. A palóc lovasok ötven tagja között ti­zenhét igazolt versenyző van, de például Szandán csak egy. Igaz az ifjúsági Kiss István sok ,A”-kategóriás versenyt nyert. Ott és más kis egyesületeknél megterhelő az Országos Lovas­szövetség tervezett 24 ezer fo­rintos tagdíja, amely eddig hat­ezer forint volt. Arról nem is szólva, hogy az egyesületek azt sem tudják, hogy ezért a tagdí­jért milyen szolgáltatást kap­nak. Spermabankok Szolgáltatás tekintetében az ál­lami támogatás most kedvez a lótenyésztőknek. Gál Andor azt emlegeti, hogy sokan félre értik a lótámogatást, pedig annak fő­leg az a célja, hogy a zugmén- fedeztetőket kiszűijék, hogy minőséget állítsanak elő. A Magyar Lovasszövetség és a Tenyésztési Felügyelőség ho­zott egy olyan intézkedést, hogy a magyar lóállomány mi­nőségét fejleszteni kell. A tá­mogatási rendszert szolgálják az ország különböző területein létrehozott, vagy tervezett spermabankok, amelyekben ki­váló, elit mének mélyhűtött spermáit helyezik. Ezekhez a bankokhoz hozzá lehet férni és aki ilyen jellegű spermát vá­laszt, az közvetve kap állami támogatást.- Nógrádhoz legközelebb Szilvásváradon működik sper­mabank - magyarázza Gál An­dor és úgy tudja, hogy Vácon és Gödöllőn terveznek ilyet kiala­kítani. Az új sporttörvény szerint az Országos Lovasszövetségbe megyénként öt egyesület egy tagot delegálhat, pedig az alap­szabály azt mondja ki, hogy a közgyűlésben minden egyesü­let képviselheti magát. Nem tudni a szűkítés okát. „Elveszett Huszár” Eredményesség Szempontjából ez volt a nógrádi lovasok legsi­keresebb éve. Az idén rendez­ték a legtöbb versenyt és érték el a legjobb eredményeket az ugrósportban és a fogathajtás­ban. Gál Andor azon sajnálko­zik, hogy a szerelem, a párvá­lasztás elvitte az egyesületéből Huszár Attilát, akivel hat évet dolgozott együtt és aki rangos versenyeken szerzett országos hírt magának és az egyesület­nek. De az élet nem áll meg. Ta­vasszal, április végén újra megrendezik Nógrádgárdony­ban a Bárány Anzelm patvarci és marcali plébános emlékére a fogathajtó versenyt és a díjug­ratásra a Palóc Kupát, amely országos „A”-kategóriás ver­senynek számít. „Anzi atya”, talán a meny- nyekből nézheti, hogy szere­tett hívei a lósportban is to­vább éltetik nevét. Talán ő volt az, aki itt Nógrádban először felvetette, hogy a fejlődés egyik útja a tenyésztés mellett a versenysport fejlesztése, ami arra készteti a tenyésztőket, hogy jobb, sportosabb lovak­kal kell foglalkozni. Neki is voltak lovai és ő is igyekezett a gyerekekkel megszerettetni a lovat, hogy eljuthassunk odáig, hogy újra (modem), lo­vas nemzetnek nevezhessenek bennünket. Szabó Endre Vasgyúró - Emberséggel és emberségből készül Ünnepi gyermekmagazin Elmúlt egyéves Nyugat-Du- nántúl tájékozódó és tájé­koztató gyermekmagazinja, a Szombathelyen kiadott Vasgyúró. A negyedéven­ként megjelenő színes ma­gazin negyedik száma most került a gyermekek kezébe, ez alkalommal külön kará­csonyi melléklettel. A Vasgyúró főszerkesztője Devecsery László költő, kia­dója a Vas Megyei Pedagó­giái Intézet. A gyermekmaga­zin az idei tanévben még há­romszorjut el az iskolákba, az ifjú