Nógrád Megyei Hírlap, 1998. december (9. évfolyam, 281-304. szám)

1998-12-07 / 286. szám

2. oldal SALGÓTARJÁN BALASSAGYARMAT Megyei Körkép 1998. december 7„ hétfő Több kedvező változásra számíthatnak a nógrádiak is - Rövidesen felújítják az ipolytarnóei peage-vasútvonalat Új lendületben a szlovák-magyar közlekedési kapcsolat „A. jó szándék kevés, több kell...” - idézhetnénk Váczi Mihály versét, jellemezve a szlovák-magyar közlekedési kapcsolatok előző éveket illető állapotát. A jó szándék magyar részről ugyan töretlen volt, ám a szlovák partnermunka a Meciar- kormány időszakában, ha nem is állt le egészen, de azért igen visszafogottan működött. Most viszont ügy tűnik, hogy a néhány hónappal ez­előtt még megoldhatatlan­nak látszó problémák, ezek között a mindkét ország számára ugyancsak kiemel­kedően fontos közös közle­kedési ügyeink az új pozso­nyi kabinet munkába állásá­val szerencsére új lendületet kaptak. S külön is nagy- nagy öröm szűkebb pátri­ánk, a palóc vidék lakói számára, hogy a felgyorsult folyamat révén rövidesen több kedvező változás is megkezdődhet térségükben. A közelmúltban, novem­ber 30-án Pozsonyban tár­gyalásokat folytató Katona Kálmán közlekedési, hírköz­lési és vízügyi miniszter, va­lamint Gábriel Palacka közle­kedési, postaügyi és távköz­lési miniszter első kézfogá­sával máris mindenki szá­mára érzékelhető volt az a hangulati változás, amely az új szlovák kormány hazánk­kal kapcsolatos „alaphang­ját” kezdettől jellemezi. Oldott légkörben A pozsonyi Hotel Devinben kitűnően megszervezett tár­caközi találkozó mindvégig oldott, barátságos légkör­ben, s természetesen a konstruktív együtt gondol­kodás és együttes cselekvés jelzésértékű hangulatát érez­tetve zajlott. Mindezekhez csak további jó alapot adott Katona Kálmánnak a tárgya­lást nyitó kijelentése, misze­rint „Magyarország osztja a szlovák integrációs törekvé­seket” - nevezetesen: a kon­zultálás, a szoros együttmű­ködés, valamint a gyorsítás területén. Ezek alapja nyilvánvalóan közlekedési szempontú: részben az a geopolitikai meghatározó tényező, hogy egymás földrajzi szomszéd­ságában és évezredes törté­nelmi kapcsolatban élünk a Kárpát-medencében, más­részt pedig, hogy mindket­ten a térség tranzitországai voltunk, vagyunk és leszünk a jövőben is. Átfogó megoldások A két miniszter egybehang­zóan kijelentette, hogy min­den felmerülő problémára megoldást kívánnak keresni és találni. Ezek érdekében napokon belül egy közlekedési, hír­közlési, infrastruktúra ve­gyes bizottság kezdi meg munkáját, amelynek magyar tagozatát Gyurkovics Sándor közigazgatási államtitkár vezeti és első ülése hazánk­ban lesz. A következő órákban a je­lenlévők részletesen áttekin­tették az előzőleg szakértői szinten már természetesen megvizsgált kérdésköröket. A közúti árufuvarozási terü­lettel kapcsolatosan hangsú­lyozták, hogy ki kell alakí­tani a megfelelő jogi kör­nyezetet és magyar-szlovák árufuvarozási bizottságot kell létrehozni. A vasúti árufuvarozást, valamint személyforgalmat érintve a versenyképesség javítását és a szolgáltatási színvonal emelését hangsú­lyozták erőteljesen. Mind­ezekhez fontosnak tartották a többi között a határforga­lom kiszélesítését, a várako­zási idő rövidítését, továbbá más technikai-technológiai műveleti idők csökkentését, ésszerűsítését. Vasút az országhatáron A találkozó harmadik napi­rendi pontjaként megyénk egyik sajátos és jelentős vasúti vonalrészével, a Nógrádszakál-Ipolytamóc peage-vasútvonal fejleszté­sének kérdésével foglalkoz­tak a tárgyaló felek. Ez az országaink határán kanyargó vonal Nógrádsza- kálnál lép magyar területre és Ipolytarnócnál tér vissza a szlovák oldalra. így tör­ténhet meg az a sajátos eset - és ettől peage-vonal - hogy a szlovák vasutak bel­földi forgalmában a vagonok Magyarországot is érintik. Az 1951. március 23-án még Csehszlovákiával kö­tött államközi szerződés ma is érvényes és a két ország együttműködésének, s foly­tonos egymásrautaltságának lehet ma is jelképe.