olvasókhoz, akik nem­csak olvassák, hanem írják is a lapot, verseik, rajzaik, me­séik, a hely történetéről szóló dolgozataik rendszeresen megjelennek a magazinban. A legfrissebb számban szép visszaemlékezés olvas­ható Bárdos Lajos magyar zeneszerzőről, zenetörténész­ről, karnagyról és zenetudós­ról, aki, ha élne, most lenne 99 esztendős. Kedves és hu­moros történetet is közöl a magazin Mozartról. Ugye, nem „felej­tettetek el” olvasni? Ezt kérdezi Ba­logh József, aki ismerteti a Ki lakik a tökben? című, Pósfai János által szerkesztett vasi gyer­mekírók an­tológiáját, amely a leg­sikerültebb pályamun­kákból közöl válogatást (31 iskolából 287 tanuló küldött be csaknem 400 művet a pá­lyázatra). Érdekes beszélgetést közül a ma­gazin Gécsek Tiborral, a ka­lapácsvetés újdonsült Európa- bajnokával. A továbbiakban „bemutatja” és köszönti Bódi Tóth Elemér költőt - lapunk szerkesztőjét - aki emlékezik írói pályakezdésére, a Gazdag Erzsivel való találkozásokra, mesterére, Káldi Jánosra, az otthoni, vasszilvágyi és szombathelyi évekre. A népszerű gyermekmagazin címlapja Két nő szerelme Szenvedélyes vita egy indiai filmről Parlamenti vitákat és utcai zavargásokat váltott ki Indiában egy film, amely két, boldogtalan házassá­gából egymás szerelmébe menekülő nőről szól. Mintegy 200 felbőszült hindu szétverte két bom- bayi mozi berendezését, tiltakozásul a film általuk tűrhetetlennek tartott er­kölcstelensége miatt. (Bombay az indiai filmipar fellegvára; olykor „Bolly- wood”-ként említve). A „Tűz” című filmben az egyik legelismertebb indiai szí­nésznő, Sabana Azmi - mel­lesleg parlamenti képviselő- egy lázadó feleséget alakít, aki otthagyja férjét, hogy a házasságában ugyancsak csa­lódott sógornőjével élhessen együtt. Újdelhiben a parla­menti ellenzék tiltakozott a hindu nacionalisták türelmet­lensége ellen. Ások Rov Kavi, egykori hindu szerze­tes, a homoszexuálisok jogai­nak legtekintélyesebb indiai védelmezője az AFP tudósító­jának kifejtette: a film ellen tiltakozó hinduk nem ismerik a saját vallásukat, hiszen a hinduizmus - így Kavi - a nemi örömöt a kereszténység­től eltérően a megváltás útjai közé sorolja, és nem ítéli el a „másság”-ot. Kavi szerint a homoszexualitást elítélő in­diai törvények a brit gyarmati kor felfogását tükrözik. Sabana Azmi megrökö­nyödéssel fogadta a fűm el­leni támadásokat, hiszen, mint mondotta, a fölöttébb éber cenzúra semmi kivetni­valót nem talált a „Tűz”-ben. Tekintélyes bombayi hindu politikusok azonban kijelen­tették: további tiltakozásokat fognak szervezni a fűm ellen, és fellépnek azért, hogy a szí­nésznőt, aki ebben a szerep­ben „megalázta az indiai nő­ket”, kizárják a parlamentből. Nobel-díjas norvég írónő ismeretlen regénye Önéletrajzi „Tizenkét év” Oslóban az Aschehoug-kiado gondozásában megjelent Sig­rid Undset (1882-1949) iro­dalmi Nobel-díjas norvég írónő egy eddig ismeretlen regénye. A feltehetően amerikai emig­rációban 1943-ban keletkezett mű kézirata 1997-ben került elő, amikor az oslói egyetem könyv­tárában az Undset-hagyaték egy részét átnézték. Az Aftonposten jelentése szerint a „Tolv ár” („Ti­zenkét év”) címen megjelent