- Fontosnak tartom a re­gionális gazdasági kapcsola­tok fejlesztéséhez, a közle­kedési háttér megteremtését a peage-forgalomra vonat­kozó megállapodást - hang­súlyozta a Nógrád Megyei Hírlap kiküldött tudósítójá­nak Katona Kálmán, aki a várhatóan hamarosan meg­induló pályarekonstrukció­tól a helyi vasúti közlekedés felélénkülését is várja. A továbbiakban részlege­sen érintették a tárgyaló felek a kombinált árufuva­rozás még 1997. június 28- án kétoldalú egyezményben rögzített pontjaiban történt előrelépést, valamint a bel­vízi hajózási terület problé­máit. Ez utóbbit a szlovák fél javaslatára rövidesen kétoldalú egyezményben kí­vánják szabályozni. Részle­tesen elemezték az európai közúti V. folyosó - M3/M30 — és a IV. Folyosó — Ml /Ml 5-ös — kérdésköreit, és érintették egyebek között a Parassapuszta átmeneti közlekedés gyorsforgalmi feltételének megteremtését is. Földcsere - elkerülő út A tanácskozást követően a Nógrád Megyei Hírlap kér­désére válaszolva Gabriel Palacka közlekedési minisz­ter elmondta, hogy Balassa- gyarmat-Ipolytamóc-Lo- sonc/Lucenec jelenleg ugyan nem volt napirendi pont. A vasúti személyköz­lekedés ügyét jelenleg még szakértők vizsgálják, de számára úgy tűnik, hogy nincs akadálya egy rövide­sen megindítható vasúti személyforgalomnak. Hasonló tartalmú választ adott a szlovák miniszter a balassagyarmati közúti elke­rülő útvonallal kapcsolatos földcsereproblémára is. Mint tudósítónknak el­mondta, az új szlovák kor­mány utasítása alapján 1999 első negyedévében minden hatályos nemzetközi szerző­dést áttekintenek a szakér­tőik, és ahol a szlovák félnek lépnie szükséges, úgy azt ha­ladéktalanul meg is teszi. Mivel a magyar parlament ezt a szerződést már 1997- ben ratifikálta, várható, hogy ugyanezt a szlovák fél is rövidesen megteszi. Minden részletkérdésben megfontoltan kell dönteni, de a megoldások időben nem távoliak. A szlovák fél a számára elkötelezett min­den területen pontos vála­szokat fog adni bármely kérdésükre - fejezte be la­punknak adott nyilatkozatát Gabriel Palacka közlekedési miniszter. Mária-Valéria híd A tanácskozás befejező na­pirendi pontjaként aláírt kétoldalú miniszteri memo­randum egyik kiemelten je­lentős bekezdése szerint a felek megállapodtak az esz­tergomi Mária-Valéria híd újjáépítéséről. Úgy tűnik ez az okmány a gazdasági és vidékfejlesztési hasznosságán túl szimboli­kus jelentőségű is. Jelképes bizonyítéka annak, hogy or­szágaink csakis a „jó szán­dék”, az „akarat” az „egy­más elfogadása és kölcsönös tisztelete” elnevezésű pillé­rek lerakása révén képesek hidat építeni. Mindkettőjük állampolgárainak javára és országaik hasznára. G. Szűcs László Túl az egymilliárdon A Bátonyterenyei Fűtőber Épületgépészeti Kft. az idén rekordot állított fel a termelésben és az árbevé­telben. Fennállása óta ez volt az első ilyen nagyará­nyú teljesítmény. Előzetes számítások szerint a terme­lési érték és az árbevétel el­éri az 1,1 milliárd forintot. A jelentős termelésnöveke­désben szerepe van annak, hogy az iparcsoport tagjaként tőkeerősek lettek. Ezzel lehe­tővé vált, hogy nagyobb értékű termékek gyártására is vállal­kozzanak. Ezzel együtt híre terjedt annak, hogy a cég anyagi háttere stabil, lehet rá építeni. Az előbbiek hatása felgyorsította a megrendelői igények láncolatát. Olyannyira jól sikerült, hogy kapacitás hi­ányában idei gyártásra szóló megrendeléseket már nem tud­tak elfogadni. Az előállított és kiszállított gyártmányok, termékek 20 százaléka a külföldi piacokra került, 80 százalékát hazánk­ban használták fel. A cég ter­melésének ugrásszerű felfutta­tása a hazai beruházások, fej­lesztések növekedéséhez is kö­tődik. Ez az áttörés akkor kö­vetkezett be, amikor az SVT Rt. tulajdonosok által követelt, magasfokú igényeket, előírá­sokat teljesítették. Ennek meg­felelően alakult a dolgozók anyagi elismertsége is. A mennyiség mellett a minőségi előírások betartásával követ­kezetes