posztumusz regény egyenes foly­tatása az 1934-ben kiadott Elle ve ár (Tizenegy év) című önéletrajzi írásnak, amelyben az írónő gyermekkori visszaemlékezéseit beszéli el. Sigrid Undset 1928- ban kapott irodalmi Nobel-díjat Kristin Lavransdatter című, 1920-1922-ben keletkezett triló­giájáért. Az írónő érdeklődésének előte­rében kezdetben a történelem, a dán és norvég népdalok (sagák), valamint Holberg komédiái áll­tak. Később főleg a nők időszerű problémáival foglalkozott írásai­ban, rehabilitálni akarta az anya, az otthon, a gyermeknevelés de­valválódni látszó értékeit. Nemcsak a bűncselekmények elkövetőire, megbüntetésükre kell figyelmet fordítani Szükség lenne áldozatvédelmi törvényre Napjainkban a büntetőeljárási jog egyik aktuális és fontos témája, ám még kidolgozatlan területe az áldozatvédelem, a bűncselekmények áldozataival való jogi és emberi törődés, segítségnyújtás. A Szécsény és Vonzáskörzete Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottsága figyelmet fordít az áldozatvédelmi tevékenységre s egyszersmind a sértettek és áldozatok felvilá­gosítását és támogatását szolgáló szervezet és iroda létrehozá­sát tervezi.-Miért tűzték ki feladatul az áldozatvédelmet? - kérdeztük Nagy Imre alezredest, a Szé- csényi Rendőrkapitányság ve­zetőjét.- A bizottság elhatározását a kedvezőtlen tapasztalatok mo­tiválják. A bűncselekmények kapcsán ugyanis az emberek el­sősorban az elkövetőkre és megbüntetésükre gondolnak, kevésbé azokra, akik a testi sé­rülést, a pszichés megrázkódta­tást, illetve a vagyoni károso­dást elszenvedték. Áldozattan- Ugyanakkor a bűncselek­mény áldozatát számos kérdés foglalkoztatja. Tudni szeretné, hogy hová fordulhat segítsé­gért, mit tehet, hogyan fog megtérülni a kára, ki fogja meg­téríteni. Az ilyen és hasonló, az áldozatokra vonatkozó kérdé­seknek a megválaszolása az ál­dozattan, a viktimológia tárgy­körébe tartozik.- A hatályban lévő' törvények milyen jogokat biztosítanak az érintetteknek?-A hatályos büntetőeljárási törvény 53. §.(2) bekezdése ér­telmében a sértett „a hatóságtól büntetőeljárási jogairól és köte­lezettségeiről felvilágosítást kérhet”, és a 4 §.(3) bekezdés szerint „a hatóságok tartoznak az eljárás résztvevőit jogaikról tájékoztatni.” Ámde a gyakor­lati tapasztalatok és a felmerülő új igények szerint nem elégsé­gesek ezek a jogosultságok. Az kevés, hogy a hatóságok le­csapnak a bűn elkövetőjére, s kiróják a megérdemelt bünte­tést. A kiszolgáltatott helyzet­ben lévő sértettek több figyel­met és gondoskodást igényel­nek. Megfelelő jogi védelmet és képviseletet, együttérzést, segítséget kell nyújtani a szá­mukra. Európai dekrétum-Minek az alapján lehet ezt megtenni?- Ezt fogalmazta meg az Eu­rópai Áldozatvédő Fórum 1996-ban az Európa Parlament képviselőinek készült, „Nyilat­kozat az áldozatok jogairól a büntető igazságszolgáltatás­ban” című dekrétumában, hogy elősegítse a bűncselekmények áldozatai jogainak érvényesülé­sét a büntető igazságszolgálta­tásban, a hatósági eljárások so­rán és más területeken. A nyilatkozat szerint az egyik legfontosabb vezérelv az áldozatvédelem területén az a követelmény, hogy a bűncse­lekmények áldozatai ugyan­olyan elbírálást élvezzenek és kapjanak, mint amilyennel az elkövetők rendelkeznek. A büntető igazságszolgálta­tásnak ennél fogva biztosítania kell, hogy az elkövetővel szembeni eljárás ne növelje az áldozat aggodalmát, és ne fo­kozza a bűncselekmény áldoza­tának problémáit.- Mi a lényege ennek a nyi­latkozatnak? — Az Európai Áldozatvédő Fórum nyilatkozata értelmében az áldozatoknak joguk van ah­hoz, hogy elismerjék és méltá­nyolják törvényes érdekeiket, melyeket a büntetőeljárás min­den fázisában tekintetbe kell venni. Minden sértettnek, mi­kor bejelentést tesz egy bűncse­lekményről, joga kell, hogy le­gyen, hogy az eljárás folyamán megfelelően tájékoztassák az ügy alakulásáról, illetve megha­tározott időpontban az ügy ira­taiba betekinthessen. Érdekvédelem Minden áldozat számára bizto­sítani kell a jogi képviselet igénybevételét, tekintet nélkül anyagi és pénzügyi helyzetére. Az olyan eljárásban pedig, amelyben az áldozat, vagy ha­lála következtében hátramaradt hozzátartozója központi szere­pet játszik, számára is biztosí­tani kell a jogi képviselet és a tanácsadás lehetőségét. Az igazságszolgáltatás alap­elveivel egyezően, meg kell védeni az áldozatok és a tanúk magánérdekeit. Az áldozatok neve nem kerülhet nyilvános­ságra, nem közölhetők a médi­ában és nem közölhetők olyan részletek sem, amelyek alapján azonosítani lehetne őket. Az áldozatok és a tanúk címét nem szabad a vádlott számára hozzáférhetővé tenni vagy nyílt tárgyaláson felolvasni, hacsak a cím nem bír különle­ges fontossággal a vád szem­pontjából.-Nálunk rendelkezik-e már külön törvény az áldozatok jo­gairól?-Jelenleg még nem. Szük­séges és indokolt egyrészt egy olyan jogszabály megalkotása, amely az ' áldozatvédelemmel foglalkozik, s amely tételesen tartalmazza az őket megillető jogokat, másrészt pedig, hogy ezek az áldozatvédelmi normák alapvető emberi jogként érvé­nyesüljenek. Ilyen törvényter­vezet a parlamenti beszámolók alapján már készülőben van, s remélhetőleg megoldja az égető, sürgős reagálásra váró problémákat. Magyarországnak jelentős a hátránya ezen a téren. Az Amerikai Egyesült Álla­mokban például már 1982-ben megalkották a sértettek és ta­núk védelméről szóló törvényt, Svájcban 1993-ban lépett ha­tályba az áldozatvédelmi tör­vény. Bűnmegelőzési iroda-A bizottságuk tehát a segít­ségnyújtás szándékával tűzte napirendre az áldozatvédelem kérdését?- Igen. Ugyanis a mai mo­dem felfogás szerint az ítélke­zés csak akkor lehet igazságos, ha a tettes személye mellett fel­figyel az áldozat problémáira is. Ha a büntető igazságszolgál­tatás nemcsak a megsértett jog­rend helyreállítására irányul, hanem igazságot szolgáltat az áldozatnak is, aki elsődlegesen szenvedte el az okozott kárt vagy sérelmet. Ezért kell, hogy előtérbe kerüljön az áldozatvé­delem, mind elméleti, mind gyakorlati síkon. Fontos követelmény és fel­adat tehát, hogy törődjünk az áldozatokkal is, hogy ne történ­hessen velük még rosszabb, ne kerüljenek nehezebb helyzetbe. Ennek a célnak a szolgálatába is állítjuk a rövidesen megnyíló bűnmegelőzési irodánkat. Pádár András

Next

/
Oldalképek
Tartalom