megvalósításával ugyancsak hozzájárultak a cég elismertségének növeléséhez mind a bel-, mind pedig a kül­földi piacokon. Egyúttal meg­erősítették partnerkapcsolatai­kat, s ezzel újabb lépést tettek a cég stabilizálásához. Számítástechnikai könyvek Erdélybe Bodnár úr, a PC-hídverő Immár öt esztendeje, hogy a salgótarjáni Salgó-Triász Kft. üzleti kapcsolatot épített ki ro­mániai partnerével. Az üzlet mellett természete­sen szinte azonnal felve­tődött az ott élő magyar nemzetiségű fiatalok ma­gyar nyelvű számítás- technikai kiadványokkal történő ellátása. Bodnár József ügyvezető igazgató azóta is minden évben több százezer forint értékű értékes és hasznos könyvet, továbbá egyéb anyagot gyűjt össze, amit karitatív módon juttat el Erdélybe. Nem véletlen, hogy ala­pító tagja volt a Román- Magyar Kereskedelmi Kamarának, s a közelmúlt­ban pedig megválasztották a Magyarok Világszövet­sége salgótarjáni csoportja vezetőjének.- Nagyon sokan tudják, hogy a Gábor Dénes Főis­kola számos kihelyezett tagozatot tart fenn Erdély­ben. Rajtuk keresztül jut el a változatos összetételű számítástechnikai ado­mány az ottani magyar fia­talokhoz - mondja. - Idén szintén megkezdtük a gyűj­tést, amint az irodában lát­ható, s remélem, hogy ha­sonló nagyságrendű ko­moly értéket képviselő anyag jön össze, mint az elmúlt években. Az igazsághoz persze az is hozzátartozik - árulja el - hogy Romániában is megjelentek már a számí­tástechnika óriás cégei, s ma már egyáltalán nem olyan rossz a helyzet, mint pár éve.- Ránk elsősorban akkor van szükség, amikor egy régi, speciális berendezés­hez kell valami alkatrész - meséli. - A múltkor pél­dául egy kórházban állt le egy ilyen berendezés, amit Nyugatról már szinte lehe­tetlen beszerezni. Nekünk viszont sikerült. Bodnár úr természetesen nem lenne ilyen adakozó, ha nem menne jól az üz­lete. Cége, a Salgó-Triász Kft. három éve működik a jelenlegi struktúrában. Itt is érződik a karácsonyi ro­ham; különösen a tintasu­garas nyomtatók, a multi­médiás alkalmazások, va­lamint a gyorsító egységek nagyon népszerűek mos­tanság.- A Magyarok Világ­szövetségének helyi cso­portjával egy tévés felvé­telre készülünk - árulja el. -A Duna Televízió de­cember 9-én, 16.30-tól nyilvános műsort forgat a salgótarjáni Balassi Bálint Könyvtárban Salgótarján megyei jogú város egyre inkább sokoldalúbbá váló erdélyi kapcsolatáról, adományainkról, terveink­ről. Az is elképzelhető, hogy épp rajtunk keresztül épül majd ki testvérvárosi kapcsolat valamely erdélyi településsel. Csoportunk hazai tájakra is tervez ba­rangolást, következő úticé­lunk Ópusztaszer, ahol megtekintjük a Feszti-kör­képet. (németh) Akinek korán megtetszett az injekciós tű Majdnem hat éve vezeti a pásztói kórház belgyógyászati osztályát dr. Molnár Sándor főorvos, aki ezt megelőzően ti­zenhét éven át Egerben gyógyította a betegeket. Széles körű gyógyító munkája mellett sok időt fordít a továbbképzé­sekre is. Munkájáról, terveiről beszélgettünk.- Minek a hatására választotta az orvosi hivatást?- Pici gyermekkoromban egy BCG-oltás apropójából kerültem kapcsolatba az or­voslással. Megtetszett az in­jekciós fecskendő és a fiola nyakát elvágó reszelő, azóta folyamatosan az volt az el­képzelésem, hogy orvos le­szek. Ez az álmom valóra is vált, amikor 1970-ben beke­rültem a debreceni orvosi egyetemre. Ott az anatómia szakkörön tudományos diák­köri tag voltam, nagyon sze­rettem az anatómiát és a szö­vettani vizsgálatokat. Har­madéves koromban kerültem kapcsolatba a belgyógyászat­tal. A gyakorlatvezetőm - egy adjunktus, később híres pro­fesszor - szerettette meg ve­lem ezt a szakot és ennek ha­tására döntöttem a belgyó­gyászat mellett. Az orvosi diplomámat 1976-ban vettem át. Pályafutásomat az egri kórházban kezdtem belgyó- gyászgyakomokként, évekig a Il-es belgyógyászaton dol­goztam. Speciális terület volt, a cukorbetegekkel való fog­lalkozás, a gyomor- és bél- rendszeri betegségek vizsgá­lata, kezelése.- Hogyan került a pásztói kórházba?- 1993-ban megpályáztam a pásztói kórház belgyógyászati osztályvezetői állást. Február elsején elfoglalhattam a helyet, miután a szakmai kollégium al­kalmasnak ítélte a pályázato­mat és a helyi vezetés is elfo­gadta azt. Az egri pályafutásom alatt úgy érzem, sokat tettem a gasztroenterológiai beteganyag kivizsgálásáért, kezeléséért, speciális vizsgálati metódusok­kal, különös tekintettel az epe­úti betegségek, epeúti köves­űr. Molnár Sándor ség, hasnyálmirigy-betegségek korai felismerésével szinte út­törőként vettem részt a megyé­ben ezeknek a vizsgálatoknak az elterjesztésében. Hál' isten­nek, egy szerencsés momentum kapcsán itt, Pásztón tovább folytathatom ezeket a nagy ru­tint és tapasztalatot igénylő vizsgálatokat, és úgy gondo­lom, hogy ennek révén a pász­tói beteganyag is nem kisvárosi szinten van ellátva.- Milyen a betegekkel a kap­csolata ?-Úgy gondolom, hogy az elmúlt évek során a betegeim elfogadtak, elfogadják a taná­csaimat, javaslataimat. Osztá­lyunk általános belosztály, ahol a betegek elsődleges ellátását, kezelését a háziorvos beutalását követően folytatjuk. Az általá­nos jellegből adódóan a leg­gyakoribb betegségek - mint a szív és érrendszeri betegségek - agyi katasztrófák, gyomorbél­rendszeri betegségek, dagana­tos megbetegedések, cukorbe­tegség és szövődményeinek ke­zelése stb. folyik osztályunkon. A kardiológiai, gasztroentero­lógiai, diabetológiai beteg­anyag speciális ellátásáért fele­lősnek érezzük magunkat. Egyéb betegségek esetén pri- mér ellátást biztosítunk, és adott esetben a progresszív be­tegellátás elveinek megfelelően további kivizsgálás és kezelés céljából magasabb intézetben történő elhelyezést is időnként szükségesnek tartunk.-A belosztály vezetése mel­lett milyen feladatokat lát el?-A gasztroenterológiai és diabétesz szakrendelés veze­tése és vitele mellett a megyei egészségbiztosítási pénztár felkért, hogy lássam el a terü­let felülvizsgálati főorvos funkcióját. Itt az eltelt közel hat év alatt majdnem minden beteget megismertem. A po­tenciális betegeket, akik majd hosszú távon táppénzre vagy leszázalékolásra kerülnek, szép lassan egyfajta formáló­dás mellett megismeri az em­ber és könnyebben tud véle­ményt mondani róluk, mintha csak a papírok alapján kellene dönteni. A kiskórházi gyógyí­tás mellett rendkívül fontos­nak tartom a folyamatos, ál­landó és rendszeres önképzést (szakcikkek olvasását, fordí­tását) és tudományos előadá­sokon, továbbképzéseken való részvételt. Saját magam számos alkalommal tartottam előadást szakmai fórumokon. Hiányolom, hogy helyben kevésbé igénylik és nem ké­rik (nincs, aki megszervezze, érdektelenség) a megelőzés­sel kapcsolatos orvosi témájú előadásokat. Az osztály veze­tése is komoly munkát igé­nyel, hiszen 4-5 orvossal kell ellátni a 42 beteget és emel­lett a járóbeteg szakrendelést is. Munkatársaim érdeme is, hogy a nehézségek ellenére az osztály jól el tudja látni feladatát. Az ápolónők képe­zik magukat, iskolába járnak, hogy minél magasabb szinten tudjanak megfelelni a köve­telményeknek. A baráti hang­vételű vezetés mellett azon­ban az egészségügyben dol­gozók alulfizetettsége bizony komoly feszültségeket (meg­élhetési gondok!) is okoz.- Amikor nem orvosol, mivel foglalkozik?- Nagyon szeretem a csalá­domat. Két lányom közül az idősebbik jövőre végez a mű­szaki egyetem építészmér­nöki karán, a kisebbik lányom harmadik éves a közgazda- sági egyetemen. Feleségem - aki szintén orvos - fél éve Budapestre jár dolgozni. Gyakran látogatom őket, és ők is szeretnek Pásztora és környékére jönni. Korábban aktívan sportoltam, teniszez­tem, de két éve egy gerinc - sérv-operáció véget vetett en­nek, azóta rendszeresen úszom. Szeretek olvasni, ze­nét hallgatni és a legújabb hobbimnak, a számítógépe­zésnek minél több időt szen­telni. Alapjában véve jól ér­zem magam itt Pásztón. Kerekes Lajos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom